Blog

Ahogyan a szaruhártya fekély betegségről szóló tájékoztatóban olvasható, egyes komplikált, mély macska, kutya szaruhártya fekély esetében műtéti ellátást javaslunk. A szaruhártya (cornea) műtéti lehetőségei rendkívül sokfélék, a szemészetnek ez a területe rohamosan fejlődik mind a humán, mind az állatorvosi szemészetben.
A sikeres műtéti ellátás két alapvető feltétele a technikai háttér valamint az elegendő és megfelelő szakmai tapasztalat. A technikai háttér alatt a megfelelő nagyítást biztosító szemészeti operációs mikroszkópot és a mikrosebészeti műszereket értjük. Ezek segítségével precíz módon tudunk mikroszkopikus méretű szöveteket operálni, amely nagyon fontos dolog a szemészetben, főként a szaruhártya műtéteknél. Ahhoz, hogy a sebgyógyulás minél gyorsabban menjen végbe, minél kisebb legyen a műtét utáni fájdalom, illetve a műtét utáni látóképesség, látásélesség ne romoljon, a sebszéleket megfelelő módon kell egyesíteni.

 A szaruhártya fekélyek műtéti ellátásának technikája

A mély cornea fekélyek esetében a mélyebb rétegek igen lassan gyógyulnak meg, sőt egyes fekélyek gyorsan mélyülhetnek is, így bizonyos esetekben csak a műtéti ellátás mellett dönthetünk egy szaruhártya fekély kezelésekor.

Az egyik legelterjedtebb sebészi módszer az úgynevezett kötőhártyalebeny vagy graft készítése. A graft szó a humán orvosi és állatorvosi szaknyelvben bármelyik önálló szövetet vagy szervet jelenti, amely átültetésre alkalmas. A szemészetben graft megnevezés alatt általában a kötőhártyalebenyt értjük. Ilyenkor a szaruhártyát körbevevő kötőhártya területről származó szövettel fedjük a sérült szaruhártya területet, ezzel védve az érintett részt. Ha már emellett a műtéti eljárás mellett döntünk, akkor fontos tudni, hogy ez annak érdekében történik, hogy a szaruhártya ne szakadjon át, ne perforálódjon a mély rétegekig terjedő fekély miatt. A műtét után az állat szeme ijesztő és furcsa lehet, főleg, ha a szaruhártyára varrt kötőhártya rész kipirult, duzzadt. Viszont ez a kipirultság fokozatosan egyre halványabb lesz az idő előrehaladtával. Ez a kötőhártyalebeny a benne lévő erek lévén az érintett területen a gyógyulást elősegítő anyagokat biztosítja, valamint mechanikai módon védi a szemet. A műtét után intenzív szemkezelésre kell felkészülni, amely szemcseppek használatát jelenti. A legtöbb esetben teljes gyógyulás következik be egy kötőhártya graft alkalmazásával, viszont csak nagyon lassan, akár hónapok alatt fog csak teljesen rendbe jönni az állat szeme.

Napjainkban, bizonyos esetekben már egyéb szövetekből (pl. amnion membrán) is készíthető lebeny, amelyek alkalmazásával általában vékonyabb rétegben tudjuk fedni az érintett szaruhártya területet. Így a cornea gyorsabban nyeri vissza az eredeti görbületi állapotát és esztétikailag is szebb végeredményt kapunk.

Némely felületes, rendszerint ismeretlen oktanú fekélyeknél (úgynevezett indolens vagy boxerfekély) a keratotómia nevű műtéti technikát alkalmazzuk. Ilyenkor a cornea felső rétegeit mechanikusan kezeljük, ezzel elősegítve az ott lévő sejtek regenerációját. A keratotómia leggyakoribb formája a grid keratotómia, de egyéb más keratotómiás módszerek is léteznek. Az ilyen típusú fekélynél mi egy eltérő, viszonylag új műtéti módszert használunk, amelynek során egy gyémántfejű készülék segítségével eltávolítjuk a szaruhártya felületi sejtrétegét, majd ezt követően egy megfelelő méretű és görbületű terápiás kontaktlencsét helyezünk az állat szemére, amely a gyógyulás végéig védi a szemet. A terápiás kontaktlencse viselését általában meglepő módon jól viselik az állatok. Ez a technika kevéssé invazív, gyorsabban elvégezhető, gyorsabb gyógyulást eredményez, valamint a műtét után kisebb fájdalomérzetet okoz.

 dr. Fenyves Ildikó

A fagyasztásos epiláció vagy másnéven cryoepilatio módszert leginkább a rendellenes, számfeletti pillaszőrök eltávolítása során alkalmazzuk, amelyek a szemhéj szélén találhatóak. Az eljárás során a szőrtüszőket fagyasztjuk, így megakadályozva a szőrszálak újra kinövését.

