Kisállat Szemészeti Központ » szaruhártya

Keratotómia, keratektómia

Ildi — Thu, 19 Feb 2026 21:13:52 +0000

A keratotómia és a keratektómia (vagy keratectomia) két igen gyakran alkalmazott kezelési módszer a szaruhártya bizonyos betegségeinél.

Keratotómia

A keratotómia során a szaruhártya felszíni rétegeibe hatolunk, nagyon egyszerűen fogalmazva pontszerű vagy vonalszerű kis sebeket hozunk létre, így a felületesen lévő szövetek manipulálásával, „ledörzsölésével” mikroeróziók kialakításával segítjük egy új, már egészséges, átlátszó szaruhártya réteg kialakulását. Keratotómiára legtöbbször kutyák bizonyos szaruhártya fekélyei esetén van szükség (pl. indolens szaruhártya fekély/boxer fekély vagy a szakmai rövidítést használva SCCEDs), amikor a gyógyszeres kezelés sikertelen. Az említett speciális szaruhártya fekélyek ellátása során a keratotómiát követően kontaktlencsét helyezünk fel az állat szemére. Ezek kifejezetten állatok számára gyártott, különböző méretű és görbületű lencsék, amelyeket meglepő módon nagyon jól viselnek az állatok.

A keratotómia eljárás éber állapotban is elvégezhető helyi érzéstelenítés alkalmazásával, mi azonban gyakrabban bódítva és operációs mikroszkóp alatt végezzük, mivel tapasztalatunk szerint precízebb és biztonságosabb ilyen módon a beavatkozás. Keratotómiát csak kutyák esetén végzünk, macskáknál nem alkalmazható.

Keratektómia

A keratektómia egy másik sebészeti technika, amely során a szaruhártya felületes rétegeit eltávolítjuk, tehát ez egy „invazívabb” és minden esetben altatott állapotban történő műtét. Keratektómiát végzünk például macskák Herpesz vírus eredetű kötőhártya-gyulladása esetén gyakran kialakuló kötőhártya-szaruhártya összenövésénél, azaz symblepharonnál, vagy a macskákban előforduló úgynevezett szaruhártya sequestrum képződésnél. Szintén ezt az eljárást alkalmazzuk kutyák szaruhártya dermoid nevű kórképénél, amikor fejlődési rendellenesség következményeként a szaruhártya vagy a kötőhártya kisebb nagyobb részét a gyakran szőrrel borított dermoid, azaz bőr eredetű szövet fedi.

Legtöbb esetben a szaruhártya mélyebb rétegeibe került idegen testek eltávolításánál is tulajdonképpen keratektómiát végzünk. Bizonyos szaruhártya betegségeknél a keratektómia indikációs területe az utóbbi években az állatorvosi szemészetben szűkült. Így a különböző keratopathiák, például lipidszerű anyagok lerakódásánál vagy pannus esetében, illetve a pigmentációval járó szaruhártya betegségeknél nem vagy nem elsőként választandó terápiás lehetőség. Ez utóbbi kórképeknél gyakran műtéti beavatkozás nélkül, gyógyszerek alkalmazásával (szemészeti készítményekkel vagy egyéb gyógyszerekkel) illetve az alap kiváltó ok felderítésével és kezelésével is jó eredmény érhető el, és az állat látása jelentősen javulhat.

dr. Fenyves Ildikó

Harmadik szemhéj mirigy repozíció

Ildi — Thu, 19 Feb 2026 21:07:52 +0000

A főként kutyákban és igen ritkán macskákban vagy nyulakban előforduló harmadik szemhéj mirigy előesését műtétileg orvosoljuk. Ismert olyan szakmai vélemény, hogy a mirigy spontán visszahúzódhat gyulladáscsökkentő szemcsepp adására, de erre tapasztalataink szerint nincs esély. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a mirigy előesik, majd „visszahúzódik” néhány órára vagy akár napokra, de ezt követően hosszútávon a mirigy ismételten elő fog esni. Ezalatt tovább károsodik a mirigyállomány, és az eredeti funkció helyreállásának a valószínűsége az eltelt idővel arányosan csökken.

Az állatok úgynevezett harmadik szemhéj vagy pislogóhártya tövében elhelyezkedő mirigynek a helyzetváltozását tehát mihamarabb orvosolni kell, amely beavatkozás lényege, hogy az eredeti anatómiai viszonyokat „rekonstruáljuk” a mirigyszövet lehető legkisebb károsodásával. A mirigy eltávolítása néhány igen ritka esettől eltekintve szakmai hiba, hiszen az állat könnytermelése szinte biztosan csökkenni fog, és igen nagy százalékban szárazszem-betegség tünetei alakulnak ki a műtétet követő hónapokban, esetleg évekkel az operáció után.

Milyen műtéti technikákat alkalmazunk?

