Blog

A kutya KCS (szárazszem-betegség) egy igen gyakori állatorvosi szembetegség

A szárazszem-betegség kutyákban sok esetben, macskákban esetenként fordul elő. Legérintettebb fajták a cocker spániel, az angol bulldog, a West Highland White terrier, a mopsz, a pekingi palotakutya, a Yorkshire terrier, a Shih tzu, a tacskó, a csivava, a pincser, nagytestűek közül pedig a német juhászkutya.

A könnyfilmnek – amely a szaruhártyát és kötőhártyát egyenletesen fedi – nélkülözhetetlen védő szerepe van. Ha a könnyfilm minősége vagy mennyisége megváltozik – szárazszem-betegség esetén csökken a mennyisége – az érintett szem védtelenebb lesz. Így minden regenerációs folyamat lassabban és nehezebben tud végbemenni.

A szárazszem-betegség tünetei

A tünetek fokozatosan jelentkeznek. Eleinte hunyorgás, a harmadik szemhéj előesése észlelhető, továbbá szűnni nem akaró hurutos-gennyes szemváladékozás. A kötőhártya duzzadt, kivörösödött, a szaruhártya száraz megjelenésű. Ha a kóros elváltozás régóta fenn áll és kezeletlen marad, akkor az idült gyulladás további tünetei is megjelennek a szaruhártyán. Ilyen elváltozás az erekkel való átszövődés, pigmentáció és kifekélyesedés (folytonosság hiánya). A folyamatos szemváladékozás miatt és a betegség fájdalmassága miatt az állat sokszor kaparja a szem környékét, így a szemhéjak gyulladása is kialakulhat. Ezen kívül sokszor tapasztaljuk az orrtükör szárazságát, repedezettségét is, leginkább az elhúzódó esetekben.

A szárazszem-betegség kialakulása és lefolyása

A szárazszem-betegség kialakulásának oka a könnytermelés csökkenése. Ez az elváltozás különféle eredetű lehet. A könnymirigy akár már veleszületett módon alulfejlett is lehet. A betegség hátterében fertőző okok (például a macskanáthát okozó macska Herpesz vírus) is állhatnak, de akár hajlamosító tényező lehet egyes anyagforgalmi és hormonális betegség (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, Cushing-kór) is. Ugyanakkor a leggyakoribb típusú szárazszem-betegség immunológiai hátterű. Ilyenkor a könnymirigy sejtjeit az állat saját immunrendszere „megtámadja”, ezáltal csökken a könnytermelése. Ritkán az arcideg bénulása miatt a könnymirigy beidegzése is sérülhet, amely szintén a könnytermelés csökkenését eredményezi. Szintén a könnytermelés csökkenését okozza a harmadik szemhéj mirigyének műtéti eltávolítása. Ennek a mirigynek az előesése gyakran előforduló szembetegség, amelyet minden esetben meg kell próbálni visszahelyezni és nem eltávolítani. Az eltávolítás következménye, vagyis a nem megfelelő könnytermelés gyakran hónapokkal vagy évekkel később jelentkezik. Ilyen esetben az érintett szemet az állat élete végéig kezelni kell.

A szárazszem-betegség diagnosztikája

A diagnózis felállításakor ki kell zárni az egyéb oktanú kötőhártya- illetve szaruhártya-gyulladásokat. Példának okáért azonos fajtákban gyakran okozhatják a szaruhártya hosszan elhúzódó gyulladását a rendellenesen befelé növő pillaszőrök is, akár a túlzottan beemelkedő arcorri redő is, amely folyamatosan dörzsöli a szaruhártya felületét.

Szárazszem-betegség esetén viszont először a könnytermelés mértékét kell meghatározni. Ennek megállapítására a rendelőben is könnyen, gyorsan elvégezhető Schirmer-könnyteszt használható. A vizsgálat során egy festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk az alsó kötőhártyazsák középső–külső részébe. A felszívódó könny mennyisége a skáláról leolvasható. Hasonló módon működik a „Phenol red thread” teszt is. Továbbá vizsgáljuk még a szaruhártya állapotát, a hám esetleges folytonossági hiányait. Erre a célra különböző festékanyaggal átitatott csíkokat használunk (Fluoreszcein, Rose bengal, Lissamin green tesztcsíkok).

