Blog

A harmadik szemhéj (pislogóhártya) és mirigye

Az állatok harmadik szemhéja vagy más néven pislogóhártya a szem belső (orr felőli) zugában található. Egy kötőhártyával fedett, kisméretű hártyáról van szó, amelynek széle pigmentált.

Többféle funkciója van ennek a pislogóhártyának:

- a szem védelme
- a könnyfilm eloszlatása
- különböző védőanyagok (ún. immunglobulinok) termelése
- az alapjában lévő mirigy pedig a könnytermelésért kb. 50%-ért felelős

A harmadik szemhéj mirigy betegségei

A leggyakoribb probléma társállatainknál, elsősorban kutyáknál, a pislogóhártya mirigyének előesése (,,Cherry eye”). Macskáknál ritkán fordul elő ez a szembetegség. A mirigy előesése során a szem belső zugában egy sima felszínű, általában nem fájdalmas, rózsaszín duzzanat jelenik meg. Méretét tekintve a rizsszemtől akár a bab vagy cseresznye méretig is változhat a nagysága. Első ránézésre könnyedén összetéveszthető a harmadik szemhéj porcának előesésével, viszont ez egy ritkán előforduló betegség.

Esetenként előfordulhatnak különböző szövetszaporulatok, daganatok a pislogóhártyán, de akár a traumás sérülése, szakadása is.

A harmadik szemhéj mirigy előesésének (,,Cherry eye”) kezelése

Az előesett mirigyet műtéti úton lehet csak a megfelelő eredeti anatómiai helyzetébe visszahelyezni. Az elvégzésére különböző műtéti technikák léteznek, amelyek közül a legelterjedtebb az úgynevezett zsebtechnika. Ennél a technikánál a harmadik szemhéj belső felületén egy nyálkahártya zsebet alakítunk ki, amelybe a mirigyet apró öltések segítségével és nagyon vékony, (többnyire) felszívódó szemészeti varrófonalak felhasználásával rögzítjük. A mirigy eltávolításától feltétlenül el kell zárkózni, ugyanis az eltávolítás után nagy eséllyel jön létre a szárazszem-betegség, a könnytermelés csökkenése miatt. Ezt az állapotot ugyanakkor csak élethosszig tartó kezeléssel lehet többé-kevésbé megfelelő módon kezelni. Viszont ha a pislogóhártya mirigye súlyosan roncsolódik vagy daganatos elváltozás alakult ki rajta, akkor sajnos nincs más teendő, mint az eltávolítása.

dr. Fenyves Ildikó

A harmadik szemhéj mirigyének előesése (,,Cherry eye”) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Harmadik szemhéj mirigyének előesése (,,Cherry eye”).

Elterjedése:
Gyakori.

Érintett állatok:
Főleg kutya, ritkán macska.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Kezelhető-e:
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

A macska, kutya szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegsége állatoknak, épp úgy, mint az embereknek.  A szemlencse betegsége, amely azonban gyakran kihat a szem többi struktúrájára is, és enyhén vagy súlyosabb formában a látás élességét, minőségét rontja azáltal, hogy a fiziológiás körülmények között átlátszó szemlencse különböző fokban homályossá válik.

A szürkehályog vagy más néven cataracta görög szó, „vízesést” jelent, utalva arra, hogy súlyos esetben a látás minősége körülbelül olyan mintha egy vizezésen át néznénk. A szürkehályog nem keverendő össze a zöldhályoggal (glaukóma), amely a szem belső nyomásának emelkedését jelentő betegség.

A cataracta kutyákban lényegesen gyakrabban fordul elő, mint macskákban.

Mi az oka a szürkehályog kialakulásának?

Kutyában a szürkehályog kialakulásának leggyakrabban genetikai oka van. Ma már számos fajtában részleteiben ismert a pontos öröklésmenet, tudjuk, hogy a szemlencse mely területe érintett egyik vagy másik kutyafajtában, és azt is, hogy vélhetően mely életkorban jelentkeznek az első tünetek. E betegség kialakulásának azonban lehetnek egyéb „szerzett” okai is, például okozhatja a szemet ért trauma, sérülés, lehet táplálkozási oka, és kialakulhat más szem- (pl. uveitis) vagy egyéb betegséghez (pl. cukorbetegséghez) társultan is.

Milyen tünetei vannak a szürkehályognak?