A mirigy megfelelő pozicionálásához többféle műtéti technikát alkalmazunk, attól függően, hogy milyen fajtájú a kutya, mekkora az előesett mirigy, mikor kezdődött a folyamat stb. Szintén lényeges alaposan megvizsgálni a harmadik szemhéj porcának az állapotát, amely gyakran deformálódott; ez esetben a porcot is korrigálni kell. A legismertebb és leggyakrabban alkalmazott műtéti eljárás a harmadik szemhéj mirigyének a repozicionálására az úgynevezett Morgan-féle zsebtechnika, amely során a mirigyet körülvevő nyálkahártyán nagyon precízen kialakított zsebbe „besüllyesztjük” az előesett mirigyet, majd ott varratokkal rögzítjük. A műtétet szemészeti lupéval vagy leginkább operációs mikroszkóppal végezzük. Az utóbbi időben a szemészeti operációs mikroszkóppal végzett műtétek esetén kevesebb kiújulást tapasztalunk, ami vélhetően a mikroszkóppal történő precízebb technikai kivitelezésnek köszönhető.

A mirigy eltávolítása esetén illetve a különböző műtéti technikákat alkalmazva mennyi az esély a könnytermelés csökkenésére?

A legnagyobb esély a könnytermelés későbbi csökkenésére a mirigy eltávolítása esetén van, illetve, ha kezeletlenül marad a szem, azaz semmilyen műtét nem történik. A szárazszem-betegség kialakulása a mirigy helyes repozícióját követően is előfordulhat, de ez az esély lényegesen kisebb, mint az előbb említett esetekben.

Milyen egyéb komplikációk adódhatnak a műtétet követően?

Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a mirigy rögzítése során alkalmazott varróanyag átmenetileg irritálja a szaruhártyát, ilyenkor az állat hunyorog, fájdalmat jelez. Ilyen esetben szigorúan ellenőrizzük a szemet, és védjük a szaruhártyát. A későbbiekben a varróanyagok felszívódásával és a kötőhártya duzzanat megszűnésével ez az állapot megszűnik. Szintén igen ritkán, de előfordulhat a varratok kiszakadása, főként, ha valamilyen módon az állat hozzáfér a műtött területhez vagy dörzsölni tudja. Ilyenkor sajnos második műtétre van szükség. A mirigy ismételt előesése, elődomborodása nagytestű kutyákban, főként masztiffokban vagy kanári-szigeteki kutyákban kissé gyakrabban tapasztalható a többi fajtához képest.

Az operációt követően milyen utókezelés szükséges, illetve mire kell figyelemmel lennie az állattartónak?

Nagyon fontos a védőgallér viselése a műtétet követően kb. 8 napig illetve 10-14 napig rendszerint naponta 2-3 alkalommal javaslunk antibiotikumos és szaruhártyavédő szemcseppet, szemgéleket. Az operáció után 3-5 napig adunk még antibiotikumot és fájdalomcsillapítót általában tabletta formájában. Ha a műtött szemben fokozott váladéktermelődés látható, vagy nagyfokú hunyorgás tapasztalható illetve az állat fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét sürgős ellenőrzés szükséges.

A műtét után 24-48 órán át esetenként megfigyelhető a szem, a szemkörnyék, a kötőhártya duzzanata, kipirultsága és enyhe váladékozás, amely tünetek rövid idő alatt enyhülnek.

Műtét után mikor kell ellenőrzésre hozni az állatot?

A műtétet követően rendszerint másnap, illetve 5-7 nap múlva szükséges kontrollvizsgálat. Majd ezt követően kb. egy hónap múlva még ellenőrizzük a mirigy pozícióját, illetve a könnytermelés mértékét.

dr. Fenyves Ildikó

Symblepharon

admin — Tue, 24 Feb 2015 11:27:51 +0000

A symblepharon kifejezés a kötőhártya összenövését, letapadását jelenti, amely macska szembetegség, és legtöbbször már kölyökkorban észlelhető. Ilyenkor a kötőhártya a szem szaruhártya részét részben vagy teljesen fedi, így az átlátszatlanná válik. Az állat látása csökken , esetenként teljes látásvesztés következik be. Nem önálló betegség, hanem hosszantartó kötőhártya gyulladás következményeként jelenik meg.

Az egészséges kötőhártya (conjunctiva) a szemhéjak belső, szemgolyó felőli felületét borítja be, továbbá kötőhártyazsákot (fornix) képezve ráborul a szemgolyó felületére, az ínhártyára is. Az így létrehozott két lemeze: a szemhéji- és a szemgolyói lemez, normális esetben egymás felületén, szabadon, akadálymentesen mozogni képes.

Symblepharon során a két lemez egymáshoz tapad, összenő, így a szemgolyó szabad mozgása gátolttá válik. Előfordulhat, hogy a kötőhártya szemgolyói lemeze túlnő az ínhártyán, egészen a szaruhártyára, akadályozva ezzel nemcsak a mozgást, még a látást is. Ebben az esetben kedvencünk szemének felületén erekkel kisebb vagy nagyobb mértékben átszőtt, átlátszatlan,szürkés színű hártyát észlelhetünk, ekkor nagyon fontos állatorvos-szemész mielőbbi felkeresése.

