A macska, kutya szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegsége állatoknak, épp úgy, mint az embereknek.  A szemlencse betegsége, amely azonban gyakran kihat a szem többi struktúrájára is, és enyhén vagy súlyosabb formában a látás élességét, minőségét rontja azáltal, hogy a fiziológiás körülmények között átlátszó szemlencse különböző fokban homályossá válik.

A szürkehályog vagy más néven cataracta görög szó, „vízesést” jelent, utalva arra, hogy súlyos esetben a látás minősége körülbelül olyan mintha egy vizezésen át néznénk. A szürkehályog nem keverendő össze a zöldhályoggal (glaukóma), amely a szem belső nyomásának emelkedését jelentő betegség.

A cataracta kutyákban lényegesen gyakrabban fordul elő, mint macskákban.

Mi az oka a szürkehályog kialakulásának?

Kutyában a szürkehályog kialakulásának leggyakrabban genetikai oka van. Ma már számos fajtában részleteiben ismert a pontos öröklésmenet, tudjuk, hogy a szemlencse mely területe érintett egyik vagy másik kutyafajtában, és azt is, hogy vélhetően mely életkorban jelentkeznek az első tünetek. E betegség kialakulásának azonban lehetnek egyéb „szerzett” okai is, például okozhatja a szemet ért trauma, sérülés, lehet táplálkozási oka, és kialakulhat más szem- (pl. uveitis) vagy egyéb betegséghez (pl. cukorbetegséghez) társultan is.

Milyen tünetei vannak a szürkehályognak?

A szemtünetek rendszerint mindkét szemen megfigyelhetők, korai stádiumban az állatorvosi vizsgálat során is kiderül, ám később amikor már a teljes szemlencse homályossá, szürkésfehérré válik, az állat tulajdonosa is észreveheti e tünetet. A szürkehályog rendkívül változatos megjelenésű lehet, gyakran csak csíkszerű elváltozást látunk a szemlencsén, előfordulhat csak a lencse középső területének a homálya, ez utóbbit az állatorvosnak el kell különíteni az ún. nuclearis sclerózistól, amelynél szintén „homályos” a szemlencse, de átlátszó, és egy korral járó természetes jelenség.

A szemlencse állapotát, azt hogy az elváltozások pontosan hol helyezkednek el a szemlencsében, megfelelő nagyítást és fényt biztosító eszközzel, leginkább réslámpa segítségével vizsgáljuk.

Általában elmondható, hogy a szürkehályog nem fájdalmas, és lassan romló, lassan progrediáló betegség. Egyes esetekben azonban pl. cukorbetegségnél a szürkehályog nagyon gyorsan alakul ki.

A hályogos lencse az eredeti pozíciójából kimozdulhat, és ha előrefelé az elülső szemcsarnokba kerül, ott akadályozhatja  a csarnokvíz elfolyását, így nagyobb szemnyomás (glaukóma) alakulhat ki amely viszont fájdalmas lehet. Szintén fájdalmat jelezhet az állat, ha ún. lencse indukált uveitis  (LIU) alakul ki, amely során a  szemlencséből származó fehérjék gyulladásos reakciót okoznak a szemben. 

Hogyan kezelhető a szürkehályog?

A jelenlegi ismereteink szerint a szürkehályog kialakulását megelőzni, vagy a kialakult elváltozást kezelni gyógyszeres kezeléssel (szemcseppekkel, táplálékkiegészítőkkel etc.) nem lehetséges.

A betegség gyógyításának egyik módja, az állatorvoslásban is ma már egyre inkább elterjedt sebészeti eljárás a phacoemulzifikáció, amely során a szemlencse eltávolítását követően új, szemlencse implantációja történik.

Amennyiben az állat közvetlenül szürkehályog műtét előtt áll, kérjük, figyelmesen olvassa át a lentebb található részletes műtéti tájékoztatót!

Kutyák és macskák szürkehályog műtétével kapcsolatos információk az állattartók számára:

dr. Fenyves Ildikó

---

Mit jelent a kifejezés: Collie szemanomália, Collie szembetegség?

A collie szembetegséget röviden a szakirodalom „CEA“-ként említi, és egy veleszületett szembetegséget jelent, amely azonban nem csak a collie  (skót juhász) fajtában fordul elő. A szem fejlődésének olyan zavara, amely esetén az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke rendkívül sokféle lehet, az enyhétől a vaksághoz vezető súlyosságig, és rendszerint mindkét szemet érinti. A nőstény és kan kutyák között hasonló arányban fordulhat elő, és nem befolyásolja a betegség megjelenését az sem, hogy milyen színű az állat.

Milyen fajtákban fordul elő a betegség?

