Blog

A symblepharon kifejezés a kötőhártya összenövését, letapadását jelenti, amely macska szembetegség, és legtöbbször már kölyökkorban észlelhető.  Ilyenkor a kötőhártya a szem szaruhártya részét részben vagy teljesen fedi, így az átlátszatlanná válik. Az állat látása csökken , esetenként teljes látásvesztés következik be. Nem önálló betegség, hanem hosszantartó kötőhártya gyulladás következményeként jelenik meg.

Az egészséges kötőhártya (conjunctiva) a szemhéjak belső, szemgolyó felőli felületét borítja be, továbbá kötőhártyazsákot (fornix) képezve ráborul a szemgolyó felületére, az ínhártyára is. Az így létrehozott két lemeze: a szemhéji- és a szemgolyói lemez, normális esetben egymás felületén, szabadon, akadálymentesen mozogni képes.

Symblepharon során a két lemez egymáshoz tapad, összenő, így a szemgolyó szabad mozgása gátolttá válik. Előfordulhat, hogy a kötőhártya szemgolyói lemeze túlnő az ínhártyán, egészen a szaruhártyára, akadályozva ezzel nemcsak a mozgást, még a látást is. Ebben az esetben kedvencünk szemének felületén erekkel kisebb vagy nagyobb mértékben átszőtt, átlátszatlan,szürkés színű hártyát észlelhetünk, ekkor  nagyon fontos állatorvos-szemész  mielőbbi felkeresése.

Mi az oka a symblepharonnak?

A symblepharon kialakulásának oka a hosszabb ideig fennálló kötőhártya gyulladás, vagyis a conjunctivitis. Dús erezettségének és immunológiailag aktív mivoltának köszönhetően a kötőhártya regenerációs képessége kitűnő. Azonban vannak esetek, ilyenek a makacs vírusos megbetegedések, melyek során a gyógyulás elhúzódó folyamat, így krónikus conjunctivitis lép fel. Ebben az esetben a kötőhártya hámja (epithelium) nagyobb területen sérül, és az összetapadó sérült felületek gyógyulása során azok összenőnek.

Leggyakrabban, mint macska szembetegség, fiatal cicák herpesz vírusos megbetegedése során találkozhatunk symblepharonnal.

Emellett, bármely megbetegedés, amely  idült kötőhártya gyulladást okoz  symblepharon kialakulásához vezethet. Ilyenek az egyéb virusos (calici) és bakteriális (clamydia, mycoplasma) eredetű megbetegedések vagy az allergia, krónikus szárazszem betegség, de megemlíthető akár a különböző vegyi anyagok okozta szem irritáció is. 

Milyen tüneteket láthatunk a macska szemén?

Az összenövések hátterében tehát gyulladás áll, így mindenekelőtt a conjunctivitis tüneteit észlelhetjük kedvencünk szemén, már ekkor ajánlott állatorvos szemész felkeresése. Ezek a tünetek a hunyorgás, kipirultság, duzzanat, könnyezés.

A korábban említett vírusos megbetegedések okozta felső légúti tünetek szintén felhívhatják a gazdik figyelmét.

A kötőhártya lemezek összenövése következtében a kötőhártyazsák elcsúszhat, eltorzítva ezzel kedvencünk szemrését, mely gyakran kisebbnek tűnhet.

A könnyezés hátterében nemcsak a gyulladás áll, hanem a letapadások miatti könnyelvezető pontocskák elmozdulása, elcsúszása, mely során a könny elfolyása akadályozottá válik.

Hogyan gyógykezeljük a symblepharont?

A symblepharon meglétét egyszerű fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálni lehet. A vizsgálat során felmérjük a letapadások mértékét és a szaruhártya érintettségét, mely kulcsfontosságú kérdés. Esetenként szemészeti ultrahang vizsgálattal a műtétet megelőzően ellenőrizni kell a szem szaruhártyájának a  vastagságát, mert egyes esetekben az nagyon elvékonyodott. Nagyon vékony szaruháryta esetén a műtéti ellátás sikere, a látás visszanyerésének  az esélye csökken.

A nagyobb kiterjedésű összenövéseket csak műtéti úton lehet megszűntetni. Mindemellett meg kell említeni, hogy sajnos előfordulhat, hogy a kötőhártya újra rákúszik a szaruhártyára, így a műtét utáni utókezeléseknek fontos szerep jut. 

Megelőzés

Legfontosabb a kezdődő kötőhártya gyulladás mielőbbi felismerése és kezelésének elkezdése, ezáltal nem hagyunk időt a letapadások kialakulására.