Ezek a rendellenes szőrszálak (másnéven distichia) a Meibom mirigyekből indulnak ki, amelyek a szemhéjak területén elhelyezkedő faggyútermelő mirigyek. Ezek a rendhagyó szőrszálak okozzák a distichiasis nevű kóros állapotot, amely leginkább kutyákban fordul elő. Ennek az állapotnak a megszüntetése mindenképpen javasolt, mert ezek a nem megfelelően irányuló szőrszálak hosszú távon irritálhatják a szaruhártyát.

Milyen kutyafajtákban végezzük el leggyakrabban a cryoepilatiot?

Leginkább a spánielek (ezen belül is az amerikai cocker spániel) érintettek a distichiasis nevű szembetegségben, így náluk végezzük el legtöbbször ezt a fajta eljárást. Az előbbi kutyafajtán kívül a gyakorisági listán szerepelnek még a boxerek, az angol bulldogok, az uszkárok, a pekingi palotakutyák, a Shi-tzuk, a Sheltiek (shetlandi juhászkutyák), a retriever fajták és ezek keverékei.

Milyen esetekben távolítjuk el a rendellenes, plusz szőrszálakat?

Általában mindig eltávolítjuk, mégha bizonyos kutyafajtákban első ránézésre nem is okoz gondot évekig egy ilyen rendellenesen növő pillaszőr. Ugyanis ez az állapot bármikor megváltozhat. Ez a változás érintheti a szaruhártyát védő könnyfilm mennyiségét és minőségét valamint a szőrszál növekedési irányát, vastagságát is. E miatt egy viszonylag gyorsan és hirtelen kialakuló szaruhártya fekély jelentkezhet, amely egyben nagymértékű fájdalmat is okozhat.

A rendellenes pillaszőrök eltávolításának módszerei

Ha egyszerűen ,,csak” kihúznánk a rendellenesen növő szőrszálat, a problémát ezzel nem szüntetnénk meg véglegesen, mert néhány hét alatt ugyanúgy visszanőne. Invazívabb, erőteljesebb módszer alkalmazására van szükség, amely után nagy valószínűséggel nem nő ki újra az extra pillaszőr.

Régebben ezt a hővel vagy más módon alkalmazott epilációval (pl. elektroepiláció) oldották meg, viszont hátránya, hogy ez csak a felületesen lévő szőrtüszőket roncsolja. A mélyebben lévőket már nem éri el, így azok ugyanúgy fenntarthatják a szaruhártya irritációját.

Egyes esetekben a szemhéjszél plasztikai korrekciója is szóba jöhet, amikor a szemhéjszélhez nagyon közel lévő bőrterületet kimetsszük, ezzel megváltoztatjuk a szemhéj állását és megszüntetjük a szaruhártya irritációját. Ez utóbbi módszert abban az esetben választjuk, amikor nagyszámú, nagyon sűrűn elhelyezkedő, rendellenes állású pillaszőrök okozzák a problémát.

Ma már a legelterjedtebb módszernek a cryoepilatio számít, amikor a szőrtüszőt meghatározott hőfokon, adott ideig fagyasztjuk és ily módon roncsoljuk. Ez a technika a korábbi epilációs eljárásokhoz képest sokkal invazívabb, vagyis nagyobb mértékű szöveti roncsolást okoz, amelynek során a mélyebb rétegekben lévő szőrtüszőket is képesek vagyunk roncsolni. Fontos tudni, hogy a műtét után a kötőhártya duzzanatát, a szem váladékozását, ill. hunyorgást tapasztalhatunk. Ezen kívül kiállításokra járó kutyák tulajdonosainak számítania kell arra, hogy a műtött szemhéjszél pigmentáltsága csökken a műtét után, de ez az állapot néhány hónap múlva megszűnik és újra pigmentált lesz az érintett terület.

