Horner szindróma

Az első írásos dokumentáció erről a tünetegyüttesről 1869-ből származik. Friedrich Horner svájci szemész orvos írta le először a szindrómát, ami az állatorvos szemészet területén igen ritkán, legtöbbször kutya szembetegség formájában kerül diagnosztizálásra. Legtöbbször nem veszélyes, megfelelő terápiával kezelhető állapot. Az érintett állat jellegzetes, egyéb kutya szembetegség tüneteitől könnyen megkülönböztethető képet mutat. A gazdi annyit vesz észre, hogy kedvence „furcsa fejet vág”.

A Horner szindróma tünetei

A tünetek mindig egy időben és csak az egyik szemen mutatkoznak, amelyet az állatorvos-szemész és a gazdi is észrevehet a következők: az állat pupillája beszűkült, amit szaknyelvre fordítva miózisnak hívunk. Szemgolyója besüllyedt (enophtalmus), így az mintha megkisebbedne. Ez a harmadik szemhéj előesését eredményezi, ami a belső szemzugban megjelenő rózsaszínű, esetenként sötéten pigmentált lapos képlet formájában tűnik elő. A fentieken kívül még észrevehetjük a szemhéjak petyhüdt lógását is, mely jelenséget ptózisnak nevezünk.

Mi okozza a Horner szindróma jellegzetes tüneteit?

A Horner szindróma hátterében a szemet beidegző úgynevezett szimpatikus idegrostok sérülése áll. Ezen idegek hosszú lefutású rostok, bizonyos szakaszát megtalálhatjuk a mellkasban, a nyaki ütőerek mellett és a középfül területén is. Bármely szakasza sérül, a szemen megjelennek a fent leírt kiesési tünetek. Az érintett szembe szimpatikus ingerületátvivő anyagot (fenilefrin) tartalmazó szemcseppet cseppentve a tünetek megszűnnek, majd a hatóidő lejártával újra megjelennek.

Hogyan kezeljük a Horner szindrómát?

E kutya szembetegség hátterében álló szimpatikus idegrost sérülés a legkülönbözőbb okokból bekövetkezhet és minden esetben a kiváltó okot kell kezelni.
Rossz prognózis, ha az ideget egy mellkasban kialakuló daganat nyomja. Ennek kizárása érdekében Horner szindrómás betegeinknek javasoljuk mellkas röntgen készítését.
Előfordulhat traumás behatás következtében létrejövő sérülés, vagy akár egy közép vagy belsőfül gyulladás, mely szintén kiválthatja a szemet beidegző szimpatikus idegrostok bántalmát. Ez utóbbi esetben antibiotikum terápia hatására sikeres gyógyulás érhető el.
Szisztémás megbetegedésekhez társulva is jelentkezhet a jellegzetes tünetegyüttes, például golden retrieverek pajzsmirigy alulműködésével párhuzamosan nem egyszer került diagnosztizálásra a szemet érintő szimpatikus idegműködés kiesése is. A megoldás ebben az esetben is az alapbetegség kezelése.
A fent említetteken kívül létezik úgynevezett idiopatikus, tehát ismeretlen oktanú, gyakran önmagától megszűnő formája is a Horner szindrómának.

Összefoglalva tehát a szemen megjelenő miózis, ptózis, harmadik szemhéj előesés és enophtalmus együtt felvetheti a Horner szindróma gyanúját és mielőbb javasolt szemész állatorvos felkeresése.
A továbbiakban a feladat, felderíteni az idegi sérüléshez vezető alapproblémát és ennek megfelelően megkezdeni a megfelelő terápiát, mely a kiváltó okok különbözősége miatt sokféle lehet.

 dr. Fenyves Ildikó

A Horner szindróma állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Horner szindróma

Elterjedése:
Ritka

Érintett állatok:
Kutya

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e: 
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: 
Tünetek, fizikális vizsgálat, röntgen, vérvétel alapján.

Kezelés: 
A kezelés módja a kiváltó októl függ.

Megelőzés:
A betegség a legtöbb esetben nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva. | A honlapot összeállította:
error: Content is protected !!