Mi az oka a symblepharonnak?

A symblepharon kialakulásának oka a hosszabb ideig fennálló kötőhártya gyulladás, vagyis a conjunctivitis. Dús erezettségének és immunológiailag aktív mivoltának köszönhetően a kötőhártya regenerációs képessége kitűnő. Azonban vannak esetek, ilyenek a makacs vírusos megbetegedések, melyek során a gyógyulás elhúzódó folyamat, így krónikus conjunctivitis lép fel. Ebben az esetben a kötőhártya hámja (epithelium) nagyobb területen sérül, és az összetapadó sérült felületek gyógyulása során azok összenőnek.

Leggyakrabban, mint macska szembetegség, fiatal cicák herpesz vírusos megbetegedése során találkozhatunk symblepharonnal.

Emellett, bármely megbetegedés, amely idült kötőhártya gyulladást okoz symblepharon kialakulásához vezethet. Ilyenek az egyéb virusos (calici) és bakteriális (clamydia, mycoplasma) eredetű megbetegedések vagy az allergia, krónikus szárazszem betegség, de megemlíthető akár a különböző vegyi anyagok okozta szem irritáció is.

Milyen tüneteket láthatunk a macska szemén?

Az összenövések hátterében tehát gyulladás áll, így mindenekelőtt a conjunctivitis tüneteit észlelhetjük kedvencünk szemén, már ekkor ajánlott állatorvos szemész felkeresése. Ezek a tünetek a hunyorgás, kipirultság, duzzanat, könnyezés.

A korábban említett vírusos megbetegedések okozta felső légúti tünetek szintén felhívhatják a gazdik figyelmét.

A kötőhártya lemezek összenövése következtében a kötőhártyazsák elcsúszhat, eltorzítva ezzel kedvencünk szemrését, mely gyakran kisebbnek tűnhet.

A könnyezés hátterében nemcsak a gyulladás áll, hanem a letapadások miatti könnyelvezető pontocskák elmozdulása, elcsúszása, mely során a könny elfolyása akadályozottá válik.

Hogyan gyógykezeljük a symblepharont?

A symblepharon meglétét egyszerű fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálni lehet. A vizsgálat során felmérjük a letapadások mértékét és a szaruhártya érintettségét, mely kulcsfontosságú kérdés. Esetenként szemészeti ultrahang vizsgálattal a műtétet megelőzően ellenőrizni kell a szem szaruhártyájának a vastagságát, mert egyes esetekben az nagyon elvékonyodott. Nagyon vékony szaruháryta esetén a műtéti ellátás sikere, a látás visszanyerésének az esélye csökken.

A nagyobb kiterjedésű összenövéseket csak műtéti úton lehet megszűntetni. Mindemellett meg kell említeni, hogy sajnos előfordulhat, hogy a kötőhártya újra rákúszik a szaruhártyára, így a műtét utáni utókezeléseknek fontos szerep jut.

Megelőzés

Legfontosabb a kezdődő kötőhártya gyulladás mielőbbi felismerése és kezelésének elkezdése, ezáltal nem hagyunk időt a letapadások kialakulására.

Továbbá lényeges pont, hogy kedvencünket a fertőző betegségek elleni védőoltásban időben részesítsük, hiszen az esetek nagy részében a köznyelvben „macskanátha”-ként ismert kórképnek köszönhető a kötőhártya gyulladás és következményes letapadások kialakulása is. A betegséget okozó calici és herpes vírus elleni vakcinázás 7 hetes kortól már lehetséges.

dr. Fenyves Ildikó és Rózsa Gabriella

Kórkép neve:
Symblepharon

Elterjedése:
nem ritka

Érintett állatfajok és fajták:
esetek nagy részében macska szembetegség

Genetikai öröklődésű-e? Szűrhető-e?
nem

Diagnosztika:
A kötőhártya lenövések megléte egyszerűfizikális vizsgálat alapján megmondható. Fontos viszont a conjunctivitis kialakulásának hátterét további vizsgálatokkal felderíteni. Javasolt a kötőhártyákról való citológiai mintavétel, mikrobiológiai vizsgálat, PCR.

Kezelhető-e:
igen.

Szaruhártya fekélyek műtéti ellátása

Edina — Sun, 26 Jan 2014 17:09:39 +0000

Ahogyan a szaruhártya fekély betegségről szóló tájékoztatóban olvasható, egyes komplikált, mély macska, kutya szaruhártya fekély esetében műtéti ellátást javaslunk. A szaruhártya (cornea) műtéti lehetőségei rendkívül sokfélék, a szemészetnek ez a területe rohamosan fejlődik mind a humán, mind az állatorvosi szemészetben.
A sikeres műtéti ellátás két alapvető feltétele a technikai háttér valamint az elegendő és megfelelő szakmai tapasztalat. A technikai háttér alatt a megfelelő nagyítást biztosító szemészeti operációs mikroszkópot és a mikrosebészeti műszereket értjük. Ezek segítségével precíz módon tudunk mikroszkopikus méretű szöveteket operálni, amely nagyon fontos dolog a szemészetben, főként a szaruhártya műtéteknél. Ahhoz, hogy a sebgyógyulás minél gyorsabban menjen végbe, minél kisebb legyen a műtét utáni fájdalom, illetve a műtét utáni látóképesség, látásélesség ne romoljon, a sebszéleket megfelelő módon kell egyesíteni.

