A retinoszkópia egy objektív szemészeti vizsgáló módszer, mellyel meghatározható egy szem refrakciós állapota (magyarul fénytörő képessége), illetve – ha van- fénytörési hibái. Az eszközt, mellyel a vizsgálatot végezzük, retinoszkópnak nevezzük. A humán orvoslásban régóta használt módszer, mely pl. szemüveg tervezése esetén a mai napig alapvető vizsgálati lépés. Eredete 1873-ra nyúlik vissza, amikor is egy Cuignet nevű francia szemészorvos már használta a módszert. Azonban nem csak mi nálunk, hanem az állatorvoslásban is egyre elterjedtebb a retinoszkópia használata, elsősorban kutyák és lovak esetében.

Mikor érdemes retinoszkópia vizsgálatot végezni kedvencünknél?

Ahogy embereknél, úgy állatok szeménél is előfordulnak refrakciós (=fénytörési) hibák, melyek következtében látásprobléma, pl. rövidlátás (=myopia), vagy távollátás (=hyperopia) alakul ki. Kisebb-közepes testű kutyafajtáknál elsősorban rövidlátás, míg nagyobb testű kutyafajtáknál inkább távollátás fordulhat elő. Egyes kutatások szerint az életkor növekedésével nő a rövidlátás előfordulásának esélye, valamint egyes fajtákban (pl. Német juhászkutya, Rottweiler, Labrador Retriver) gyakrabban fordulnak elő az előbb említett látászavarok.

Amennyiben látásproblémát tapasztalunk kedvencünknél (pl. bizonytalanul tájékozódik, nekiütközik tárgyaknak, eltéveszti az eldobott játékot stb.) de a szemészeti szakvizsgálat során nem találunk kóros elváltozást (pl. retina betegség), úgy felmerül, hogy az adott szem dioptriás problémával rendelkezik, melyet retinoszkópia segítségével tudunk csak meghatározni. Munka- és agility-s kutyáknál ugyancsak fontos a vizsgálat szerepe.

Hogyan történik a retinoszkópia vizsgálat?

A vizsgálat sötétített szobában, bódítás nélkül történik. A nyugodt állapotban rögzített állattal szembe állunk, majd fix távolságból (67 cm, ami egy kartávolságnak felel meg) belevilágítunk retinoszkóppal az állat szemébe. Ezt követően különböző dioptriás lencséket tartunk a páciens szeme elé, s a szemfenékről visszaverődő fény alapján meghatározzuk a szem dioptriás állapotát.

Küllem tekintetében nem nehéz a legkiválóbb állatokat tenyésztésbe venni, a tenyészszemlék, kiállítási eredmények erre lehetőséget adnak. Nehezebb kérdés a kutya egészségügyi állapotának „feltérképezése“. Bizonyos hibák nehezen felderíthetők, a csípőízületi diszplázia vagy egy veleszületett szembetegség sokáig rejtve maradhat, mind a tenyésztő, mind a kölyköt megvásárló kutyatartó előtt.

Mit jelentenek ezek a veleszületett szembetegségek, és miért fontos egy kutyatenyésztő részére a szűrővizsgálatok igénybevétele?

Évről évre nő azon veleszületett szembetegségek száma, amelyek öröklésmenete, pontos tünetei és kórlefolyása részleteiben ismertté válik. Mára már többnyire az összes kutyafajta öröklődő szembetegsége ismert.

A legelső szempont, amikor e kérdéskört vizsgáljuk, hogy látható-e akár a tenyésztő, akár a kutyatartó részéről az állat szemén bármilyen elváltozás. Vannak bizonyos szembetegségek, melyek esetén szembetűnőek ezek a tünetek. Ilyen például az előrehaladott szürkehályog, vagy például, ha a kutyának láthatóan kisebb a szemgolyója (mikroftalmia).
A szembetegségek másik része az a csoport, amelyeket külső megtekintéssel még egy állatorvos sem vesz észre, ilyen esetekben szemfenék, ERG- vagy genetikai vizsgálat szükséges az egyes betegségek felismeréséhez. Ilyen például a retina diszplázia, Collie szembetegség vagy a progresszív retina atrófia.