A szárazszem-betegség kezelése

Amennyiben a szárazszem-betegség meghatározásra kerül, többoldalú és túlnyomórészt élethosszig tartó kezelésre van szükség. A kezelés legfontosabb célja a szem védelme, a könnytermelés serkentése és a tünetek mérséklése. A szárazabb szem ugyanúgy, mint az embereknél, az állatoknak is diszkomfort érzetet, fájdalmat okoz.

A könnytermelés serkentése céljából több, immunrendszerre ható hatóanyag áll rendelkezésünkre. Ezeket a hatóanyagokat szemcseppek vagy szemkenőcsök formájában kell alkalmazni, általában naponta 1x-3x, rendszerint az állat élete végéig kell. A legismertebb ilyen készítmény a ciklosporin tartalmú Optimmune szemkenőcs. Alternatív megoldásként alkalmazható az ún. pimecrolimus hatóanyag tartalmú szemkenőcs is, mellyel igen jók a tapasztalataink.

A könnyfilmet helyettesítő emberi műkönnyek egy része a gyakorlatban nem működik, mert a megfelelő pótláshoz meglehetősen gyakran kellene alkalmazni ezeket a cseppeket az állatoknál.

A hialuronsavas készítmények, amelyek hatóanyaga speciális polimerizált szerkezetüknek köszönhetően nem mosódik ki olyan gyorsan a szemből, így a műkönnyekkel ellentétben ritkábban is elegendő használni.

Ha már szövődmények is kialakultak, azokat mindenképpen kezelni kell. Ilyen lehet például a másodlagos bakteriális fertőzés, amelyet antibiotikummal kezelünk, míg a szaruhártya fekélyt regeneráló készítményekkel. Viszont ezeket rendszerint már nem kell hosszútávon használni.

A betegség mihamarabbi felismerése és kezelése rendkívül fontos, mert a kóros állapot megfelelő gyógyszerekkel jól orvosolható. Ha viszont a kezelés nem történik meg időben, akkor súlyos szövődmények alakulhatnak ki, amelyek az állatnak fájdalmat, szenvedést és látászavart okozhatnak.

dr. Fenyves Ildikó

A szárazszem-betegség (keratoconjuctivitis sicca) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Szárazszem-betegség (KCS = Keratoconjuctivitis sicca).

Elterjedése: 
Kutyákban gyakori, macskákban ritka.

Állatok: 
Kutya, macska.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség bizonyos esetekben genetikai öröklődést mutat.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: 
Réslámpa, Schirmer könnyteszt, Phenol red thread teszt.

Kezelhető-e: 
A betegség gyógyszeres úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

A könnyfilm jellemzői

A könnyfilmnek nagyon fontos védő szerepe van, amely a szaruhártyát és kötőhártyát egyenletesen bevonja. A könny egy olyan többkomponensű folyadékból álló filmréteg, amely tápanyagokkal és oxigénnel látja el a szem szaruhártyáját. Ezen kívül számos olyan alkotóelemet (immunoglobulinok, aminosavak, ún. proteázgátló anyagokat… stb.) is tartalmaz, melyek védik a szemet. A kötőhártya egyes sejtjei termelik a könnyfilm „legbelső” mucoid rétegét, amely fixálja a könny vizes fázisát. Ha a szembe idegen vagy szennyező anyag kerül, akkor azt a reflexesen felszaporodó könny mennyisége távolítja el a szemből. A könnyfilmnek ezen kívül a látásélességben is szerepet játszik; a szem össztörőerejének jelentős részét képviseli. Ez a jelenség nem csak az emberek látásánál fontos tényező, hanem az állatoknál is. Igaz, ezt az optikai szerepet megfelelő visszajelzés hiányában nem tudjuk egyértelműen megítélni, de mint funkciót mindenképpen érdemes ismerni.

