Blog

A macska, kutya szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegsége állatoknak, épp úgy, mint az embereknek.  A szemlencse betegsége, amely azonban gyakran kihat a szem többi struktúrájára is, és enyhén vagy súlyosabb formában a látás élességét, minőségét rontja azáltal, hogy a fiziológiás körülmények között átlátszó szemlencse különböző fokban homályossá válik.

A szürkehályog vagy más néven cataracta görög szó, „vízesést” jelent, utalva arra, hogy súlyos esetben a látás minősége körülbelül olyan mintha egy vizezésen át néznénk. A szürkehályog nem keverendő össze a zöldhályoggal (glaukóma), amely a szem belső nyomásának emelkedését jelentő betegség.

A cataracta kutyákban lényegesen gyakrabban fordul elő, mint macskákban.

Mi az oka a szürkehályog kialakulásának?

Kutyában a szürkehályog kialakulásának leggyakrabban genetikai oka van. Ma már számos fajtában részleteiben ismert a pontos öröklésmenet, tudjuk, hogy a szemlencse mely területe érintett egyik vagy másik kutyafajtában, és azt is, hogy vélhetően mely életkorban jelentkeznek az első tünetek. E betegség kialakulásának azonban lehetnek egyéb „szerzett” okai is, például okozhatja a szemet ért trauma, sérülés, lehet táplálkozási oka, és kialakulhat más szem- (pl. uveitis) vagy egyéb betegséghez (pl. cukorbetegséghez) társultan is.

Milyen tünetei vannak a szürkehályognak?

A szemtünetek rendszerint mindkét szemen megfigyelhetők, korai stádiumban az állatorvosi vizsgálat során is kiderül, ám később amikor már a teljes szemlencse homályossá, szürkésfehérré válik, az állat tulajdonosa is észreveheti e tünetet. A szürkehályog rendkívül változatos megjelenésű lehet, gyakran csak csíkszerű elváltozást látunk a szemlencsén, előfordulhat csak a lencse középső területének a homálya, ez utóbbit az állatorvosnak el kell különíteni az ún. nuclearis sclerózistól, amelynél szintén „homályos” a szemlencse, de átlátszó, és egy korral járó természetes jelenség.

A szemlencse állapotát, azt hogy az elváltozások pontosan hol helyezkednek el a szemlencsében, megfelelő nagyítást és fényt biztosító eszközzel, leginkább réslámpa segítségével vizsgáljuk.

Általában elmondható, hogy a szürkehályog nem fájdalmas, és lassan romló, lassan progrediáló betegség. Egyes esetekben azonban pl. cukorbetegségnél a szürkehályog nagyon gyorsan alakul ki.

A hályogos lencse az eredeti pozíciójából kimozdulhat, és ha előrefelé az elülső szemcsarnokba kerül, ott akadályozhatja  a csarnokvíz elfolyását, így nagyobb szemnyomás (glaukóma) alakulhat ki amely viszont fájdalmas lehet. Szintén fájdalmat jelezhet az állat, ha ún. lencse indukált uveitis  (LIU) alakul ki, amely során a  szemlencséből származó fehérjék gyulladásos reakciót okoznak a szemben. 

Hogyan kezelhető a szürkehályog?

A jelenlegi ismereteink szerint a szürkehályog kialakulását megelőzni, vagy a kialakult elváltozást kezelni gyógyszeres kezeléssel (szemcseppekkel, táplálékkiegészítőkkel etc.) nem lehetséges.

A betegség gyógyításának egyik módja, az állatorvoslásban is ma már egyre inkább elterjedt sebészeti eljárás a phacoemulzifikáció, amely során a szemlencse eltávolítását követően új, szemlencse implantációja történik.

Amennyiben az állat közvetlenül szürkehályog műtét előtt áll, kérjük, figyelmesen olvassa át a lentebb található részletes műtéti tájékoztatót!

Kutyák és macskák szürkehályog műtétével kapcsolatos információk az állattartók számára:

dr. Fenyves Ildikó

A szürkehályog (Cataracta) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szürkehályog (Cataracta)

Érintett állatok:
kutya, macska

Genetikai öröklődés:
Igen, a leggyakrabban genetikai öröklődést mutat.

Diagnosztika:
Réslámpa

Kezelés:
A betegség csak műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem előzhető meg.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

Napjainkban a macska, kutya szürkehályog műtét segítségével orvosolható. Mai ismereteink alapján gyógyszeres kezeléssel, megelőzéssel (szemcsepp, egyéb gyógyszer illetve táplálékkiegészítő) sem kezelni, sem megelőzni nem lehet ezt a szembetegséget. A műtét során az elhomályosodott szemlencsét egy phacoemulsificator nevű eszközzel eltávolítjuk és a helyére egy műlencsét helyezünk. Az emberek esetében ez a műtéti beavatkozás nagyon elterjedt, rutinszerűen végzik altatás nélkül. Viszont az állatorvoslás terén (kutya, macska és madár esetében) nem számít rutinműtétnek. Ugyanakkor már hazánkban is van néhány szemészetre specializálódott intézmény, ahol biztonsággal el lehet végezni ezt a műtétet.