A szaruhártya fekélyek műtéti ellátásának technikája

A mély cornea fekélyek esetében a mélyebb rétegek igen lassan gyógyulnak meg, sőt egyes fekélyek gyorsan mélyülhetnek is, így bizonyos esetekben csak a műtéti ellátás mellett dönthetünk egy szaruhártya fekély kezelésekor.

Az egyik legelterjedtebb sebészi módszer az úgynevezett kötőhártyalebeny vagy graft készítése. A graft szó a humán orvosi és állatorvosi szaknyelvben bármelyik önálló szövetet vagy szervet jelenti, amely átültetésre alkalmas. A szemészetben graft megnevezés alatt általában a kötőhártyalebenyt értjük. Ilyenkor a szaruhártyát körbevevő kötőhártya területről származó szövettel fedjük a sérült szaruhártya területet, ezzel védve az érintett részt. Ha már emellett a műtéti eljárás mellett döntünk, akkor fontos tudni, hogy ez annak érdekében történik, hogy a szaruhártya ne szakadjon át, ne perforálódjon a mély rétegekig terjedő fekély miatt. A műtét után az állat szeme ijesztő és furcsa lehet, főleg, ha a szaruhártyára varrt kötőhártya rész kipirult, duzzadt. Viszont ez a kipirultság fokozatosan egyre halványabb lesz az idő előrehaladtával. Ez a kötőhártyalebeny a benne lévő erek lévén az érintett területen a gyógyulást elősegítő anyagokat biztosítja, valamint mechanikai módon védi a szemet. A műtét után intenzív szemkezelésre kell felkészülni, amely szemcseppek használatát jelenti. A legtöbb esetben teljes gyógyulás következik be egy kötőhártya graft alkalmazásával, viszont csak nagyon lassan, akár hónapok alatt fog csak teljesen rendbe jönni az állat szeme.

Napjainkban, bizonyos esetekben már egyéb szövetekből (pl. amnion membrán) is készíthető lebeny, amelyek alkalmazásával általában vékonyabb rétegben tudjuk fedni az érintett szaruhártya területet. Így a cornea gyorsabban nyeri vissza az eredeti görbületi állapotát és esztétikailag is szebb végeredményt kapunk.

Némely felületes, rendszerint ismeretlen oktanú fekélyeknél (úgynevezett indolens vagy boxerfekély) a keratotómia nevű műtéti technikát alkalmazzuk. Ilyenkor a cornea felső rétegeit mechanikusan kezeljük, ezzel elősegítve az ott lévő sejtek regenerációját. A keratotómia leggyakoribb formája a grid keratotómia, de egyéb más keratotómiás módszerek is léteznek. Az ilyen típusú fekélynél mi egy eltérő, viszonylag új műtéti módszert használunk, amelynek során egy gyémántfejű készülék segítségével eltávolítjuk a szaruhártya felületi sejtrétegét, majd ezt követően egy megfelelő méretű és görbületű terápiás kontaktlencsét helyezünk az állat szemére, amely a gyógyulás végéig védi a szemet. A terápiás kontaktlencse viselését általában meglepő módon jól viselik az állatok. Ez a technika kevéssé invazív, gyorsabban elvégezhető, gyorsabb gyógyulást eredményez, valamint a műtét után kisebb fájdalomérzetet okoz.

dr. Fenyves Ildikó

Szaruhártya sérülések műtétei az állatorvosi -szemészet területén

admin — Fri, 24 Jan 2014 15:33:05 +0000

Tisztelt Látogató!

Az alábbi tájékoztatónk jelenleg feltöltés alatt áll. Kérjük, látogasson vissza később!

Szaruhártya sérülés, perforáció

Ildi — Tue, 17 Dec 2013 04:07:05 +0000

A ,,szemsérülések” fogalma rendkívül tág, ide soroljuk minden a szemgolyót, szemhéjakat illetve szem környékét ért sérüléseket. Állatoknál nagyon gyakoriak és sok esetben – amennyiben a szaruhártya sérül – sürgősségi ellátást igényelnek.

Ide sorolhatjuk a szemkörnyék szúrt, lőtt, harapott stb. sérülésein át, a szemhéjak hasonló sérüléseit, a szaruhártya idegen testeket, melyek leggyakrabban üvegszilánk, növényi részek (tövis, tüske, faforgács), toklász. Sérülést okozhatnak ezen kívül különböző veszélyes maró folyadékok is. Az egyik leggyakoribb szaruhártya sérülést macskák okozzák, a karmolásból eredő szaruhártya sérülés nagyon veszélyes és nemcsak macskákat, hanem kutyákat (és természetesen embereket, főként kisgyermekeket!) is érinthet.