A szemtünetek rendszerint mindkét szemen megfigyelhetők, korai stádiumban az állatorvosi vizsgálat során is kiderül, ám később amikor már a teljes szemlencse homályossá, szürkésfehérré válik, az állat tulajdonosa is észreveheti e tünetet. A szürkehályog rendkívül változatos megjelenésű lehet, gyakran csak csíkszerű elváltozást látunk a szemlencsén, előfordulhat csak a lencse középső területének a homálya, ez utóbbit az állatorvosnak el kell különíteni az ún. nuclearis sclerózistól, amelynél szintén „homályos” a szemlencse, de átlátszó, és egy korral járó természetes jelenség.

A szemlencse állapotát, azt hogy az elváltozások pontosan hol helyezkednek el a szemlencsében, megfelelő nagyítást és fényt biztosító eszközzel, leginkább réslámpa segítségével vizsgáljuk.

Általában elmondható, hogy a szürkehályog nem fájdalmas, és lassan romló, lassan progrediáló betegség. Egyes esetekben azonban pl. cukorbetegségnél a szürkehályog nagyon gyorsan alakul ki.

A hályogos lencse az eredeti pozíciójából kimozdulhat, és ha előrefelé az elülső szemcsarnokba kerül, ott akadályozhatja  a csarnokvíz elfolyását, így nagyobb szemnyomás (glaukóma) alakulhat ki amely viszont fájdalmas lehet. Szintén fájdalmat jelezhet az állat, ha ún. lencse indukált uveitis  (LIU) alakul ki, amely során a  szemlencséből származó fehérjék gyulladásos reakciót okoznak a szemben. 

Hogyan kezelhető a szürkehályog?

A jelenlegi ismereteink szerint a szürkehályog kialakulását megelőzni, vagy a kialakult elváltozást kezelni gyógyszeres kezeléssel (szemcseppekkel, táplálékkiegészítőkkel etc.) nem lehetséges.

A betegség gyógyításának egyik módja, az állatorvoslásban is ma már egyre inkább elterjedt sebészeti eljárás a phacoemulzifikáció, amely során a szemlencse eltávolítását követően új, szemlencse implantációja történik.

Amennyiben az állat közvetlenül szürkehályog műtét előtt áll, kérjük, figyelmesen olvassa át a lentebb található részletes műtéti tájékoztatót!

Kutyák és macskák szürkehályog műtétével kapcsolatos információk az állattartók számára:

dr. Fenyves Ildikó

A szürkehályog (Cataracta) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szürkehályog (Cataracta)

Érintett állatok:
kutya, macska

Genetikai öröklődés:
Igen, a leggyakrabban genetikai öröklődést mutat.

Diagnosztika:
Réslámpa

Kezelés:
A betegség csak műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem előzhető meg.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

Invalid Displayed Gallery

A zöldhályog (glaukóma) szembetegség elnevezése

A zöldhályog (glaukóma) nevű szembetegség a szem belső nyomásának emelkedését jelenti, amely egyaránt érinti a kutyákat és a macskákat, nem csak az embereket. A glaukóma szó görög eredetű, amely kékes-zöld színt jelent, emiatt nevezik ezt a betegséget zöldhályognak is.

A zöldhályog (glaukóma) tünetei

Sajátos tünetekkel jár ez a fajta szembetegség.  Az állat rendszerint nyugtalan (de olykor nagyon aluszékony is lehet), fájdalmat jelez, a szem fehér színű ínhártyáján sok ér válik láthatóvá. Előrehaladottabb esetben már kialakulhat a szaruhártya ödéma is, amelynél a szaruhártya színe megváltozik (fehéres szürke, esetleg kékes, esetenként halvány kékeszöld színű). Ugyanakkor a szemgolyó észrevehető módon megnagyobbodik, és látászavar lép fel.

A zöldhályog (glaukóma) kialakulása és lefolyása

A háttérben lehet genetikai ok is, amely bizonyos fajtákban (pl.: beagle, labrador retriever, amerikai cocker spániel, basset hound, dán dog, Chow chow, Samoyed) megemelkedett belső szemnyomást eredményez, akár már fiatal korban is. Emiatt nagyon fontos, hogy tenyésztésbe vétel előtt mindenképpen ellenőrizni kell a szemészeti szűrővizsgálat során az adott egyed belső szemnyomását is.

