A szürkehályog műtét menete kutyákon és macskákon

Amíg embereknél ezt a fajta beavatkozást altatás nélkül végzik el, addig az állatokon ezt csak mély narkózisban lehet megtenni. Maga a műtét olyan műtőben történik, amely a szemészeti beavatkozások elvégzésére alkalmas és a megfelelő eszközökkel felszerelt. Az operáció során egy humán szemészorvos, három szemész állatorvos, egy altató állatorvos és két asszisztens van jelen.

A műtét alatt külön altató állatorvos felügyeli az állat altatását, mialatt altatógázt és párhuzamosan folyamatos intravénás fájdalomcsillapító infúziót kap az állat. A testhőmérsékletét melegítőpárnával tartjuk optimális keretek között, az élettani paramétereit pedig figyelőmonitor segítségével ellenőrizzük.

A műtéti technika lényege, hogy az állat szaruhártyájának széli részén egy sebet készítünk, amely néhány milliméteres nagyságú. Ezen keresztül egy speciális eszköz segítségével, a phacoemulzifikátorral feldaraboljuk az elhomályosodott szemlencsét, majd eltávolítjuk. Mivel a szemlencse tokjának egy része a helyén marad, így ebbe helyezzük bele az összehajtott állapotban lévő műlencsét a szaruhártyán ejtett seben keresztül. Amikor a műlencse a szem belsejébe kerül, ott kinyílik és rögzül. A műlencsék, amelyeket behelyezünk, kifejezetten kutyáknak illetve macskáknak készültek különböző méretben.

Az állat műtéti előkészítése kb. 30-60 percig tart, míg maga a műtét 15-45 percig. Az operáció után mintegy 4 órán keresztül figyeljük az állatot, közben az állapotát folyamatosan ellenőrizzük, végül a teljes ébredést követően hazaadjuk.

Lehetséges komplikációk a szürkehályog műtét után

A szürkehályog műtét sikerességét nagymértékben befolyásolja, hogy az állat tulajdonosa megfelelően van-e tájékoztatva, a műtét előtti vizsgálatok kedvező eredményűek-e illetve a műtét utáni időszakban optimálisan alakul-e az állat kezelése. Mindezek megléte mellett a felépülés 90-95%-ban eredményes lesz, és az állat újra látóképes lesz. Emiatt nagyon lényeges pont, hogy a szürkehályog műtéttel kapcsolatos információkat az állattulajdonos ismerje és elfogadja, valamint az alábbi lehetséges műtét utáni komplikációkról tudomása legyen.

A műtét után előfordulhat, hogy az állat műtött szemében belső szemgyulladás, uveitis alakul ki. Ez az esetek többségében szemcseppel kezelhető.

Olykor letapadások, összenövések is létrejöhetnek az elülső szemcsarnokban, amely akadályozhatja a pupilla mozgását vagy akár hosszabb távon szemnyomás növekedést is eredményezhet.

Az endophthalmitis (a szem belső gennyes gyulladása) mint szövődmény nagyon ritka, viszont ha kialakul, akkor a szemgolyót veszélyeztető állapotot idézhet elő.

Olykor előfordulhat, hogy hónapokkal, akár évekkel később a műtét után a műlencse mögött homály alakul ki. Ez a hátulsó lencsetok megvastagodásából adódhat. De ritkán a műlencse helyzetváltozása is kialakulhat. Olykor az is előfordulhat, hogy a kialakult szövődmények csak egy újabb műtéttel kezelhetőek.

Összességében azt lehet mondani, hogy a fenti szövődmények ritkán jönnek létre, a szemgolyó elvesztését okozó szövődmény pedig az állatoknál is elvétve alakul ki.

Amennyiben az állat közvetlenül szürkehályog műtét előtt áll, kérjük, figyelmesen olvassa át a lentebb található részletes műtéti tájékoztatót!

