Blog

Brachycephal kutya szembetegség a prominens orr-redő vagy másnéven orr-redő trichiasis

Az úgynevezett brachycephal kutyafajtákat (rövid fejű ill. orrú fajták, pl. pekingi palotakutya, különböző bulldogok, mopsz) érinti gyakran ez a szemészeti elváltozás, amikor az orrhát területéről egy bőrredő (más néven prominens orr-redő) kiemelkedik, és ezáltal hozzáér a szem szaruhártyájához. Ez a kiemelkedő bőrredő állandóan irritálhatja a szaruhártyát, ami kóros folyamatok kialakulását okozhatja a szemgolyó felületén és ez fájdalmat okozhat az állatnak.

A brachycephal kutyafajtáknál fokozottan kell figyelni a kiemelkedő orr-redőre, mert ezeknek a fajtáknak a szeme kevésbé érzékeny más, hosszabb koponyaformájú kutyafajtákéhoz képest. Emiatt csak jóval később jeleznek fájdalmat, amikor már a szaruhártya károsodás igencsak előrehaladott állapotban van. Ugyanakkor ezek a rövid orrú fajták nagyméretű, instabil helyeződésű szemgolyóval és sekély szemgödörrel rendelkeznek, így a könnyfilm sem tud megfelelően eloszlani a szaruhártya felszínén valamint emiatt gyakoribb náluk a szemgolyó előesése. Sajnos további hátrányos anatómiai felépítésű a belső szemzuguk is, ahol sokszor látjuk a szemhéjak befelé fordulását (entrópium).

A prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) tünete

Főleg meleg, párás időben a kiemelkedő orrháti bőrredő területén a bőr különböző mértékben begyulladhat, így emiatt nagyon fontos, hogy ezt a területet tisztán tartsuk. Ez a gyulladt terület viszkető érzést vált ki az állatban, ezért elkezdi dörzsölni, vakarni, ami viszont komoly sérülést is okozhat a szemen. Ezt a folyamatot nevezzük ,,self traumának”.

A szaruhártyát folyamatosan irritáló szőrszálak – amelyek a kiemelkedő bőrredőn helyezkednek el-, festékanyag (pigment) lerakódást válthatnak ki, így egy pigmentációs folyamat zajlik le a szemben. Ha ez a pigmentációs folyamat egy összefüggő sejtréteget képez, az már az állat látóterét is csökkenti.

Sok esetben viszont nem következik be ezeknek a festékanyagoknak a lerakódása, hanem egy fájdalmas szaruhártya fekély alakul ki. Ez az elváltozás akár súlyos mértékű is lehet, amely már a szemgolyó állapotát is veszélyeztetheti. Több esetben tapasztaljuk, hogy már régóta fennáll a szaruhártyát érintő kóros elváltozás, de csak hónapok vagy évek múlva vált ki tüneteket. Ennek hátterében az áll, hogy a kor előrehaladtával változik a kutya könnyének összetétele, a fejformája, a szőrminősége és az izomzata, így a szem védtelenebb lesz. Emiatt fordulhat elő, hogy egy idősebb kutyában hirtelen súlyos tünetek alakulnak ki.

Prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) kezelése

Elsődleges célkitűzésünk, hogy megakadályozzuk a szőrszálak, a szemhéjak és bőrredők szaruhártyát érintő irritációját. Ehhez mindenképpen plasztikai műtétre van szükség, amely a szemhéjakat és/vagy a bőrredőket hozzuk megfelelő pozícióba. Ezzel a műtéti megoldással általában véglegesen orvosoljuk a problémát. 

dr. Fenyves Ildikó

[one_second]

Prominens orr-redő / Orr-redő trichiasis állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: prominens (túlzottan kiemelkedő) orr-redő vagy orr-redő trichiasis

Elterjedése: gyakori

Érintett állatok: brachycephal (rövid fejű illetve orrú) kutyafajták (pl. mopsz, pekingi palotakutya, különböző bulldogok)

Genetikai öröklődésű-e:

A betegség genetikai öröklődést mutat, de nem minden esetben lesz ennek klinikailag látható jele.

Szűrhető-e: A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: Teljes körű szemészeti vizsgálat réslámpával.

Kezelhető-e: A betegség plasztikai műtét segítségével kezelhető.

