Blog

Szemünk az arckoponya csontok által létrehozott gödörben (orbita) foglal helyet. A csontos alap és a szemgolyó között lágyszövetek helyezkednek el, melyek védik, kipárnázzák a szemgolyó mögötti területet.

A lágyszövetek gyulladását szaknyelven orbitális cellulitisznek nevezzük. Előrehaladottabb stádiumban, ebből a diffúz gyulladásos formából kialakulhat egy súlyosabb, lokalizáltabb forma, melynek során a szem mögötti területen (retrobulbárisan) tályog alakul ki.A két stádium a klinikai tünetek súlyossága és a retrobulbáris tályog körülírtabb elhelyezkedése alapján különíthető el. Mint kutya szembetegség, és mint macska szembetegség formájában is találkozhatunk ezekkel a kórképekkel.

Mi a retrobulbáris tályog / orbitális cellulitisz kialakulásának oka?

A gyulladás keletkezésének háttere bakteriális eredetű, melynek kiindító oka sok esetben nem felderített.

Gyakori a hátsó zápfogak környékén az ínybe ékelődött idegentest, mely a szemgödör irányába felfelé fúródva okoz fertőzést.

A szemgolyó közelében elhelyezkedő egyéb területről is származhat gyulladás. Többek közt például u.n. zygomatikus nyálmirigy- és a hátsó foggyökerek gyulladása is ráterjedhet a szem mögötti területekre.

A fent említetteken kívül véráram útján történő terjedés eredményeként, akár a szervezet más területén jelen lévő bakteriális gyulladásnak is lehet következménye orbitális cellulitisz / retrobulbáris tályog.

Milyen tüneteket észlelhetünk retrobulbáris tályog esetén?

A tünetek szembetűnőek, hiszen az állat szeme „kidülled”, nagyobbnak tűnik (exopthalmus).  Amennyiben ezen tünetek  észlelhetők,  mihamarabb javasolt  állatorvos-szemész felkeresése. A szemkörüli szövetek duzzadtak, kipirultak. A kutya vagy macska sokszor étvágytalan és lázas, a száját nem engedi kinyitni, nem szívesen rág. Jellemző lehet még könnyezés és az állat pislogóhártyájának, másnéven harmadik szemhéjának előesése is. 

Hogyan diagnosztizáljuk és kezeljük a retrobulbáris tályogot?

Sok esetben az állatorvos-szemész már a fizikális vizsgálat során megtalálja a hátsó zápfogak környékén lévő duzzanatot, beékelődött idegentestet, vagy az általa létrehozott sérülést.

Biztos diagnózist állíthatunk fel a szemgödör ultrahangos vizsgálatával, amikor az érintett területet pontosan lokalizáljuk, méretét meghatározzuk. A felvétel archiválásával a további ellenőrző vizsgálatok során összehasonlíthatjuk a folyamat javulását, esetleg romlását.

A gyógykezelés során a gennyes váladék elfolyását biztosítjuk, amelyet leggyakrabban a szájüreg felőli feltárással tudunk elérni. Ehhez a beavatkozáshoz rövid ideig tartó bódításra van szükség.

A váladékból mikrobiológiai vizsgálat segítségével meghatározhatjuk a fertőzést okozó baktérium csoportokat, így célzott antibiotikum kezeléssel gyors gyógyulás érhető el általában már a terápia megkezdését követő 24-72 órán belül.

A szisztémás és helyi antibiotikum kezelés mellett fájdalomcsillapítás, valamint a gyógyulási időszakra vonatkozóan, a könnyebb rágás érdekében lágyabb konzisztenciájú táplálék etetése javasolt.

dr. Fenyves Ildikó és Rózsa Gabriella

Kórkép neve:
orbitális cellulitisz és az abból következő retrobulbáris tályog

Elterjedése:
nem ritka

Érintett állatfajok és fajták:
kutya és macska, bármely életkorban. A rövid orrú u.n. brachycephal kutyák és macskák, pl: mopsz, perzsa, anatómiai adottságaiknak köszönhetően (zápfogak-szemgödör távolság) hajlamosabbak lehetnek.

Genetikai öröklődésű-e: szűrhető-e:
nem

Diagnosztika:
fizikális és ultrahangos vizsgálat alapján.

Kezelhető-e:
igen. Jó prognózisú bántalom.