Kutyák és macskák szürkehályog műtétével kapcsolatos információk az állattartók számára:

dr. Fenyves Ildikó

Ide sorolhatjuk a szemkörnyék szúrt, lőtt, harapott stb. sérülésein át, a szemhéjak hasonló sérüléseit, a szaruhártya idegen testeket, melyek leggyakrabban üvegszilánk, növényi részek (tövis, tüske, faforgács), toklász. Sérülést okozhatnak ezen kívül különböző veszélyes maró folyadékok is. Az egyik leggyakoribb szaruhártya sérülést macskák okozzák, a karmolásból eredő szaruhártya sérülés nagyon veszélyes és nemcsak macskákat, hanem kutyákat (és természetesen embereket, főként kisgyermekeket!) is érinthet.

Milyen tüneteket vesz észre az állat tulajdonosa a szaruhártya sérülésénél?

Ha a kutya, macska rendszerint csak az egyik szemére hirtelen hunyorog, fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét, és/vagy a kötőhártya kipirul, duzzad, a szaruhártya „homályossá” válik, akkor enyhébb vagy súlyosabb szemhéj, kötőhártya vagy szaruhártya sérülés valószínűsíthető. Annak eldöntése, hogy a sérülés milyen súlyosságú sürgős állatorvosi vizsgálatra van szükség.

Hogyan látja el az állatorvos ezeket a sérüléseket?

A szaruhártya szúrt vagy karmolásból eredő sérülései nagyon veszélyesek, főként karmolásnál nagyobb a fertőzés esélye. A szaruhártya perforáció ha nincs sürgősen ellátva, az állat szemének az elvesztésével járhat. A seb ellátása során a szaruhártyát hajszálvékony, legtöbbször felszívódó varrattal egyesítjük. Ehhez mikrosebészeti eszközökre, speciális nagyítószemüvegre vagy operációs mikroszkópra van szükség. A legtöbb esetben a műtétet követően ún. pislogóhártya lebenyt készítünk a szem védelme miatt. Ilyenkor az úgynevezett harmadik szemhéjat ,,húzzuk rá” a szaruhártyára, amely nem csak fizikailag védi a szaruhártyát, hanem táplálja is, elősegítve a sebgyógyulást. A pislogó hártya lebenyt idővel oldjuk és ellenőrizzük a szaruhártya állapotát. A kötőhártya sérülései gyakran nagyon rémisztőek, a nyálkahártya rendkívül megduzzadhat, kipirul, de ha a sérülés biztosan csak a kötőhártyát érinti, általában sebészi kezelés nem szükséges.

A szemhéjak sérüléseit a bőrsérülésekhez hasonló szabályok szerint látjuk el, figyelembe véve, hogy megőrizzük a szemhéjak eredeti anatómiai pozícióját. Természetesen e három szemterület gyakran nem külön, hanem együtt sérül, így komplex és gyakran kihívást igénylő állatorvosi ellátásra van szükség.

dr. Fenyves Ildikó

]]> http://allatorvos-szemeszet.hu/szaruhartya-serules-perforacio/feed/ 0 http://allatorvos-szemeszet.hu/szaruhartya-fekely/ http://allatorvos-szemeszet.hu/szaruhartya-fekely/#comments Wed, 11 Dec 2013 17:10:12 +0000 http://allatorvos-szemeszet.hu/?p=724

A különböző szemhéj deformitások nagyon gyakori tünetek kutyákban. A szemhéjak kifelé vagy befelé fordulása hátterében – főként kutyákban – leggyakrabban örökletes ok áll. Macskákban a legtöbbször sérülés (verekedés) következményeként láthatunk olyan szemhéj alakváltozást, melyet műtétileg kell orvosolni. Bizonyos kutyafajták gyakrabban érintettek, a nagytestű, laza testfelépítésű kutyafajták közül a masztiffok, a bernáthegyi, a moszkvai őrkutya, a leonbergi vagy Bordeaux-i dog említhetők leggyakrabban. A kisebb testű kutyák közül elsőként kell megemlíteni a Shar Pei fajtát és a spánieleket.