Milyen tüneteket vesz észre az állat tulajdonosa a szaruhártya sérülésénél?

Ha a kutya, macska rendszerint csak az egyik szemére hirtelen hunyorog, fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét, és/vagy a kötőhártya kipirul, duzzad, a szaruhártya „homályossá” válik, akkor enyhébb vagy súlyosabb szemhéj, kötőhártya vagy szaruhártya sérülés valószínűsíthető. Annak eldöntése, hogy a sérülés milyen súlyosságú sürgős állatorvosi vizsgálatra van szükség.

Hogyan látja el az állatorvos ezeket a sérüléseket?

A szaruhártya szúrt vagy karmolásból eredő sérülései nagyon veszélyesek, főként karmolásnál nagyobb a fertőzés esélye. A szaruhártya perforáció ha nincs sürgősen ellátva, az állat szemének az elvesztésével járhat. A seb ellátása során a szaruhártyát hajszálvékony, legtöbbször felszívódó varrattal egyesítjük. Ehhez mikrosebészeti eszközökre, speciális nagyítószemüvegre vagy operációs mikroszkópra van szükség. A legtöbb esetben a műtétet követően ún. pislogóhártya lebenyt készítünk a szem védelme miatt. Ilyenkor az úgynevezett harmadik szemhéjat ,,húzzuk rá” a szaruhártyára, amely nem csak fizikailag védi a szaruhártyát, hanem táplálja is, elősegítve a sebgyógyulást. A pislogó hártya lebenyt idővel oldjuk és ellenőrizzük a szaruhártya állapotát. A kötőhártya sérülései gyakran nagyon rémisztőek, a nyálkahártya rendkívül megduzzadhat, kipirul, de ha a sérülés biztosan csak a kötőhártyát érinti, általában sebészi kezelés nem szükséges.

A szemhéjak sérüléseit a bőrsérülésekhez hasonló szabályok szerint látjuk el, figyelembe véve, hogy megőrizzük a szemhéjak eredeti anatómiai pozícióját. Természetesen e három szemterület gyakran nem külön, hanem együtt sérül, így komplex és gyakran kihívást igénylő állatorvosi ellátásra van szükség.

dr. Fenyves Ildikó

Macska, kutya szaruhártya fekély

Edina — Wed, 11 Dec 2013 17:10:12 +0000

Macska, kutya szaruhártya fekély során a több sejtrétegből álló szaruhártya (cornea) különféle okok miatt károsodhat. A károsodás mértékének meghatározása mindenképpen állatorvosi vizsgálatot igényel, még ha felületesnek is tűnik a sérülés.

Egy felületes fekély is erős fájdalommal jár, állatorvosi kezelés nélkül pedig mélyülhet, amely a szaruhártya átszakadását (perforációját) eredményezi. Ez pedig a szemgolyó visszafordíthatatlan károsodását okozhatja.

A szaruhártya fekély tünetei

Mivel a szaruhártya felszíni sejtrétegében rengeteg idegvégződés található, így egy felületes irritáció, egy fekély is roppantul fájdalmas tud lenni. Sokszor még a mélyebb rétegeket érintő károsodásoknál is fájdalmasabb. Gondoljunk csak bele, amikor nekünk, embereknek valami (pl. por, homok vagy szempilla) bekerül a szemünkbe, hogy ez milyen kellemetlen és fájdalmas érzéssel jár.

Ilyenkor azt tapasztalja a tulajdonos, hogy az állat dörzsöli a szemét, hunyorog, kerüli a fényt és a szemfelszínen valamint a kötőhártyán váladék jelenik meg. A szem és a környéke kipirult, a szemhéjak pedig meg is duzzadhatnak az erőteljes dörzsölés miatt.

A szaruhártya fekély kialakulása, lefolyása

A szaruhártya felületes vagy mélyebb rétegeinek károsodása számtalan komplex ok miatt kialakulhat, amelyeket minden esetben meg kell keresni, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk. A leggyakoribb ok állatok esetében a sérülésből, valamint a különböző rendellenes szemhéjállásból (pl. entrópium) eredő szaruhártya fekély. Szárazszem-betegségnél, amikor a szaruhártyán lévő védő könnyfilmréteg mennyisége és minősége megváltozik, szintén okozhatja ezt a betegséget. Idősebb állatokban, elsősorban kutyákban a szemhéjak szövetszaporulatai, daganatai is okozhatnak fekélyt az állandó irritáció révén. Macskák esetében a Herpesz vírusfertőzés is okozhatja ezt a szembetegséget.

Így nem csak magát a szaruhártya fekélyt kell kezelni, hanem a háttérben lévő kiváltó okot is meg kell szüntetni. Például szemhéjállási rendellenességnél műtéti szemhéjkorrekciót kell elvégezni, míg egy szemhéjdaganatnál sebészi úton kell eltávolítani a szövetszaporulatot.