Fontos hangsúlyozni, hogy természetesen számos szembetegség nem mutat örökletes jelleget, és bár ezek felismerése is döntően befolyásolja egy kutya tenyészértékét, nem örökíti át az utódokra.

A tenyésztői jó hírnévnek alapfeltétele a hosszú távú megbízhatóság, amely korrekt és szakmailag megalapozott állatorvosi vizsgálat igénybevételét is feltételezi a kutyatartók részéről, és ez többek között anyagi áldozattal jár. Sok olyan tenyésztő van, aki hosszú évtizedes munkájával ezt már megalapozta, és beépíti a kutya eladási árába ezeket a költségeket, éppúgy mint a chip vagy az első oltások árát.

Mit vizsgálunk és mivel, azaz melyek a leggyakoribb szembetegségek, melyeket a szemszűrésnél vizsgálunk és milyen diagnosztikai eszközöket használunk?

A leggyakoribb szemészeti betegségek, melyeket vizsgálunk:
• szürkehályog (cataracta)
• progresszív retina atrófia (PRA)
• Collie szemanomália (CEA)
• retina diszplázia
• glaukóma (zöldhályog)
• perzisztáló pupillaris membrán
• szemhéj deformitások
• mikroftalmia (kisebb szemgolyó)
• szaruhártya disztrófia

Az eszközök, melyek segítségével végezzük a szemészeti szűrővizsgálatokat:
• réslámpa
• gonioszkópiás lencse
• szemtükör (oftalmoszkóp)
• a szemfenék képek archiválására alkalmas szemfenékvizsgáló kamera (digitális oftalmoszkóp)
• szemnyomásmérő (tonométer)

Milyen módon és mely életkorban vizsgálhatók a veleszületett szembetegségek?

A szemészeti betegségek vizsgálata az állat alapos megfigyelésétől egészen az agyi reflexek vizsgálatán át rendszerint a szemfenék (fundus) vizsgálatával fejeződik be. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor egyéb kiegészítő vizsgálatokat, például szemészeti ultrahang- vagy ERG-vizsgálatokat, esetenként DNS-vizsgálatot kell igénybe venni ahhoz, hogy felderítsünk egy szembetegséget. A DNS-vizsgálatokkal nemcsak azt vizsgáljuk, hogy az adott egyed szeme egészséges-e, hanem, hogy hordozza-e a betegség kialakulásáért felelős gént, hiszen ilyen esetben átörökítheti azt utódaira.

Ezen bonyolultnak tűnő kiegészítő vizsgálatok az esetek legnagyobb részében elkerülhetők, és egy viszonylag egyszerű alapvizsgálattal illetve a kutya szemfenékvizsgálatával nagy pontossággal elvégezhető egy kutya szemészeti szűrővizsgálata, amely körülbelül 30-40 percet vesz igénybe.

A szemfenék vizsgálatához a kutya mindkét szemébe egy rövid, néhány óráig ható pupillatágító hatású szemcseppet cseppentünk, amely lehetővé teszi az ideghártya alapos vizsgálatát. A vizsgálat természetesen éber állapotban történik és fájdalommentes.

A kutya fajtájában jellegzetesen előforduló betegségek típusa az, ami meghatározza a vizsgálat időpontját. A Collie szembetegség szűrését, ha szemfenékvizsgálattal végezzük, 5-8 hetes korig el kell végezni, mert a későbbiekben a retina pigmentrétege elfedheti azokat a diszkrét jeleket az ideghártyán, melyek e betegségre jellemzők. Nem helyes tehát csak a tenyésztésbe vétel előtt egy már felnőtt állatot vizsgálni. Vannak fajták viszont, ahol ezen vizsgálatok felnőtt korban is, vagy csak felnőtt korban végezhetők el megbízhatóan.

Kötelező-e bizonyos fajtáknál a szemészeti szűrővizsgálat?

Egyre több kutyafajta szemészeti szűrővizsgálata kötelező nemcsak külföldön, hanem hazánkban is.

Milyen igazolást állít ki az állatorvos?

