Mit jelent a szemlencse ficama?
A szemlencse a szemben a szivárványhártya „mögött” elhelyezkedő képlet, az egészséges szemben átlátszó, rugalmas képlet, melyet stabil helyzetében az úgynevezett lencsefüggesztő rostok tartanak. E finom kis „szálacskák” azonban károsodhatnak, és részben vagy teljesen elszakadhatnak, ezáltal a szemlencse kimozdul a normál anatómiai helyzetéből.
Amennyiben a függesztő rostok csak részben szakadnak el, és a lencse ,,kibillen”, ezt nevezzük szubluxációnak. Ha rostok teljesen elszakadnak, akkor teljes lencseficam, luxáció alakul ki.
Megkülönböztetünk előre és hátrafelé történő lencseficamot, mivel a helyzetéből elmozdult szemlencse vagy az elülső szemcsarnokba (előre) kerül vagy a szem szemlencse mögötti területébe, az úgynevezett üvegtestbe süllyed.
Mi az oka a lencseficamnak?
Néhány kutyafajtában (szinte az összes terrier fajta érintett) elsődlegesen, örökletesen alakul ki ez a betegség. Sajnos ezekben az esetekben rendszerint mindkét szem érintett, ha nem is azonos időben alakul ki a lencseficam, előbb vagy utóbb az egyik szemet követi a másik szem érintettsége.
Gyakran azonban az ok egyértelműen meghatározható, a szemgolyót ért sérülés következményeként, a szem belső gyulladása miatt (uveitis) vagy szürkehályog esetén is elszakadhatnak a lencsefüggesztő rostok. A szem belső nyomásának az emelkedésekor, glaukóma esetén szintén kialakulhat lencseficam.
Ez utóbbi betegség tehát oka, de következménye is lehet a lencseficamnak. Ugyanis, ha előbb alakul ki a szemlencse ficama, nagyon gyakran akadályozott lesz a csarnokvíz elfolyása, ezáltal a szemnyomás megemelkedik. Ez az az ok, ami miatt a lencseficam ellátása sürgős szemészeti feladat, mert a magas szemnyomás nagyon rövid idő alatt károsíthatja az ideghártyát, ami visszafordíthatatlan látásromlást vagy a látás elvesztését okozza.
A másik jelentős következmény, hogy ha a szemlencse előremozdul, a szem szaruhártyájának a belső felületét érinti, azt károsítja, és a szaruhártya homálya, ödémája alakul ki. A szaruhártya e belső úgynevezett endothel rétege rendkívül sérülékeny, tartós irritációja végleges szaruhártya homályt okozhat.
Milyen tünetek láthatók?
Ha a szemlencse előrefelé mozdul, az esetek többségében az állat tulajdonosa ezt észreveszi, hiszen megváltozik az állat megszokott „tekintete”, egyszerűen fogalmazva: valamilyen nem szokásos képlet figyelhető meg a szem szaruhártyája mögött, ami gyakran az állat fejének az elmozdulásával mozog. Az állat kedvetlen lehet, dörzsölheti a szemét, hunyorog, láthatóan diszkomfort érzete van.
Ha a szemlencse ficama egyéb szembetegségek következményeként alakul ki (lsd. előbb), akkor természetesen az adott kórkép tünetei is észrevehetők (például szürkehályog).
Melyek a kezelés lehetőségei?
Míg az előre luxálódott szemlencse eltávolítása javasolt egyértelműen, addig a hátrafelé, az üvegtestbe merülő szemlencse eltávolításával kapcsolatosan a gyakorló szemész állatorvosok között is megoszlanak a vélemények, mindig az adott esetben, a vizsgálati lelettől függően, minden körülményt (az állat kora, egészségi állapota, egyéb szembetegségek megléte) figyelembe véve döntjük el a kezelés lehetőségeit.