Hogyha a felszíni hámsejtek megsérülnek a szaruhártyán – amely enyhe trauma hatására is megtörténhet -, akkor szabad út nyílik a különböző kórokozóknak. Ezek a kórokozók olyan fehérjebontó enzimeket termelhetnek, amelyek továbbkárosítják a szaruhártya mélyebb rétegeit, ezzel feloldva annak a szerkezetét. Az ily módon kialakuló szaruhártya fekélyt nevezzük olvadó fekélynek, amelynél eleinte csak felületi a sérülés, de azután nagyon hamar mélyülhet a károsodás. Egyes kutyafajtáknál (pl. francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier) sokszor tapasztaljuk ezt a tünetet.

Mivel a szaruhártya fekély fájdalommal jár, ezért az állatok dörzsölhetik, vakarhatják a szemüket, ami viszont további károsodáshoz vezethet, úgynevezett ,,self” traumát okozva ezzel.

A szaruhártya fekély diagnosztikája

Az állatorvosi szemvizsgálat során egy nagyítóeszközzel, réslámpával vizsgáljuk meg a szaruhártya állapotát, hogy megállapítsuk a fekély mélységét. A vizsgálat során mindig elvégezzük a fluoreszcein próbát, amely segítségével meg lehet állapítani a szaruhártya fekély kiterjedését. Egy fluoreszcein festékkel bevont papírcsíkot érintünk a szemfelszínhez, amelyből kioldódva a festékanyag a mélyebb rétegeket festi meg, ahogy hozzákötődik a szövetekhez. Egy normál, sérülésmentes szaruhártya ép felszínét nem képes megfesteni ez a festékanyag.

A szaruhártya fekély kezelése

A felületes elváltozásokat gyógyszeres úton (szemcseppek, szemgélek segítségével) kezeljük, így elősegítjük, támogatjuk a szaruhártya regenerációját. Sok esetben használjuk az állat saját véréből elkészített szérumot, amelyet, ha a szembe csepegtetünk, elősegítjük a szaruhártya gyógyulását. Ugyanis a szérum a kórokozók fehérjebontó enzimjeinek a többségét inaktiválja.

Mély fekélyeknél viszont nagyon intenzív kezelés és gyakori kontrollvizsgálatok szükségesek. Olykor az elváltozás olyan súlyos, hogy a sebészi ellátás mellett kell dönteni. További információkat a műtétről A szaruhártya fekélyek műtéti ellátása című tájékoztatónkban olvashat.

dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya fekély állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya fekély

Érintett állatok:
macska, kutya (főleg francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier)

Genetikai öröklődésű-e:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa, fluoreszcein tesztcsík

Kezelés:
A betegség gyógyszeres illetve műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
Bármilyen kóros elváltozás az állat szemén vagy a látásában mielőbbi állatorvosi szemészeti vizsgálatot igényel, hogy ne súlyosbodjon az elváltozás mértéke.

Létezik-e ellene oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.

Prominens (túlzottan kiemelkedő) orr-redő / Orr-redő trichiasis

Edina — Fri, 06 Dec 2013 01:03:16 +0000

Brachycephal kutya szembetegség a prominens orr-redő vagy másnéven orr-redő trichiasis

Az úgynevezett brachycephal kutyafajtákat (rövid fejű ill. orrú fajták, pl. pekingi palotakutya, különböző bulldogok, mopsz) érinti gyakran ez a szemészeti elváltozás, amikor az orrhát területéről egy bőrredő (más néven prominens orr-redő) kiemelkedik, és ezáltal hozzáér a szem szaruhártyájához. Ez a kiemelkedő bőrredő állandóan irritálhatja a szaruhártyát, ami kóros folyamatok kialakulását okozhatja a szemgolyó felületén és ez fájdalmat okozhat az állatnak.

A brachycephal kutyafajtáknál fokozottan kell figyelni a kiemelkedő orr-redőre, mert ezeknek a fajtáknak a szeme kevésbé érzékeny más, hosszabb koponyaformájú kutyafajtákéhoz képest. Emiatt csak jóval később jeleznek fájdalmat, amikor már a szaruhártya károsodás igencsak előrehaladott állapotban van. Ugyanakkor ezek a rövid orrú fajták nagyméretű, instabil helyeződésű szemgolyóval és sekély szemgödörrel rendelkeznek, így a könnyfilm sem tud megfelelően eloszlani a szaruhártya felszínén valamint emiatt gyakoribb náluk a szemgolyó előesése. Sajnos további hátrányos anatómiai felépítésű a belső szemzuguk is, ahol sokszor látjuk a szemhéjak befelé fordulását (entrópium).

A prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) tünete

Főleg meleg, párás időben a kiemelkedő orrháti bőrredő területén a bőr különböző mértékben begyulladhat, így emiatt nagyon fontos, hogy ezt a területet tisztán tartsuk. Ez a gyulladt terület viszkető érzést vált ki az állatban, ezért elkezdi dörzsölni, vakarni, ami viszont komoly sérülést is okozhat a szemen. Ezt a folyamatot nevezzük ,,self traumának”.