A veleszületett szembetegségek vizsgálatáról az állatorvos legalább két nyelvű igazolást állít ki, amelyen szerepelnek a kutya adatai, egyedi azonosítási száma (chip száma), a tenyésztő illetve a tulajdonos adatai.

dr. Fenyves Ildikó

A réslámpa az egyik leggyakrabban használt szemészeti diagnosztikai eszköz mind a humán szemészetben, mind az állatorvosi szemészetben. Olyan fényforrással rendelkező eszközről van szó, amelyben a vizsgálatokhoz használt fény alakja (rés/csíkszerű) és színe módosítható.  Ezen kívül képes felnagyítani a szemben vizsgált különböző struktúrákat, mint pl. egy mikroszkóp. A használatával sokkal körültekintőbben át lehet vizsgálni a szemterületeket, valamint egyes elváltozások mélységét is érzékelhetővé teszi. Utóbbi funkciója nagyon fontos plusz információt ad a vizsgáló állatorvosnak, pl. egy szemlencse elváltozás esetében. Elsősorban a szem elülső területét vizsgáljuk vele, úgy mint a szemkörnyéket, a szemhéjakat, a kötőhártyát, a szaruhártyát, az elülső szemcsarnokot, a szivárványhártyát és a szemlencsét.

A következő elváltozások vizsgálhatóak réslámpával:

• különféle pillaszőr rendellenességek (pl. distichiasis), amelyek szabad szemmel nagyon nehezen vehetők észre
• a szaruhártya különféle elváltozásai, amelyek enyhébb vagy súlyosabb karakterűek lehetnek (pl. szaruhártya fekély, szaruhártya disztrófia, szaruhártya precipitátum)
• a csarnokvíz zavarossága (aqueus flare) uveitis (belső szemgyulladás) esetén
• a szemlencse különféle elváltozásai szürkehályog (cataracta) esetén
• a szemlencse időskori elváltozása (nuclearis sclerosis)

 A réslámpás vizsgálat menete

A vizsgálat során megfelelő módon kell rögzíteni az állat fejét. Az esetek többségében pupillatágító szemcseppet is csepegtetünk az állat szemébe, hogy a szemlencsét sokkal pontosabban meg tudjuk vizsgálni. Illetve a réslámpás vizsgálatot sok esetben szemfenékvizsgálat is követi, amelyhez elengedhetetlen a pupilla tágítása. Ennek a szemcseppnek a hatása néhány órán át tart, így a vizsgálat befejezése után kedvencünk még egy ideig bizonytalanul tájékozódhat, emiatt célszerű ilyenkor az erős napfénytől óvni az állatot. Maga a vizsgálat nem fájdalmas, a lehető legkisebb intenzitású fényt használjuk a szem megvilágítására, amely csak enyhe kellemetlenséget okoz az állatnak. Erre főleg akkor van szükség, amikor valamilyen szembetegség miatt az állat eleve fényérzékeny.

dr. Fenyves Ildikó

A könnyfilmnek nagyon fontos védő szerepe van, amely a szaruhártyát és kötőhártyát egyenletesen bevonja. A könny egy olyan többkomponensű folyadékból álló filmréteg, amely tápanyagokkal és oxigénnel látja el a szem szaruhártyáját. Ezen kívül számos olyan alkotóelemet (immunoglobulinok, aminosavak, ún. proteázgátló anyagokat… stb.) is tartalmaz, melyek védik a szemet. A kötőhártya egyes sejtjei termelik a könnyfilm „legbelső” mucoid rétegét, amely fixálja a könny vizes fázisát. Ha a szembe idegen vagy szennyező anyag kerül, akkor azt a reflexesen felszaporodó könny mennyisége távolítja el a szemből. A könnyfilmnek ezen kívül a látásélességben is szerepet játszik; a szem össztörőerejének jelentős részét képviseli. Ez a jelenség nem csak az emberek látásánál fontos tényező, hanem az állatoknál is. Igaz, ezt az optikai szerepet megfelelő visszajelzés hiányában nem tudjuk egyértelműen megítélni, de mint funkciót mindenképpen érdemes ismerni.