Mindent összegezve, az elsődleges cél a distichiasis műtéti megoldása során, hogy az állat fájdalmát és diszkomfort érzetét megszüntessük, vagy ha ez nem megoldható, akkor legalább ezeknek a mértékét csökkentsük, ill. a normál anatómiai viszonyokat visszaállítsuk. Ehhez a fent ismertetett módszerek közül kell kiválasztani a megfelelőt, amely a beteg állat problémáját a lehető legjobb mértékben megszünteti.

dr. Fenyves Ildikó

Macska, kutya szaruhártya fekély során a több sejtrétegből álló szaruhártya (cornea) különféle okok miatt károsodhat. A károsodás mértékének meghatározása mindenképpen állatorvosi vizsgálatot igényel, még ha felületesnek is tűnik a sérülés.

Egy felületes fekély is erős fájdalommal jár, állatorvosi kezelés nélkül pedig mélyülhet, amely a szaruhártya átszakadását (perforációját) eredményezi. Ez pedig a szemgolyó visszafordíthatatlan károsodását okozhatja.

 A szaruhártya fekély tünetei

Mivel a szaruhártya felszíni sejtrétegében rengeteg idegvégződés található, így egy felületes irritáció, egy fekély is roppantul fájdalmas tud lenni. Sokszor még a mélyebb rétegeket érintő károsodásoknál is fájdalmasabb. Gondoljunk csak bele, amikor nekünk, embereknek valami (pl. por, homok vagy szempilla) bekerül a szemünkbe, hogy ez milyen kellemetlen és fájdalmas érzéssel jár.

Ilyenkor azt tapasztalja a tulajdonos, hogy az állat dörzsöli a szemét, hunyorog, kerüli a fényt és a szemfelszínen valamint a kötőhártyán váladék jelenik meg. A szem és a környéke kipirult, a szemhéjak pedig meg is duzzadhatnak az erőteljes dörzsölés miatt.

 A szaruhártya fekély kialakulása, lefolyása

A szaruhártya felületes vagy mélyebb rétegeinek károsodása számtalan komplex ok miatt kialakulhat, amelyeket minden esetben meg kell keresni, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk. A leggyakoribb ok állatok esetében a sérülésből, valamint a különböző rendellenes szemhéjállásból (pl. entrópium) eredő szaruhártya fekély. Szárazszem-betegségnél, amikor a szaruhártyán lévő védő könnyfilmréteg mennyisége és minősége megváltozik, szintén okozhatja ezt a betegséget. Idősebb állatokban, elsősorban kutyákban a szemhéjak szövetszaporulatai, daganatai is okozhatnak fekélyt az állandó irritáció révén. Macskák esetében a Herpesz vírusfertőzés is okozhatja ezt a szembetegséget.

Így nem csak magát a szaruhártya fekélyt kell kezelni, hanem a háttérben lévő kiváltó okot is meg kell szüntetni. Például szemhéjállási rendellenességnél műtéti szemhéjkorrekciót kell elvégezni, míg egy szemhéjdaganatnál sebészi úton kell eltávolítani a szövetszaporulatot.

Hogyha a felszíni hámsejtek megsérülnek a szaruhártyán – amely enyhe trauma hatására is megtörténhet -, akkor szabad út nyílik a különböző kórokozóknak. Ezek a kórokozók olyan fehérjebontó enzimeket termelhetnek, amelyek továbbkárosítják a szaruhártya mélyebb rétegeit, ezzel feloldva annak a szerkezetét. Az ily módon kialakuló szaruhártya fekélyt nevezzük olvadó fekélynek, amelynél eleinte csak felületi a sérülés, de azután nagyon hamar mélyülhet a károsodás. Egyes kutyafajtáknál (pl. francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier) sokszor tapasztaljuk ezt a tünetet.

 Mivel a szaruhártya fekély fájdalommal jár, ezért az állatok dörzsölhetik, vakarhatják a szemüket, ami viszont további károsodáshoz vezethet, úgynevezett ,,self” traumát okozva ezzel.

A szaruhártya fekély diagnosztikája

Az állatorvosi szemvizsgálat során egy nagyítóeszközzel, réslámpával vizsgáljuk meg a szaruhártya állapotát, hogy megállapítsuk a fekély mélységét. A vizsgálat során mindig elvégezzük a fluoreszcein próbát, amely segítségével meg lehet állapítani a szaruhártya fekély kiterjedését. Egy fluoreszcein festékkel bevont papírcsíkot érintünk a szemfelszínhez, amelyből kioldódva a festékanyag a mélyebb rétegeket festi meg, ahogy hozzákötődik a szövetekhez. Egy normál, sérülésmentes szaruhártya ép felszínét nem képes megfesteni ez a festékanyag.

