Blog

Macska, kutya szaruhártya fekély során a több sejtrétegből álló szaruhártya (cornea) különféle okok miatt károsodhat. A károsodás mértékének meghatározása mindenképpen állatorvosi vizsgálatot igényel, még ha felületesnek is tűnik a sérülés.

Egy felületes fekély is erős fájdalommal jár, állatorvosi kezelés nélkül pedig mélyülhet, amely a szaruhártya átszakadását (perforációját) eredményezi. Ez pedig a szemgolyó visszafordíthatatlan károsodását okozhatja.

 A szaruhártya fekély tünetei

Mivel a szaruhártya felszíni sejtrétegében rengeteg idegvégződés található, így egy felületes irritáció, egy fekély is roppantul fájdalmas tud lenni. Sokszor még a mélyebb rétegeket érintő károsodásoknál is fájdalmasabb. Gondoljunk csak bele, amikor nekünk, embereknek valami (pl. por, homok vagy szempilla) bekerül a szemünkbe, hogy ez milyen kellemetlen és fájdalmas érzéssel jár.

Ilyenkor azt tapasztalja a tulajdonos, hogy az állat dörzsöli a szemét, hunyorog, kerüli a fényt és a szemfelszínen valamint a kötőhártyán váladék jelenik meg. A szem és a környéke kipirult, a szemhéjak pedig meg is duzzadhatnak az erőteljes dörzsölés miatt.

 A szaruhártya fekély kialakulása, lefolyása

A szaruhártya felületes vagy mélyebb rétegeinek károsodása számtalan komplex ok miatt kialakulhat, amelyeket minden esetben meg kell keresni, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk. A leggyakoribb ok állatok esetében a sérülésből, valamint a különböző rendellenes szemhéjállásból (pl. entrópium) eredő szaruhártya fekély. Szárazszem-betegségnél, amikor a szaruhártyán lévő védő könnyfilmréteg mennyisége és minősége megváltozik, szintén okozhatja ezt a betegséget. Idősebb állatokban, elsősorban kutyákban a szemhéjak szövetszaporulatai, daganatai is okozhatnak fekélyt az állandó irritáció révén. Macskák esetében a Herpesz vírusfertőzés is okozhatja ezt a szembetegséget.

Így nem csak magát a szaruhártya fekélyt kell kezelni, hanem a háttérben lévő kiváltó okot is meg kell szüntetni. Például szemhéjállási rendellenességnél műtéti szemhéjkorrekciót kell elvégezni, míg egy szemhéjdaganatnál sebészi úton kell eltávolítani a szövetszaporulatot.

Hogyha a felszíni hámsejtek megsérülnek a szaruhártyán – amely enyhe trauma hatására is megtörténhet -, akkor szabad út nyílik a különböző kórokozóknak. Ezek a kórokozók olyan fehérjebontó enzimeket termelhetnek, amelyek továbbkárosítják a szaruhártya mélyebb rétegeit, ezzel feloldva annak a szerkezetét. Az ily módon kialakuló szaruhártya fekélyt nevezzük olvadó fekélynek, amelynél eleinte csak felületi a sérülés, de azután nagyon hamar mélyülhet a károsodás. Egyes kutyafajtáknál (pl. francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier) sokszor tapasztaljuk ezt a tünetet.

 Mivel a szaruhártya fekély fájdalommal jár, ezért az állatok dörzsölhetik, vakarhatják a szemüket, ami viszont további károsodáshoz vezethet, úgynevezett ,,self” traumát okozva ezzel.

A szaruhártya fekély diagnosztikája

Az állatorvosi szemvizsgálat során egy nagyítóeszközzel, réslámpával vizsgáljuk meg a szaruhártya állapotát, hogy megállapítsuk a fekély mélységét. A vizsgálat során mindig elvégezzük a fluoreszcein próbát, amely segítségével meg lehet állapítani a szaruhártya fekély kiterjedését. Egy fluoreszcein festékkel bevont papírcsíkot érintünk a szemfelszínhez, amelyből kioldódva a festékanyag a mélyebb rétegeket festi meg, ahogy hozzákötődik a szövetekhez. Egy normál, sérülésmentes szaruhártya ép felszínét nem képes megfesteni ez a festékanyag.