Skót juhász- (Collie) és Shetlandi juhászkutya (Sheltie) fajtákban a legelterjedtebb. Érdemes tudni, hogy a Sheltie nem egy „mini“ skót juhász, két külön fajtáról van szó. Kisebb mértékben, de érintett még e betegség tekintetében az ausztrál juhászkutya és az egyre divatosabb Border collie is. 

Milyen arányban fordul elő a betegség?

E szembetegség előfordulása rendkívül elterjedt a skót juhászkutya hosszú szőrű és a kevéssé ismert rövid szőrű változataiban is, illetve a Shetlandi juhászkutyában. Az első felmérések az Amerikai Egyesült Államokban történtek, ahol egy 1969-es felmérés szerint 75-97%-os érintettség volt igazolható. Azóta természetesen számos vizsgálatot végeztek, és az egyre elterjedtebb szemészeti szűrővizsgálatok eredményeképpen a betegség előfordulása csökkent, de így is nagyon magas. 

Hogyan öröklődik a Collie szemanomália?

Az öröklésmenetre úgynevezett autoszómális recesszív öröklésmenet jellemző, amely azt jelenti, hogy két egészséges szemű, de úgynevezett „hordozó“ kutya utódai között is születhet e betegségben szenvedő állat. Ennek az esélye, ha mindkét szülő hordozza a betegségért felelős gént, 25 %. Csak genetikai vizsgálattal igazolt, nem hordozó és mentes minősítésű szűrővizsgálattal rendelkező kutya utódai között várható 100%-ban egészséges szemű kölyök.

Milyen tünetekkel jár a Collie szembetegség?

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a szemészeti tünetek különböző súlyosságúak lehetnek. A betegség ugyan mind a két szemet érinti, de nem azonos fokban.  Körülbelül 10% az esélye egy igazolt „CEA“ szembeteg kutyának a részleges vagy teljes retina leválásra, amely vaksághoz vezet. Ez az arány relatív nagy, de annak a jelentősége még nagyobb, hogy ezen állatok biztosan örökítik a betegséget tovább.

Míg  szürkehályog vagy glaukóma (zöldhályog) esetén kifejezett jeleket lát a kutya tulajdonosa, Collie szembetegség esetén külsőleg rendszerint  nem láthatóak a betegség tünetei, gyakran csak a látóképesség romlása vagy a teljes vakság észlelhető. Időben elvégzett szemvizsgálattal e szembetegség tünetei diagnosztizálhatók.

A szemfenék (fundus) vizsgálatával látható jelei vannak e betegség megjelenésének. A szemfenék vizsgálatával négy fő elváltozás észlelhető e betegségnél, leggyakrabban az érhártya ereinek elváltozása (hypoplasia), és az esetek kisebb részében a látóidegben vagy a környező retina részeken lévő bemélyedés, úgynevezett coloboma figyelhető meg. E betegséggel terhelt kutyák 5-10%-ában retina leválás és kevesebb mint 5%-ában vérzés látható az ideghártyán, melyek rendszerint teljes vaksághoz vezetnek. 

Hogyan lehet vizsgálni e betegséget?

Két fő módszerrel lehet e betegséget vizsgálni: szemfenékvizsgálattal és genetikai vizsgálattal.

Szemfenékvizsgálat:

A szemfenékvizsgálat során  a kutyának egy rövid hatású, körülbelül 2-3 óráig tartó pupillatágító szemcseppet adunk, amely az állat tájékozódását nem befolyásolja. A szemfenékvizsgálat egy úgynevezett oftalmoszkóppal történik, amelynek különböző fajtái vannak. Jelenleg technikailag a legkönnyebb és legpontosabb vizsgálati eljárás a digitális funduskamerákkal történik, amely a retinának viszonylag nagy részét  teszi  egyszerre láthatóvá a vizsgáló számára, és  akár 30-40 képet is készítve, majd azokat akár utólag értékelve, az archiválást is lehetővé teszi.

Genetikai vizsgálat:

A másik lehetőság a vérből végzett genetikai vizsgálat, amely nemcsak azt hivatott vizsgálni, hogy a kutya szeme egészséges-e, hanem azt is, hogy a betegségért felelős gént hordozza-e, tehát örökítheti-e a betegséget. Sajnos a vizsgálat ára határt szab a lehetőségeknek, és jelenleg hazánkban kevés kutyát vizsgáltat a tenyésztője ilyen módon.

Természetesen egyik vizsgálathoz sem szükséges a kutya bódítása.