dr. Fenyves Ildikó
A macskák szembetegségei közül a kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb tünet, melyet számos kórokozó (vírus, baktérium) okozhat. Ezek közül a legnagyobb jelentőséggel a Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás bír, amely külön tájékoztatóban olvasható, így erre itt részleteiben nem térünk ki. A Herpesz víruson kívül még számos kórokozó okozhat kötőhártya-gyulladást; ilyen a Calici vírus, a Chlamydophila felis (régebbi nevén Chlamydia psittaci) nevű kórokozó, illetve a Mycoplasmák. Természetesen a kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) hátterében állhat egyéb ok is, például a szemet ért sérülés, mechanikai irritáció, idegen test. Ritkán a könnytermelés csökkenése vagy például hegesedésből adódó szemhéjállási probléma a kötőhártya gyulladását kiváltó ok. Ez utóbbi esetekben azonban többnyire a szaruhártyán is észlelhetők különböző kóros folyamatok.
Itt kell megemlítenünk az újszülött kismacskákban esetenként előforduló bakteriális szemfertőzést, amikor még a szemek kinyílása előtt (10-14 napos korban) a szemhéjak mögött gennyes váladék halmozódik fel, amely kezeletlenül a látás károsodásához vezethet.
Milyen tünetek jellemzők a macskák kötőhártya-gyulladásánál?
Általában a kóroktól függetlenül a kötőhártya kipirul, megduzzad, felületét vízszerű, szürkésfehér vagy sárgás váladék fedi. A macska szeme könnyezik, az állat hunyorog, esetenként kifejezetten vakarja vagy dörzsöli a szemét például bútorokhoz vagy a szőnyeghez. Az esetek többségében a fertőző oktanú conjunctivitis mindkét oldali szemet érinti, azonban lehetséges, hogy először csak az egyik szem érintett, majd csak napok elteltével látható tünet a másik szemen is.
Számos esetben például Calici vírus vagy Chlamydophila fertőzésnél a szemészeti elváltozásokhoz felső légúti tünetek is társulnak, ilyenkor orrfolyás, tüsszögés, estenként láz, nehezített légzés tapasztalható.
Hogyan határozhatjuk meg pontosan melyik kórokozó okozza a conjunctivitist?
A kórhatározás – főként fertőző eredetű betegségnél – nem mindig könnyű. Ezen kórokozók kimutatása történhet a kötőhártyáról vett minta sejttani (citológiai) elemzésével, például Chlamydophila fertőzésnél. Gyakran azonban a conjunctiva (kötőhártya) felületéről vett minta vagy vérminta laboratóriumi vizsgálatával (PCR vizsgálat) lehetséges a kórokozót kimutatni, mely vizsgálatok költségesek. Emiatt esetenként kompromisszumot kell kötnünk, és enyhe esetekben olyan komplex kezelést határozunk meg, amely a legtöbb kórokozó ellen hatékony.
Meg kell említenünk, hogy elhúzódó esetekben, ahol az alkalmazott terápia nem vagy csak lassan hoz eredményt, egyéb kiegészítő vizsgálatot javaslunk, kizárandó, hogy a háttérben valamilyen súlyos fertőző betegség áll. Ilyen betegségek például a macska AIDS (FIV) vagy macska leukózis betegség (FeLV).
Hogyan kezeljük a kötőhártya-gyulladást?
A kiváltó ok szerint szemcseppekkel, szemgélekkel, szájon át adandó gyógyszerekkel (tabletta vagy szirup), illetve egyéb táplálék kiegészítőkkel, immunerősítő készítményekkel. Amennyiben a szaruhártya is érintett, nagyon szigorú kezelést írunk elő, és gyakori kontrollvizsgálatok során ellenőrizzük a szem állapotát.
Megelőzhető-e a macskák conjunctivitise?
Igen, a fertőző eredetű conjunctivitis kialakulása védőoltással megelőzhető. A védőoltással megelőzhető főként nagyobb macskaállományok tömeges fertőződése. Közegészségügyi jelentőséggel bír a macskák vakcinázása, mivel a fertőző kórokoknál említett Chlamydophila felis olyan kórokozó, amely az embert is megbetegítheti, azaz zoonózis.
dr. Fenyves Ildikó
A kötőhártya a szemgolyót körülvevő különlegesen gazdag érellátással rendelkező szövet, amelynek rendkívül fontos „védelmi” szerepe van.