A szaruhártya fekély kezelése

A felületes elváltozásokat gyógyszeres úton (szemcseppek, szemgélek segítségével) kezeljük, így elősegítjük, támogatjuk a szaruhártya regenerációját. Sok esetben használjuk az állat saját véréből elkészített szérumot, amelyet, ha a szembe csepegtetünk, elősegítjük a szaruhártya gyógyulását. Ugyanis a szérum a kórokozók fehérjebontó enzimjeinek a többségét inaktiválja.

Mély fekélyeknél viszont nagyon intenzív kezelés és gyakori kontrollvizsgálatok szükségesek. Olykor az elváltozás olyan súlyos, hogy a sebészi ellátás mellett kell dönteni. További információkat a műtétről A szaruhártya fekélyek műtéti ellátása című tájékoztatónkban olvashat.

 dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya fekély állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya fekély

Érintett állatok:
macska, kutya (főleg francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier)

Genetikai öröklődésű-e:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa, fluoreszcein tesztcsík

Kezelés:
A betegség gyógyszeres illetve műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
Bármilyen kóros elváltozás az állat szemén vagy a látásában mielőbbi állatorvosi szemészeti vizsgálatot igényel, hogy ne súlyosbodjon az elváltozás mértéke.

Létezik-e ellene oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.

A szemhéjállási rendellenesség egy gyakran előforduló állatorvosi szembetegség

Ezek a szemhéj deformitások elsősorban kutyákban fordulnak elő. A szemhéjak kifelé vagy befelé fordulását (főleg kutyákban) rendszerint genetikai ok okozza. Macskákban túlnyomórészt sérülés (pl.: verekedés) miatt láthatunk olyan szemhéj alakváltozásokat, amelyeket műtéti úton kell kezelni. Egyes kutyafajták sok esetben érintettek, főként a nagytestű, laza testfelépítésű kutyafajták közül a masztiff, a bernáthegyi, a moszkvai őrkutya, a leonbergi és a Bordeaux-i dog. A kisebb testű kutyáknál elsősorban a Shar Pei fajta és a spániel érintett.

A szemhéj deformitások tünetei

A szemhéjak rendellenes állása rendkívül sokféle lehet, a leggyakoribb, a szemhéjak befelé fordulása (entrópium). Ez leginkább az alsó szemhéjra jellemző. A befelé forduló szemhéj minden pislogásnál irritálja a szaruhártyát, a szem legkülső rétegét. Ez jelentős diszkomfort érzettel és fájdalommal jár, az állat hunyorog, szeme váladékozik. Súlyos esetben a szaruhártya átszakadhat, amely esetén csak sürgős műtéttel menthető meg a szem.

A szemhéjak kifelé is fordulhatnak (ektrópium), sőt gyakran úgynevezett kombinált entrópium – ektrópium (befelé és kifelé fordulás) is kialakulhat, melynek műtéti ellátása is bonyolultabb.

A szemhéjállási rendellenességek kialakulása és lefolyása

A szemhéj betegségei, deformitásai számos esetben már fiatal, fél – másfél éves korban észrevehetők és műtétileg kezelhetők. Viszont egyes esetekben idősebb korban alakulnak ki a fenti elváltozások. Ilyen például, ha az állat fejét vagy szemkörnyékét sérülés éri, és megváltozik a szemhéjak alakja, kontúrja, vagy ha fogyással járó betegségeknél annyira csökken a szem körüli (és mögötti) területen a zsírszövet, hogy a szem „beesik” és emiatt befelé fordulnak a szemhéjak. Az alapok megtalálásán kívül ilyen esetben is műtétileg kell javítani az állat szemhéjait, csillapítva a szem fájdalmasságát.

