Blog

Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre inkább a tudatos kutyatenyésztés kerül előtérbe, a legtöbb tenyésztő törekszik arra, hogy megfelelő legyen az állat külleme és egészségügyi állapota is.

Nem okoz nehézséget a legkiválóbb küllemű állatokat tenyésztésbe venni, ugyanis a különböző tenyészszemlék és kiállítási eredmények segítségével ki lehet választani a megfelelő tenyészegyedet. Ugyanakkor a tenyésztésbe vont kutya egészségügyi állapotának „feltérképezése“ már nehezebb feladat. Egyes hibák nehezen felderíthetők, a csípőízületi diszplázia vagy egy veleszületett szembetegség sokáig rejtve maradhat a tenyésztő és a későbbi tulajdonos előtt is, aki a kölyköt megvásárolja.

A veleszületett szembetegségek vizsgálata

Évről évre nő azon veleszületett szembetegségek száma, amelyek öröklésmenetét, pontos tüneteit és kórlefolyását már teljes egészében megismertük. Ennek a hátterében nagyon komoly szakmai törekvés áll, amely elsősorban amerikai és nyugat-európai egyetemek tudományos kutatómunkája során valósul meg. Napjainkban szinte az összes kutyafajta öröklődő szembetegsége ismertté vált.
A legelső fontos szempont, amely a szemészeti vizsgálat során felmerül, hogy lát-e bármilyen elváltozást a kutya szemén a tenyésztő vagy a tulajdonos. Egyes szembetegségek például igen feltűnő tüneteket mutatnak, mint például az előrehaladott szürkehályog vagy a mikroftalmia, amikor kisebb a szemgolyó mérete.

Ugyanakkor vannak olyan szembetegségek (pl. retina diszplázia, Collie szembetegség vagy a progresszív retina atrófia) is, amelyeknél külső megtekintéssel még egy állatorvos sem veszi észre a kóros elváltozásokat, így ahhoz, hogy a lehetséges betegséget megállapítsuk, különböző kiegészítő vizsgálatokat kell elvégeznünk. Ilyen pl. a szemfenék, az ERG- vagy a genetikai (DNS) vizsgálat. A DNS-vizsgálat során elsősorban azt állapítjuk meg, hogy az adott egyed hordozza-e a betegség kialakulásáért felelős gént. Így kialakulhat-e az utódaiban is az adott szembetegség. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy nem minden szembetegség mutat örökletes jelleget, így a tenyészállat nem örökíti át utódainak az adott betegség génjét. De ettől függetlenül nagymértékben meghatározza a kutya tenyészértékét.

A szemészeti betegségek vizsgálata az állat alapos megfigyelésétől kezdve egészen az agyi reflexek vizsgálatán át, többnyire a szemfenék (fundus) vizsgálatával fejeződik be. Bizonyos esetekben szükség van részletesebb diagnosztikai vizsgálatra is, mint pl. szemészeti ultrahang- vagy ERG (elektroretinográfiás) vizsgálatra. Ezek a körülményesnek tűnő kiegészítő vizsgálatok általában kihagyhatóak, és egy relatíve egyszerű alap- és szemfenék-vizsgálattal nagy pontossággal elvégezhető a szemészeti szűrés. Így többnyire 10-20 perc alatt elvégezhető egy ilyen szűrővizsgálat.

A szemfenék oftalmoszkópos vizsgálata fájdalommentes és minden esetben éber állapotban történik. Előtte mindkét szembe pupillatágító szemcseppet cseppentünk, amely biztosítja, hogy a retinát tüzetesen meg tudjuk vizsgálni.

