A réslámpa az egyik leggyakrabban használt szemészeti diagnosztikai eszköz mind a humán szemészetben, mind az állatorvosi szemészetben. Olyan fényforrással rendelkező eszközről van szó, amelyben a vizsgálatokhoz használt fény alakja (rés/csíkszerű) és színe módosítható.  Ezen kívül képes felnagyítani a szemben vizsgált különböző struktúrákat, mint pl. egy mikroszkóp. A használatával sokkal körültekintőbben át lehet vizsgálni a szemterületeket, valamint egyes elváltozások mélységét is érzékelhetővé teszi. Utóbbi funkciója nagyon fontos plusz információt ad a vizsgáló állatorvosnak, pl. egy szemlencse elváltozás esetében. Elsősorban a szem elülső területét vizsgáljuk vele, úgy mint a szemkörnyéket, a szemhéjakat, a kötőhártyát, a szaruhártyát, az elülső szemcsarnokot, a szivárványhártyát és a szemlencsét.

A következő elváltozások vizsgálhatóak réslámpával:

• különféle pillaszőr rendellenességek (pl. distichiasis), amelyek szabad szemmel nagyon nehezen vehetők észre
• a szaruhártya különféle elváltozásai, amelyek enyhébb vagy súlyosabb karakterűek lehetnek (pl. szaruhártya fekély, szaruhártya disztrófia, szaruhártya precipitátum)
• a csarnokvíz zavarossága (aqueus flare) uveitis (belső szemgyulladás) esetén
• a szemlencse különféle elváltozásai szürkehályog (cataracta) esetén
• a szemlencse időskori elváltozása (nuclearis sclerosis)

 A réslámpás vizsgálat menete

A vizsgálat során megfelelő módon kell rögzíteni az állat fejét. Az esetek többségében pupillatágító szemcseppet is csepegtetünk az állat szemébe, hogy a szemlencsét sokkal pontosabban meg tudjuk vizsgálni. Illetve a réslámpás vizsgálatot sok esetben szemfenékvizsgálat is követi, amelyhez elengedhetetlen a pupilla tágítása. Ennek a szemcseppnek a hatása néhány órán át tart, így a vizsgálat befejezése után kedvencünk még egy ideig bizonytalanul tájékozódhat, emiatt célszerű ilyenkor az erős napfénytől óvni az állatot. Maga a vizsgálat nem fájdalmas, a lehető legkisebb intenzitású fényt használjuk a szem megvilágítására, amely csak enyhe kellemetlenséget okoz az állatnak. Erre főleg akkor van szükség, amikor valamilyen szembetegség miatt az állat eleve fényérzékeny.

dr. Fenyves Ildikó