Blog

Tisztelt Látogató!

Az alábbi tájékoztatónk jelenleg feltöltés alatt áll. Kérjük, látogasson vissza később!

 

A szaruhártya károsodások nagyon gyakori sérülések az állatoknál

A szemsérülések különböző típusúak lehetnek és kialakulásukat több tényező is okozhatja:

• a szemgolyót, szemhéjakat, a szem környékét ért sérülések
• a szemkörnyék szúrt, lőtt, harapott stb. sérülése
• a szaruhártyába behatoló idegen testek (leggyakrabban üvegszilánk, növényi részek – tövis, tüske, faforgács -, toklász)
• a szembe jutott veszélyes, maró folyadékok
• macskakarmolás (kutya, macska és ember – főleg kisgyerekek – esetében is)

A szaruhártya sérülés tünetei

Az állat többnyire csak az egyik szemére kezd el hirtelen hunyorogni, fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét, a kötőhártya esetleg kipirulhat, megduzzadhat illetve a szaruhártya „homályossá” válik. Ilyen esetekben enyhébb vagy súlyosabb szemhéj, kötőhártya vagy szaruhártya sérülés valószínűsíthető. A sérülés súlyosságának megítélése mindenképpen mielőbbi állatorvosi vizsgálatot igényel.

A szaruhártya sérülések ellátása

A szaruhártya szúrt vagy karmolásos sérülései nagyon veszélyesek lehetnek (főleg karmolásnál nagyobb a fertőzés esélye). A szaruhártya perforáció sürgős állatorvosi ellátást igényel, különben az állat akár el is veszítheti a szemét. A seb ellátásakor a szaruhártyát hajszálvékony, túlnyomórészt felszívódó varrattal egyesítjük. Ilyen esetekben elengedhetetlen a megfelelő szemészeti felszerelés: mikrosebészeti eszközök, speciális nagyítószemüveg vagy operációs mikroszkóp. Az esetek többségében a műtét után ún. pislogóhártya lebenyt készítünk, amellyel a szemet kívánjuk védeni. Ilyenkor a szaruhártyára ráhúzzuk az úgynevezett harmadik szemhéjat, amely így nem csak fizikailag védi a szaruhártyát, hanem táplálja is, ezzel elősegítve a sebgyógyulást. Ezt a lebenyt idővel oldjuk, és ellenőrizzük a szaruhártya állapotát.

A kötőhártya sérülései gyakran nagyon ijesztőek, a nyálkahártya rendkívüli módon megduzzadhat, kipirulhat, de ha a károsodás biztosan csak a kötőhártyát érinti, akkor rendszerint sebészi beavatkozásra nincs szükség.

A szemhéjak sérüléseit a bőrsérülésekhez hasonló szabályok szerint látjuk el. Ilyen esetekben mindig figyelembe kell venni a szemhéjak anatómiai pozícióját, amelyet mindig igyekezni kell megőrizni.

A fenti három szemterület gyakran együtt sérül, nem pedig külön, így összetett és olykor kihívást igénylő állatorvosi ellátásra van szükség.

dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya sérülés, perforáció állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya sérülés, perforáció

Érintett állatok:
kutya, macska

Genetikai öröklődés:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa

Kezelés:
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem megelőzhető.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.

Réslámpa használata a szemészeti vizsgálatok során

A réslámpa az egyik leggyakrabban használt szemészeti diagnosztikai eszköz mind a humán szemészetben, mind az állatorvosi szemészetben. Olyan fényforrással rendelkező eszközről van szó, amelyben a vizsgálatokhoz használt fény alakja (rés/csíkszerű) és színe módosítható.  Ezen kívül képes felnagyítani a szemben vizsgált különböző struktúrákat, mint pl. egy mikroszkóp. A használatával sokkal körültekintőbben át lehet vizsgálni a szemterületeket, valamint egyes elváltozások mélységét is érzékelhetővé teszi. Utóbbi funkciója nagyon fontos plusz információt ad a vizsgáló állatorvosnak, pl. egy szemlencse elváltozás esetében. Elsősorban a szem elülső területét vizsgáljuk vele, úgy mint a szemkörnyéket, a szemhéjakat, a kötőhártyát, a szaruhártyát, az elülső szemcsarnokot, a szivárványhártyát és a szemlencsét.

A következő elváltozások vizsgálhatóak réslámpával:

• különféle pillaszőr rendellenességek (pl. distichiasis), amelyek szabad szemmel nagyon nehezen vehetők észre
• a szaruhártya különféle elváltozásai, amelyek enyhébb vagy súlyosabb karakterűek lehetnek (pl. szaruhártya fekély, szaruhártya disztrófia, szaruhártya precipitátum)
• a csarnokvíz zavarossága (aqueus flare) uveitis (belső szemgyulladás) esetén
• a szemlencse különféle elváltozásai szürkehályog (cataracta) esetén
• a szemlencse időskori elváltozása (nuclearis sclerosis)

 A réslámpás vizsgálat menete

A vizsgálat során megfelelő módon kell rögzíteni az állat fejét. Az esetek többségében pupillatágító szemcseppet is csepegtetünk az állat szemébe, hogy a szemlencsét sokkal pontosabban meg tudjuk vizsgálni. Illetve a réslámpás vizsgálatot sok esetben szemfenékvizsgálat is követi, amelyhez elengedhetetlen a pupilla tágítása. Ennek a szemcseppnek a hatása néhány órán át tart, így a vizsgálat befejezése után kedvencünk még egy ideig bizonytalanul tájékozódhat, emiatt célszerű ilyenkor az erős napfénytől óvni az állatot. Maga a vizsgálat nem fájdalmas, a lehető legkisebb intenzitású fényt használjuk a szem megvilágítására, amely csak enyhe kellemetlenséget okoz az állatnak. Erre főleg akkor van szükség, amikor valamilyen szembetegség miatt az állat eleve fényérzékeny.

dr. Fenyves Ildikó


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva. | A honlapot összeállította:
error: Content is protected !!