A CEA szemszűrésnél alapvető szempont, hogy a kölykök szűrése időben megtörténjen, amely ideális esetben 5-8 hetes kor között van. Ezután ugyanis az ideghártya fokozatosan kialakuló pigmentállománya „elfedheti“ az érhártyán lévő egészen diszkrét, korai jeleit e szembetegségnek.

Mi a tenyésztők feladata?

Nagyon fontos lenne, hogy a fenti fajták egyedeit és a megszülető kölyköket 5 és 8 hetes korban megvizsgálják, és csak mentes minősítéssel rendelkező kutyát vegyenek tenyésztésbe. Az előzőekben ismertetett öröklésmenet szerint két mentes állat utódai között is van esély beteg kölyök születésére, de rendszeres szemészeti szűrővizsgálat alkalmazásával jelentősen vissza lehetne szorítani a betegség elterjedését.

Mit tehetnek a leendő skót juhászkutya, Sheltie, ausztrál juhászkutya vagy Border collie tulajdonosok?

Mindenekelőtt érdemes tudni e betegségről, és a tenyésztőtől rákérdezni, hogy megtörtént-e a kölykök szűrése, és az időben történt-e.

Nem mentes minősítésű kutya hobbikutyaként ugyanolyan hűséges társa a gazdájának, és rendszeres szemészeti vizsgálattal ellenőrizhető a kutya látóképessége. Az állattartónak  azt  nagyon fontos szem előtt tartania, hogy a kutya tenyésztése nem javasolt.

dr. Fenyves Ildikó

---

Mit jelent a kifejezés: írisz coloboma?

Az írisz a szivárványhártyát jelenti. A coloboma kifejezés már nem ilyen jól ismert. A coloboma hasadékot, hiányt jelent az orvosi szaknyelvben. Rendszerint látóideg colobomát értünk alatta, azaz a látóidegrostok részleges hiányát a látóidegfő területén. Ez a tünet a Collie szemanomáliánál is előforduló, súlyos beszámítás alá eső tünet. A szemben coloboma előfordulhat az íriszben is, ez az írisz coloboma, amely egyes ritka esetektől eltekintve ártalmatlan, viszont tenyésztési szempontból jelentős következménnyel bír (lsd. alább). Emberekben is előfordul, viszonylag többnyire ártalmatlan, de esztétikailag fontos veleszületett kórkép.
Az írisz coloboma tehát a szivárványhártya nem megfelelő (inkomplett) fejlődését jelenti.

Hogyan vehető észre ez az elváltozás?

A szivárványhártya széli részének „egyenetlensége” gyakran már az állat tulajdonosának feltűnik, ha alaposabban megnézi az állat szemét. Gyakran az tapasztalható, hogy nem szabályos kerek a kutya pupillája. Diszkrét tünetek azonban sokszor csak az állatorvosi vizsgálat során derülnek ki. A szivárványhártya egyenetlensége legtöbbször annak pupilla felőli „széli részén” látható, de előfordulhat az írisz középső részén vagy az írisz ínhártyához közel eső területén (a szivárványhártyának a szemgolyó fehér területéhez közel lévő szélén).

Mely kutyafajtákban fordul elő ez a kórkép, illetve van-e összefüggés a kutya szőrszíne és az írisz coloboma között?

A szivárványhártya e ritkának mondható rendellenessége az úgynevezett merle színű kutyákban fordul elő többnyire. A merle színű kutyák mintázata sajátos, ahogyan a galéria egyik képén is látható. Ilyen színváltozatot láthatunk az ausztrál juhászkutyában, a skót juhászkutyában, a Border colliban, a dogokban és ritkán a tacskókban.

Okoz-e látászavart az írisz coloboma?

Amennyiben a kutyánál a szemészeti vizsgálat során nem igazolható egyéb veleszületett (vagy szerzett) szembetegség, „csak” az írisz coloboma, a kutyát ez a látásában nem zavarja. A szemészeti vizsgálat része az állat pupillareflexének vizsgálata, amely ebben az esetben is nagyon fontos, hiszen a szivárványhártya egy részének a hiánya akadályozhatja a pupilla szűkülését/tágulását, amely már hosszútávon az ideghártya károsodásával járhat. Kis kiterjedésű írisz coloboma azonban rendszerint nem akadályozza a pupilla szűkülését/tágulását.

Lehet-e tenyészteni, ha a kutyánál az állatorvos ezt a tünetet észleli ?

Ellentétben számos külföldi tenyésztői szervezettel, a magyar tenyésztési szabályok nem térnek ki e betegségre, mint tenyésztésből kizáró kórképre. Azonban szakmai szempontból az állat egészségére fókuszálva egyértelmű, hogy nem javasolható az állat tenyésztésbe vétele.

dr. Fenyves Ildikó

---