Részben a szemhéj deformitásokhoz tartozó kórkép, az ún. prominens orredő, pl. mopszban. Ennél az elváltozásnál az orr és a szem közötti bőrterület olyan ráncos, hogy a felemelkedő bőrredő sérti a szaruhártyát. A tartós irritáció a szaruhártya pigmentációját okozza. Ha kiterjedt formában jelentkezik, akkor jelentős látásromlást eredményez.

Amennyiben kutyájánál vagy macskájánál szemmel láthatóan befelé forduló szemhéjat vagy a szemhéj lógását észleli, mindenképpen állatorvosi vizsgálatra van szükség. Sürgős vizsgálatra van szükség akkor is, ha az állat hunyorog, fájdalmat jelez vagy váladékozik a szeme.

dr. Fenyves Ildikó

A szemhéjállási rendellenesség (entrópium, ektrópium) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Szemhéjállási rendellenesség (befelé fordulás = entrópium, kifelé fordulás = ektrópium).

Elterjedése: 
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska, kutya (elsősorban nagytestű, laza felépítésű fajták: masztiff, bernáthegyi, moszkvai őrkutya, Leonbergi, a Bordeaux-i dog; közepes testű fajták: Shar Pei, spániel).

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség genetikai öröklődést mutat az esetek többségében (főleg kutyáknál).

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: 
Teljes körű szemészeti vizsgálat réslámpával.

Kezelhető-e: 
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

A kutya KCS (szárazszem-betegség) egy igen gyakori állatorvosi szembetegség

A szárazszem-betegség kutyákban sok esetben, macskákban esetenként fordul elő. Legérintettebb fajták a cocker spániel, az angol bulldog, a West Highland White terrier, a mopsz, a pekingi palotakutya, a Yorkshire terrier, a Shih tzu, a tacskó, a csivava, a pincser, nagytestűek közül pedig a német juhászkutya.

A könnyfilmnek – amely a szaruhártyát és kötőhártyát egyenletesen fedi – nélkülözhetetlen védő szerepe van. Ha a könnyfilm minősége vagy mennyisége megváltozik – szárazszem-betegség esetén csökken a mennyisége – az érintett szem védtelenebb lesz. Így minden regenerációs folyamat lassabban és nehezebben tud végbemenni.

A szárazszem-betegség tünetei

A tünetek fokozatosan jelentkeznek. Eleinte hunyorgás, a harmadik szemhéj előesése észlelhető, továbbá szűnni nem akaró hurutos-gennyes szemváladékozás. A kötőhártya duzzadt, kivörösödött, a szaruhártya száraz megjelenésű. Ha a kóros elváltozás régóta fenn áll és kezeletlen marad, akkor az idült gyulladás további tünetei is megjelennek a szaruhártyán. Ilyen elváltozás az erekkel való átszövődés, pigmentáció és kifekélyesedés (folytonosság hiánya). A folyamatos szemváladékozás miatt és a betegség fájdalmassága miatt az állat sokszor kaparja a szem környékét, így a szemhéjak gyulladása is kialakulhat. Ezen kívül sokszor tapasztaljuk az orrtükör szárazságát, repedezettségét is, leginkább az elhúzódó esetekben.