A szemhéjak rendellenes állása rendkívül sokféle lehet, a leggyakoribb ha a szemhéj (főként az alsó) befelé fordul. A befelé forduló szemhéj minden egyes pislogásnál irritálja a szaruhártyát, a szem legkülső rétegét, amely jelentős diszkomfort érzetet és fájdalmat okoz. Az állat hunyorog, szeme váladékozik, súlyos esetben a szaruhártya átszakadhat, amely esetén csak sürgős műtéttel menthető meg a szem.

A szemhéjak nemcsak befelé hanem kifelé és fordulhatnak, sőt gyakran úgynevezett kombinált entrópium – ektrópium (befelé és kifelé fordulás) alakul ki, melynek műtéti ellátása is összetettebb.

A szemhéj betegségei, deformitásai rendszerint már fiatal, fél-másfél éves korban észrevehetők, és műtétileg orvosolhatók. Vannak azonban olyan esetek, amikor idősebb korban alakulnak ki a fenti elváltozások. Ilyen például, ha az állat fejét vagy szemkörnyékét sérülés éri, és megváltozik a szemhéjak alakja, kontúrja, vagy ha fogyással járó betegségeknél olyan mértékben csökken a szem körüli (és mögötti) területen a zsírszövet, hogy a szem „beesik” és emiatt befelé fordulnak a szemhéjak. Az alapok felderítésén kívül ilyen esetben is műtétileg kell korrigálni az állat szemhéjait, csökkentve a szem fájdalmasságát.

Hasonló betegség

Szorosan nem a szemhéj deformitásokhoz tartozó kórkép, az ún. prominens orredő, pl. mopszban, amikor az orr és a szem közötti bőrterület olyan ráncos, hogy a felemelkedő bőrredő sérti a szaruhártyát. A tartós irritáció a szaruhártya pigmentációját, illetve ha ez kiterjedt formában jelentkezik, jelentős látásromlást okoz.

Ha a kutyánál vagy macskánál szemmel láthatóan befelé forduló szemhéjat vagy a szemhéj lógását tapasztalja, okvetlenül állatorvosi vizsgálatra van szükség. Hasonlóan sürgős vizsgálatra van szükség, ha az állat hunyorog, fájdalmat jelez, váladékozik a szeme.

dr. Fenyves Ildikó

Küllem tekintetében nem nehéz a legkiválóbb állatokat tenyésztésbe venni, a tenyészszemlék, kiállítási eredmények erre lehetőséget adnak. Nehezebb kérdés a kutya egészségügyi állapotának „feltérképezése“. Bizonyos hibák nehezen felderíthetők, a csípőízületi diszplázia vagy egy veleszületett szembetegség sokáig rejtve maradhat, mind a tenyésztő, mind a kölyköt megvásárló kutyatartó előtt.

Mit jelentenek ezek a veleszületett szembetegségek, és miért fontos egy kutyatenyésztő részére a szűrővizsgálatok igénybevétele?

Évről évre nő azon veleszületett szembetegségek száma, amelyek öröklésmenete, pontos tünetei és kórlefolyása részleteiben ismertté válik. Mára már többnyire az összes kutyafajta öröklődő szembetegsége ismert.

A legelső szempont, amikor e kérdéskört vizsgáljuk, hogy látható-e akár a tenyésztő, akár a kutyatartó részéről az állat szemén bármilyen elváltozás. Vannak bizonyos szembetegségek, melyek esetén szembetűnőek ezek a tünetek. Ilyen például az előrehaladott szürkehályog, vagy például, ha a kutyának láthatóan kisebb a szemgolyója (mikroftalmia).
A szembetegségek másik része az a csoport, amelyeket külső megtekintéssel még egy állatorvos sem vesz észre, ilyen esetekben szemfenék, ERG- vagy genetikai vizsgálat szükséges az egyes betegségek felismeréséhez. Ilyen például a retina diszplázia, Collie szembetegség vagy a progresszív retina atrófia.

