A keratotómia és a keratektómia (vagy keratectomia) két igen gyakran alkalmazott kezelési módszer a szaruhártya bizonyos betegségeinél.
Keratotómia
A keratotómia során a szaruhártya felszíni rétegeibe hatolunk, nagyon egyszerűen fogalmazva pontszerű vagy vonalszerű kis sebeket hozunk létre, így a felületesen lévő szövetek manipulálásával, „ledörzsölésével” mikroeróziók kialakításával segítjük egy új, már egészséges, átlátszó szaruhártya réteg kialakulását. Keratotómiára legtöbbször kutyák bizonyos szaruhártya fekélyei esetén van szükség (pl. indolens szaruhártya fekély/boxer fekély vagy a szakmai rövidítést használva SCCEDs), amikor a gyógyszeres kezelés sikertelen. Az említett speciális szaruhártya fekélyek ellátása során a keratotómiát követően kontaktlencsét helyezünk fel az állat szemére. Ezek kifejezetten állatok számára gyártott, különböző méretű és görbületű lencsék, amelyeket meglepő módon nagyon jól viselnek az állatok.
A keratotómia eljárás éber állapotban is elvégezhető helyi érzéstelenítés alkalmazásával, mi azonban gyakrabban bódítva és operációs mikroszkóp alatt végezzük, mivel tapasztalatunk szerint precízebb és biztonságosabb ilyen módon a beavatkozás. Keratotómiát csak kutyák esetén végzünk, macskáknál nem alkalmazható.
Keratektómia
A keratektómia egy másik sebészeti technika, amely során a szaruhártya felületes rétegeit eltávolítjuk, tehát ez egy „invazívabb” és minden esetben altatott állapotban történő műtét. Keratektómiát végzünk például macskák Herpesz vírus eredetű kötőhártya-gyulladása esetén gyakran kialakuló kötőhártya-szaruhártya összenövésénél, azaz symblepharonnál, vagy a macskákban előforduló úgynevezett szaruhártya sequestrum képződésnél. Szintén ezt az eljárást alkalmazzuk kutyák szaruhártya dermoid nevű kórképénél, amikor fejlődési rendellenesség következményeként a szaruhártya vagy a kötőhártya kisebb nagyobb részét a gyakran szőrrel borított dermoid, azaz bőr eredetű szövet fedi.
Legtöbb esetben a szaruhártya mélyebb rétegeibe került idegen testek eltávolításánál is tulajdonképpen keratektómiát végzünk. Bizonyos szaruhártya betegségeknél a keratektómia indikációs területe az utóbbi években az állatorvosi szemészetben szűkült. Így a különböző keratopathiák, például lipidszerű anyagok lerakódásánál vagy pannus esetében, illetve a pigmentációval járó szaruhártya betegségeknél nem vagy nem elsőként választandó terápiás lehetőség. Ez utóbbi kórképeknél gyakran műtéti beavatkozás nélkül, gyógyszerek alkalmazásával (szemészeti készítményekkel vagy egyéb gyógyszerekkel) illetve az alap kiváltó ok felderítésével és kezelésével is jó eredmény érhető el, és az állat látása jelentősen javulhat.
dr. Fenyves Ildikó
A főként kutyákban és igen ritkán macskákban vagy nyulakban előforduló harmadik szemhéj mirigy előesését műtétileg orvosoljuk. Ismert olyan szakmai vélemény, hogy a mirigy spontán visszahúzódhat gyulladáscsökkentő szemcsepp adására, de erre tapasztalataink szerint nincs esély. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a mirigy előesik, majd „visszahúzódik” néhány órára vagy akár napokra, de ezt követően hosszútávon a mirigy ismételten elő fog esni. Ezalatt tovább károsodik a mirigyállomány, és az eredeti funkció helyreállásának a valószínűsége az eltelt idővel arányosan csökken.
Az állatok úgynevezett harmadik szemhéj vagy pislogóhártya tövében elhelyezkedő mirigynek a helyzetváltozását tehát mihamarabb orvosolni kell, amely beavatkozás lényege, hogy az eredeti anatómiai viszonyokat „rekonstruáljuk” a mirigyszövet lehető legkisebb károsodásával. A mirigy eltávolítása néhány igen ritka esettől eltekintve szakmai hiba, hiszen az állat könnytermelése szinte biztosan csökkenni fog, és igen nagy százalékban szárazszem-betegség tünetei alakulnak ki a műtétet követő hónapokban, esetleg évekkel az operáció után.
Milyen műtéti technikákat alkalmazunk?
A mirigy megfelelő pozicionálásához többféle műtéti technikát alkalmazunk, attól függően, hogy milyen fajtájú a kutya, mekkora az előesett mirigy, mikor kezdődött a folyamat stb. Szintén lényeges alaposan megvizsgálni a harmadik szemhéj porcának az állapotát, amely gyakran deformálódott; ez esetben a porcot is korrigálni kell. A legismertebb és leggyakrabban alkalmazott műtéti eljárás a harmadik szemhéj mirigyének a repozicionálására az úgynevezett Morgan-féle zsebtechnika, amely során a mirigyet körülvevő nyálkahártyán nagyon precízen kialakított zsebbe „besüllyesztjük” az előesett mirigyet, majd ott varratokkal rögzítjük. A műtétet szemészeti lupéval vagy leginkább operációs mikroszkóppal végezzük. Az utóbbi időben a szemészeti operációs mikroszkóppal végzett műtétek esetén kevesebb kiújulást tapasztalunk, ami vélhetően a mikroszkóppal történő precízebb technikai kivitelezésnek köszönhető.