Napjainkban a macska, kutya szürkehályog műtét segítségével orvosolható. Mai ismereteink alapján gyógyszeres kezeléssel, megelőzéssel (szemcsepp, egyéb gyógyszer illetve táplálékkiegészítő) sem kezelni, sem megelőzni nem lehet ezt a szembetegséget. A műtét során az elhomályosodott szemlencsét egy phacoemulsificator nevű eszközzel eltávolítjuk és a helyére egy műlencsét helyezünk. Az emberek esetében ez a műtéti beavatkozás nagyon elterjedt, rutinszerűen végzik altatás nélkül. Viszont az állatorvoslás terén (kutya, macska és madár esetében) nem számít rutinműtétnek. Ugyanakkor már hazánkban is van néhány szemészetre specializálódott intézmény, ahol biztonsággal el lehet végezni ezt a műtétet.

A szürkehályog műtét előtt elvégzendő vizsgálatok

Az állat teljes kivizsgálása szükséges a műtét előtt. Ennek során fizikális vizsgálat, vérvizsgálat, hasi ultrahangvizsgálat, illetve ha szükséges más kiegészítő vizsgálat (pl. szív ultrahangvizsgálat vagy EKG-vizsgálat) történik. Ezen kívül szükséges egy elektroretinográfiai (ERG) vizsgálat is, amely segítségével az ideghártya funkciója ellenőrizhető. Ha az ERG-vizsgálat során azt tapasztaljuk, hogy a retina (ideghártya) nem működik megfelelően, akkor nincs értelme a szemlencse eltávolításának és az új műlencse behelyezésének, mert az állat ugyanúgy nem fog látni a műtét után.

Ha ezeknek a vizsgálatoknak és feltételeknek megfelel az állat, akkor mély altatásban elvégezhető az érintett szemen (akár mindkettőn) a szürkehályog műtét.

A szürkehályog műtét menete kutyákon és macskákon

Amíg embereknél ezt a fajta beavatkozást altatás nélkül végzik el, addig az állatokon ezt csak mély narkózisban lehet megtenni. Maga a műtét olyan műtőben történik, amely a szemészeti beavatkozások elvégzésére alkalmas és a megfelelő eszközökkel felszerelt. Az operáció során egy humán szemészorvos, három szemész állatorvos, egy altató állatorvos és két asszisztens van jelen.

A műtét alatt külön altató állatorvos felügyeli az állat altatását, mialatt altatógázt és párhuzamosan folyamatos intravénás fájdalomcsillapító infúziót kap az állat. A testhőmérsékletét melegítőpárnával tartjuk optimális keretek között, az élettani paramétereit pedig figyelőmonitor segítségével ellenőrizzük.

A műtéti technika lényege, hogy az állat szaruhártyájának széli részén egy sebet készítünk, amely néhány milliméteres nagyságú. Ezen keresztül egy speciális eszköz segítségével, a phacoemulzifikátorral feldaraboljuk az elhomályosodott szemlencsét, majd eltávolítjuk. Mivel a szemlencse tokjának egy része a helyén marad, így ebbe helyezzük bele az összehajtott állapotban lévő műlencsét a szaruhártyán ejtett seben keresztül. Amikor a műlencse a szem belsejébe kerül, ott kinyílik és rögzül. A műlencsék, amelyeket behelyezünk, kifejezetten kutyáknak illetve macskáknak készültek különböző méretben.

Az állat műtéti előkészítése kb. 30-60 percig tart, míg maga a műtét 15-45 percig. Az operáció után mintegy 4 órán keresztül figyeljük az állatot, közben az állapotát folyamatosan ellenőrizzük, végül a teljes ébredést követően hazaadjuk.

Lehetséges komplikációk a szürkehályog műtét után

A szürkehályog műtét sikerességét nagymértékben befolyásolja, hogy az állat tulajdonosa megfelelően van-e tájékoztatva, a műtét előtti vizsgálatok kedvező eredményűek-e illetve a műtét utáni időszakban optimálisan alakul-e az állat kezelése. Mindezek megléte mellett a felépülés 90-95%-ban eredményes lesz, és az állat újra látóképes lesz. Emiatt nagyon lényeges pont, hogy a szürkehályog műtéttel kapcsolatos információkat az állattulajdonos ismerje és elfogadja, valamint az alábbi lehetséges műtét utáni komplikációkról tudomása legyen.

A műtét után előfordulhat, hogy az állat műtött szemében belső szemgyulladás, uveitis alakul ki. Ez az esetek többségében szemcseppel kezelhető.

Olykor letapadások, összenövések is létrejöhetnek az elülső szemcsarnokban, amely akadályozhatja a pupilla mozgását vagy akár hosszabb távon szemnyomás növekedést is eredményezhet.

