Blog

Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre inkább a tudatos kutyatenyésztés kerül előtérbe, a legtöbb tenyésztő törekszik arra, hogy megfelelő legyen az állat külleme és egészségügyi állapota is.

Nem okoz nehézséget a legkiválóbb küllemű állatokat tenyésztésbe venni, ugyanis a különböző tenyészszemlék és kiállítási eredmények segítségével ki lehet választani a megfelelő tenyészegyedet. Ugyanakkor a tenyésztésbe vont kutya egészségügyi állapotának „feltérképezése“ már nehezebb feladat. Egyes hibák nehezen felderíthetők, a csípőízületi diszplázia vagy egy veleszületett szembetegség sokáig rejtve maradhat a tenyésztő és a későbbi tulajdonos előtt is, aki a kölyköt megvásárolja.

A veleszületett szembetegségek vizsgálata

Évről évre nő azon veleszületett szembetegségek száma, amelyek öröklésmenetét, pontos tüneteit és kórlefolyását már teljes egészében megismertük. Ennek a hátterében nagyon komoly szakmai törekvés áll, amely elsősorban amerikai és nyugat-európai egyetemek tudományos kutatómunkája során valósul meg. Napjainkban szinte az összes kutyafajta öröklődő szembetegsége ismertté vált.
A legelső fontos szempont, amely a szemészeti vizsgálat során felmerül, hogy lát-e bármilyen elváltozást a kutya szemén a tenyésztő vagy a tulajdonos. Egyes szembetegségek például igen feltűnő tüneteket mutatnak, mint például az előrehaladott szürkehályog vagy a mikroftalmia, amikor kisebb a szemgolyó mérete.

Ugyanakkor vannak olyan szembetegségek (pl. retina diszplázia, Collie szembetegség vagy a progresszív retina atrófia) is, amelyeknél külső megtekintéssel még egy állatorvos sem veszi észre a kóros elváltozásokat, így ahhoz, hogy a lehetséges betegséget megállapítsuk, különböző kiegészítő vizsgálatokat kell elvégeznünk. Ilyen pl. a szemfenék, az ERG- vagy a genetikai (DNS) vizsgálat. A DNS-vizsgálat során elsősorban azt állapítjuk meg, hogy az adott egyed hordozza-e a betegség kialakulásáért felelős gént. Így kialakulhat-e az utódaiban is az adott szembetegség. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy nem minden szembetegség mutat örökletes jelleget, így a tenyészállat nem örökíti át utódainak az adott betegség génjét. De ettől függetlenül nagymértékben meghatározza a kutya tenyészértékét.

A szemészeti betegségek vizsgálata az állat alapos megfigyelésétől kezdve egészen az agyi reflexek vizsgálatán át, többnyire a szemfenék (fundus) vizsgálatával fejeződik be. Bizonyos esetekben szükség van részletesebb diagnosztikai vizsgálatra is, mint pl. szemészeti ultrahang- vagy ERG (elektroretinográfiás) vizsgálatra. Ezek a körülményesnek tűnő kiegészítő vizsgálatok általában kihagyhatóak, és egy relatíve egyszerű alap- és szemfenék-vizsgálattal nagy pontossággal elvégezhető a szemészeti szűrés. Így többnyire 10-20 perc alatt elvégezhető egy ilyen szűrővizsgálat.

A szemfenék oftalmoszkópos vizsgálata fájdalommentes és minden esetben éber állapotban történik. Előtte mindkét szembe pupillatágító szemcseppet cseppentünk, amely biztosítja, hogy a retinát tüzetesen meg tudjuk vizsgálni.

A vizsgálat időpontját mindig az adott fajtában jellemzősen előforduló szembetegség típusa határozza meg. Például egy Collie szembetegség (CEA) oftalmoszkópos szűrővizsgálatát mindig a kutya 5 és 8 hetes kora között kell elvégezni, mert később az ideghártya pigmentrétege elfedheti azokat a diszkrét elváltozásokat, amelyek kifejezetten erre a betegségre jellemzőek. Emiatt nem korrekt elvégezni egy felnőtt kutya oftalmoszkópos CEA-szűrővizsgálatát. Ugyanakkor vannak olyan fajták, ahol az adott szemészeti betegség szűrővizsgálatát felnőtt korban is, vagy csak akkor lehet elvégezni, mert fiatal korban még nem látszódnának a betegségre jellemző tünetek.