A vizsgálat időpontját mindig az adott fajtában jellemzősen előforduló szembetegség típusa határozza meg. Például egy Collie szembetegség (CEA) oftalmoszkópos szűrővizsgálatát mindig a kutya 5 és 8 hetes kora között kell elvégezni, mert később az ideghártya pigmentrétege elfedheti azokat a diszkrét elváltozásokat, amelyek kifejezetten erre a betegségre jellemzőek. Emiatt nem korrekt elvégezni egy felnőtt kutya oftalmoszkópos CEA-szűrővizsgálatát. Ugyanakkor vannak olyan fajták, ahol az adott szemészeti betegség szűrővizsgálatát felnőtt korban is, vagy csak akkor lehet elvégezni, mert fiatal korban még nem látszódnának a betegségre jellemző tünetek.

A szűrés elvégzéséről az állatorvos kétnyelvű (magyar-angol) igazolást állít ki, amelyen megtalálhatóak a kutya adatai, egyedi azonosító száma (chipszám), a tenyésztő vagy tulajdonos adatai. Ezen kívül az igazoláson szerepelnek az elvégzett vizsgálati módszerek és eredményeik valamint a két szem ideghártyájáról készült funduskép (szemfenék kép).

Az alábbi leggyakoribb szembetegségekre végezzük el a szemészeti szűrővizsgálatokat:

•  szürkehályog (cataracta)
•  progresszív retina atrófia (PRA)
•  Collie szemanomália / Collie szembetegség (CEA)
•  retina diszplázia
•  glaukóma (zöldhályog)
•  perzisztáló pupilláris membrán
•  szemhéj deformitások
•  mikroftalmia (kisebb szemgolyó)
•  szaruhártya disztrófia

Az alábbi diagnosztikai eszközök segítségével végezzük el a szemészeti szűrővizsgálatokat:

•  réslámpa
•  gonioszkópiás lencse
•  szemtükör (oftalmoszkóp)
•  a szemfenék képek archiválására alkalmas szemfenékvizsgáló kamera (digitális oftalmoszkóp)
•  szemnyomásmérő (tonométer)

 

Miért ajánlott a szemészeti szűrővizsgálat elvégzése?

Még ha ezek a szűrővizsgálatok nem kötelezőek, a  tenyésztői jó hírnév egyik elengedhetetlen feltétele a hosszú távú megbízhatóság, amely korrekt és szakmailag megalapozott állatorvosi vizsgálat igénybevételét is feltételezi a kutyatartók részéről. Azonban ez anyagi áldozattal jár a tenyésztő oldaláról. Sok olyan tenyésztő van, aki hosszú évtizedes munkájával ezt már megalapozta, és beépíti a kutya eladási árába ezeket a befektetett költségeket, ugyanúgy, mint a chip vagy az első oltások árait.

dr. Fenyves Ildikó

A szemnyomás mérése egy fájdalommentes, néhány percig tartó fontos vizsgálat, amely a szemészeti vizsgálatok elengedhetetlen részét képezi. Nagyon fontos lenne, hogy minél sűrűbben, rendszeresebben megmérjük az állatok szemnyomását, hogy az enyhe nyomásemelkedést is időben észrevegyük, amikor még nincsen ennek észrevehető tünete. Ezért az éves védőoltások illetve állatorvosi rutinvizsgálatok alkalmával is el szoktuk végezni ezt a pár perces mérést.

Amikor már a tulajdonos számára is észrevehető tünetekben nyilvánul meg a magasabb szemnyomás (glaukóma, zöldhályog), sokszor már későn derül erre fény. Ugyanis ez az állapot rövid időn belül gyógyíthatatlan látásromlást illetve vakságot okozhat.

Nagyon fontos figyelembe venni, hogy a glaukóma ugyanúgy fájdalmas az állatok számára is, mint az embereknél, csak ez sokkal kevésbé észrevehető a gazdi számára, mivel az állatok másképp jelzik az ilyen jellegű fájdalmat.