Ha a könny minősége megváltozik és/vagy a mennyisége csökken, az érintett szem védtelenebb lesz. Ugyanakkor minden regenerációs folyamat lassabban és nehezebben megy végbe. A könnytermelés csökkenése gyakoribb elváltozás kutyákban, mint macskákban.

A kutyák könnytermelését rendszerint ellenőrizzük a rutin állatorvosi ellenőrzés során is, szemészeti vizsgálat során pedig minden egyes esetben.

 Hogyan történik a könnytermelés mérése?

A könnytermelés mérése a szemészeti vizsgálat első lépései közé tartozik, hiszen sok szemcsepp, amelyeket a vizsgálatok során használunk, befolyásolhatják a könnytermelést. Például a helyi érzéstelenítésre használt szemcseppek vagy bizonyos pupillatágítók, amelyek csökkentik a könnytermelést. A vizsgálat során alkalmazott erős fény is befolyásolhatja (megnöveli) a könnytermelést.

Az állatorvoslás terén a kutyák vagy macskák szárazszem-betegségének kimutatása során a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszer a Schirmer könnyteszt elvégzése. Ez egy kvantitatív módszer, amelynek segítségével a könnyszekréciót mérjük. Két változata (1-es és 2-es) van ennek az eljárásnak. Az 1-es változat során egy kék festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk a kötőhártya alsó zsákjába (a középső-külső területéhez), amelyet egy percig ott tartunk, majd a „felszaladó” könny mennyiségét leolvassuk. A Schirmer könnyteszttel az alap és a reflexes könnytermelést mérjük meg. Az utóbbi abból adódik, ahogy a csík hozzáér a szaruhártyához. Többféle változata van ennek a tesztcsíknak, de a leginkább informatívabb eredményt a milliméter beosztású változatokkal lehet kapni. A normál könnytermelés értéke legalább 15 mm/perc.

A 2-es változat során helyi érzéstelenítő szemcseppet cseppentünk az állat szemébe és ezt követően mérjük meg a könnytermelés mértékét. Ezzel kiiktatjuk a termelődő könnymennyiségének azt a részét, amely a tesztcsík szaruhártyához érése miatt jön létre. Így a mért érték kisebb lesz, mintha az 1-es változat során határoztuk volna meg.

Bizonyos helyzetekben a Phenol red thread (PRT) könnytesztet alkalmazzuk, amely során egy piros festékkel átitatott cérnaszerű anyagot helyezünk az alsó kötőhártyazsákba. Ezt a mozzanatot szinte alig érzi az állat. 15 másodperc után a Schirmer-könnyteszthez hasonlóan a színváltozás mértékét nézzük.

A könnyfilm stabilitásának vizsgálata a könnyfilm felszakadási idejének (TFBUT) meghatározásával történik. Nagyon jelentős információ, hogy a termelődő könny milyen mértékben, mennyi ideig védi a szemfelszínt, így ez a vizsgálat egyben minőségi karakterű is, nemcsak mennyiségi. A vizsgálat során egy nátrium-fluoreszcein tartalmú festékoldattal átitatott tesztcsíkot érintünk az állat szeméhez. Megfelelő nagyítás és általában kék fény mellett vizsgálva megfigyeljük a szemfelszínen képződő filmréteg folytonosságát valamint mérjük az időt, hogy a könnyfilm mikor „szakad fel”. Kutyában ez az érték kb. 20 másodperc.