A szárazszem-betegség kialakulása és lefolyása

A szárazszem-betegség kialakulásának oka a könnytermelés csökkenése. Ez az elváltozás különféle eredetű lehet. A könnymirigy akár már veleszületett módon alulfejlett is lehet. A betegség hátterében fertőző okok (például a macskanáthát okozó macska Herpesz vírus) is állhatnak, de akár hajlamosító tényező lehet egyes anyagforgalmi és hormonális betegség (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, Cushing-kór) is. Ugyanakkor a leggyakoribb típusú szárazszem-betegség immunológiai hátterű. Ilyenkor a könnymirigy sejtjeit az állat saját immunrendszere „megtámadja”, ezáltal csökken a könnytermelése. Ritkán az arcideg bénulása miatt a könnymirigy beidegzése is sérülhet, amely szintén a könnytermelés csökkenését eredményezi. Szintén a könnytermelés csökkenését okozza a harmadik szemhéj mirigyének műtéti eltávolítása. Ennek a mirigynek az előesése gyakran előforduló szembetegség, amelyet minden esetben meg kell próbálni visszahelyezni és nem eltávolítani. Az eltávolítás következménye, vagyis a nem megfelelő könnytermelés gyakran hónapokkal vagy évekkel később jelentkezik. Ilyen esetben az érintett szemet az állat élete végéig kezelni kell.

A szárazszem-betegség diagnosztikája

A diagnózis felállításakor ki kell zárni az egyéb oktanú kötőhártya- illetve szaruhártya-gyulladásokat. Példának okáért azonos fajtákban gyakran okozhatják a szaruhártya hosszan elhúzódó gyulladását a rendellenesen befelé növő pillaszőrök is, akár a túlzottan beemelkedő arcorri redő is, amely folyamatosan dörzsöli a szaruhártya felületét.

Szárazszem-betegség esetén viszont először a könnytermelés mértékét kell meghatározni. Ennek megállapítására a rendelőben is könnyen, gyorsan elvégezhető Schirmer-könnyteszt használható. A vizsgálat során egy festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk az alsó kötőhártyazsák középső–külső részébe. A felszívódó könny mennyisége a skáláról leolvasható. Hasonló módon működik a „Phenol red thread” teszt is. Továbbá vizsgáljuk még a szaruhártya állapotát, a hám esetleges folytonossági hiányait. Erre a célra különböző festékanyaggal átitatott csíkokat használunk (Fluoreszcein, Rose bengal, Lissamin green tesztcsíkok).

A szárazszem-betegség kezelése

Amennyiben a szárazszem-betegség meghatározásra kerül, többoldalú és túlnyomórészt élethosszig tartó kezelésre van szükség. A kezelés legfontosabb célja a szem védelme, a könnytermelés serkentése és a tünetek mérséklése. A szárazabb szem ugyanúgy, mint az embereknél, az állatoknak is diszkomfort érzetet, fájdalmat okoz.

A könnytermelés serkentése céljából több, immunrendszerre ható hatóanyag áll rendelkezésünkre. Ezeket a hatóanyagokat szemcseppek vagy szemkenőcsök formájában kell alkalmazni, általában naponta 1x-3x, rendszerint az állat élete végéig kell. A legismertebb ilyen készítmény a ciklosporin tartalmú Optimmune szemkenőcs. Alternatív megoldásként alkalmazható az ún. pimecrolimus hatóanyag tartalmú szemkenőcs is, mellyel igen jók a tapasztalataink.

A könnyfilmet helyettesítő emberi műkönnyek egy része a gyakorlatban nem működik, mert a megfelelő pótláshoz meglehetősen gyakran kellene alkalmazni ezeket a cseppeket az állatoknál.

A hialuronsavas készítmények, amelyek hatóanyaga speciális polimerizált szerkezetüknek köszönhetően nem mosódik ki olyan gyorsan a szemből, így a műkönnyekkel ellentétben ritkábban is elegendő használni.

Ha már szövődmények is kialakultak, azokat mindenképpen kezelni kell. Ilyen lehet például a másodlagos bakteriális fertőzés, amelyet antibiotikummal kezelünk, míg a szaruhártya fekélyt regeneráló készítményekkel. Viszont ezeket rendszerint már nem kell hosszútávon használni.

A betegség mihamarabbi felismerése és kezelése rendkívül fontos, mert a kóros állapot megfelelő gyógyszerekkel jól orvosolható. Ha viszont a kezelés nem történik meg időben, akkor súlyos szövődmények alakulhatnak ki, amelyek az állatnak fájdalmat, szenvedést és látászavart okozhatnak.

dr. Fenyves Ildikó

A szárazszem-betegség (keratoconjuctivitis sicca) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Szárazszem-betegség (KCS = Keratoconjuctivitis sicca).