 A szemnyomásmérés (tonometria) menete

A mérés kezdete előtt érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk az állat vizsgálandó szemébe. A megfelelő mérés elvégzéséhez az állatnak ülő vagy hason fekvő helyzetben kell lennie. Sokszor megkérjük a tulajdonost, hogy maradjon az állat látóterében, ezzel is nyugtatva az állatot, ugyanis ha az állat ideges, vagy erősebben fogjuk meg, ill. erősebben tartjuk meg a nyakánál, akkor még inkább megemelkedik a belső szemnyomása, amely helytelen eredményhez vezethet. Ettől függetlenül a szemnyomás értéke a nap folyamán is változhat, az esti órákban rendszerint magasabb az értéke.

A szemnyomás mérésére különböző eszközök léteznek az állatorvosi gyógyászatban. Rendelőnkben egy kisméretű kézi eszközt használunk, az ún. TonoPent. A TonoPen egy applanációs tonométer, amelynek kúp alakban végződő végét többször hozzáérintjük a szaruhártya középső részéhez, miközben diszkrét nyomást fejt ki a szaruhártya felületére. A nyomáskifejtés közben a szaruhártya belapul, és ezt érzékeli a TonoPen. Minél nagyobb a szem belső nyomása, annál kisebb lesz a belapulás mértéke. Az eszköz a többszöri méréseket átlagolja és a kijelzőjén egy átlagértéket ad meg higanymilliméterben.

A másik eszköz, a Schiötz-tonométer, amely szintén a szemnyomás mérésére szolgál. Ennek a használata már kicsit nehezebb, így megfelelő tapasztalatot és gyakorlatot igényel az alkalmazása, hogy pontos eredményt kapjunk. Ennek az eszköznek a talpát kell a szaruhártya közepére helyezni, amely segítségével egy súlyt helyezünk a szaruhártya felületére és emiatt következik be a szaruhártya benyomódása.

A fentieken kívül van más elven működő tonométer is. Ilyen eszköz a TonoVet, amely szintén ponntosan méri meg a szemnyomást. Ennek a használata során nem szükséges érzéstelenítő szemcseppet alkalmazni, mert nem ér hozzá a szaruhártyához.

A normál szemnyomás értéke kutya és macska esetében 10 és 20 Hgmm közé esik. Kutyánál általában 16,8 +/- 4 Hgmm, míg macskáknál 20,2 +/- 5,5 Hgmm.

 Egyetlen magasabb nyomásérték alapján viszont még jelenthető ki, hogy az állat glaukómás. Ha a többi részvizsgálat eredménye negatív a szemészeti vizsgálat során, akkor egy bizonyos idő elteltével mindenképpen meg kell ismételni a tonometriás mérést.

 Nemcsak a magas szemnyomás kiszűrése a cél a tonometriás vizsgálat során, hanem az alacsony szemnyomásé is. Ugyanis bizonyos szembetegségeknél (pl. uveitis, a szem belső gyulladása) csökken a szemnyomás, amely fontos diagnosztikai jel lehet az állatorvos számára, amikor a betegségre jellemző további tünetek csak diszkréten, alig észrevehető formában jelentkeznek.

dr. Fenyves Ildikó

Mit jelent a kutya gonioszkópiás vizsgálata?

A kutya gonioszkópia során a szem csarnokzugát (iridocorneális zug) vizsgáljuk meg. Ez a terület az elülső szemcsarnokban található, ahol a termelődő csarnokvíz elfolyik. A szaruhártya mögött és a szivárványhártya előtt, az elülső szemcsarnokban található. Szabad szemmel, nagyítóval illetve réslámpával nem látható, mivel a szem ínhártyája eltakarja. Ezért egy speciális lencse (úgynevezett gonioszkópiás lencse) segítségével kell a szem törőközegeit átalakítani, hogy ez a kis terület látható legyen.