A szem ínhártyájának a szaruhártyát körbevevő részét, illetve a szemhéjak belső felületét mintegy „kibélelve” helyezkedik el. Állatoknál a harmadik szemhéjat, azaz a pislogóhártyát is kötőhártya borítja. Fiziológiás (normál) körülmények között halvány rózsaszínű, apró erek láthatók rajta, felületét vékony könnyfilm fedi. A kötőhártya-gyulladás latin neve: conjunctivitis.
A kötőhártya szövete bármilyen okból bekövetkező gyulladásra nagyon intenzíven reagál, ez egyrészt a gazdag érellátásából adódik, másrészt a szervezet külvilágnak leginkább kitett nyálkahártyája, enyhe behatások esetén (például erős szél) relatíve védtelen.
Külön tájékoztatóban foglaljuk össze a kutyák és macskák kötőhártya-gyulladását, mivel alapvetően más jellegűek e két állatfajban a kiváltó tényezők.
Milyen okok vezethetnek a kutyák kötőhártya-gyulladásához?
Elsőként mindig azt kell tisztáznunk, hogy „csak” a kötőhártya gyulladásáról van-e szó vagy a kötőhártya-gyulladás egyéb szembetegségnek csupán a résztünete-e. Ezt az állat szemészeti vizsgálatával és bizonyos kiegészítő vizsgálattal az esetek legnagyobb részében ki tudjuk deríteni. A legfontosabb ilyen vizsgálatok az állat réslámpás vizsgálat a, a könnytermelés mérése, a szemnyomás vizsgálata. Ezen vizsgálatokkal kizárhatjuk azon szembetegségeket, amelyeknek tünete lehet a kötőhártya gyulladása is. Ilyenek a szárazszem-betegség vagy a különböző szemhéjállási rendellenességekből adódó conjunctivitis. Egyes esetekben azonban komplex és sürgős kezelést kell elkezdenünk, hiszen az állat látását veszélyeztető állapotot jelezhet a kötőhártya gyulladása. Ilyen például a szemnyomás emelkedése, a glaukóma vagy a belső szemgyulladás, az uveitis. Mindkét esetben érintett lehet a kötőhártya is, azonban nekünk az alapbetegség ellátását kell mihamarabb elkezdeni. Előfordulhat a kötőhártya érintettsége nem szemészeti betegségeknél is, sajnos sokszor súlyos betegségek résztüneteként is, például szopornyica fertőzésnél vagy gennyes méhgyulladás esetén. Meg kell említenünk az allergiás betegségeknél esetenként kialakuló kötőhártya-gyulladást is, amelyet éppúgy mint az alap betegséget, kezelni szükséges. Emberektől eltérően azonban az állatok allergiás betegségeinél ritkábban tapasztalhatók szemészeti tünetek.
Természetesen – és az esetek többségére ez jellemző – előfordul a conjunctivitis önállóan is, ilyenkor a kiváltó ok lehet valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzés, érheti trauma, sérülés az állat kötőhártyáját (például macska karmolása), vagy akár erős szél, por, klimatizált helyiségben való tartózkodás is irritálhatja az állat szemét.
Milyen tünetek észlelhetők kötőhártya-gyulladásnál?
Az önállóan jelentkező conjunctivitis esetén a kötőhártya kipirult, duzzadt, felületét különböző minőségű és mennyiségő váladék fedi. Ez a váladék lehet fehéres (mucinózus) vagy sárgás, esetleg zöldes színű is, amely már bakteriális fertőzést jelez. Az esetek egy részében az állat hunyorog, fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét, amellyel további súlyos szaruhártya sérüléseket okozhat magának.