Az endophthalmitis (a szem belső gennyes gyulladása) mint szövődmény nagyon ritka, viszont ha kialakul, akkor a szemgolyót veszélyeztető állapotot idézhet elő.

Olykor előfordulhat, hogy hónapokkal, akár évekkel később a műtét után a műlencse mögött homály alakul ki. Ez a hátulsó lencsetok megvastagodásából adódhat. De ritkán a műlencse helyzetváltozása is kialakulhat. Olykor az is előfordulhat, hogy a kialakult szövődmények csak egy újabb műtéttel kezelhetőek.

Összességében azt lehet mondani, hogy a fenti szövődmények ritkán jönnek létre, a szemgolyó elvesztését okozó szövődmény pedig az állatoknál is elvétve alakul ki.

Amennyiben az állat közvetlenül szürkehályog műtét előtt áll, kérjük, figyelmesen olvassa át a lentebb található részletes műtéti tájékoztatót!

Kutyák és macskák szürkehályog műtétével kapcsolatos információk az állattartók számára:

dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya károsodások nagyon gyakori sérülések az állatoknál

A szemsérülések különböző típusúak lehetnek és kialakulásukat több tényező is okozhatja:

• a szemgolyót, szemhéjakat, a szem környékét ért sérülések
• a szemkörnyék szúrt, lőtt, harapott stb. sérülése
• a szaruhártyába behatoló idegen testek (leggyakrabban üvegszilánk, növényi részek – tövis, tüske, faforgács -, toklász)
• a szembe jutott veszélyes, maró folyadékok
• macskakarmolás (kutya, macska és ember – főleg kisgyerekek – esetében is)

A szaruhártya sérülés tünetei

Az állat többnyire csak az egyik szemére kezd el hirtelen hunyorogni, fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét, a kötőhártya esetleg kipirulhat, megduzzadhat illetve a szaruhártya „homályossá” válik. Ilyen esetekben enyhébb vagy súlyosabb szemhéj, kötőhártya vagy szaruhártya sérülés valószínűsíthető. A sérülés súlyosságának megítélése mindenképpen mielőbbi állatorvosi vizsgálatot igényel.

A szaruhártya sérülések ellátása

A szaruhártya szúrt vagy karmolásos sérülései nagyon veszélyesek lehetnek (főleg karmolásnál nagyobb a fertőzés esélye). A szaruhártya perforáció sürgős állatorvosi ellátást igényel, különben az állat akár el is veszítheti a szemét. A seb ellátásakor a szaruhártyát hajszálvékony, túlnyomórészt felszívódó varrattal egyesítjük. Ilyen esetekben elengedhetetlen a megfelelő szemészeti felszerelés: mikrosebészeti eszközök, speciális nagyítószemüveg vagy operációs mikroszkóp. Az esetek többségében a műtét után ún. pislogóhártya lebenyt készítünk, amellyel a szemet kívánjuk védeni. Ilyenkor a szaruhártyára ráhúzzuk az úgynevezett harmadik szemhéjat, amely így nem csak fizikailag védi a szaruhártyát, hanem táplálja is, ezzel elősegítve a sebgyógyulást. Ezt a lebenyt idővel oldjuk, és ellenőrizzük a szaruhártya állapotát.

A kötőhártya sérülései gyakran nagyon ijesztőek, a nyálkahártya rendkívüli módon megduzzadhat, kipirulhat, de ha a károsodás biztosan csak a kötőhártyát érinti, akkor rendszerint sebészi beavatkozásra nincs szükség.

A szemhéjak sérüléseit a bőrsérülésekhez hasonló szabályok szerint látjuk el. Ilyen esetekben mindig figyelembe kell venni a szemhéjak anatómiai pozícióját, amelyet mindig igyekezni kell megőrizni.

A fenti három szemterület gyakran együtt sérül, nem pedig külön, így összetett és olykor kihívást igénylő állatorvosi ellátásra van szükség.

dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya sérülés, perforáció állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya sérülés, perforáció

Érintett állatok:
kutya, macska

Genetikai öröklődés:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa

Kezelés:
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem megelőzhető.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.

Macska, kutya szaruhártya fekély során a több sejtrétegből álló szaruhártya (cornea) különféle okok miatt károsodhat. A károsodás mértékének meghatározása mindenképpen állatorvosi vizsgálatot igényel, még ha felületesnek is tűnik a sérülés.