Elterjedése: 
Kutyákban gyakori, macskákban ritka.

Állatok: 
Kutya, macska.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség bizonyos esetekben genetikai öröklődést mutat.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: 
Réslámpa, Schirmer könnyteszt, Phenol red thread teszt.

Kezelhető-e: 
A betegség gyógyszeres úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

A harmadik szemhéj (pislogóhártya) és mirigye

Az állatok harmadik szemhéja vagy más néven pislogóhártya a szem belső (orr felőli) zugában található. Egy kötőhártyával fedett, kisméretű hártyáról van szó, amelynek széle pigmentált.

Többféle funkciója van ennek a pislogóhártyának:

- a szem védelme
- a könnyfilm eloszlatása
- különböző védőanyagok (ún. immunglobulinok) termelése
- az alapjában lévő mirigy pedig a könnytermelésért kb. 50%-ért felelős

A harmadik szemhéj mirigy betegségei

A leggyakoribb probléma társállatainknál, elsősorban kutyáknál, a pislogóhártya mirigyének előesése (,,Cherry eye”). Macskáknál ritkán fordul elő ez a szembetegség. A mirigy előesése során a szem belső zugában egy sima felszínű, általában nem fájdalmas, rózsaszín duzzanat jelenik meg. Méretét tekintve a rizsszemtől akár a bab vagy cseresznye méretig is változhat a nagysága. Első ránézésre könnyedén összetéveszthető a harmadik szemhéj porcának előesésével, viszont ez egy ritkán előforduló betegség.

Esetenként előfordulhatnak különböző szövetszaporulatok, daganatok a pislogóhártyán, de akár a traumás sérülése, szakadása is.

A harmadik szemhéj mirigy előesésének (,,Cherry eye”) kezelése

Az előesett mirigyet műtéti úton lehet csak a megfelelő eredeti anatómiai helyzetébe visszahelyezni. Az elvégzésére különböző műtéti technikák léteznek, amelyek közül a legelterjedtebb az úgynevezett zsebtechnika. Ennél a technikánál a harmadik szemhéj belső felületén egy nyálkahártya zsebet alakítunk ki, amelybe a mirigyet apró öltések segítségével és nagyon vékony, (többnyire) felszívódó szemészeti varrófonalak felhasználásával rögzítjük. A mirigy eltávolításától feltétlenül el kell zárkózni, ugyanis az eltávolítás után nagy eséllyel jön létre a szárazszem-betegség, a könnytermelés csökkenése miatt. Ezt az állapotot ugyanakkor csak élethosszig tartó kezeléssel lehet többé-kevésbé megfelelő módon kezelni. Viszont ha a pislogóhártya mirigye súlyosan roncsolódik vagy daganatos elváltozás alakult ki rajta, akkor sajnos nincs más teendő, mint az eltávolítása.

dr. Fenyves Ildikó

A harmadik szemhéj mirigyének előesése (,,Cherry eye”) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Harmadik szemhéj mirigyének előesése (,,Cherry eye”).

Elterjedése:
Gyakori.

Érintett állatok:
Főleg kutya, ritkán macska.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Kezelhető-e:
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

A zöldhályog (glaukóma) szembetegség elnevezése

A zöldhályog (glaukóma) nevű szembetegség a szem belső nyomásának emelkedését jelenti, amely egyaránt érinti a kutyákat és a macskákat, nem csak az embereket. A glaukóma szó görög eredetű, amely kékes-zöld színt jelent, emiatt nevezik ezt a betegséget zöldhályognak is.