A mirigy eltávolítása esetén illetve a különböző műtéti technikákat alkalmazva mennyi az esély a könnytermelés csökkenésére?
A legnagyobb esély a könnytermelés későbbi csökkenésére a mirigy eltávolítása esetén van, illetve, ha kezeletlenül marad a szem, azaz semmilyen műtét nem történik. A szárazszem-betegség kialakulása a mirigy helyes repozícióját követően is előfordulhat, de ez az esély lényegesen kisebb, mint az előbb említett esetekben.
Milyen egyéb komplikációk adódhatnak a műtétet követően?
Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a mirigy rögzítése során alkalmazott varróanyag átmenetileg irritálja a szaruhártyát, ilyenkor az állat hunyorog, fájdalmat jelez. Ilyen esetben szigorúan ellenőrizzük a szemet, és védjük a szaruhártyát. A későbbiekben a varróanyagok felszívódásával és a kötőhártya duzzanat megszűnésével ez az állapot megszűnik. Szintén igen ritkán, de előfordulhat a varratok kiszakadása, főként, ha valamilyen módon az állat hozzáfér a műtött területhez vagy dörzsölni tudja. Ilyenkor sajnos második műtétre van szükség. A mirigy ismételt előesése, elődomborodása nagytestű kutyákban, főként masztiffokban vagy kanári-szigeteki kutyákban kissé gyakrabban tapasztalható a többi fajtához képest.
Az operációt követően milyen utókezelés szükséges, illetve mire kell figyelemmel lennie az állattartónak?
Nagyon fontos a védőgallér viselése a műtétet követően kb. 8 napig illetve 10-14 napig rendszerint naponta 2-3 alkalommal javaslunk antibiotikumos és szaruhártyavédő szemcseppet, szemgéleket. Az operáció után 3-5 napig adunk még antibiotikumot és fájdalomcsillapítót általában tabletta formájában. Ha a műtött szemben fokozott váladéktermelődés látható, vagy nagyfokú hunyorgás tapasztalható illetve az állat fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét sürgős ellenőrzés szükséges.
A műtét után 24-48 órán át esetenként megfigyelhető a szem, a szemkörnyék, a kötőhártya duzzanata, kipirultsága és enyhe váladékozás, amely tünetek rövid idő alatt enyhülnek.
Műtét után mikor kell ellenőrzésre hozni az állatot?
A műtétet követően rendszerint másnap, illetve 5-7 nap múlva szükséges kontrollvizsgálat. Majd ezt követően kb. egy hónap múlva még ellenőrizzük a mirigy pozícióját, illetve a könnytermelés mértékét.
dr. Fenyves Ildikó
Mi az a retinoszkópia?
A retinoszkópia egy objektív szemészeti vizsgáló módszer, mellyel meghatározható egy szem refrakciós állapota (magyarul fénytörő képessége), illetve – ha van- fénytörési hibái. Az eszközt, mellyel a vizsgálatot végezzük, retinoszkópnak nevezzük. A humán orvoslásban régóta használt módszer, mely pl. szemüveg tervezése esetén a mai napig alapvető vizsgálati lépés. Eredete 1873-ra nyúlik vissza, amikor is egy Cuignet nevű francia szemészorvos már használta a módszert. Azonban nem csak mi nálunk, hanem az állatorvoslásban is egyre elterjedtebb a retinoszkópia használata, elsősorban kutyák és lovak esetében.
Mikor érdemes retinoszkópia vizsgálatot végezni kedvencünknél?
Ahogy embereknél, úgy állatok szeménél is előfordulnak refrakciós (=fénytörési) hibák, melyek következtében látásprobléma, pl. rövidlátás (=myopia), vagy távollátás (=hyperopia) alakul ki. Kisebb-közepes testű kutyafajtáknál elsősorban rövidlátás, míg nagyobb testű kutyafajtáknál inkább távollátás fordulhat elő. Egyes kutatások szerint az életkor növekedésével nő a rövidlátás előfordulásának esélye, valamint egyes fajtákban (pl. Német juhászkutya, Rottweiler, Labrador Retriver) gyakrabban fordulnak elő az előbb említett látászavarok.
Amennyiben látásproblémát tapasztalunk kedvencünknél (pl. bizonytalanul tájékozódik, nekiütközik tárgyaknak, eltéveszti az eldobott játékot stb.) de a szemészeti szakvizsgálat során nem találunk kóros elváltozást (pl. retina betegség), úgy felmerül, hogy az adott szem dioptriás problémával rendelkezik, melyet retinoszkópia segítségével tudunk csak meghatározni. Munka- és agility-s kutyáknál ugyancsak fontos a vizsgálat szerepe.
Hogyan történik a retinoszkópia vizsgálat?
A vizsgálat sötétített szobában, bódítás nélkül történik. A nyugodt állapotban rögzített állattal szembe állunk, majd fix távolságból (67 cm, ami egy kartávolságnak felel meg) belevilágítunk retinoszkóppal az állat szemébe. Ezt követően különböző dioptriás lencséket tartunk a páciens szeme elé, s a szemfenékről visszaverődő fény alapján meghatározzuk a szem dioptriás állapotát.