Egy felületes fekély is erős fájdalommal jár, állatorvosi kezelés nélkül pedig mélyülhet, amely a szaruhártya átszakadását (perforációját) eredményezi. Ez pedig a szemgolyó visszafordíthatatlan károsodását okozhatja.

 A szaruhártya fekély tünetei

Mivel a szaruhártya felszíni sejtrétegében rengeteg idegvégződés található, így egy felületes irritáció, egy fekély is roppantul fájdalmas tud lenni. Sokszor még a mélyebb rétegeket érintő károsodásoknál is fájdalmasabb. Gondoljunk csak bele, amikor nekünk, embereknek valami (pl. por, homok vagy szempilla) bekerül a szemünkbe, hogy ez milyen kellemetlen és fájdalmas érzéssel jár.

Ilyenkor azt tapasztalja a tulajdonos, hogy az állat dörzsöli a szemét, hunyorog, kerüli a fényt és a szemfelszínen valamint a kötőhártyán váladék jelenik meg. A szem és a környéke kipirult, a szemhéjak pedig meg is duzzadhatnak az erőteljes dörzsölés miatt.

 A szaruhártya fekély kialakulása, lefolyása

A szaruhártya felületes vagy mélyebb rétegeinek károsodása számtalan komplex ok miatt kialakulhat, amelyeket minden esetben meg kell keresni, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk. A leggyakoribb ok állatok esetében a sérülésből, valamint a különböző rendellenes szemhéjállásból (pl. entrópium) eredő szaruhártya fekély. Szárazszem-betegségnél, amikor a szaruhártyán lévő védő könnyfilmréteg mennyisége és minősége megváltozik, szintén okozhatja ezt a betegséget. Idősebb állatokban, elsősorban kutyákban a szemhéjak szövetszaporulatai, daganatai is okozhatnak fekélyt az állandó irritáció révén. Macskák esetében a Herpesz vírusfertőzés is okozhatja ezt a szembetegséget.

Így nem csak magát a szaruhártya fekélyt kell kezelni, hanem a háttérben lévő kiváltó okot is meg kell szüntetni. Például szemhéjállási rendellenességnél műtéti szemhéjkorrekciót kell elvégezni, míg egy szemhéjdaganatnál sebészi úton kell eltávolítani a szövetszaporulatot.

Hogyha a felszíni hámsejtek megsérülnek a szaruhártyán – amely enyhe trauma hatására is megtörténhet -, akkor szabad út nyílik a különböző kórokozóknak. Ezek a kórokozók olyan fehérjebontó enzimeket termelhetnek, amelyek továbbkárosítják a szaruhártya mélyebb rétegeit, ezzel feloldva annak a szerkezetét. Az ily módon kialakuló szaruhártya fekélyt nevezzük olvadó fekélynek, amelynél eleinte csak felületi a sérülés, de azután nagyon hamar mélyülhet a károsodás. Egyes kutyafajtáknál (pl. francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier) sokszor tapasztaljuk ezt a tünetet.

 Mivel a szaruhártya fekély fájdalommal jár, ezért az állatok dörzsölhetik, vakarhatják a szemüket, ami viszont további károsodáshoz vezethet, úgynevezett ,,self” traumát okozva ezzel.

A szaruhártya fekély diagnosztikája

Az állatorvosi szemvizsgálat során egy nagyítóeszközzel, réslámpával vizsgáljuk meg a szaruhártya állapotát, hogy megállapítsuk a fekély mélységét. A vizsgálat során mindig elvégezzük a fluoreszcein próbát, amely segítségével meg lehet állapítani a szaruhártya fekély kiterjedését. Egy fluoreszcein festékkel bevont papírcsíkot érintünk a szemfelszínhez, amelyből kioldódva a festékanyag a mélyebb rétegeket festi meg, ahogy hozzákötődik a szövetekhez. Egy normál, sérülésmentes szaruhártya ép felszínét nem képes megfesteni ez a festékanyag.

A szaruhártya fekély kezelése

A felületes elváltozásokat gyógyszeres úton (szemcseppek, szemgélek segítségével) kezeljük, így elősegítjük, támogatjuk a szaruhártya regenerációját. Sok esetben használjuk az állat saját véréből elkészített szérumot, amelyet, ha a szembe csepegtetünk, elősegítjük a szaruhártya gyógyulását. Ugyanis a szérum a kórokozók fehérjebontó enzimjeinek a többségét inaktiválja.