Továbbá lényeges pont, hogy kedvencünket a fertőző betegségek elleni védőoltásban időben részesítsük, hiszen az esetek nagy részében a köznyelvben „macskanátha”-ként ismert kórképnek köszönhető a kötőhártya gyulladás és következményes letapadások kialakulása is. A betegséget okozó calici és herpes vírus elleni vakcinázás 7 hetes kortól már lehetséges.

dr. Fenyves Ildikó és Rózsa Gabriella

Kórkép neve:
Symblepharon

Elterjedése:
nem ritka

Érintett állatfajok és fajták:
esetek nagy részében macska szembetegség

Genetikai öröklődésű-e? Szűrhető-e?
nem

Diagnosztika:
A kötőhártya lenövések megléte egyszerűfizikális vizsgálat alapján megmondható. Fontos viszont a conjunctivitis kialakulásának hátterét további vizsgálatokkal felderíteni. Javasolt a kötőhártyákról való citológiai mintavétel, mikrobiológiai vizsgálat, PCR.

Kezelhető-e:
igen.

Ahogyan a szaruhártya fekély betegségről szóló tájékoztatóban olvasható, egyes komplikált, mély macska, kutya szaruhártya fekély esetében műtéti ellátást javaslunk. A szaruhártya (cornea) műtéti lehetőségei rendkívül sokfélék, a szemészetnek ez a területe rohamosan fejlődik mind a humán, mind az állatorvosi szemészetben.
A sikeres műtéti ellátás két alapvető feltétele a technikai háttér valamint az elegendő és megfelelő szakmai tapasztalat. A technikai háttér alatt a megfelelő nagyítást biztosító szemészeti operációs mikroszkópot és a mikrosebészeti műszereket értjük. Ezek segítségével precíz módon tudunk mikroszkopikus méretű szöveteket operálni, amely nagyon fontos dolog a szemészetben, főként a szaruhártya műtéteknél. Ahhoz, hogy a sebgyógyulás minél gyorsabban menjen végbe, minél kisebb legyen a műtét utáni fájdalom, illetve a műtét utáni látóképesség, látásélesség ne romoljon, a sebszéleket megfelelő módon kell egyesíteni.

 A szaruhártya fekélyek műtéti ellátásának technikája

A mély cornea fekélyek esetében a mélyebb rétegek igen lassan gyógyulnak meg, sőt egyes fekélyek gyorsan mélyülhetnek is, így bizonyos esetekben csak a műtéti ellátás mellett dönthetünk egy szaruhártya fekély kezelésekor.

Az egyik legelterjedtebb sebészi módszer az úgynevezett kötőhártyalebeny vagy graft készítése. A graft szó a humán orvosi és állatorvosi szaknyelvben bármelyik önálló szövetet vagy szervet jelenti, amely átültetésre alkalmas. A szemészetben graft megnevezés alatt általában a kötőhártyalebenyt értjük. Ilyenkor a szaruhártyát körbevevő kötőhártya területről származó szövettel fedjük a sérült szaruhártya területet, ezzel védve az érintett részt. Ha már emellett a műtéti eljárás mellett döntünk, akkor fontos tudni, hogy ez annak érdekében történik, hogy a szaruhártya ne szakadjon át, ne perforálódjon a mély rétegekig terjedő fekély miatt. A műtét után az állat szeme ijesztő és furcsa lehet, főleg, ha a szaruhártyára varrt kötőhártya rész kipirult, duzzadt. Viszont ez a kipirultság fokozatosan egyre halványabb lesz az idő előrehaladtával. Ez a kötőhártyalebeny a benne lévő erek lévén az érintett területen a gyógyulást elősegítő anyagokat biztosítja, valamint mechanikai módon védi a szemet. A műtét után intenzív szemkezelésre kell felkészülni, amely szemcseppek használatát jelenti. A legtöbb esetben teljes gyógyulás következik be egy kötőhártya graft alkalmazásával, viszont csak nagyon lassan, akár hónapok alatt fog csak teljesen rendbe jönni az állat szeme.

Napjainkban, bizonyos esetekben már egyéb szövetekből (pl. amnion membrán) is készíthető lebeny, amelyek alkalmazásával általában vékonyabb rétegben tudjuk fedni az érintett szaruhártya területet. Így a cornea gyorsabban nyeri vissza az eredeti görbületi állapotát és esztétikailag is szebb végeredményt kapunk.