Ugyanakkor a glaukóma másodlagosan is kialakulhat, valamilyen más szembetegség következményeként (pl. szemlencse luxáció/szemlencse ficam, korábbi belső szemgyulladás/uveitis vagy penetráló szaruhártya sérülés). Lencse luxáció (lencseficam) során a szemlencse helyzete megváltozik, előrefelé elmozdulhat, így az elülső szemcsarnokba kerülve meggátolja a csarnokvíz elvezetését. Uveitis ill. penetráló szaruhártya sérülés során különböző gyulladásos anyagok, sejtek valamint letapadások fogják megakadályozni a csarnokvíz elfolyását. Az úgynevezett letapadások a szivárványhártya (írisz) és a szemlencse valamint a szivárványhártya és a szaruhártya belső rétege között jön létre.

Ha nincs időben észrevéve és kezelve a glaukóma, akkor a szem hátulsó részében, az ideghártyában visszafordíthatatlan károsodások jöhetnek létre, amelyek akár órák vagy napok alatt az állat megvakulását okozhatják. Ezért nagyon fontos, hogy az ebben a szembetegségben érintett állatok minél hamarabb állatorvoshoz kerüljenek, aki a megfelelő vizsgáló eszközzel ellenőrzi a belső szemnyomás értékét és el kezdi a kezelést.

 A zöldhályog (glaukóma) felismerése és diagnosztikája

A szemnyomás mérését kifejezetten állatorvosi használatra gyártott TonoPen-Vet vagy TonoVet nevű eszközzel végezzük el. A vizsgálat éber állapotban történik, néhány másodperces folyamat és nem jár fájdalommal, mivel a mérést megelőzően az állat szemébe érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk. Ezen kívül egy kiegészítő vizsgálat elvégzése is szükséges, amely a kezelés megállapításához nagyon fontos. Ez a vizsgálat a gonioszkópia (csarnokzug vizsgálata).

A zöldhályog (glaukóma) kezelése

A glaukóma kezelése történhet szemcseppekkel és műtéti megoldásokkal is (pl. a sugártest fagyasztása/cyclocryotherapia vagy a sugártest lézeres destrukciója/cyclophotocoagulatio). A kezelés viszont csak akkor lesz eredményes, ha megtaláltuk a magas szemnyomás okát. Pl. szemlencse luxáció során, ha az elmozdult szemlencsét eltávolítjuk, akkor a szem belső nyomása rendeződik.

dr. Fenyves Ildikó

A zöldhályog (glaukóma) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Zöldhályog (Glaukóma).

Elterjedése: 
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska, kutya.

Genetikai öröklődésű-e: 
Bizonyos esetekben igen (pl.: beagle, labrador retriever, amerikai cocker spániel, basset hound, dán dog, Chow chow, Samoyed).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető.

Diagnosztika: 
Szemnyomásmérő eszköz (TonoPen, Schiötz-tonométer, TonoVet), gonioszkópia (csarnokzug vizsgálat).

Kezelhető-e: 
A betegség gyógyszeres és műtéti úton is kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

A felületes idült szaruhártya-gyulladás egy több néven ismert állatorvosi szembetegség

A szem szaruhártya rétegének egyik leggyakoribb betegségéről van szó, amelyet mind az állatorvosi szakirodalomban, mind a hétköznapi életben is többféleképpen neveznek meg:

• idült, felületes szaruhártya-gyulladás
• keratitis superficialis chronica
• Überreiter-szindróma
• pannus
• krónikus immunmediált keratoconjunctivitis szindróma (CIKS)

A pannus leggyakrabban német, belga és ausztrál juhászkutyákban fordul elő valamint e fajták keverékeiben. De számos egyéb kutyafajtában is leírták már ezt a betegséget.

A pannus tünetei

A gyulladás során mindkét szem szaruhártyáján fokozatosan kialakuló, festék lerakódással, ún. pigmentációval járó elváltozás jellemző. A tünet többnyire mindkét oldalon észlelhető, nem vagy csak kis mértékben fájdalmas, és ritkán tapasztalható váladékozás.

Az elváltozás gyakran először magas UV sugárzás esetén, napfényes időben jelentkeznek vagy akkor tapasztalható kiújulás. A már kezeléssel megfelelően „szinten tartott” állatok döntő többsége akkor mutat ismét komolyabb tüneteket, ha például havas időben erős napsütésnek van kitéve.

A pannus kialakulása és lefolyása

Ez a fajta szembetegség autoimmun eredetű, vagyis az állat immunrendszere nem ismeri fel a saját sejtjeit, és emiatt a szaruhártyában gyulladásos reakció jön létre.

Az elváltozás a szaruhártya legfelső (ún. epithel) és az alatta lévő (ún. stróma) réteg felső részét érinti, ahol az amúgy vérereket nem tartalmazó szövetben vascularizáció (vérerek megjelenése) kezdődik. A szaruhártya felső rétegének hámsejtjei proliferálódnak, és gyakran festékanyagok rakódnak le ugyanitt.