A szűrés elvégzéséről az állatorvos kétnyelvű (magyar-angol) igazolást állít ki, amelyen megtalálhatóak a kutya adatai, egyedi azonosító száma (chipszám), a tenyésztő vagy tulajdonos adatai. Ezen kívül az igazoláson szerepelnek az elvégzett vizsgálati módszerek és eredményeik valamint a két szem ideghártyájáról készült funduskép (szemfenék kép).

Az alábbi leggyakoribb szembetegségekre végezzük el a szemészeti szűrővizsgálatokat:

•  szürkehályog (cataracta)
•  progresszív retina atrófia (PRA)
•  Collie szemanomália / Collie szembetegség (CEA)
•  retina diszplázia
•  glaukóma (zöldhályog)
•  perzisztáló pupilláris membrán
•  szemhéj deformitások
•  mikroftalmia (kisebb szemgolyó)
•  szaruhártya disztrófia

Az alábbi diagnosztikai eszközök segítségével végezzük el a szemészeti szűrővizsgálatokat:

•  réslámpa
•  gonioszkópiás lencse
•  szemtükör (oftalmoszkóp)
•  a szemfenék képek archiválására alkalmas szemfenékvizsgáló kamera (digitális oftalmoszkóp)
•  szemnyomásmérő (tonométer)

 

Miért ajánlott a szemészeti szűrővizsgálat elvégzése?

Még ha ezek a szűrővizsgálatok nem kötelezőek, a  tenyésztői jó hírnév egyik elengedhetetlen feltétele a hosszú távú megbízhatóság, amely korrekt és szakmailag megalapozott állatorvosi vizsgálat igénybevételét is feltételezi a kutyatartók részéről. Azonban ez anyagi áldozattal jár a tenyésztő oldaláról. Sok olyan tenyésztő van, aki hosszú évtizedes munkájával ezt már megalapozta, és beépíti a kutya eladási árába ezeket a befektetett költségeket, ugyanúgy, mint a chip vagy az első oltások árait.

dr. Fenyves Ildikó

Réslámpa használata a szemészeti vizsgálatok során

A réslámpa az egyik leggyakrabban használt szemészeti diagnosztikai eszköz mind a humán szemészetben, mind az állatorvosi szemészetben. Olyan fényforrással rendelkező eszközről van szó, amelyben a vizsgálatokhoz használt fény alakja (rés/csíkszerű) és színe módosítható.  Ezen kívül képes felnagyítani a szemben vizsgált különböző struktúrákat, mint pl. egy mikroszkóp. A használatával sokkal körültekintőbben át lehet vizsgálni a szemterületeket, valamint egyes elváltozások mélységét is érzékelhetővé teszi. Utóbbi funkciója nagyon fontos plusz információt ad a vizsgáló állatorvosnak, pl. egy szemlencse elváltozás esetében. Elsősorban a szem elülső területét vizsgáljuk vele, úgy mint a szemkörnyéket, a szemhéjakat, a kötőhártyát, a szaruhártyát, az elülső szemcsarnokot, a szivárványhártyát és a szemlencsét.

A következő elváltozások vizsgálhatóak réslámpával:

• különféle pillaszőr rendellenességek (pl. distichiasis), amelyek szabad szemmel nagyon nehezen vehetők észre
• a szaruhártya különféle elváltozásai, amelyek enyhébb vagy súlyosabb karakterűek lehetnek (pl. szaruhártya fekély, szaruhártya disztrófia, szaruhártya precipitátum)
• a csarnokvíz zavarossága (aqueus flare) uveitis (belső szemgyulladás) esetén
• a szemlencse különféle elváltozásai szürkehályog (cataracta) esetén
• a szemlencse időskori elváltozása (nuclearis sclerosis)

 A réslámpás vizsgálat menete

A vizsgálat során megfelelő módon kell rögzíteni az állat fejét. Az esetek többségében pupillatágító szemcseppet is csepegtetünk az állat szemébe, hogy a szemlencsét sokkal pontosabban meg tudjuk vizsgálni. Illetve a réslámpás vizsgálatot sok esetben szemfenékvizsgálat is követi, amelyhez elengedhetetlen a pupilla tágítása. Ennek a szemcseppnek a hatása néhány órán át tart, így a vizsgálat befejezése után kedvencünk még egy ideig bizonytalanul tájékozódhat, emiatt célszerű ilyenkor az erős napfénytől óvni az állatot. Maga a vizsgálat nem fájdalmas, a lehető legkisebb intenzitású fényt használjuk a szem megvilágítására, amely csak enyhe kellemetlenséget okoz az állatnak. Erre főleg akkor van szükség, amikor valamilyen szembetegség miatt az állat eleve fényérzékeny.