A szaruhártya fekély kezelése

A felületes elváltozásokat gyógyszeres úton (szemcseppek, szemgélek segítségével) kezeljük, így elősegítjük, támogatjuk a szaruhártya regenerációját. Sok esetben használjuk az állat saját véréből elkészített szérumot, amelyet, ha a szembe csepegtetünk, elősegítjük a szaruhártya gyógyulását. Ugyanis a szérum a kórokozók fehérjebontó enzimjeinek a többségét inaktiválja.

Mély fekélyeknél viszont nagyon intenzív kezelés és gyakori kontrollvizsgálatok szükségesek. Olykor az elváltozás olyan súlyos, hogy a sebészi ellátás mellett kell dönteni. További információkat a műtétről A szaruhártya fekélyek műtéti ellátása című tájékoztatónkban olvashat.

 dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya fekély állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya fekély

Érintett állatok:
macska, kutya (főleg francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier)

Genetikai öröklődésű-e:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa, fluoreszcein tesztcsík

Kezelés:
A betegség gyógyszeres illetve műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
Bármilyen kóros elváltozás az állat szemén vagy a látásában mielőbbi állatorvosi szemészeti vizsgálatot igényel, hogy ne súlyosbodjon az elváltozás mértéke.

Létezik-e ellene oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.

Brachycephal kutya szembetegség a prominens orr-redő vagy másnéven orr-redő trichiasis

Az úgynevezett brachycephal kutyafajtákat (rövid fejű ill. orrú fajták, pl. pekingi palotakutya, különböző bulldogok, mopsz) érinti gyakran ez a szemészeti elváltozás, amikor az orrhát területéről egy bőrredő (más néven prominens orr-redő) kiemelkedik, és ezáltal hozzáér a szem szaruhártyájához. Ez a kiemelkedő bőrredő állandóan irritálhatja a szaruhártyát, ami kóros folyamatok kialakulását okozhatja a szemgolyó felületén és ez fájdalmat okozhat az állatnak.

A brachycephal kutyafajtáknál fokozottan kell figyelni a kiemelkedő orr-redőre, mert ezeknek a fajtáknak a szeme kevésbé érzékeny más, hosszabb koponyaformájú kutyafajtákéhoz képest. Emiatt csak jóval később jeleznek fájdalmat, amikor már a szaruhártya károsodás igencsak előrehaladott állapotban van. Ugyanakkor ezek a rövid orrú fajták nagyméretű, instabil helyeződésű szemgolyóval és sekély szemgödörrel rendelkeznek, így a könnyfilm sem tud megfelelően eloszlani a szaruhártya felszínén valamint emiatt gyakoribb náluk a szemgolyó előesése. Sajnos további hátrányos anatómiai felépítésű a belső szemzuguk is, ahol sokszor látjuk a szemhéjak befelé fordulását (entrópium).

A prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) tünete

Főleg meleg, párás időben a kiemelkedő orrháti bőrredő területén a bőr különböző mértékben begyulladhat, így emiatt nagyon fontos, hogy ezt a területet tisztán tartsuk. Ez a gyulladt terület viszkető érzést vált ki az állatban, ezért elkezdi dörzsölni, vakarni, ami viszont komoly sérülést is okozhat a szemen. Ezt a folyamatot nevezzük ,,self traumának”.

A szaruhártyát folyamatosan irritáló szőrszálak – amelyek a kiemelkedő bőrredőn helyezkednek el-, festékanyag (pigment) lerakódást válthatnak ki, így egy pigmentációs folyamat zajlik le a szemben. Ha ez a pigmentációs folyamat egy összefüggő sejtréteget képez, az már az állat látóterét is csökkenti.

Sok esetben viszont nem következik be ezeknek a festékanyagoknak a lerakódása, hanem egy fájdalmas szaruhártya fekély alakul ki. Ez az elváltozás akár súlyos mértékű is lehet, amely már a szemgolyó állapotát is veszélyeztetheti. Több esetben tapasztaljuk, hogy már régóta fennáll a szaruhártyát érintő kóros elváltozás, de csak hónapok vagy évek múlva vált ki tüneteket. Ennek hátterében az áll, hogy a kor előrehaladtával változik a kutya könnyének összetétele, a fejformája, a szőrminősége és az izomzata, így a szem védtelenebb lesz. Emiatt fordulhat elő, hogy egy idősebb kutyában hirtelen súlyos tünetek alakulnak ki.

Prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) kezelése

Elsődleges célkitűzésünk, hogy megakadályozzuk a szőrszálak, a szemhéjak és bőrredők szaruhártyát érintő irritációját. Ehhez mindenképpen plasztikai műtétre van szükség, amely a szemhéjakat és/vagy a bőrredőket hozzuk megfelelő pozícióba. Ezzel a műtéti megoldással általában véglegesen orvosoljuk a problémát. 

dr. Fenyves Ildikó

[one_second]

Prominens orr-redő / Orr-redő trichiasis állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: prominens (túlzottan kiemelkedő) orr-redő vagy orr-redő trichiasis

Elterjedése: gyakori

Érintett állatok: brachycephal (rövid fejű illetve orrú) kutyafajták (pl. mopsz, pekingi palotakutya, különböző bulldogok)

Genetikai öröklődésű-e:

A betegség genetikai öröklődést mutat, de nem minden esetben lesz ennek klinikailag látható jele.

Szűrhető-e: A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: Teljes körű szemészeti vizsgálat réslámpával.

Kezelhető-e: A betegség plasztikai műtét segítségével kezelhető.

Megelőzhető-e: A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: A betegség ellen nem létezik védőoltás.
[/one_second]

[one_second]

Réslámpa használata a szemészeti vizsgálatok során

A réslámpa az egyik leggyakrabban használt szemészeti diagnosztikai eszköz mind a humán szemészetben, mind az állatorvosi szemészetben. Olyan fényforrással rendelkező eszközről van szó, amelyben a vizsgálatokhoz használt fény alakja (rés/csíkszerű) és színe módosítható.  Ezen kívül képes felnagyítani a szemben vizsgált különböző struktúrákat, mint pl. egy mikroszkóp. A használatával sokkal körültekintőbben át lehet vizsgálni a szemterületeket, valamint egyes elváltozások mélységét is érzékelhetővé teszi. Utóbbi funkciója nagyon fontos plusz információt ad a vizsgáló állatorvosnak, pl. egy szemlencse elváltozás esetében. Elsősorban a szem elülső területét vizsgáljuk vele, úgy mint a szemkörnyéket, a szemhéjakat, a kötőhártyát, a szaruhártyát, az elülső szemcsarnokot, a szivárványhártyát és a szemlencsét.

A következő elváltozások vizsgálhatóak réslámpával:

• különféle pillaszőr rendellenességek (pl. distichiasis), amelyek szabad szemmel nagyon nehezen vehetők észre
• a szaruhártya különféle elváltozásai, amelyek enyhébb vagy súlyosabb karakterűek lehetnek (pl. szaruhártya fekély, szaruhártya disztrófia, szaruhártya precipitátum)
• a csarnokvíz zavarossága (aqueus flare) uveitis (belső szemgyulladás) esetén
• a szemlencse különféle elváltozásai szürkehályog (cataracta) esetén
• a szemlencse időskori elváltozása (nuclearis sclerosis)

 A réslámpás vizsgálat menete

A vizsgálat során megfelelő módon kell rögzíteni az állat fejét. Az esetek többségében pupillatágító szemcseppet is csepegtetünk az állat szemébe, hogy a szemlencsét sokkal pontosabban meg tudjuk vizsgálni. Illetve a réslámpás vizsgálatot sok esetben szemfenékvizsgálat is követi, amelyhez elengedhetetlen a pupilla tágítása. Ennek a szemcseppnek a hatása néhány órán át tart, így a vizsgálat befejezése után kedvencünk még egy ideig bizonytalanul tájékozódhat, emiatt célszerű ilyenkor az erős napfénytől óvni az állatot. Maga a vizsgálat nem fájdalmas, a lehető legkisebb intenzitású fényt használjuk a szem megvilágítására, amely csak enyhe kellemetlenséget okoz az állatnak. Erre főleg akkor van szükség, amikor valamilyen szembetegség miatt az állat eleve fényérzékeny.

dr. Fenyves Ildikó


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva.
error: Content is protected !!