Ha a könny minősége megváltozik és/vagy a mennyisége csökken, az érintett szem védtelenebb lesz. Ugyanakkor minden regenerációs folyamat lassabban és nehezebben megy végbe. A könnytermelés csökkenése gyakoribb elváltozás kutyákban, mint macskákban.

A kutyák könnytermelését rendszerint ellenőrizzük a rutin állatorvosi ellenőrzés során is, szemészeti vizsgálat során pedig minden egyes esetben.

 Hogyan történik a könnytermelés mérése?

A könnytermelés mérése a szemészeti vizsgálat első lépései közé tartozik, hiszen sok szemcsepp, amelyeket a vizsgálatok során használunk, befolyásolhatják a könnytermelést. Például a helyi érzéstelenítésre használt szemcseppek vagy bizonyos pupillatágítók, amelyek csökkentik a könnytermelést. A vizsgálat során alkalmazott erős fény is befolyásolhatja (megnöveli) a könnytermelést.

Az állatorvoslás terén a kutyák vagy macskák szárazszem-betegségének kimutatása során a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszer a Schirmer könnyteszt elvégzése. Ez egy kvantitatív módszer, amelynek segítségével a könnyszekréciót mérjük. Két változata (1-es és 2-es) van ennek az eljárásnak. Az 1-es változat során egy kék festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk a kötőhártya alsó zsákjába (a középső-külső területéhez), amelyet egy percig ott tartunk, majd a „felszaladó” könny mennyiségét leolvassuk. A Schirmer könnyteszttel az alap és a reflexes könnytermelést mérjük meg. Az utóbbi abból adódik, ahogy a csík hozzáér a szaruhártyához. Többféle változata van ennek a tesztcsíknak, de a leginkább informatívabb eredményt a milliméter beosztású változatokkal lehet kapni. A normál könnytermelés értéke legalább 15 mm/perc.

A 2-es változat során helyi érzéstelenítő szemcseppet cseppentünk az állat szemébe és ezt követően mérjük meg a könnytermelés mértékét. Ezzel kiiktatjuk a termelődő könnymennyiségének azt a részét, amely a tesztcsík szaruhártyához érése miatt jön létre. Így a mért érték kisebb lesz, mintha az 1-es változat során határoztuk volna meg.

Bizonyos helyzetekben a Phenol red thread (PRT) könnytesztet alkalmazzuk, amely során egy piros festékkel átitatott cérnaszerű anyagot helyezünk az alsó kötőhártyazsákba. Ezt a mozzanatot szinte alig érzi az állat. 15 másodperc után a Schirmer-könnyteszthez hasonlóan a színváltozás mértékét nézzük.

A könnyfilm stabilitásának vizsgálata a könnyfilm felszakadási idejének (TFBUT) meghatározásával történik. Nagyon jelentős információ, hogy a termelődő könny milyen mértékben, mennyi ideig védi a szemfelszínt, így ez a vizsgálat egyben minőségi karakterű is, nemcsak mennyiségi. A vizsgálat során egy nátrium-fluoreszcein tartalmú festékoldattal átitatott tesztcsíkot érintünk az állat szeméhez. Megfelelő nagyítás és általában kék fény mellett vizsgálva megfigyeljük a szemfelszínen képződő filmréteg folytonosságát valamint mérjük az időt, hogy a könnyfilm mikor „szakad fel”. Kutyában ez az érték kb. 20 másodperc.

A szárazszem-betegség kórjelzésénél nagyon fontos még a szaruhártya hámfelszínének a vizsgálata is, így önmagukban a fent részletezett mérések nem elegendőek. Rose bengal vagy Lissamin green festékanyagokkal impregnált tesztcsíkokat használunk a felszín esetleges hámhiányának kimutatáshoz.

dr. Fenyves Ildikó

[one_second]

[/one_second]

