Blog

Mit jelent a kutya gonioszkópiás vizsgálata?

A kutya gonioszkópia során a szem csarnokzugát (iridocorneális zug) vizsgáljuk meg. Ez a terület az elülső szemcsarnokban található, ahol a termelődő csarnokvíz elfolyik. A szaruhártya mögött és a szivárványhártya előtt, az elülső szemcsarnokban található. Szabad szemmel, nagyítóval illetve réslámpával nem látható, mivel a szem ínhártyája eltakarja. Ezért egy speciális lencse (úgynevezett gonioszkópiás lencse) segítségével kell a szem törőközegeit átalakítani, hogy ez a kis terület látható legyen.

Gonioszkópiás vizsgálat menete

Az esetek többségében a vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges az állatot bódítani, nyugtatni. A vizsgálandó szembe érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk, a gonioszkópiás lencsére pedig egy metilcellulóz gél viszünk fel. Majd az állat ülő vagy fekvő helyzetében finoman a szaruhártyára helyezzük a lencsét. Ezután pedig egy megfelelő fényforrás (általában réslámpa) segítségével megvizsgáljuk a csarnokzug állapotát. Alaposan megnézzük a csarnokzug nyitottságát, a trabekulum hálózat helyeződését illetve egy esetleges pigment vagy idegen tárgy jelenlétét.

Ezt a gonioszkópiás vizsgálatot rendszerint egy tonometriás (szemnyomásmérés) és egy oftalmoszkópos (szemfenék) vizsgálat előzi meg. Így ennek a három vizsgálatnak a segítségével lehet nagy pontossággal megállapítani, hogy a csarnokvíz termelődése és elvezetése egyensúlyban van-e valamint a nyomásviszonyok megfelelően alakulnak-e a szemben.

Mikor szükséges a csarnokzug vizsgálat elvégzése?

Tenyészkutyák és -macskák szemészeti szűrővizsgálatakor mindig elvégezzük a csarnokzug gonioszkópiás vizsgálatát. Ezen kívül minden olyan esetben is, amikor felmerül az állat magasabb szemnyomásának (glaukóma) gyanúja.

A szemnyomást számos tényező befolyásolja, így figyelembe kell venni, hogy más lehet a belső szemnyomás értéke otthon, mint a rendelőben. Előfordulhat, hogy otthon magasabb ez az érték, mint a rendelőben, ahol normális értéket mérünk. Ugyanakkor előállhat egy fordított eset is, amikor az otthon normális értékkel bíró szemnyomás a rendelőben megemelkedik az állat erősebb lefogása vagy a nyak ill. a nyaktájék szorítása miatt.

A glaukóma (magas szemnyomás) gyanújakor teljes körű szemészeti vizsgálattal, ismételt szemnyomás méréssel, gonioszkópiás vizsgálattal és a jövőben úgynevezett OCT (Optical coherence tomography = Optikai koherencia tomográfia) vizsgálattal szükséges igazolni a glaukóma diagnózisát.

dr. Fenyves Ildikó

A szemészeti ultrahangvizsgálat az állatorvosi szemészeti vizsgálatok során a leginkább alkalmazott képalkotó vizsgáló módszer. A vizsgálat alkalmával a szem belső képleteit és a szem körüli illetve mögötti szövetek állapotát vizsgáljuk.

Mikor van szükség szemészeti ultrahangvizsgálat elvégzésére?

Bizonyos betegségeknél – amikor a szaruhártya átlátszatlanná válik -, nem lehet elvégezni a szem különböző területeinek a vizsgálatát például réslámpával vagy szemtükörrel (oftalmoszkóp). Ilyen esetekben használható a szemészeti ultrahang, amely segítségével például a szemlencse és az ideghártya állapotát lehet ellenőrizni.

A vizsgálat során elsősorban a szemlencse helyzetét ellenőrizzük, hogy nem mozdult-e el, illetve, hogy milyen az állománya. Sokszor a szivárványhártyából (írisz) vagy a sugártestből kiinduló szövetszaporulatok helyzetének meghatározása céljából végezzük el az ultrahangvizsgálatot.

Egyes esetekben a szem mögötti (retrobulbáris) területek vizsgálata is szükséges, főleg akkor, ha valamilyen oknál fogva a szemgolyó helyzete megváltozik vagy megnagyobbodik.