Gonioszkópiás vizsgálat menete

Az esetek többségében a vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges az állatot bódítani, nyugtatni. A vizsgálandó szembe érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk, a gonioszkópiás lencsére pedig egy metilcellulóz gél viszünk fel. Majd az állat ülő vagy fekvő helyzetében finoman a szaruhártyára helyezzük a lencsét. Ezután pedig egy megfelelő fényforrás (általában réslámpa) segítségével megvizsgáljuk a csarnokzug állapotát. Alaposan megnézzük a csarnokzug nyitottságát, a trabekulum hálózat helyeződését illetve egy esetleges pigment vagy idegen tárgy jelenlétét.

Ezt a gonioszkópiás vizsgálatot rendszerint egy tonometriás (szemnyomásmérés) és egy oftalmoszkópos (szemfenék) vizsgálat előzi meg. Így ennek a három vizsgálatnak a segítségével lehet nagy pontossággal megállapítani, hogy a csarnokvíz termelődése és elvezetése egyensúlyban van-e valamint a nyomásviszonyok megfelelően alakulnak-e a szemben.

Mikor szükséges a csarnokzug vizsgálat elvégzése?

Tenyészkutyák és -macskák szemészeti szűrővizsgálatakor mindig elvégezzük a csarnokzug gonioszkópiás vizsgálatát. Ezen kívül minden olyan esetben is, amikor felmerül az állat magasabb szemnyomásának (glaukóma) gyanúja.

A szemnyomást számos tényező befolyásolja, így figyelembe kell venni, hogy más lehet a belső szemnyomás értéke otthon, mint a rendelőben. Előfordulhat, hogy otthon magasabb ez az érték, mint a rendelőben, ahol normális értéket mérünk. Ugyanakkor előállhat egy fordított eset is, amikor az otthon normális értékkel bíró szemnyomás a rendelőben megemelkedik az állat erősebb lefogása vagy a nyak ill. a nyaktájék szorítása miatt.

A glaukóma (magas szemnyomás) gyanújakor teljes körű szemészeti vizsgálattal, ismételt szemnyomás méréssel, gonioszkópiás vizsgálattal és a jövőben úgynevezett OCT (Optical coherence tomography = Optikai koherencia tomográfia) vizsgálattal szükséges igazolni a glaukóma diagnózisát.

dr. Fenyves Ildikó

A szemészeti ultrahangvizsgálat az állatorvosi szemészeti vizsgálatok során a leginkább alkalmazott képalkotó vizsgáló módszer. A vizsgálat alkalmával a szem belső képleteit és a szem körüli illetve mögötti szövetek állapotát vizsgáljuk.

Mikor van szükség szemészeti ultrahangvizsgálat elvégzésére?

Bizonyos betegségeknél – amikor a szaruhártya átlátszatlanná válik -, nem lehet elvégezni a szem különböző területeinek a vizsgálatát például réslámpával vagy szemtükörrel (oftalmoszkóp). Ilyen esetekben használható a szemészeti ultrahang, amely segítségével például a szemlencse és az ideghártya állapotát lehet ellenőrizni.

A vizsgálat során elsősorban a szemlencse helyzetét ellenőrizzük, hogy nem mozdult-e el, illetve, hogy milyen az állománya. Sokszor a szivárványhártyából (írisz) vagy a sugártestből kiinduló szövetszaporulatok helyzetének meghatározása céljából végezzük el az ultrahangvizsgálatot.

Egyes esetekben a szem mögötti (retrobulbáris) területek vizsgálata is szükséges, főleg akkor, ha valamilyen oknál fogva a szemgolyó helyzete megváltozik vagy megnagyobbodik.

Ugyanakkor egyes műtétek előtt is szükséges a szemészeti ultrahangvizsgálat, amely segítségével különböző méréseket is lehet végezni. Ilyen a szürkehályog műtét, amikor a szemlencse méretét kell meghatározni, hogy tudjuk, mekkora méretű műlencsét kell behelyezni. Vagy szemprotézis behelyezésnél a szemgolyó méretére van szükségünk, hogy a megfelelő méretű protézist helyezzük be.