Megelőzhető-e: A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: A betegség ellen nem létezik védőoltás.
[/one_second]

[one_second]

Réslámpa használata a szemészeti vizsgálatok során

A réslámpa az egyik leggyakrabban használt szemészeti diagnosztikai eszköz mind a humán szemészetben, mind az állatorvosi szemészetben. Olyan fényforrással rendelkező eszközről van szó, amelyben a vizsgálatokhoz használt fény alakja (rés/csíkszerű) és színe módosítható.  Ezen kívül képes felnagyítani a szemben vizsgált különböző struktúrákat, mint pl. egy mikroszkóp. A használatával sokkal körültekintőbben át lehet vizsgálni a szemterületeket, valamint egyes elváltozások mélységét is érzékelhetővé teszi. Utóbbi funkciója nagyon fontos plusz információt ad a vizsgáló állatorvosnak, pl. egy szemlencse elváltozás esetében. Elsősorban a szem elülső területét vizsgáljuk vele, úgy mint a szemkörnyéket, a szemhéjakat, a kötőhártyát, a szaruhártyát, az elülső szemcsarnokot, a szivárványhártyát és a szemlencsét.

A következő elváltozások vizsgálhatóak réslámpával:

• különféle pillaszőr rendellenességek (pl. distichiasis), amelyek szabad szemmel nagyon nehezen vehetők észre
• a szaruhártya különféle elváltozásai, amelyek enyhébb vagy súlyosabb karakterűek lehetnek (pl. szaruhártya fekély, szaruhártya disztrófia, szaruhártya precipitátum)
• a csarnokvíz zavarossága (aqueus flare) uveitis (belső szemgyulladás) esetén
• a szemlencse különféle elváltozásai szürkehályog (cataracta) esetén
• a szemlencse időskori elváltozása (nuclearis sclerosis)

 A réslámpás vizsgálat menete

A vizsgálat során megfelelő módon kell rögzíteni az állat fejét. Az esetek többségében pupillatágító szemcseppet is csepegtetünk az állat szemébe, hogy a szemlencsét sokkal pontosabban meg tudjuk vizsgálni. Illetve a réslámpás vizsgálatot sok esetben szemfenékvizsgálat is követi, amelyhez elengedhetetlen a pupilla tágítása. Ennek a szemcseppnek a hatása néhány órán át tart, így a vizsgálat befejezése után kedvencünk még egy ideig bizonytalanul tájékozódhat, emiatt célszerű ilyenkor az erős napfénytől óvni az állatot. Maga a vizsgálat nem fájdalmas, a lehető legkisebb intenzitású fényt használjuk a szem megvilágítására, amely csak enyhe kellemetlenséget okoz az állatnak. Erre főleg akkor van szükség, amikor valamilyen szembetegség miatt az állat eleve fényérzékeny.

dr. Fenyves Ildikó

A felületes idült szaruhártya-gyulladás egy több néven ismert állatorvosi szembetegség

A szem szaruhártya rétegének egyik leggyakoribb betegségéről van szó, amelyet mind az állatorvosi szakirodalomban, mind a hétköznapi életben is többféleképpen neveznek meg:

• idült, felületes szaruhártya-gyulladás
• keratitis superficialis chronica
• Überreiter-szindróma
• pannus
• krónikus immunmediált keratoconjunctivitis szindróma (CIKS)

 

A pannus leggyakrabban német, belga és ausztrál juhászkutyákban fordul elő valamint e fajták keverékeiben. De számos egyéb kutyafajtában is leírták már ezt a betegséget.

A pannus tünetei

A gyulladás során mindkét szem szaruhártyáján fokozatosan kialakuló, festék lerakódással, ún. pigmentációval járó elváltozás jellemző. A tünet többnyire mindkét oldalon észlelhető, nem vagy csak kis mértékben fájdalmas, és ritkán tapasztalható váladékozás.

Az elváltozás gyakran először magas UV sugárzás esetén, napfényes időben jelentkeznek vagy akkor tapasztalható kiújulás. A már kezeléssel megfelelően „szinten tartott” állatok döntő többsége akkor mutat ismét komolyabb tüneteket, ha például havas időben erős napsütésnek van kitéve.

A pannus kialakulása és lefolyása

Ez a fajta szembetegség autoimmun eredetű, vagyis az állat immunrendszere nem ismeri fel a saját sejtjeit, és emiatt a szaruhártyában gyulladásos reakció jön létre.