dr. Fenyves Ildikó

A könnyfilm jellemzői

A könnyfilmnek nagyon fontos védő szerepe van, amely a szaruhártyát és kötőhártyát egyenletesen bevonja. A könny egy olyan többkomponensű folyadékból álló filmréteg, amely tápanyagokkal és oxigénnel látja el a szem szaruhártyáját. Ezen kívül számos olyan alkotóelemet (immunoglobulinok, aminosavak, ún. proteázgátló anyagokat… stb.) is tartalmaz, melyek védik a szemet. A kötőhártya egyes sejtjei termelik a könnyfilm „legbelső” mucoid rétegét, amely fixálja a könny vizes fázisát. Ha a szembe idegen vagy szennyező anyag kerül, akkor azt a reflexesen felszaporodó könny mennyisége távolítja el a szemből. A könnyfilmnek ezen kívül a látásélességben is szerepet játszik; a szem össztörőerejének jelentős részét képviseli. Ez a jelenség nem csak az emberek látásánál fontos tényező, hanem az állatoknál is. Igaz, ezt az optikai szerepet megfelelő visszajelzés hiányában nem tudjuk egyértelműen megítélni, de mint funkciót mindenképpen érdemes ismerni.

Ha a könny minősége megváltozik és/vagy a mennyisége csökken, az érintett szem védtelenebb lesz. Ugyanakkor minden regenerációs folyamat lassabban és nehezebben megy végbe. A könnytermelés csökkenése gyakoribb elváltozás kutyákban, mint macskákban.

A kutyák könnytermelését rendszerint ellenőrizzük a rutin állatorvosi ellenőrzés során is, szemészeti vizsgálat során pedig minden egyes esetben.

 Hogyan történik a könnytermelés mérése?

A könnytermelés mérése a szemészeti vizsgálat első lépései közé tartozik, hiszen sok szemcsepp, amelyeket a vizsgálatok során használunk, befolyásolhatják a könnytermelést. Például a helyi érzéstelenítésre használt szemcseppek vagy bizonyos pupillatágítók, amelyek csökkentik a könnytermelést. A vizsgálat során alkalmazott erős fény is befolyásolhatja (megnöveli) a könnytermelést.

Az állatorvoslás terén a kutyák vagy macskák szárazszem-betegségének kimutatása során a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszer a Schirmer könnyteszt elvégzése. Ez egy kvantitatív módszer, amelynek segítségével a könnyszekréciót mérjük. Két változata (1-es és 2-es) van ennek az eljárásnak. Az 1-es változat során egy kék festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk a kötőhártya alsó zsákjába (a középső-külső területéhez), amelyet egy percig ott tartunk, majd a „felszaladó” könny mennyiségét leolvassuk. A Schirmer könnyteszttel az alap és a reflexes könnytermelést mérjük meg. Az utóbbi abból adódik, ahogy a csík hozzáér a szaruhártyához. Többféle változata van ennek a tesztcsíknak, de a leginkább informatívabb eredményt a milliméter beosztású változatokkal lehet kapni. A normál könnytermelés értéke legalább 15 mm/perc.

A 2-es változat során helyi érzéstelenítő szemcseppet cseppentünk az állat szemébe és ezt követően mérjük meg a könnytermelés mértékét. Ezzel kiiktatjuk a termelődő könnymennyiségének azt a részét, amely a tesztcsík szaruhártyához érése miatt jön létre. Így a mért érték kisebb lesz, mintha az 1-es változat során határoztuk volna meg.

Bizonyos helyzetekben a Phenol red thread (PRT) könnytesztet alkalmazzuk, amely során egy piros festékkel átitatott cérnaszerű anyagot helyezünk az alsó kötőhártyazsákba. Ezt a mozzanatot szinte alig érzi az állat. 15 másodperc után a Schirmer-könnyteszthez hasonlóan a színváltozás mértékét nézzük.

A könnyfilm stabilitásának vizsgálata a könnyfilm felszakadási idejének (TFBUT) meghatározásával történik. Nagyon jelentős információ, hogy a termelődő könny milyen mértékben, mennyi ideig védi a szemfelszínt, így ez a vizsgálat egyben minőségi karakterű is, nemcsak mennyiségi. A vizsgálat során egy nátrium-fluoreszcein tartalmú festékoldattal átitatott tesztcsíkot érintünk az állat szeméhez. Megfelelő nagyítás és általában kék fény mellett vizsgálva megfigyeljük a szemfelszínen képződő filmréteg folytonosságát valamint mérjük az időt, hogy a könnyfilm mikor „szakad fel”. Kutyában ez az érték kb. 20 másodperc.