[one_second] ]]> http://allatorvos-szemeszet.hu/konnytermeles-merese/feed/ 0 http://allatorvos-szemeszet.hu/konnycsatorna-atjarhatosaganak-vizsgalata/ http://allatorvos-szemeszet.hu/konnycsatorna-atjarhatosaganak-vizsgalata/#comments Sun, 17 Nov 2013 12:15:24 +0000 http://allatorvos-szemeszet.hu/?p=988 Az állatok szaruhártyáját és kötőhártyáját borító könnyrétegnek a termelődése és elvezetődése folyamatos. Ez a két folyamat egyensúlyban áll egymással, így állandóan biztosítva van a kötőhártya és a szaruhártya megfelelő mennyiségű és minőségű könnyfilmmel való befedése. Ha nem termelődik elegendő mennyiségű könny, akkor jön létre a szárazszem-betegség.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egyes szembetegségeknél túl sok könny termelődik, amelyek irritációt és fájdalmat okoznak. Szemirritáció során az állatok hirtelen, erősen elkezdenek könnyezni. Bizonyos esetekben az irritáció tartósan megmarad, ha az alsó szemhéj belső területe kismértékben befordul (ezt nevezzük mediális entrópiumnak) vagy ha a szaruhártyához hozzáérnek a belső szemzugban lévő apró szőrszálak.

Olyan eset is lehetséges, amikor elfogadható mennyiségű könny termelődik, de valamilyen rendellenesség miatt a könny nem tud megfelelő mértékben elvezetődni, így a könny túlcsordul. Emiatt a belső szemzugban állandóan túlfolyó könny a bőrt irritálja. Súlyosabb esetben akár bőrgyulladást, diszkomfort érzést is okozhat.

Amikor akadályozott vagy fokozottabb a könnytermelés, a belső szemzug alatti szőrös terület elszíneződik a könnyben lévő pigment anyagok miatt. Emiatt látszik gyakran fehér szőrű kutyáknál barnás elszíneződés a szemzugban. Ezt a könnyben található laktoferrin szerű anyag és olykor az elszaporodó baktériumok okozhatják.

A könny elvezetése és a könnycsatorna átjárhatóságának vizsgálata

A könnypontokon keresztül két kicsi csatornán át jut el a könnyzacskóba a könny, majd innen a könnycsatornán keresztül az orrjáratba jut. Egyes fajtáknál (főleg a rövid orrú kutyákban) nem az orrjáratba, hanem a szájüregbe vezet a könnycsatorna.

A legegyszerűbb módon úgy tudjuk megvizsgálni a könnycsatorna átjárhatóságát, ha egy fluoreszcein tartalmú tesztcsíkot helyezünk az állat kötőhártyájához. Amennyiben megfelelően átjárható a könnycsatorna, a festékanyag néhány percen belül megjelenik az orr nyálkahártyáján. Ha a festékanyag nem jelenik meg vagy csak későn, akkor a könnycsatornácskák, a könnycsatorna átmosására és további vizsgálatokra van szükség (főleg a könnypontokat érintő alapos vizsgálatra).

Kutyák és macskák normális és kóros könnyfolyása

Abban az esetben, ha az állat belső szemzugában a szőr elszíneződött vagy kis mennyiségű, átlátszó vagy fehéres váladék van, ugyanakkor nem hunyorog az állat és a szemészeti vizsgálat során kóros eltérést nem mutat a kötőhártya, a szaruhártya és a szemhéj, akkor nincs szükség olyan beavatkozásra, amely mindenképpen bódítást igényelne (pl. könnycsatorna vizsgálat vagy átmosás).

Viszont az esetek többségében nagy mennyiségű, folyamatos könnyfolyás tapasztalható, ami miatt a szem alatti terület nedves, a bőr kipirult és a szemhéjak kóros helyzete látható. Ilyenkor a könnyelvezető készülék (könnypontok, könnycsatornák) alapos vizsgálatának, esetleg öblítésének, tágításának vagy más sebészeti beavatkozás elvégzése szükséges. Továbbá, ha valamilyen következményes szaruhártya elváltozás is tapasztalható, akkor is indokolt a könnyelvezető készülék alapos vizsgálata.