A pannus kezelése

Ebben a szembetegségben érintett állatokat nagyon ritkán tudjuk véglegesen meggyógyítani. A cél mindig az, hogy jól látó, fájdalommentes állapotot érjünk el a kutya szeménél. A szaruhártya teljes területének átlátszóságát többnyire nem tudjuk elérni. Sajnos ezeket a kutyákat életük végéig kezelni kell. Azonban tapasztalataink szerint vannak olyan tünetekkel rendelkező egyedek is, amelyeknél a szaruhártya kisebb része érintett csak, és az évek során sem mutat rosszabbodó állapotot a szemük. Az ilyen esetekben rendszeres szemészeti kontroll mellett egyedileg döntjük el, kezelni kell-e vagy sem a szemet. Ezt természetesen csak gyulladástól mentes estekben, és jól látó kutyáknál javasolhatjuk. Sokszor megfigyelhető, hogy viszonylag fiatalkorú kutyákon jelentkező tünetek általában súlyosabbak, mintha az első elváltozásokat 4-5 éves kutyákon fedezzük fel először.

A beteg állatok gyógyítása fokozatosan, több lépésben történik, mindig az adott egyedre nézve kell meghatározni a megfelelő gyógymódot. A tünetek súlyosságának megfelelően helyileg adunk gyulladáscsökkentő szemcseppet vagy szemkenőcsöt, valamint többségében szájon át is adható hasonló hatóanyagú gyógyszereket is. Nagyon jó tapasztalataink vannak a ciklosporin tartalmú szemkenőcsökkel, az UV-szűrős kontaklencsékkel illetve a pimecrolimus hatóanyagú szemkenőccsel is. Mivel az elváltozás csak a szaruhártya külső részét érinti, nagyon nagy kiterjedésű pigmentlerakódásnál valamint a kezelésre nem vagy gyengén reagáló állatok esetében a szaruhártya festékes rétegének műtéti eltávolítását (ún. felületes keratektómia) javasoljuk.

dr. Fenyves Ildikó

A felületes idült szaruhártya-gyulladás (Überreiter-szindróma/Pannus) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Felületes idült szaruhártya-gyulladás / Überreiter-szindróma / pannus / keratitis superficialis chronica / krónikus immunmediált keratoconjunctivitis szindróma (CIKS)

Elterjedése: 
Gyakori.

Állatok: 
Német, belga, ausztrál juhászkutyák és e fajták keverékei.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Réslámpa.

Kezelhető-e: 
A betegség kezelhető, de ritka a 100%-os gyógyulás.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

A collie szembetegség (CEA) egy gyakori öröklődő állatorvosi szembetegség

A collie szembetegséget (CEA = Collie eye anomaly) egy veleszületett szembetegség, amely nem csak a collie (skót juhászkutya) fajtában fordul elő. A szem fejlődésének egyfajta zavara, amely során az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke meglehetősen sokféle lehet, az enyhétől a vaksághoz vezető súlyosságig is terjedhet. Rendszerint mindkét szemet érinti. Hasonló arányban fordulhat elő a nőstény és kan kutyák között. A betegség megjelenését az állat színe sem befolyásolja. Shetlandi juhász- (Sheltie) és skót juhászkutya (Collie) fajtákban a legelterjedtebb. Az utóbbi fajta hosszú szőrű és a kevéssé elterjedt rövid szőrű változatában is. Célszerű tudni, hogy a Sheltie nem egy „mini“ skót juhász, két külön fajtáról van szó. Kisebb mértékben érintett még ennél a kutya szembetegségnél az ausztrál juhászkutya és az egyre elterjedtebb Border collie is. Az öröklődésére úgynevezett autoszómális recesszív öröklésmenet a jellemző. Ez azt jelenti, hogy két egészséges szemű, de úgynevezett „hordozó“ kutya utódai között is születhet ebben a betegségben szenvedő állat. Ha mindkét szülő hordozza a betegségért felelős gént, akkor ennek az esélye 25%. Csak genetikai vizsgálattal alátámasztott, nem hordozó és mentes minősítésű szűrővizsgálattal rendelkező kutya utódai között várható 100%-ban egészséges szemű kölyök.