A szárazszem-betegség kórjelzésénél nagyon fontos még a szaruhártya hámfelszínének a vizsgálata is, így önmagukban a fent részletezett mérések nem elegendőek. Rose bengal vagy Lissamin green festékanyagokkal impregnált tesztcsíkokat használunk a felszín esetleges hámhiányának kimutatáshoz.

dr. Fenyves Ildikó

[one_second]

[/one_second]

[one_second]

Az állatok szaruhártyáját és kötőhártyáját borító könnyrétegnek a termelődése és elvezetődése folyamatos. Ez a két folyamat egyensúlyban áll egymással, így állandóan biztosítva van a kötőhártya és a szaruhártya megfelelő mennyiségű és minőségű könnyfilmmel való befedése. Ha nem termelődik elegendő mennyiségű könny, akkor jön létre a szárazszem-betegség.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egyes szembetegségeknél túl sok könny termelődik, amelyek irritációt és fájdalmat okoznak. Szemirritáció során az állatok hirtelen, erősen elkezdenek könnyezni. Bizonyos esetekben az irritáció tartósan megmarad, ha az alsó szemhéj belső területe kismértékben befordul (ezt nevezzük mediális entrópiumnak) vagy ha a szaruhártyához hozzáérnek a belső szemzugban lévő apró szőrszálak.

Olyan eset is lehetséges, amikor elfogadható mennyiségű könny termelődik, de valamilyen rendellenesség miatt a könny nem tud megfelelő mértékben elvezetődni, így a könny túlcsordul. Emiatt a belső szemzugban állandóan túlfolyó könny a bőrt irritálja. Súlyosabb esetben akár bőrgyulladást, diszkomfort érzést is okozhat.

Amikor akadályozott vagy fokozottabb a könnytermelés, a belső szemzug alatti szőrös terület elszíneződik a könnyben lévő pigment anyagok miatt. Emiatt látszik gyakran fehér szőrű kutyáknál barnás elszíneződés a szemzugban. Ezt a könnyben található laktoferrin szerű anyag és olykor az elszaporodó baktériumok okozhatják.

A könny elvezetése és a könnycsatorna átjárhatóságának vizsgálata

A könnypontokon keresztül két kicsi csatornán át jut el a könnyzacskóba a könny, majd innen a könnycsatornán keresztül az orrjáratba jut. Egyes fajtáknál (főleg a rövid orrú kutyákban) nem az orrjáratba, hanem a szájüregbe vezet a könnycsatorna.

A legegyszerűbb módon úgy tudjuk megvizsgálni a könnycsatorna átjárhatóságát, ha egy fluoreszcein tartalmú tesztcsíkot helyezünk az állat kötőhártyájához. Amennyiben megfelelően átjárható a könnycsatorna, a festékanyag néhány percen belül megjelenik az orr nyálkahártyáján. Ha a festékanyag nem jelenik meg vagy csak későn, akkor a könnycsatornácskák, a könnycsatorna átmosására és további vizsgálatokra van szükség (főleg a könnypontokat érintő alapos vizsgálatra).

Kutyák és macskák normális és kóros könnyfolyása

Abban az esetben, ha az állat belső szemzugában a szőr elszíneződött vagy kis mennyiségű, átlátszó vagy fehéres váladék van, ugyanakkor nem hunyorog az állat és a szemészeti vizsgálat során kóros eltérést nem mutat a kötőhártya, a szaruhártya és a szemhéj, akkor nincs szükség olyan beavatkozásra, amely mindenképpen bódítást igényelne (pl. könnycsatorna vizsgálat vagy átmosás).