A szaruhártyát folyamatosan irritáló szőrszálak – amelyek a kiemelkedő bőrredőn helyezkednek el-, festékanyag (pigment) lerakódást válthatnak ki, így egy pigmentációs folyamat zajlik le a szemben. Ha ez a pigmentációs folyamat egy összefüggő sejtréteget képez, az már az állat látóterét is csökkenti.

Sok esetben viszont nem következik be ezeknek a festékanyagoknak a lerakódása, hanem egy fájdalmas szaruhártya fekély alakul ki. Ez az elváltozás akár súlyos mértékű is lehet, amely már a szemgolyó állapotát is veszélyeztetheti. Több esetben tapasztaljuk, hogy már régóta fennáll a szaruhártyát érintő kóros elváltozás, de csak hónapok vagy évek múlva vált ki tüneteket. Ennek hátterében az áll, hogy a kor előrehaladtával változik a kutya könnyének összetétele, a fejformája, a szőrminősége és az izomzata, így a szem védtelenebb lesz. Emiatt fordulhat elő, hogy egy idősebb kutyában hirtelen súlyos tünetek alakulnak ki.

Prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) kezelése

Elsődleges célkitűzésünk, hogy megakadályozzuk a szőrszálak, a szemhéjak és bőrredők szaruhártyát érintő irritációját. Ehhez mindenképpen plasztikai műtétre van szükség, amely a szemhéjakat és/vagy a bőrredőket hozzuk megfelelő pozícióba. Ezzel a műtéti megoldással általában véglegesen orvosoljuk a problémát.

dr. Fenyves Ildikó

[one_second]

Prominens orr-redő / Orr-redő trichiasis állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: prominens (túlzottan kiemelkedő) orr-redő vagy orr-redő trichiasis

Elterjedése: gyakori

Érintett állatok: brachycephal (rövid fejű illetve orrú) kutyafajták (pl. mopsz, pekingi palotakutya, különböző bulldogok)

Genetikai öröklődésű-e:

A betegség genetikai öröklődést mutat, de nem minden esetben lesz ennek klinikailag látható jele.

Szűrhető-e: A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: Teljes körű szemészeti vizsgálat réslámpával.

Kezelhető-e: A betegség plasztikai műtét segítségével kezelhető.

Megelőzhető-e: A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: A betegség ellen nem létezik védőoltás.
[/one_second]

[one_second]

Réslámpa biomikroszkópia

Ildi — Fri, 29 Nov 2013 00:24:19 +0000

Réslámpa használata a szemészeti vizsgálatok során

A réslámpa az egyik leggyakrabban használt szemészeti diagnosztikai eszköz mind a humán szemészetben, mind az állatorvosi szemészetben. Olyan fényforrással rendelkező eszközről van szó, amelyben a vizsgálatokhoz használt fény alakja (rés/csíkszerű) és színe módosítható. Ezen kívül képes felnagyítani a szemben vizsgált különböző struktúrákat, mint pl. egy mikroszkóp. A használatával sokkal körültekintőbben át lehet vizsgálni a szemterületeket, valamint egyes elváltozások mélységét is érzékelhetővé teszi. Utóbbi funkciója nagyon fontos plusz információt ad a vizsgáló állatorvosnak, pl. egy szemlencse elváltozás esetében. Elsősorban a szem elülső területét vizsgáljuk vele, úgy mint a szemkörnyéket, a szemhéjakat, a kötőhártyát, a szaruhártyát, az elülső szemcsarnokot, a szivárványhártyát és a szemlencsét.

A következő elváltozások vizsgálhatóak réslámpával:

• különféle pillaszőr rendellenességek (pl. distichiasis), amelyek szabad szemmel nagyon nehezen vehetők észre
• a szaruhártya különféle elváltozásai, amelyek enyhébb vagy súlyosabb karakterűek lehetnek (pl. szaruhártya fekély, szaruhártya disztrófia, szaruhártya precipitátum)
• a csarnokvíz zavarossága (aqueus flare) uveitis (belső szemgyulladás) esetén
• a szemlencse különféle elváltozásai szürkehályog (cataracta) esetén
• a szemlencse időskori elváltozása (nuclearis sclerosis)

A réslámpás vizsgálat menete

A vizsgálat során megfelelő módon kell rögzíteni az állat fejét. Az esetek többségében pupillatágító szemcseppet is csepegtetünk az állat szemébe, hogy a szemlencsét sokkal pontosabban meg tudjuk vizsgálni. Illetve a réslámpás vizsgálatot sok esetben szemfenékvizsgálat is követi, amelyhez elengedhetetlen a pupilla tágítása. Ennek a szemcseppnek a hatása néhány órán át tart, így a vizsgálat befejezése után kedvencünk még egy ideig bizonytalanul tájékozódhat, emiatt célszerű ilyenkor az erős napfénytől óvni az állatot. Maga a vizsgálat nem fájdalmas, a lehető legkisebb intenzitású fényt használjuk a szem megvilágítására, amely csak enyhe kellemetlenséget okoz az állatnak. Erre főleg akkor van szükség, amikor valamilyen szembetegség miatt az állat eleve fényérzékeny.