Az elváltozás a szaruhártya legfelső (ún. epithel) és az alatta lévő (ún. stróma) réteg felső részét érinti, ahol az amúgy vérereket nem tartalmazó szövetben vascularizáció (vérerek megjelenése) kezdődik. A szaruhártya felső rétegének hámsejtjei proliferálódnak, és gyakran festékanyagok rakódnak le ugyanitt.

A pannus kezelése

Ebben a szembetegségben érintett állatokat nagyon ritkán tudjuk véglegesen meggyógyítani. A cél mindig az, hogy jól látó, fájdalommentes állapotot érjünk el a kutya szeménél. A szaruhártya teljes területének átlátszóságát többnyire nem tudjuk elérni. Sajnos ezeket a kutyákat életük végéig kezelni kell. Azonban tapasztalataink szerint vannak olyan tünetekkel rendelkező egyedek is, amelyeknél a szaruhártya kisebb része érintett csak, és az évek során sem mutat rosszabbodó állapotot a szemük. Az ilyen esetekben rendszeres szemészeti kontroll mellett egyedileg döntjük el, kezelni kell-e vagy sem a szemet. Ezt természetesen csak gyulladástól mentes estekben, és jól látó kutyáknál javasolhatjuk. Sokszor megfigyelhető, hogy viszonylag fiatalkorú kutyákon jelentkező tünetek általában súlyosabbak, mintha az első elváltozásokat 4-5 éves kutyákon fedezzük fel először.

A beteg állatok gyógyítása fokozatosan, több lépésben történik, mindig az adott egyedre nézve kell meghatározni a megfelelő gyógymódot. A tünetek súlyosságának megfelelően helyileg adunk gyulladáscsökkentő szemcseppet vagy szemkenőcsöt, valamint többségében szájon át is adható hasonló hatóanyagú gyógyszereket is. Nagyon jó tapasztalataink vannak a ciklosporin tartalmú szemkenőcsökkel, az UV-szűrős kontaklencsékkel illetve a pimecrolimus hatóanyagú szemkenőccsel is. Mivel az elváltozás csak a szaruhártya külső részét érinti, nagyon nagy kiterjedésű pigmentlerakódásnál valamint a kezelésre nem vagy gyengén reagáló állatok esetében a szaruhártya festékes rétegének műtéti eltávolítását (ún. felületes keratektómia) javasoljuk.

dr. Fenyves Ildikó

A felületes idült szaruhártya-gyulladás (Überreiter-szindróma/Pannus) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Felületes idült szaruhártya-gyulladás / Überreiter-szindróma / pannus / keratitis superficialis chronica / krónikus immunmediált keratoconjunctivitis szindróma (CIKS)

Elterjedése: 
Gyakori.

Állatok: 
Német, belga, ausztrál juhászkutyák és e fajták keverékei.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Réslámpa.

Kezelhető-e: 
A betegség kezelhető, de ritka a 100%-os gyógyulás.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

A macskákat érintő szembetegségek során általában a vezető tünet a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis). Ennek hátterében sokféle ok állhat. Lehet fertőző oka, amely valamilyen kórokozó (vírus, baktérium) jelenléte miatt alakul ki. Nem fertőző oka is lehet a conjuctivitisnek, amelyet számos tényező okozhat. Többek között a szemet ért sérülés, trauma, mechanikai irritáció vagy idegen test, de olykor a csökkent könnytermelés vagy egy hegesedésből visszamaradó szemhéjállási probléma is kiválthat kötőhártya-gyulladást. Ugyanakkor az utóbbi két kiváltó ok a szaruhártyán is eredményez kóros elváltozást.

Fontos megemlíteni a kötőhártya-gyulladásnál az újszülött kismacskák bakteriális szemfertőzését, amelynek következtében még a szemek kinyílása előtt (10-14 napos kor) a szemhéjak mögött gennyes váladék halmozódik fel. Ha ezt nem kezeljük megfelelően, akkor ez a kismacskák látáskárosodását fogja eredményezni.

Macskák kötőhártya-gyulladásának tünetei

Függetlenül a kiváltó kóroktól a conjunctivitis során a kötőhártya megduzzad, kipirul, felületét pedig vízszerű, sárgás vagy vízszerű váladék fedi. Ezen kívül az állat hunyorog, olykor erőteljesen vakarja vagy éppen a szőnyeghez, bútorokhoz dörzsöli a szemét.