Az egyes szembetegségek kísérő tüneteként jelentkező kötőhártya-gyulladásnál rendszerint az alapbetegség tünetei a meghatározóak, ezek az adott betegség leírásoknál találhatók.
Hogyan kezeljük a conjunctivitist?
A kezelést minden esetben a kiváltó ok határozza meg. Önálló kötőhártya-gyulladásnál a szemfelszínt bevonó szemcseppeket vagy géleket, antibiotikumos vagy gyulladáscsökkentő készítményeket adunk, vagy ha szükséges szájon át adandó gyógyszereket.
dr. Fenyves Ildikó
Hogyan történik a szemből a könny elvezetése?
A könnypontok az állat belső szemzugától néhány milliméterre, az alsó és felső szemhéj „élén”, a kötőhártyán a szemhéjszélhez közel helyeződnek. Apró, kerek vagy csepp formájú, szabad szemmel alig látható kis pontként láthatók. Ezektől a pontoktól két kis csatornácska vezet a könnyzacskóba, amely a könnycsatornában folytatódik. Ennek a szájadéka az orrjáratban van, esetenként – főként a rövid orrú kutyafajtákban – a szájüregben.
Melyek a leggyakoribb könnycsatorna rendellenességek?
A könny túlfolyásának oka lehet, ha például a könnypontok szűkek, „imperforáltak”, ami azt jelenti, hogy egy kis hártya fedi a könnypontot. Előfordulhat az is, hogy ki sem fejlődik, illetve elzáródást okozhat az alsó szemhéj belső területének a befordulása is.
Az előbbi elváltozások akkor feltűnőbbek, ha az alsó könnypontot érintik, a felső könnypont átjárhatatlansága gyakran észrevétlenül marad, mert nem okoz tüneteket. Előfordulhat továbbá (igen gyakran), hogy gyulladásos anyag „tömi el” a könnycsatornácskákat.
Láthatjuk, hogy sokféle lehet az ok, a tünetek azonban többé-kevésbé hasonlók: a könny túlcsordul, így a kutya vagy macska szeme könnyezik, mely az állat szeme alatti szőrzetét barnásan elszínezi. Esetenként ugyanitt a bőr kipirul, bőrgyulladás alakul ki.
Hogyan kezeljük a fenti elváltozásokat?
Az állat alapos vizsgálatát követően választjuk ki az állat számára legmegfelelőbb kezelést. Ha a könnypont felkereshető, elvégezzük a csatornácskák öblítését. Ha a könnypont nyílása nem szabad, például ha a (főként alsó) szemhéj deformitása miatt nem megfelelő anatómiai pozícióban van, akkor a szemhéj plasztikai műtétét szükséges elvégeznünk. Ha a könnypontot (rendszerint az alsót) egy kis hártya fedi, azt egy bizonyos technikával fel tudjuk szabadítani. Ez az ún. imperforált járat egyes fajtákban, például amerikai cocker spánielekben vagy angol bulldogokban gyakrabban fordul elő.
Nehezebb a helyzet, ha nem találjuk meg a könnypontot, ha az ki sem fejlődött vagy a kis odavezető csatornácska hiányzik veleszületetten. Ilyenkor mesterségesen kialakított kis csatornácskát képezhetünk, például a szájüreg felé. Azonban jelenleg ezeket a beavatkozásokat igyekszünk elkerülni a viszonylag magas szövődmények elkerülése miatt, hiszen olyan betegségről van szó, amely az állat látását nem befolyásolja, és tüneti kezeléssel is az állat fájdalommentesen élhet.
Hogyan történik a könnycsatorna átmosása kutyákban, macskákban?
A fentiekből következik, hogy a könny elvezető járatainak a vizsgálata során meg kell vizsgálnunk, átjárható-e a könnycsatorna, illetve át kell-e öblítenünk. Ez nyugodt állatoknál történhet éber állapotban is, azonban idegesebb, élénkebb kutyákat illetve macskákat rövid időre ilyenkor elbódítunk. Nagyon vékony, ún. könnycsatorna kanült vezetünk először a felső könnypontba, és fiziológiás sóoldattal átmossuk a könnycsatornácskákat, illetve magát a könnycsatornát.