A szemészeti ultrahangvizsgálat menete

A szemészeti ultrahangvizsgálatot éber állapotban célszerű elvégezni, ilyenkor helyi érzéstelenítő cseppet csepegtetünk az állat szemébe a vizsgálat megkezdése előtt. Ha egy kezelhetetlen, nem együttműködő állatról van szó, akkor mindenképpen szükség van egy rövid ideig tartó felületes bódításra.

A vizsgálat több féle módon történhet, a szem szaruhártyáján vagy a szemhéjakon keresztül illetve a szem melletti, oldalsó területről, a bőrön át. Esetenként szükség van egy távtartó párna vagy előtét használatára is, amelyet a szem elé teszünk, hogy jobban vizsgálható legyen a szem belső struktúrája.

Miért van szükség külön szemészeti ultrahang készülékre?

A szemészeti ultrahang vizsgáló feje többek között kisebb méretű, mint a hasi ultrahangvizsgálatoknál használt fej. Valamint jóval magasabb frekvenciával vizsgál, így a szem apró képleteiről is részletesebb képet kapunk. Ugyanakkor mélyebb részeket nem lehet egy ilyen fejjel vizsgálni, csak a felszíni képleteket.

dr. Fenyves Ildikó

 

A collie szembetegség (CEA) egy gyakori öröklődő állatorvosi szembetegség

A collie szembetegséget (CEA = Collie eye anomaly) egy veleszületett szembetegség, amely nem csak a collie (skót juhászkutya) fajtában fordul elő. A szem fejlődésének egyfajta zavara, amely során az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke meglehetősen sokféle lehet, az enyhétől a vaksághoz vezető súlyosságig is terjedhet. Rendszerint mindkét szemet érinti. Hasonló arányban fordulhat elő a nőstény és kan kutyák között. A betegség megjelenését az állat színe sem befolyásolja. Shetlandi juhász- (Sheltie) és skót juhászkutya (Collie) fajtákban a legelterjedtebb. Az utóbbi fajta hosszú szőrű és a kevéssé elterjedt rövid szőrű változatában is. Célszerű tudni, hogy a Sheltie nem egy „mini“ skót juhász, két külön fajtáról van szó. Kisebb mértékben érintett még ennél a kutya szembetegségnél az ausztrál juhászkutya és az egyre elterjedtebb Border collie is. Az öröklődésére úgynevezett autoszómális recesszív öröklésmenet a jellemző. Ez azt jelenti, hogy két egészséges szemű, de úgynevezett „hordozó“ kutya utódai között is születhet ebben a betegségben szenvedő állat. Ha mindkét szülő hordozza a betegségért felelős gént, akkor ennek az esélye 25%. Csak genetikai vizsgálattal alátámasztott, nem hordozó és mentes minősítésű szűrővizsgálattal rendelkező kutya utódai között várható 100%-ban egészséges szemű kölyök.

A collie szembetegség (CEA) tünetei

Ennek a kutya szembetegségnek a tünetei különböző súlyosságúak lehetnek. Mindkét szemet érinti, de nem azonos fokban. Körülbelül 10% annak az esélye egy igazolt „ CEA“ szembeteg kutyánál, hogy részleges vagy teljes retina leválás alakulna ki, amely vaksághoz vezet. Ez a százalékos arány viszonylag nagy, de annak a jelentősége még nagyobb, hogy ezek az állatok mindenképp továbbörökítik a betegséget. CEA során külsőleg általában nem látszanak a betegség tünetei, többnyire csak a látás romlása vagy a teljes vakság észlelhető. Ellentétben a szürkehályog vagy a glaukóma (zöldhályog) szembetegséggel, ahol kifejezett jeleket lát a kutya tulajdonosa. Időben elvégzett szemvizsgálattal e szembetegség tünetei diagnosztizálhatók.