Ugyanakkor egyes műtétek előtt is szükséges a szemészeti ultrahangvizsgálat, amely segítségével különböző méréseket is lehet végezni. Ilyen a szürkehályog műtét, amikor a szemlencse méretét kell meghatározni, hogy tudjuk, mekkora méretű műlencsét kell behelyezni. Vagy szemprotézis behelyezésnél a szemgolyó méretére van szükségünk, hogy a megfelelő méretű protézist helyezzük be.

A szemészeti ultrahangvizsgálat menete

A szemészeti ultrahangvizsgálatot éber állapotban célszerű elvégezni, ilyenkor helyi érzéstelenítő cseppet csepegtetünk az állat szemébe a vizsgálat megkezdése előtt. Ha egy kezelhetetlen, nem együttműködő állatról van szó, akkor mindenképpen szükség van egy rövid ideig tartó felületes bódításra.

A vizsgálat több féle módon történhet, a szem szaruhártyáján vagy a szemhéjakon keresztül illetve a szem melletti, oldalsó területről, a bőrön át. Esetenként szükség van egy távtartó párna vagy előtét használatára is, amelyet a szem elé teszünk, hogy jobban vizsgálható legyen a szem belső struktúrája.

Miért van szükség külön szemészeti ultrahang készülékre?

A szemészeti ultrahang vizsgáló feje többek között kisebb méretű, mint a hasi ultrahangvizsgálatoknál használt fej. Valamint jóval magasabb frekvenciával vizsgál, így a szem apró képleteiről is részletesebb képet kapunk. Ugyanakkor mélyebb részeket nem lehet egy ilyen fejjel vizsgálni, csak a felszíni képleteket.

dr. Fenyves Ildikó

 

Az állatorvosi gyakorlatban is egyre inkább teret nyer kedvenceink szemfenék vizsgálata, amely nagyon fontos diagnosztikai módszert jelent a szemészeti és egyéb más betegségek esetében. A humán orvoslás terén Hermann Helmholtz, német orvos, fizikus végzett először ilyen vizsgálatot egy egyszerű szemtükörrel (oftalmoszkóp) és különböző szemlencsékkel. Hatalmas áttörést jelentett, hiszen addig csak boncolás útján tudták vizsgálni az emberi szervezet keringési rendszerét. Viszont ezzel a vizsgálómódszerrel az invazív módot elkerülve lehet a szervezet érrendszerének egy részletét vizsgálni.

A szemfenékvizsgálat menete

A vizsgálat elvégzése éber állapotban történik. Nincs szükség nyugtatásra vagy bódításra, mert nem okoz fájdalmat az állatnak. A vizsgálat előtt egy pupillatágító szemcseppet kell csepegtetni az állat szemébe, amely néhány órán keresztül biztosítja a pupilla tágítását. Így sokkal jobban vizsgálhatóvá válik az állat szemfeneke. Maga a vizsgálat nem egy hosszadalmas folyamat, de az állat vérmérséklete és kezelhetősége ezt befolyásolja. A vizsgálat befejeztével célszerű elkerülni az éles napfény bejutását az állat szemébe, mert a kitágult pupilla miatt érzékenyebb lehet a szeme. Ezért ajánlatos elkerülni a szabadban való sétálást a vizsgálat után, inkább zárt helyen legyen az állat pár órán keresztül.

Az ideghártyát praxisunkban digitális oftalmoszkóppal (szemtükör) nézzük meg. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy archiváljuk a szemfenékről készült képeket, így egy későbbi lelettel is össze lehet hasonlítani. Ha szemészeti szűrővizsgálat során végeztük el az oftalmoszkópos vizsgálatot, akkor az elkészült képeket a kiadott szűrővizsgálati igazoláson is feltüntetjük.

Mikor van szükség oftalmoszkópos szemfenékvizsgálatra?

Egészséges állat szemfenék/fundusvizsgálatát szűrővizsgálatok során szoktuk elvégezni. Ilyenkor vagy az általános állapotfelmérés (pl. időskori szűrővizsgálat során) vagy a tenyészállat illetve kölyökállat szemészeti szűrésének elvégzése a cél.

Beteg állatok fundusvizsgálatát elsősorban valamilyen szemészeti elváltozás (látászavar, látásvesztés, a szem belső nyomásának megemelkedése, enyhe fokú szürkehályog, szemet ért trauma) miatt végezzük el. De bizonyos esetekben a nem szemészeti eredetű betegség (pl. agyi nyomásfokozódás, magas vérnyomással járó kórképek, koponyát ért trauma) esetén is központi kérdés, hogy milyen állapotban van az állat retinája (ideghártyája).