Némely felületes, rendszerint ismeretlen oktanú fekélyeknél (úgynevezett indolens vagy boxerfekély) a keratotómia nevű műtéti technikát alkalmazzuk. Ilyenkor a cornea felső rétegeit mechanikusan kezeljük, ezzel elősegítve az ott lévő sejtek regenerációját. A keratotómia leggyakoribb formája a grid keratotómia, de egyéb más keratotómiás módszerek is léteznek. Az ilyen típusú fekélynél mi egy eltérő, viszonylag új műtéti módszert használunk, amelynek során egy gyémántfejű készülék segítségével eltávolítjuk a szaruhártya felületi sejtrétegét, majd ezt követően egy megfelelő méretű és görbületű terápiás kontaktlencsét helyezünk az állat szemére, amely a gyógyulás végéig védi a szemet. A terápiás kontaktlencse viselését általában meglepő módon jól viselik az állatok. Ez a technika kevéssé invazív, gyorsabban elvégezhető, gyorsabb gyógyulást eredményez, valamint a műtét után kisebb fájdalomérzetet okoz.

 dr. Fenyves Ildikó

Tisztelt Látogató!

Az alábbi tájékoztatónk jelenleg feltöltés alatt áll. Kérjük, látogasson vissza később!

 

A szaruhártya károsodások nagyon gyakori sérülések az állatoknál

A szemsérülések különböző típusúak lehetnek és kialakulásukat több tényező is okozhatja:

• a szemgolyót, szemhéjakat, a szem környékét ért sérülések
• a szemkörnyék szúrt, lőtt, harapott stb. sérülése
• a szaruhártyába behatoló idegen testek (leggyakrabban üvegszilánk, növényi részek – tövis, tüske, faforgács -, toklász)
• a szembe jutott veszélyes, maró folyadékok
• macskakarmolás (kutya, macska és ember – főleg kisgyerekek – esetében is)

A szaruhártya sérülés tünetei

Az állat többnyire csak az egyik szemére kezd el hirtelen hunyorogni, fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét, a kötőhártya esetleg kipirulhat, megduzzadhat illetve a szaruhártya „homályossá” válik. Ilyen esetekben enyhébb vagy súlyosabb szemhéj, kötőhártya vagy szaruhártya sérülés valószínűsíthető. A sérülés súlyosságának megítélése mindenképpen mielőbbi állatorvosi vizsgálatot igényel.

A szaruhártya sérülések ellátása

A szaruhártya szúrt vagy karmolásos sérülései nagyon veszélyesek lehetnek (főleg karmolásnál nagyobb a fertőzés esélye). A szaruhártya perforáció sürgős állatorvosi ellátást igényel, különben az állat akár el is veszítheti a szemét. A seb ellátásakor a szaruhártyát hajszálvékony, túlnyomórészt felszívódó varrattal egyesítjük. Ilyen esetekben elengedhetetlen a megfelelő szemészeti felszerelés: mikrosebészeti eszközök, speciális nagyítószemüveg vagy operációs mikroszkóp. Az esetek többségében a műtét után ún. pislogóhártya lebenyt készítünk, amellyel a szemet kívánjuk védeni. Ilyenkor a szaruhártyára ráhúzzuk az úgynevezett harmadik szemhéjat, amely így nem csak fizikailag védi a szaruhártyát, hanem táplálja is, ezzel elősegítve a sebgyógyulást. Ezt a lebenyt idővel oldjuk, és ellenőrizzük a szaruhártya állapotát.

A kötőhártya sérülései gyakran nagyon ijesztőek, a nyálkahártya rendkívüli módon megduzzadhat, kipirulhat, de ha a károsodás biztosan csak a kötőhártyát érinti, akkor rendszerint sebészi beavatkozásra nincs szükség.

A szemhéjak sérüléseit a bőrsérülésekhez hasonló szabályok szerint látjuk el. Ilyen esetekben mindig figyelembe kell venni a szemhéjak anatómiai pozícióját, amelyet mindig igyekezni kell megőrizni.

A fenti három szemterület gyakran együtt sérül, nem pedig külön, így összetett és olykor kihívást igénylő állatorvosi ellátásra van szükség.

dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya sérülés, perforáció állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya sérülés, perforáció

Érintett állatok:
kutya, macska

Genetikai öröklődés:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa

Kezelés:
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem megelőzhető.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.

Macska, kutya szaruhártya fekély során a több sejtrétegből álló szaruhártya (cornea) különféle okok miatt károsodhat. A károsodás mértékének meghatározása mindenképpen állatorvosi vizsgálatot igényel, még ha felületesnek is tűnik a sérülés.

Egy felületes fekély is erős fájdalommal jár, állatorvosi kezelés nélkül pedig mélyülhet, amely a szaruhártya átszakadását (perforációját) eredményezi. Ez pedig a szemgolyó visszafordíthatatlan károsodását okozhatja.

 A szaruhártya fekély tünetei

Mivel a szaruhártya felszíni sejtrétegében rengeteg idegvégződés található, így egy felületes irritáció, egy fekély is roppantul fájdalmas tud lenni. Sokszor még a mélyebb rétegeket érintő károsodásoknál is fájdalmasabb. Gondoljunk csak bele, amikor nekünk, embereknek valami (pl. por, homok vagy szempilla) bekerül a szemünkbe, hogy ez milyen kellemetlen és fájdalmas érzéssel jár.