A zöldhályog (glaukóma) tünetei

Sajátos tünetekkel jár ez a fajta szembetegség.  Az állat rendszerint nyugtalan (de olykor nagyon aluszékony is lehet), fájdalmat jelez, a szem fehér színű ínhártyáján sok ér válik láthatóvá. Előrehaladottabb esetben már kialakulhat a szaruhártya ödéma is, amelynél a szaruhártya színe megváltozik (fehéres szürke, esetleg kékes, esetenként halvány kékeszöld színű). Ugyanakkor a szemgolyó észrevehető módon megnagyobbodik, és látászavar lép fel.

A zöldhályog (glaukóma) kialakulása és lefolyása

A háttérben lehet genetikai ok is, amely bizonyos fajtákban (pl.: beagle, labrador retriever, amerikai cocker spániel, basset hound, dán dog, Chow chow, Samoyed) megemelkedett belső szemnyomást eredményez, akár már fiatal korban is. Emiatt nagyon fontos, hogy tenyésztésbe vétel előtt mindenképpen ellenőrizni kell a szemészeti szűrővizsgálat során az adott egyed belső szemnyomását is.

Ugyanakkor a glaukóma másodlagosan is kialakulhat, valamilyen más szembetegség következményeként (pl. szemlencse luxáció/szemlencse ficam, korábbi belső szemgyulladás/uveitis vagy penetráló szaruhártya sérülés). Lencse luxáció (lencseficam) során a szemlencse helyzete megváltozik, előrefelé elmozdulhat, így az elülső szemcsarnokba kerülve meggátolja a csarnokvíz elvezetését. Uveitis ill. penetráló szaruhártya sérülés során különböző gyulladásos anyagok, sejtek valamint letapadások fogják megakadályozni a csarnokvíz elfolyását. Az úgynevezett letapadások a szivárványhártya (írisz) és a szemlencse valamint a szivárványhártya és a szaruhártya belső rétege között jön létre.

Ha nincs időben észrevéve és kezelve a glaukóma, akkor a szem hátulsó részében, az ideghártyában visszafordíthatatlan károsodások jöhetnek létre, amelyek akár órák vagy napok alatt az állat megvakulását okozhatják. Ezért nagyon fontos, hogy az ebben a szembetegségben érintett állatok minél hamarabb állatorvoshoz kerüljenek, aki a megfelelő vizsgáló eszközzel ellenőrzi a belső szemnyomás értékét és el kezdi a kezelést.

 A zöldhályog (glaukóma) felismerése és diagnosztikája

A szemnyomás mérését kifejezetten állatorvosi használatra gyártott TonoPen-Vet vagy TonoVet nevű eszközzel végezzük el. A vizsgálat éber állapotban történik, néhány másodperces folyamat és nem jár fájdalommal, mivel a mérést megelőzően az állat szemébe érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk. Ezen kívül egy kiegészítő vizsgálat elvégzése is szükséges, amely a kezelés megállapításához nagyon fontos. Ez a vizsgálat a gonioszkópia (csarnokzug vizsgálata).

A zöldhályog (glaukóma) kezelése

A glaukóma kezelése történhet szemcseppekkel és műtéti megoldásokkal is (pl. a sugártest fagyasztása/cyclocryotherapia vagy a sugártest lézeres destrukciója/cyclophotocoagulatio). A kezelés viszont csak akkor lesz eredményes, ha megtaláltuk a magas szemnyomás okát. Pl. szemlencse luxáció során, ha az elmozdult szemlencsét eltávolítjuk, akkor a szem belső nyomása rendeződik.

dr. Fenyves Ildikó

A zöldhályog (glaukóma) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Zöldhályog (Glaukóma).

Elterjedése: 
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska, kutya.

Genetikai öröklődésű-e: 
Bizonyos esetekben igen (pl.: beagle, labrador retriever, amerikai cocker spániel, basset hound, dán dog, Chow chow, Samoyed).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető.

Diagnosztika: 
Szemnyomásmérő eszköz (TonoPen, Schiötz-tonométer, TonoVet), gonioszkópia (csarnokzug vizsgálat).

Kezelhető-e: 
A betegség gyógyszeres és műtéti úton is kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.