Fontos hangsúlyozni, hogy természetesen számos szembetegség nem mutat örökletes jelleget, és bár ezek felismerése is döntően befolyásolja egy kutya tenyészértékét, nem örökíti át az utódokra.

A tenyésztői jó hírnévnek alapfeltétele a hosszú távú megbízhatóság, amely korrekt és szakmailag megalapozott állatorvosi vizsgálat igénybevételét is feltételezi a kutyatartók részéről, és ez többek között anyagi áldozattal jár. Sok olyan tenyésztő van, aki hosszú évtizedes munkájával ezt már megalapozta, és beépíti a kutya eladási árába ezeket a költségeket, éppúgy mint a chip vagy az első oltások árát.

Mit vizsgálunk és mivel, azaz melyek a leggyakoribb szembetegségek, melyeket a szemszűrésnél vizsgálunk és milyen diagnosztikai eszközöket használunk?

A leggyakoribb szemészeti betegségek, melyeket vizsgálunk:
• szürkehályog (cataracta)
• progresszív retina atrófia (PRA)
• Collie szemanomália (CEA)
• retina diszplázia
• glaukóma (zöldhályog)
• perzisztáló pupillaris membrán
• szemhéj deformitások
• mikroftalmia (kisebb szemgolyó)
• szaruhártya disztrófia

Az eszközök, melyek segítségével végezzük a szemészeti szűrővizsgálatokat:
• réslámpa
• gonioszkópiás lencse
• szemtükör (oftalmoszkóp)
• a szemfenék képek archiválására alkalmas szemfenékvizsgáló kamera (digitális oftalmoszkóp)
• szemnyomásmérő (tonométer)

Milyen módon és mely életkorban vizsgálhatók a veleszületett szembetegségek?

A szemészeti betegségek vizsgálata az állat alapos megfigyelésétől egészen az agyi reflexek vizsgálatán át rendszerint a szemfenék (fundus) vizsgálatával fejeződik be. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor egyéb kiegészítő vizsgálatokat, például szemészeti ultrahang- vagy ERG-vizsgálatokat, esetenként DNS-vizsgálatot kell igénybe venni ahhoz, hogy felderítsünk egy szembetegséget. A DNS-vizsgálatokkal nemcsak azt vizsgáljuk, hogy az adott egyed szeme egészséges-e, hanem, hogy hordozza-e a betegség kialakulásáért felelős gént, hiszen ilyen esetben átörökítheti azt utódaira.

Ezen bonyolultnak tűnő kiegészítő vizsgálatok az esetek legnagyobb részében elkerülhetők, és egy viszonylag egyszerű alapvizsgálattal illetve a kutya szemfenékvizsgálatával nagy pontossággal elvégezhető egy kutya szemészeti szűrővizsgálata, amely körülbelül 30-40 percet vesz igénybe.

A szemfenék vizsgálatához a kutya mindkét szemébe egy rövid, néhány óráig ható pupillatágító hatású szemcseppet cseppentünk, amely lehetővé teszi az ideghártya alapos vizsgálatát. A vizsgálat természetesen éber állapotban történik és fájdalommentes.

A kutya fajtájában jellegzetesen előforduló betegségek típusa az, ami meghatározza a vizsgálat időpontját. A Collie szembetegség szűrését, ha szemfenékvizsgálattal végezzük, 5-8 hetes korig el kell végezni, mert a későbbiekben a retina pigmentrétege elfedheti azokat a diszkrét jeleket az ideghártyán, melyek e betegségre jellemzők. Nem helyes tehát csak a tenyésztésbe vétel előtt egy már felnőtt állatot vizsgálni. Vannak fajták viszont, ahol ezen vizsgálatok felnőtt korban is, vagy csak felnőtt korban végezhetők el megbízhatóan.

Kötelező-e bizonyos fajtáknál a szemészeti szűrővizsgálat?