Mély fekélyeknél viszont nagyon intenzív kezelés és gyakori kontrollvizsgálatok szükségesek. Olykor az elváltozás olyan súlyos, hogy a sebészi ellátás mellett kell dönteni. További információkat a műtétről A szaruhártya fekélyek műtéti ellátása című tájékoztatónkban olvashat.

 dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya fekély állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya fekély

Érintett állatok:
macska, kutya (főleg francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier)

Genetikai öröklődésű-e:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa, fluoreszcein tesztcsík

Kezelés:
A betegség gyógyszeres illetve műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
Bármilyen kóros elváltozás az állat szemén vagy a látásában mielőbbi állatorvosi szemészeti vizsgálatot igényel, hogy ne súlyosbodjon az elváltozás mértéke.

Létezik-e ellene oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.

A szemhéjállási rendellenesség egy gyakran előforduló állatorvosi szembetegség

Ezek a szemhéj deformitások elsősorban kutyákban fordulnak elő. A szemhéjak kifelé vagy befelé fordulását (főleg kutyákban) rendszerint genetikai ok okozza. Macskákban túlnyomórészt sérülés (pl.: verekedés) miatt láthatunk olyan szemhéj alakváltozásokat, amelyeket műtéti úton kell kezelni. Egyes kutyafajták sok esetben érintettek, főként a nagytestű, laza testfelépítésű kutyafajták közül a masztiff, a bernáthegyi, a moszkvai őrkutya, a leonbergi és a Bordeaux-i dog. A kisebb testű kutyáknál elsősorban a Shar Pei fajta és a spániel érintett.

A szemhéj deformitások tünetei

A szemhéjak rendellenes állása rendkívül sokféle lehet, a leggyakoribb, a szemhéjak befelé fordulása (entrópium). Ez leginkább az alsó szemhéjra jellemző. A befelé forduló szemhéj minden pislogásnál irritálja a szaruhártyát, a szem legkülső rétegét. Ez jelentős diszkomfort érzettel és fájdalommal jár, az állat hunyorog, szeme váladékozik. Súlyos esetben a szaruhártya átszakadhat, amely esetén csak sürgős műtéttel menthető meg a szem.

A szemhéjak kifelé is fordulhatnak (ektrópium), sőt gyakran úgynevezett kombinált entrópium – ektrópium (befelé és kifelé fordulás) is kialakulhat, melynek műtéti ellátása is bonyolultabb.

A szemhéjállási rendellenességek kialakulása és lefolyása

A szemhéj betegségei, deformitásai számos esetben már fiatal, fél – másfél éves korban észrevehetők és műtétileg kezelhetők. Viszont egyes esetekben idősebb korban alakulnak ki a fenti elváltozások. Ilyen például, ha az állat fejét vagy szemkörnyékét sérülés éri, és megváltozik a szemhéjak alakja, kontúrja, vagy ha fogyással járó betegségeknél annyira csökken a szem körüli (és mögötti) területen a zsírszövet, hogy a szem „beesik” és emiatt befelé fordulnak a szemhéjak. Az alapok megtalálásán kívül ilyen esetben is műtétileg kell javítani az állat szemhéjait, csillapítva a szem fájdalmasságát.

Részben a szemhéj deformitásokhoz tartozó kórkép, az ún. prominens orredő, pl. mopszban. Ennél az elváltozásnál az orr és a szem közötti bőrterület olyan ráncos, hogy a felemelkedő bőrredő sérti a szaruhártyát. A tartós irritáció a szaruhártya pigmentációját okozza. Ha kiterjedt formában jelentkezik, akkor jelentős látásromlást eredményez.

Amennyiben kutyájánál vagy macskájánál szemmel láthatóan befelé forduló szemhéjat vagy a szemhéj lógását észleli, mindenképpen állatorvosi vizsgálatra van szükség. Sürgős vizsgálatra van szükség akkor is, ha az állat hunyorog, fájdalmat jelez vagy váladékozik a szeme.

dr. Fenyves Ildikó

A szemhéjállási rendellenesség (entrópium, ektrópium) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Szemhéjállási rendellenesség (befelé fordulás = entrópium, kifelé fordulás = ektrópium).

Elterjedése: 
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska, kutya (elsősorban nagytestű, laza felépítésű fajták: masztiff, bernáthegyi, moszkvai őrkutya, Leonbergi, a Bordeaux-i dog; közepes testű fajták: Shar Pei, spániel).

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség genetikai öröklődést mutat az esetek többségében (főleg kutyáknál).

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: 
Teljes körű szemészeti vizsgálat réslámpával.

Kezelhető-e: 
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik védőoltás.


1 2 3 4
Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva.
error: Content is protected !!