A szárazszem-betegség kórjelzésénél nagyon fontos még a szaruhártya hámfelszínének a vizsgálata is, így önmagukban a fent részletezett mérések nem elegendőek. Rose bengal vagy Lissamin green festékanyagokkal impregnált tesztcsíkokat használunk a felszín esetleges hámhiányának kimutatáshoz.

dr. Fenyves Ildikó

[one_second]

[/one_second]

[one_second]

Az állatok szaruhártyáját és kötőhártyáját borító könnyrétegnek a termelődése és elvezetődése folyamatos. Ez a két folyamat egyensúlyban áll egymással, így állandóan biztosítva van a kötőhártya és a szaruhártya megfelelő mennyiségű és minőségű könnyfilmmel való befedése. Ha nem termelődik elegendő mennyiségű könny, akkor jön létre a szárazszem-betegség.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egyes szembetegségeknél túl sok könny termelődik, amelyek irritációt és fájdalmat okoznak. Szemirritáció során az állatok hirtelen, erősen elkezdenek könnyezni. Bizonyos esetekben az irritáció tartósan megmarad, ha az alsó szemhéj belső területe kismértékben befordul (ezt nevezzük mediális entrópiumnak) vagy ha a szaruhártyához hozzáérnek a belső szemzugban lévő apró szőrszálak.

Olyan eset is lehetséges, amikor elfogadható mennyiségű könny termelődik, de valamilyen rendellenesség miatt a könny nem tud megfelelő mértékben elvezetődni, így a könny túlcsordul. Emiatt a belső szemzugban állandóan túlfolyó könny a bőrt irritálja. Súlyosabb esetben akár bőrgyulladást, diszkomfort érzést is okozhat.

Amikor akadályozott vagy fokozottabb a könnytermelés, a belső szemzug alatti szőrös terület elszíneződik a könnyben lévő pigment anyagok miatt. Emiatt látszik gyakran fehér szőrű kutyáknál barnás elszíneződés a szemzugban. Ezt a könnyben található laktoferrin szerű anyag és olykor az elszaporodó baktériumok okozhatják.

A könny elvezetése és a könnycsatorna átjárhatóságának vizsgálata

A könnypontokon keresztül két kicsi csatornán át jut el a könnyzacskóba a könny, majd innen a könnycsatornán keresztül az orrjáratba jut. Egyes fajtáknál (főleg a rövid orrú kutyákban) nem az orrjáratba, hanem a szájüregbe vezet a könnycsatorna.

A legegyszerűbb módon úgy tudjuk megvizsgálni a könnycsatorna átjárhatóságát, ha egy fluoreszcein tartalmú tesztcsíkot helyezünk az állat kötőhártyájához. Amennyiben megfelelően átjárható a könnycsatorna, a festékanyag néhány percen belül megjelenik az orr nyálkahártyáján. Ha a festékanyag nem jelenik meg vagy csak későn, akkor a könnycsatornácskák, a könnycsatorna átmosására és további vizsgálatokra van szükség (főleg a könnypontokat érintő alapos vizsgálatra).

Kutyák és macskák normális és kóros könnyfolyása

Abban az esetben, ha az állat belső szemzugában a szőr elszíneződött vagy kis mennyiségű, átlátszó vagy fehéres váladék van, ugyanakkor nem hunyorog az állat és a szemészeti vizsgálat során kóros eltérést nem mutat a kötőhártya, a szaruhártya és a szemhéj, akkor nincs szükség olyan beavatkozásra, amely mindenképpen bódítást igényelne (pl. könnycsatorna vizsgálat vagy átmosás).

Viszont az esetek többségében nagy mennyiségű, folyamatos könnyfolyás tapasztalható, ami miatt a szem alatti terület nedves, a bőr kipirult és a szemhéjak kóros helyzete látható. Ilyenkor a könnyelvezető készülék (könnypontok, könnycsatornák) alapos vizsgálatának, esetleg öblítésének, tágításának vagy más sebészeti beavatkozás elvégzése szükséges. Továbbá, ha valamilyen következményes szaruhártya elváltozás is tapasztalható, akkor is indokolt a könnyelvezető készülék alapos vizsgálata.

dr. Fenyves Ildikó


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva. | A honlapot összeállította:
error: Content is protected !!