A fertőző eredetű kötőhártya-gyulladás rendszerint mindkét szemet érinti, de előfordulhat, hogy eleinte csak az egyik szemen alakul ki a gyulladás, majd csak napok múlva jelenik meg a másik szemen is.

A Calici vírus vagy a Chlamydophila felis (korábbi nevén Chlamydia psittaci) okozta fertőző kötőhártya-gyulladásnál nem csak szemtüneteket tapasztalhatunk a macskán, hanem felső légúti elváltozásokat is. Ilyenkor orrfolyás, tüsszögés és olykor láz, nehezített légzés jelentkezik.

A macskák kötőhártya-gyulladását előidéző kórokozók

A macskákat érintő szembetegségek közül a conjuctivitis fordul elő a leginkább. A háttérben kórokként vírus, ill. baktériumfertőzés áll. A legnagyobb jelentősége a Herpesz vírus által előidézett kötőhártya-gyulladásnak van, így erről egy külön tájékoztatót készítettünk. Ezen kívül még sok más kórokozó is felelős ennek a betegségnek a kialakulásáért. Mint pl. a Calici vírus, a Chlamydophila felis (korábbi nevén Chlamydia psittaci) illetve a Mycoplasmák.

E kórokozók kimutatása többféle módon is történhet. Chlamydophila fertőzésnél a kötőhártyáról vett sejttani (citológiai) minta vizsgálatával mutatható ki a kórokozó. Sok esetben a citológiai vizsgálat nem elég informatív, így a kötőhártya felületéről vett minta vagy vérminta laboratóriumi PCR-es (Polymerase chain reaction = Polimeráz láncreakció) vizsgálatára van szükség. Viszont ez utóbbi vizsgálat igen költséges, így enyhe tüneteket mutató eseteknél olykor célszerű kompromisszumot kötni, és egy komplex kezelés mellett dönteni, amely a legtöbb kórokozó ellen hatásos.

Bizonyos esetekben az alkalmazott kezelés lassan vagy egyáltalán nem eredményez javulást. Ilyenkor más kiegészítő vizsgálatokat javaslunk, amelyek segítségével kizárhatjuk, hogy a háttérben nincs-e valamilyen immunrendszert gyengítő betegség (pl. a macska AIDS vírusa, a FIV vagy a FeLV okozta macskaleukózis betegség).

Macskák kötőhártya-gyulladásának kezelése

A kiváltó oknak megfelelő szemgélekkel, szemcseppekkel, szájon át adandó készítményekkel (tabletta vagy szirup formájában), valamint egyéb táplálékkiegészítőkkel, immunerősítő gyógyszerekkel. Hogyha a szaruhártya állapota is kóros, akkor nagyon szigorú kezelésre és ellenőrző vizsgálatokra van szükség, amellyel a szem állapotát kontrolláljuk.

Macskák kötőhártya-gyulladásának megelőzése

Védőoltással megelőzhető ez a fajta betegség, amely főleg nagyobb macskaállományok tömeges fertőzésének elkerülése érdekében fontos. Ugyanakkor közegészségügyi szempontból is nagyon fontos a macskák vakcinázása ez ellen a betegség ellen, mert a Chlamydophila felis nevű kórokozó nem csak a macskákat, hanem az embert is képes megbetegíteni.

 dr. Fenyves Ildikó

Macska kötőhártya-gyulladása (conjuctivitis) leírása:

Betegség neve:

Macskák kötőhártya-gyulladása (conjuctivitis)

Elterjedése:

Gyakori

Érintett állatok:

macskák

Genetikai öröklődésű-e:

A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:

A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:

réslámpa, fluoreszcein tesztcsík, Schirmer könnyteszt, kötőhártya felületéről vett minta citológia ill. PCR vizsgálata, vérminta PCR-es vizsgálata

Kezelhető-e:

A betegség gyógyszeres úton kezelhető.

Megelőzhető-e:

Igen, a macskáknak gyártott fertőző betegségek elleni kombinált oltás évenkénti adásával, amely a Herpesz vírusfertőzés és a Chlamydophila felis (Chlamydia psittaci) kórokozó ellen nyújt védelmet.

Létezik-e ellene oltás:

Igen, a macskák fertőző betegségei elleni kombinált oltás egyik alkotóeleme ez ellen véd.


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva.
error: Content is protected !!