dr. Fenyves Ildikó

]]> http://allatorvos-szemeszet.hu/konnycsatorna-atjarhatosaganak-vizsgalata/feed/ 0 http://allatorvos-szemeszet.hu/szemnyomasmeres-tonometria/ http://allatorvos-szemeszet.hu/szemnyomasmeres-tonometria/#comments Fri, 15 Nov 2013 21:17:46 +0000 http://allatorvos-szemeszet.hu/?p=471 A szemnyomás mérése egy fájdalommentes, néhány percig tartó fontos vizsgálat, amely a szemészeti vizsgálatok elengedhetetlen részét képezi. Nagyon fontos lenne, hogy minél sűrűbben, rendszeresebben megmérjük az állatok szemnyomását, hogy az enyhe nyomásemelkedést is időben észrevegyük, amikor még nincsen ennek észrevehető tünete. Ezért az éves védőoltások illetve állatorvosi rutinvizsgálatok alkalmával is el szoktuk végezni ezt a pár perces mérést.

Amikor már a tulajdonos számára is észrevehető tünetekben nyilvánul meg a magasabb szemnyomás (glaukóma, zöldhályog), sokszor már későn derül erre fény. Ugyanis ez az állapot rövid időn belül gyógyíthatatlan látásromlást illetve vakságot okozhat.

Nagyon fontos figyelembe venni, hogy a glaukóma ugyanúgy fájdalmas az állatok számára is, mint az embereknél, csak ez sokkal kevésbé észrevehető a gazdi számára, mivel az állatok másképp jelzik az ilyen jellegű fájdalmat.

 A szemnyomásmérés (tonometria) menete

A mérés kezdete előtt érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk az állat vizsgálandó szemébe. A megfelelő mérés elvégzéséhez az állatnak ülő vagy hason fekvő helyzetben kell lennie. Sokszor megkérjük a tulajdonost, hogy maradjon az állat látóterében, ezzel is nyugtatva az állatot, ugyanis ha az állat ideges, vagy erősebben fogjuk meg, ill. erősebben tartjuk meg a nyakánál, akkor még inkább megemelkedik a belső szemnyomása, amely helytelen eredményhez vezethet. Ettől függetlenül a szemnyomás értéke a nap folyamán is változhat, az esti órákban rendszerint magasabb az értéke.

A szemnyomás mérésére különböző eszközök léteznek az állatorvosi gyógyászatban. Rendelőnkben egy kisméretű kézi eszközt használunk, az ún. TonoPent. A TonoPen egy applanációs tonométer, amelynek kúp alakban végződő végét többször hozzáérintjük a szaruhártya középső részéhez, miközben diszkrét nyomást fejt ki a szaruhártya felületére. A nyomáskifejtés közben a szaruhártya belapul, és ezt érzékeli a TonoPen. Minél nagyobb a szem belső nyomása, annál kisebb lesz a belapulás mértéke. Az eszköz a többszöri méréseket átlagolja és a kijelzőjén egy átlagértéket ad meg higanymilliméterben.

A másik eszköz, a Schiötz-tonométer, amely szintén a szemnyomás mérésére szolgál. Ennek a használata már kicsit nehezebb, így megfelelő tapasztalatot és gyakorlatot igényel az alkalmazása, hogy pontos eredményt kapjunk. Ennek az eszköznek a talpát kell a szaruhártya közepére helyezni, amely segítségével egy súlyt helyezünk a szaruhártya felületére és emiatt következik be a szaruhártya benyomódása.

A fentieken kívül van más elven működő tonométer is. Ilyen eszköz a TonoVet, amely szintén ponntosan méri meg a szemnyomást. Ennek a használata során nem szükséges érzéstelenítő szemcseppet alkalmazni, mert nem ér hozzá a szaruhártyához.

A normál szemnyomás értéke kutya és macska esetében 10 és 20 Hgmm közé esik. Kutyánál általában 16,8 +/- 4 Hgmm, míg macskáknál 20,2 +/- 5,5 Hgmm.

 Egyetlen magasabb nyomásérték alapján viszont még jelenthető ki, hogy az állat glaukómás. Ha a többi részvizsgálat eredménye negatív a szemészeti vizsgálat során, akkor egy bizonyos idő elteltével mindenképpen meg kell ismételni a tonometriás mérést.