dr. Fenyves Ildikó

Szaruhártya-gyulladás (Überreiter-szindróma) / Pannus

Ildi — Fri, 08 Nov 2013 04:04:30 +0000

A felületes idült szaruhártya-gyulladás egy több néven ismert állatorvosi szembetegség

A szem szaruhártya rétegének egyik leggyakoribb betegségéről van szó, amelyet mind az állatorvosi szakirodalomban, mind a hétköznapi életben is többféleképpen neveznek meg:

• idült, felületes szaruhártya-gyulladás
• keratitis superficialis chronica
• Überreiter-szindróma
• pannus
• krónikus immunmediált keratoconjunctivitis szindróma (CIKS)

A pannus leggyakrabban német, belga és ausztrál juhászkutyákban fordul elő valamint e fajták keverékeiben. De számos egyéb kutyafajtában is leírták már ezt a betegséget.

A pannus tünetei

A gyulladás során mindkét szem szaruhártyáján fokozatosan kialakuló, festék lerakódással, ún. pigmentációval járó elváltozás jellemző. A tünet többnyire mindkét oldalon észlelhető, nem vagy csak kis mértékben fájdalmas, és ritkán tapasztalható váladékozás.

Az elváltozás gyakran először magas UV sugárzás esetén, napfényes időben jelentkeznek vagy akkor tapasztalható kiújulás. A már kezeléssel megfelelően „szinten tartott” állatok döntő többsége akkor mutat ismét komolyabb tüneteket, ha például havas időben erős napsütésnek van kitéve.

A pannus kialakulása és lefolyása

Ez a fajta szembetegség autoimmun eredetű, vagyis az állat immunrendszere nem ismeri fel a saját sejtjeit, és emiatt a szaruhártyában gyulladásos reakció jön létre.

Az elváltozás a szaruhártya legfelső (ún. epithel) és az alatta lévő (ún. stróma) réteg felső részét érinti, ahol az amúgy vérereket nem tartalmazó szövetben vascularizáció (vérerek megjelenése) kezdődik. A szaruhártya felső rétegének hámsejtjei proliferálódnak, és gyakran festékanyagok rakódnak le ugyanitt.

A pannus kezelése

Ebben a szembetegségben érintett állatokat nagyon ritkán tudjuk véglegesen meggyógyítani. A cél mindig az, hogy jól látó, fájdalommentes állapotot érjünk el a kutya szeménél. A szaruhártya teljes területének átlátszóságát többnyire nem tudjuk elérni. Sajnos ezeket a kutyákat életük végéig kezelni kell. Azonban tapasztalataink szerint vannak olyan tünetekkel rendelkező egyedek is, amelyeknél a szaruhártya kisebb része érintett csak, és az évek során sem mutat rosszabbodó állapotot a szemük. Az ilyen esetekben rendszeres szemészeti kontroll mellett egyedileg döntjük el, kezelni kell-e vagy sem a szemet. Ezt természetesen csak gyulladástól mentes estekben, és jól látó kutyáknál javasolhatjuk. Sokszor megfigyelhető, hogy viszonylag fiatalkorú kutyákon jelentkező tünetek általában súlyosabbak, mintha az első elváltozásokat 4-5 éves kutyákon fedezzük fel először.

A beteg állatok gyógyítása fokozatosan, több lépésben történik, mindig az adott egyedre nézve kell meghatározni a megfelelő gyógymódot. A tünetek súlyosságának megfelelően helyileg adunk gyulladáscsökkentő szemcseppet vagy szemkenőcsöt, valamint többségében szájon át is adható hasonló hatóanyagú gyógyszereket is. Nagyon jó tapasztalataink vannak a ciklosporin tartalmú szemkenőcsökkel, az UV-szűrős kontaklencsékkel illetve a pimecrolimus hatóanyagú szemkenőccsel is. Mivel az elváltozás csak a szaruhártya külső részét érinti, nagyon nagy kiterjedésű pigmentlerakódásnál valamint a kezelésre nem vagy gyengén reagáló állatok esetében a szaruhártya festékes rétegének műtéti eltávolítását (ún. felületes keratektómia) javasoljuk.

dr. Fenyves Ildikó

A felületes idült szaruhártya-gyulladás (Überreiter-szindróma/Pannus) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Felületes idült szaruhártya-gyulladás / Überreiter-szindróma / pannus / keratitis superficialis chronica / krónikus immunmediált keratoconjunctivitis szindróma (CIKS)

Elterjedése:
Gyakori.

Állatok:
Német, belga, ausztrál juhászkutyák és e fajták keverékei.

Genetikai öröklődésű-e:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Réslámpa.

Kezelhető-e:
A betegség kezelhető, de ritka a 100%-os gyógyulás.

Megelőzhető-e:
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.