A collie szembetegség (CEA) tünetei

Ennek a kutya szembetegségnek a tünetei különböző súlyosságúak lehetnek. Mindkét szemet érinti, de nem azonos fokban. Körülbelül 10% annak az esélye egy igazolt „ CEA“ szembeteg kutyánál, hogy részleges vagy teljes retina leválás alakulna ki, amely vaksághoz vezet. Ez a százalékos arány viszonylag nagy, de annak a jelentősége még nagyobb, hogy ezek az állatok mindenképp továbbörökítik a betegséget. CEA során külsőleg általában nem látszanak a betegség tünetei, többnyire csak a látás romlása vagy a teljes vakság észlelhető. Ellentétben a szürkehályog vagy a glaukóma (zöldhályog) szembetegséggel, ahol kifejezett jeleket lát a kutya tulajdonosa. Időben elvégzett szemvizsgálattal e szembetegség tünetei diagnosztizálhatók.

A szemfenék (fundus) vizsgálatával látható jelei vannak ennek a kutya szembetegségnek. Négy fő elváltozás észlelhető ilyenkor, leggyakrabban az érhártya ereinek elváltozása (hypoplasia), illetve az esetek kisebb részében a látóidegben vagy a környező retina részeken lévő bemélyedés, coloboma figyelhető meg. E betegséggel terhelt kutyák 5-10%-ában retina leválás és kevesebb mint 5 %-ában vérzés látható az ideghártyán, amely elváltozások rendszerint teljes vakságot okoznak.

A collie szembetegség (CEA) felismerése és diagnosztikája

Két fő módszerrel lehet e betegséget kimutatni: szemfenékvizsgálattal és genetikai vizsgálattal. Mind két vizsgálat éber állapotban történik.

A szemfenékvizsgálat során a vizsgálandó kutya szemébe egy rövid hatású (kb. 2-3 óráig ható) pupillatágító szemcseppet cseppentünk. Ez a szemcsepp az állat tájékozódását nem befolyásolja. A vizsgálat alkalmával egy úgynevezett oftalmoszkóppal vizsgáljuk meg a kutya szemét. A legkönnyebb és legpontosabb vizsgálati eljárás a digitális funduskamerákkal végezhető el, amelyek a retina viszonylag nagy részét teszik egyidejűleg láthatóvá. 30-40 képet is készítve, azokat utólag is el lehet bírálva, ezzel az archiválást is lehetővé teszik.

A vérből végzett genetikai vizsgálat segítségével megállapítható, hogy a kutya szeme egészséges-e és a betegségért felelős gént hordozza-e, tehát képes-e örökíteni a betegséget. Az utóbbi vizsgálat magas anyagi költsége miatt egyelőre kevés tenyésztő végezteti el ezt a fajta szűrést.

A CEA szűrésénél meghatározó szempont, hogy a kölykök szűrése megfelelő korban történjen, amely ideális esetben 5-8 hetes kor között van. 8 hetes kor után már az ideghártya fokozatosan  kialakuló pigmentállománya „elfedheti“ az érhártyán lévő egészen diszkrét, korai jeleit ennek a szembetegségnek.

Mi a tenyésztők feladata?

Lényeges teendő lenne, hogy a fenti fajták egyedeit és a megszülető kölyköket 5 és 8 hetes korban szűrővizsgálat keretén belül megvizsgálják, és csak a mentes minősítéssel rendelkező kutyát vegyék tenyésztésbe. A fentiekben részletezett öröklésmenet alapján két mentes állat utódai között is van esély beteg kölyök születésére, viszont  rendszeres szemszűréssel nagymértékben vissza lehet szorítani e szembetegség elterjedését.

Nem mentes minősítésű kutya hobbikutyaként ugyanolyan hűséges társa tud lenni a gazdájának, és rendszeres szemészeti vizsgálattal kontrollálható a kutya látóképessége. Ugyanakkor az állattartónak azt  nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az ilyen betegséggel terhelt kutya tenyésztése nem javasolt.

dr. Fenyves Ildikó

A Collie szembetegség (CEA) nevű állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Collie szembetegség/szemanomália (CEA = Collie eye anomaly).

Elterjedése: 
Gyakori.

Állatok: 
Kutya (Shetlandi juhászkutya/Sheltie, skót juhászkutya/Collie, ausztrál juhászkutya/Aussie, Border collie).

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség genetikai öröklődést mutat (autoszómális recesszív).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető (5-8 hetes kor között célszerű).

Diagnosztika: 
Szemfenékvizsgálat és genetikai vizsgálat.

Kezelhető-e: 
A betegség nem kezelhető.

Megelőzhető-e: 
Ha a genetikailag hordozó egyedeket nem vesszük tenyésztésbe, akkor igen.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség nem megelőzhető oltással.