Milyen képletek láthatóak az ideghártya oftalmoszkópos vizsgálata során?

A macskák és kutyák szemfenékvizsgálata során az ideghártya pigmentált régióját (ún. tapetumos fundus), nem pigmentált területét (ún. nem tapetumos fundus), a látóideget (papilla) és a retina érrendszerét vizsgáljuk. Az előbbi négy terület nagy változatosságot mutat, emiatt érdekes és ugyanakkor nehéz az oftalmoszkópia (szemtükrözés) szakterülete.

A tapetumos fundus nagyon sokféle színű lehet. A felnőtt állatokban leginkább a sárga és a zöld szín árnyalatait láthatjuk. A kölyökállatok retinája ennél halványabb, homogénebb, később többnyire lilás színűvé válik. Az állat 3-4 hónapos korában alakul csak ki az ideghártya végleges színe.

A papilla (látóidegfő) kutyában kerek vagy háromszöghöz hasonló (poligonális), és rendszerint a tapetumos és nem tapetumos fundus határán található. Macskák esetében kicsi, kör alakú, amely mindig a pigmentált fundus területén helyezkedik el.

A retina érhálózatának megvizsgálása nagyon lényeges mozzanat, ugyanis az itt lévő erek lényegében meghatározzák a látás képességét. Ugyanakkor az egész szervezet keringési viszonyáról is információt ad. Mivel az ideghártya egy meglehetősen oxigénigényes szövet, így az azt ellátó erek biztosítják a működéséhez szükséges oxigént.

dr. Fenyves Ildikó

Az állatorvosi -szemészet elektrofiziológiai vizsgálómódszere az ERG (elektroretinográfiai)- vizsgálat, amely során a szem retinájának (ideghártyájának) a funkcióját vizsgáljuk.

A vizsgálat során az állat szaruhártyájára illetve a koponya megfelelő pontjára elektródákat helyezünk fel, amelyek az elektroretingráfiai vizsgálókészülékhez vannak kapcsolva. A szaruhártya felületére felhelyezett elektróda végén egy speciális kontaktlencse található, amely adott erősségű fényimpulzusokat bocsájt az állat szemébe. Ezt az impulzust az állat ideghártyájának (retinájának) fényérzékelő receptorsejtjei érzékelik, és ingerület formájában reagálnak erre. Az elektródák ezt az ingerületet érzékelik és az ERG-készülékhez kapcsolt számítógép/laptop monitorján hullámgörbe formájában megjelenítik. A hullám lefutása, nagysága és sűrűsége alapján kapunk információt arról, hogy a retina megfelelő módon reagált-e a fényimpulzusokra.

Az elektroretinográfiai vizsgálat menete

Az ERG-vizsgálat során nagyon fontos, hogy az állat megfelelően legyen pozícionálva és az elektródok pontosan legyenek felhelyezve, mert e nélkül a mért eredmények nem lesznek megfelelőek. Így éber állapotban nem mindig lehet elvégezni ezt a vizsgálatot, így egy általános felületes bódításra van szükség.

A vizsgálatot sötétített és megvilágított helyiségben is el kell végezni, mert az ideghártya fényérzékelő sejtjei másképpen reagálnak a két különböző helyzetben. A fényimpulzussal történő ingerlést egymás után többször is elvégezzük, mert így sokkal pontosabb eredményt kapunk a mért értékek átlagából, mintha csak egyetlen egyszer végeztük volna el a vizsgálatot.

Mikor szükséges az ERG-vizsgálat?

Amikor az állat látóképessége nem megfelelő vagy egyáltalán nem lát az állat és más szemészeti diagnosztikai módszerrel (szemészeti ultrahangvizsgálat, szemfenékvizsgálat) kóros eltérést nem tapasztalunk, akkor célszerű elvégezni az ERG-vizsgálatot, hogy a probléma hátterében az ideghártya nem megfelelő működése áll-e.

Szürkehályog (cataracta) műtétek előtt pedig elengedhetetlen ennek a diagnosztikai vizsgálatnak az elvégzése. Ugyanis, ha a retina nem működik megfelelően, akkor nincs értelme műtéti úton az elhomályosodott lencsét műlencsére kicserélni, mert az állat látása ugyanúgy nem fog javulni illetve nem nyeri vissza a látóképességét.

Kiss Edina
dr. Fenyves Ildikó


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva.
error: Content is protected !!