További részleteket olvashat a könnycsatorna átjárhatóságának vizsgálatáról szóló tájékoztatónkban.
dr. Fenyves Ildikó
A szaruhártya a szem legkülső, több sejtrétegből felépülő része, amely elválasztja a szem belső részeit a külvilágtól. A kutya vagy macska szaruhártyáját többféle kóros folyamat érheti, legyen szó valamilyen külső behatásról, vagy egyéb szaruhártyát érintő szemészeti betegségekről. A szaruhártyán valamilyen okból keletkező hámhiányt szaruhártya fekélynek nevezzük (bővebb információk az alábbi linken érhetőek el). A szaruhártya fekély kezelésének meghatározása az állatorvos feladata, amely csak alapos szemészeti szakvizsgálatot követően lehetséges. Kutyák és macskák szaruhártya fekélyeinek kezelésének egyik legújabb, már rendelőnkben is elérhető módszere a terápiás kollagén kontaktlencse alkalmazása.
Mi is pontosan ez a kollagén kontaktlencse?
Az emberi kontaktlencséhez hasonló megjelenésű, de kifejezetten kutyák és macskák számára gyártott, a szem felszínére helyezendő áttetsző kontaktlencse. Legfontosabb feladata a szem szaruhártyájának védelme valamilyen kóros folyamat esetén, vagy bizonyos műtéti beavatkozást követően. Nevéből eredően kizárólag biológiai eredetű kollagén fehérjéből épül fel, mely kollagén a szaruhártya állományának jelentős részét is felépíti. Ebből adódóan a kutya, vagy macska szemére felhelyezett kontaktlencse 72 órán belül felszívódik, így nincs is szükség az eltávolítására. További fontos tulajdonsága, hogy teljesen átlátszó, így nem gátolja az állat látását.
Milyen előnyökkel jár a kollagén kontaktlencse alkalmazása adott szaruhártya betegség esetén?
A szemre felhelyezett kollagén kontaktlencse védőréteget képez a szemfelszínt veszélyeztető káros behatásokkal szemben, valamint ideális feltételeket alakít ki a szaruhártya regenerálódási folyamataihoz. Amellett, hogy barriert képez a szemfelszínen, egyben át is ereszti a szemre cseppentett gyógyszereket, így nem akadályozza a szem helyileg történő kezelését. Sőt, a kollagén kontaktlencse nem csak hogy átereszti, de növeli is a szemészeti gyógyszerek hatékonyságát. Ezen túlmenően nedvesen tartja a szemfelszínt, mely ugyancsak fontos részét képezi a gyógyulásnak.
Milyen esetekben alkalmazható kollagén kontaktlencse?
Szaruhártya fekély számos okból kialakulhat kutya vagy macska szemén (pl. trauma/sérülés, szemhéj-probléma, szemszárazság, indolens szaruhártya fekély stb.). Nem is feltétlen a kiváltó ok, hanem a szaruhártyafekély súlyossága határozza meg a probléma kezelését. Fontos tudni, hogy nagyon mély fekély, vagy perforáció már csak szaruhártya műtéttel kezelhető.
Hogyan történik a kollagén kontaktlencse alkalmazása?
A lencsét az esetek döntő többségében egy rövid ideig tartó, felületes bódítás során helyezzük fel az állat szemére, speciális szemészeti eszközök segítségével. Ezt követően a szemfelszínre helyezett lencsét nedvesítjük, majd úgynevezett pislogóhártya-lebeny alkalmazásával fedjük a szemgolyót, melyet ideiglenes varratokkal rögzítünk. Ezt az ideiglenes lebenyt optimális esetben akár 10-14 napig is fennhagyjuk a szemen, majd éber állapotban, helyi érzéstelenítés mellett bontjuk le az állat szeméről. A beavatkozás sikerességéhez elengedhetetlen műanyag védőgallér használata a kezelés ideje alatt.