Egyre több kutyafajta szemészeti szűrővizsgálata kötelező nemcsak külföldön, hanem hazánkban is.

Milyen igazolást állít ki az állatorvos?

A veleszületett szembetegségek vizsgálatáról az állatorvos legalább két nyelvű igazolást állít ki, amelyen szerepelnek a kutya adatai, egyedi azonosítási száma (chip száma), a tenyésztő illetve a tulajdonos adatai.

dr. Fenyves Ildikó

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egyes szembetegségeknél túl sok könny termelődik, amelyek irritációt és fájdalmat okoznak. Szemirritáció során az állatok hirtelen, erősen elkezdenek könnyezni. Bizonyos esetekben az irritáció tartósan megmarad, ha az alsó szemhéj belső területe kismértékben befordul (ezt nevezzük mediális entrópiumnak) vagy ha a szaruhártyához hozzáérnek a belső szemzugban lévő apró szőrszálak.

Olyan eset is lehetséges, amikor elfogadható mennyiségű könny termelődik, de valamilyen rendellenesség miatt a könny nem tud megfelelő mértékben elvezetődni, így a könny túlcsordul. Emiatt a belső szemzugban állandóan túlfolyó könny a bőrt irritálja. Súlyosabb esetben akár bőrgyulladást, diszkomfort érzést is okozhat.

Amikor akadályozott vagy fokozottabb a könnytermelés, a belső szemzug alatti szőrös terület elszíneződik a könnyben lévő pigment anyagok miatt. Emiatt látszik gyakran fehér szőrű kutyáknál barnás elszíneződés a szemzugban. Ezt a könnyben található laktoferrin szerű anyag és olykor az elszaporodó baktériumok okozhatják.

A könny elvezetése és a könnycsatorna átjárhatóságának vizsgálata

A könnypontokon keresztül két kicsi csatornán át jut el a könnyzacskóba a könny, majd innen a könnycsatornán keresztül az orrjáratba jut. Egyes fajtáknál (főleg a rövid orrú kutyákban) nem az orrjáratba, hanem a szájüregbe vezet a könnycsatorna.

A legegyszerűbb módon úgy tudjuk megvizsgálni a könnycsatorna átjárhatóságát, ha egy fluoreszcein tartalmú tesztcsíkot helyezünk az állat kötőhártyájához. Amennyiben megfelelően átjárható a könnycsatorna, a festékanyag néhány percen belül megjelenik az orr nyálkahártyáján. Ha a festékanyag nem jelenik meg vagy csak későn, akkor a könnycsatornácskák, a könnycsatorna átmosására és további vizsgálatokra van szükség (főleg a könnypontokat érintő alapos vizsgálatra).

Kutyák és macskák normális és kóros könnyfolyása

Abban az esetben, ha az állat belső szemzugában a szőr elszíneződött vagy kis mennyiségű, átlátszó vagy fehéres váladék van, ugyanakkor nem hunyorog az állat és a szemészeti vizsgálat során kóros eltérést nem mutat a kötőhártya, a szaruhártya és a szemhéj, akkor nincs szükség olyan beavatkozásra, amely mindenképpen bódítást igényelne (pl. könnycsatorna vizsgálat vagy átmosás).

Viszont az esetek többségében nagy mennyiségű, folyamatos könnyfolyás tapasztalható, ami miatt a szem alatti terület nedves, a bőr kipirult és a szemhéjak kóros helyzete látható. Ilyenkor a könnyelvezető készülék (könnypontok, könnycsatornák) alapos vizsgálatának, esetleg öblítésének, tágításának vagy más sebészeti beavatkozás elvégzése szükséges. Továbbá, ha valamilyen következményes szaruhártya elváltozás is tapasztalható, akkor is indokolt a könnyelvezető készülék alapos vizsgálata.

dr. Fenyves Ildikó

]]> http://allatorvos-szemeszet.hu/konnycsatorna-atjarhatosaganak-vizsgalata/feed/ 0