Ilyenkor azt tapasztalja a tulajdonos, hogy az állat dörzsöli a szemét, hunyorog, kerüli a fényt és a szemfelszínen valamint a kötőhártyán váladék jelenik meg. A szem és a környéke kipirult, a szemhéjak pedig meg is duzzadhatnak az erőteljes dörzsölés miatt.

 A szaruhártya fekély kialakulása, lefolyása

A szaruhártya felületes vagy mélyebb rétegeinek károsodása számtalan komplex ok miatt kialakulhat, amelyeket minden esetben meg kell keresni, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk. A leggyakoribb ok állatok esetében a sérülésből, valamint a különböző rendellenes szemhéjállásból (pl. entrópium) eredő szaruhártya fekély. Szárazszem-betegségnél, amikor a szaruhártyán lévő védő könnyfilmréteg mennyisége és minősége megváltozik, szintén okozhatja ezt a betegséget. Idősebb állatokban, elsősorban kutyákban a szemhéjak szövetszaporulatai, daganatai is okozhatnak fekélyt az állandó irritáció révén. Macskák esetében a Herpesz vírusfertőzés is okozhatja ezt a szembetegséget.

Így nem csak magát a szaruhártya fekélyt kell kezelni, hanem a háttérben lévő kiváltó okot is meg kell szüntetni. Például szemhéjállási rendellenességnél műtéti szemhéjkorrekciót kell elvégezni, míg egy szemhéjdaganatnál sebészi úton kell eltávolítani a szövetszaporulatot.

Hogyha a felszíni hámsejtek megsérülnek a szaruhártyán – amely enyhe trauma hatására is megtörténhet -, akkor szabad út nyílik a különböző kórokozóknak. Ezek a kórokozók olyan fehérjebontó enzimeket termelhetnek, amelyek továbbkárosítják a szaruhártya mélyebb rétegeit, ezzel feloldva annak a szerkezetét. Az ily módon kialakuló szaruhártya fekélyt nevezzük olvadó fekélynek, amelynél eleinte csak felületi a sérülés, de azután nagyon hamar mélyülhet a károsodás. Egyes kutyafajtáknál (pl. francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier) sokszor tapasztaljuk ezt a tünetet.

 Mivel a szaruhártya fekély fájdalommal jár, ezért az állatok dörzsölhetik, vakarhatják a szemüket, ami viszont további károsodáshoz vezethet, úgynevezett ,,self” traumát okozva ezzel.

A szaruhártya fekély diagnosztikája

Az állatorvosi szemvizsgálat során egy nagyítóeszközzel, réslámpával vizsgáljuk meg a szaruhártya állapotát, hogy megállapítsuk a fekély mélységét. A vizsgálat során mindig elvégezzük a fluoreszcein próbát, amely segítségével meg lehet állapítani a szaruhártya fekély kiterjedését. Egy fluoreszcein festékkel bevont papírcsíkot érintünk a szemfelszínhez, amelyből kioldódva a festékanyag a mélyebb rétegeket festi meg, ahogy hozzákötődik a szövetekhez. Egy normál, sérülésmentes szaruhártya ép felszínét nem képes megfesteni ez a festékanyag.

A szaruhártya fekély kezelése

A felületes elváltozásokat gyógyszeres úton (szemcseppek, szemgélek segítségével) kezeljük, így elősegítjük, támogatjuk a szaruhártya regenerációját. Sok esetben használjuk az állat saját véréből elkészített szérumot, amelyet, ha a szembe csepegtetünk, elősegítjük a szaruhártya gyógyulását. Ugyanis a szérum a kórokozók fehérjebontó enzimjeinek a többségét inaktiválja.

Mély fekélyeknél viszont nagyon intenzív kezelés és gyakori kontrollvizsgálatok szükségesek. Olykor az elváltozás olyan súlyos, hogy a sebészi ellátás mellett kell dönteni. További információkat a műtétről A szaruhártya fekélyek műtéti ellátása című tájékoztatónkban olvashat.

 dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya fekély állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya fekély

Érintett állatok:
macska, kutya (főleg francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier)

Genetikai öröklődésű-e:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa, fluoreszcein tesztcsík

Kezelés:
A betegség gyógyszeres illetve műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
Bármilyen kóros elváltozás az állat szemén vagy a látásában mielőbbi állatorvosi szemészeti vizsgálatot igényel, hogy ne súlyosbodjon az elváltozás mértéke.

Létezik-e ellene oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva.
error: Content is protected !!