 Nemcsak a magas szemnyomás kiszűrése a cél a tonometriás vizsgálat során, hanem az alacsony szemnyomásé is. Ugyanis bizonyos szembetegségeknél (pl. uveitis, a szem belső gyulladása) csökken a szemnyomás, amely fontos diagnosztikai jel lehet az állatorvos számára, amikor a betegségre jellemző további tünetek csak diszkréten, alig észrevehető formában jelentkeznek.

dr. Fenyves Ildikó

]]> http://allatorvos-szemeszet.hu/szemnyomasmeres-tonometria/feed/ 0 http://allatorvos-szemeszet.hu/gonioszkopia-csarnokzug-vizsgalat/ http://allatorvos-szemeszet.hu/gonioszkopia-csarnokzug-vizsgalat/#comments Fri, 08 Nov 2013 00:19:17 +0000 http://allatorvos-szemeszet.hu/?p=357 Mit jelent a kutya gonioszkópiás vizsgálata?

A kutya gonioszkópia során a szem csarnokzugát (iridocorneális zug) vizsgáljuk meg. Ez a terület az elülső szemcsarnokban található, ahol a termelődő csarnokvíz elfolyik. A szaruhártya mögött és a szivárványhártya előtt, az elülső szemcsarnokban található. Szabad szemmel, nagyítóval illetve réslámpával nem látható, mivel a szem ínhártyája eltakarja. Ezért egy speciális lencse (úgynevezett gonioszkópiás lencse) segítségével kell a szem törőközegeit átalakítani, hogy ez a kis terület látható legyen.

Gonioszkópiás vizsgálat menete

Az esetek többségében a vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges az állatot bódítani, nyugtatni. A vizsgálandó szembe érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk, a gonioszkópiás lencsére pedig egy metilcellulóz gél viszünk fel. Majd az állat ülő vagy fekvő helyzetében finoman a szaruhártyára helyezzük a lencsét. Ezután pedig egy megfelelő fényforrás (általában réslámpa) segítségével megvizsgáljuk a csarnokzug állapotát. Alaposan megnézzük a csarnokzug nyitottságát, a trabekulum hálózat helyeződését illetve egy esetleges pigment vagy idegen tárgy jelenlétét.

Ezt a gonioszkópiás vizsgálatot rendszerint egy tonometriás (szemnyomásmérés) és egy oftalmoszkópos (szemfenék) vizsgálat előzi meg. Így ennek a három vizsgálatnak a segítségével lehet nagy pontossággal megállapítani, hogy a csarnokvíz termelődése és elvezetése egyensúlyban van-e valamint a nyomásviszonyok megfelelően alakulnak-e a szemben.

Mikor szükséges a csarnokzug vizsgálat elvégzése?

Tenyészkutyák és -macskák szemészeti szűrővizsgálatakor mindig elvégezzük a csarnokzug gonioszkópiás vizsgálatát. Ezen kívül minden olyan esetben is, amikor felmerül az állat magasabb szemnyomásának (glaukóma) gyanúja.

A szemnyomást számos tényező befolyásolja, így figyelembe kell venni, hogy más lehet a belső szemnyomás értéke otthon, mint a rendelőben. Előfordulhat, hogy otthon magasabb ez az érték, mint a rendelőben, ahol normális értéket mérünk. Ugyanakkor előállhat egy fordított eset is, amikor az otthon normális értékkel bíró szemnyomás a rendelőben megemelkedik az állat erősebb lefogása vagy a nyak ill. a nyaktájék szorítása miatt.

A glaukóma (magas szemnyomás) gyanújakor teljes körű szemészeti vizsgálattal, ismételt szemnyomás méréssel, gonioszkópiás vizsgálattal és a jövőben úgynevezett OCT (Optical coherence tomography = Optikai koherencia tomográfia) vizsgálattal szükséges igazolni a glaukóma diagnózisát.

dr. Fenyves Ildikó

]]> http://allatorvos-szemeszet.hu/gonioszkopia-csarnokzug-vizsgalat/feed/ 0