Viszont az esetek többségében nagy mennyiségű, folyamatos könnyfolyás tapasztalható, ami miatt a szem alatti terület nedves, a bőr kipirult és a szemhéjak kóros helyzete látható. Ilyenkor a könnyelvezető készülék (könnypontok, könnycsatornák) alapos vizsgálatának, esetleg öblítésének, tágításának vagy más sebészeti beavatkozás elvégzése szükséges. Továbbá, ha valamilyen következményes szaruhártya elváltozás is tapasztalható, akkor is indokolt a könnyelvezető készülék alapos vizsgálata.

dr. Fenyves Ildikó

A szemnyomás mérése egy fájdalommentes, néhány percig tartó fontos vizsgálat, amely a szemészeti vizsgálatok elengedhetetlen részét képezi. Nagyon fontos lenne, hogy minél sűrűbben, rendszeresebben megmérjük az állatok szemnyomását, hogy az enyhe nyomásemelkedést is időben észrevegyük, amikor még nincsen ennek észrevehető tünete. Ezért az éves védőoltások illetve állatorvosi rutinvizsgálatok alkalmával is el szoktuk végezni ezt a pár perces mérést.

Amikor már a tulajdonos számára is észrevehető tünetekben nyilvánul meg a magasabb szemnyomás (glaukóma, zöldhályog), sokszor már későn derül erre fény. Ugyanis ez az állapot rövid időn belül gyógyíthatatlan látásromlást illetve vakságot okozhat.

Nagyon fontos figyelembe venni, hogy a glaukóma ugyanúgy fájdalmas az állatok számára is, mint az embereknél, csak ez sokkal kevésbé észrevehető a gazdi számára, mivel az állatok másképp jelzik az ilyen jellegű fájdalmat.

 A szemnyomásmérés (tonometria) menete

A mérés kezdete előtt érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk az állat vizsgálandó szemébe. A megfelelő mérés elvégzéséhez az állatnak ülő vagy hason fekvő helyzetben kell lennie. Sokszor megkérjük a tulajdonost, hogy maradjon az állat látóterében, ezzel is nyugtatva az állatot, ugyanis ha az állat ideges, vagy erősebben fogjuk meg, ill. erősebben tartjuk meg a nyakánál, akkor még inkább megemelkedik a belső szemnyomása, amely helytelen eredményhez vezethet. Ettől függetlenül a szemnyomás értéke a nap folyamán is változhat, az esti órákban rendszerint magasabb az értéke.

A szemnyomás mérésére különböző eszközök léteznek az állatorvosi gyógyászatban. Rendelőnkben egy kisméretű kézi eszközt használunk, az ún. TonoPent. A TonoPen egy applanációs tonométer, amelynek kúp alakban végződő végét többször hozzáérintjük a szaruhártya középső részéhez, miközben diszkrét nyomást fejt ki a szaruhártya felületére. A nyomáskifejtés közben a szaruhártya belapul, és ezt érzékeli a TonoPen. Minél nagyobb a szem belső nyomása, annál kisebb lesz a belapulás mértéke. Az eszköz a többszöri méréseket átlagolja és a kijelzőjén egy átlagértéket ad meg higanymilliméterben.

A másik eszköz, a Schiötz-tonométer, amely szintén a szemnyomás mérésére szolgál. Ennek a használata már kicsit nehezebb, így megfelelő tapasztalatot és gyakorlatot igényel az alkalmazása, hogy pontos eredményt kapjunk. Ennek az eszköznek a talpát kell a szaruhártya közepére helyezni, amely segítségével egy súlyt helyezünk a szaruhártya felületére és emiatt következik be a szaruhártya benyomódása.

A fentieken kívül van más elven működő tonométer is. Ilyen eszköz a TonoVet, amely szintén ponntosan méri meg a szemnyomást. Ennek a használata során nem szükséges érzéstelenítő szemcseppet alkalmazni, mert nem ér hozzá a szaruhártyához.

A normál szemnyomás értéke kutya és macska esetében 10 és 20 Hgmm közé esik. Kutyánál általában 16,8 +/- 4 Hgmm, míg macskáknál 20,2 +/- 5,5 Hgmm.

 Egyetlen magasabb nyomásérték alapján viszont még jelenthető ki, hogy az állat glaukómás. Ha a többi részvizsgálat eredménye negatív a szemészeti vizsgálat során, akkor egy bizonyos idő elteltével mindenképpen meg kell ismételni a tonometriás mérést.

 Nemcsak a magas szemnyomás kiszűrése a cél a tonometriás vizsgálat során, hanem az alacsony szemnyomásé is. Ugyanis bizonyos szembetegségeknél (pl. uveitis, a szem belső gyulladása) csökken a szemnyomás, amely fontos diagnosztikai jel lehet az állatorvos számára, amikor a betegségre jellemző további tünetek csak diszkréten, alig észrevehető formában jelentkeznek.

dr. Fenyves Ildikó


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva. | A honlapot összeállította:
error: Content is protected !!