A szemfenék (fundus) vizsgálatával látható jelei vannak ennek a kutya szembetegségnek. Négy fő elváltozás észlelhető ilyenkor, leggyakrabban az érhártya ereinek elváltozása (hypoplasia), illetve az esetek kisebb részében a látóidegben vagy a környező retina részeken lévő bemélyedés, coloboma figyelhető meg. E betegséggel terhelt kutyák 5-10%-ában retina leválás és kevesebb mint 5 %-ában vérzés látható az ideghártyán, amely elváltozások rendszerint teljes vakságot okoznak.

A collie szembetegség (CEA) felismerése és diagnosztikája

Két fő módszerrel lehet e betegséget kimutatni: szemfenékvizsgálattal és genetikai vizsgálattal. Mind két vizsgálat éber állapotban történik.

A szemfenékvizsgálat során a vizsgálandó kutya szemébe egy rövid hatású (kb. 2-3 óráig ható) pupillatágító szemcseppet cseppentünk. Ez a szemcsepp az állat tájékozódását nem befolyásolja. A vizsgálat alkalmával egy úgynevezett oftalmoszkóppal vizsgáljuk meg a kutya szemét. A legkönnyebb és legpontosabb vizsgálati eljárás a digitális funduskamerákkal végezhető el, amelyek a retina viszonylag nagy részét teszik egyidejűleg láthatóvá. 30-40 képet is készítve, azokat utólag is el lehet bírálva, ezzel az archiválást is lehetővé teszik.

A vérből végzett genetikai vizsgálat segítségével megállapítható, hogy a kutya szeme egészséges-e és a betegségért felelős gént hordozza-e, tehát képes-e örökíteni a betegséget. Az utóbbi vizsgálat magas anyagi költsége miatt egyelőre kevés tenyésztő végezteti el ezt a fajta szűrést.

A CEA szűrésénél meghatározó szempont, hogy a kölykök szűrése megfelelő korban történjen, amely ideális esetben 5-8 hetes kor között van. 8 hetes kor után már az ideghártya fokozatosan  kialakuló pigmentállománya „elfedheti“ az érhártyán lévő egészen diszkrét, korai jeleit ennek a szembetegségnek.

Mi a tenyésztők feladata?

Lényeges teendő lenne, hogy a fenti fajták egyedeit és a megszülető kölyköket 5 és 8 hetes korban szűrővizsgálat keretén belül megvizsgálják, és csak a mentes minősítéssel rendelkező kutyát vegyék tenyésztésbe. A fentiekben részletezett öröklésmenet alapján két mentes állat utódai között is van esély beteg kölyök születésére, viszont  rendszeres szemszűréssel nagymértékben vissza lehet szorítani e szembetegség elterjedését.

Nem mentes minősítésű kutya hobbikutyaként ugyanolyan hűséges társa tud lenni a gazdájának, és rendszeres szemészeti vizsgálattal kontrollálható a kutya látóképessége. Ugyanakkor az állattartónak azt  nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az ilyen betegséggel terhelt kutya tenyésztése nem javasolt.

dr. Fenyves Ildikó

A Collie szembetegség (CEA) nevű állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Collie szembetegség/szemanomália (CEA = Collie eye anomaly).

Elterjedése: 
Gyakori.

Állatok: 
Kutya (Shetlandi juhászkutya/Sheltie, skót juhászkutya/Collie, ausztrál juhászkutya/Aussie, Border collie).

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség genetikai öröklődést mutat (autoszómális recesszív).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető (5-8 hetes kor között célszerű).

Diagnosztika: 
Szemfenékvizsgálat és genetikai vizsgálat.

Kezelhető-e: 
A betegség nem kezelhető.

Megelőzhető-e: 
Ha a genetikailag hordozó egyedeket nem vesszük tenyésztésbe, akkor igen.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség nem megelőzhető oltással.


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva. | A honlapot összeállította:
error: Content is protected !!