A szürkehályog műtét menete kutyákon és macskákon

Amíg embereknél ezt a fajta beavatkozást altatás nélkül végzik el, addig az állatokon ezt csak mély narkózisban lehet megtenni. Maga a műtét olyan műtőben történik, amely a szemészeti beavatkozások elvégzésére alkalmas és a megfelelő eszközökkel felszerelt. Az operáció során egy humán szemészorvos, három szemész állatorvos, egy altató állatorvos és két asszisztens van jelen.

A műtét alatt külön altató állatorvos felügyeli az állat altatását, mialatt altatógázt és párhuzamosan folyamatos intravénás fájdalomcsillapító infúziót kap az állat. A testhőmérsékletét melegítőpárnával tartjuk optimális keretek között, az élettani paramétereit pedig figyelőmonitor segítségével ellenőrizzük.

A műtéti technika lényege, hogy az állat szaruhártyájának széli részén egy sebet készítünk, amely néhány milliméteres nagyságú. Ezen keresztül egy speciális eszköz segítségével, a phacoemulzifikátorral feldaraboljuk az elhomályosodott szemlencsét, majd eltávolítjuk. Mivel a szemlencse tokjának egy része a helyén marad, így ebbe helyezzük bele az összehajtott állapotban lévő műlencsét a szaruhártyán ejtett seben keresztül. Amikor a műlencse a szem belsejébe kerül, ott kinyílik és rögzül. A műlencsék, amelyeket behelyezünk, kifejezetten kutyáknak illetve macskáknak készültek különböző méretben.

Az állat műtéti előkészítése kb. 30-60 percig tart, míg maga a műtét 15-45 percig. Az operáció után mintegy 4 órán keresztül figyeljük az állatot, közben az állapotát folyamatosan ellenőrizzük, végül a teljes ébredést követően hazaadjuk.

Lehetséges komplikációk a szürkehályog műtét után

A szürkehályog műtét sikerességét nagymértékben befolyásolja, hogy az állat tulajdonosa megfelelően van-e tájékoztatva, a műtét előtti vizsgálatok kedvező eredményűek-e illetve a műtét utáni időszakban optimálisan alakul-e az állat kezelése. Mindezek megléte mellett a felépülés 90-95%-ban eredményes lesz, és az állat újra látóképes lesz. Emiatt nagyon lényeges pont, hogy a szürkehályog műtéttel kapcsolatos információkat az állattulajdonos ismerje és elfogadja, valamint az alábbi lehetséges műtét utáni komplikációkról tudomása legyen.

A műtét után előfordulhat, hogy az állat műtött szemében belső szemgyulladás, uveitis alakul ki. Ez az esetek többségében szemcseppel kezelhető.

Olykor letapadások, összenövések is létrejöhetnek az elülső szemcsarnokban, amely akadályozhatja a pupilla mozgását vagy akár hosszabb távon szemnyomás növekedést is eredményezhet.

Az endophthalmitis (a szem belső gennyes gyulladása) mint szövődmény nagyon ritka, viszont ha kialakul, akkor a szemgolyót veszélyeztető állapotot idézhet elő.

Olykor előfordulhat, hogy hónapokkal, akár évekkel később a műtét után a műlencse mögött homály alakul ki. Ez a hátulsó lencsetok megvastagodásából adódhat. De ritkán a műlencse helyzetváltozása is kialakulhat. Olykor az is előfordulhat, hogy a kialakult szövődmények csak egy újabb műtéttel kezelhetőek.

Összességében azt lehet mondani, hogy a fenti szövődmények ritkán jönnek létre, a szemgolyó elvesztését okozó szövődmény pedig az állatoknál is elvétve alakul ki.

Amennyiben az állat közvetlenül szürkehályog műtét előtt áll, kérjük, figyelmesen olvassa át a lentebb található részletes műtéti tájékoztatót!

Kutyák és macskák szürkehályog műtétével kapcsolatos információk az állattartók számára:

dr. Fenyves Ildikó

Macska, kutya szaruhártya fekély során a több sejtrétegből álló szaruhártya (cornea) különféle okok miatt károsodhat. A károsodás mértékének meghatározása mindenképpen állatorvosi vizsgálatot igényel, még ha felületesnek is tűnik a sérülés.

Egy felületes fekély is erős fájdalommal jár, állatorvosi kezelés nélkül pedig mélyülhet, amely a szaruhártya átszakadását (perforációját) eredményezi. Ez pedig a szemgolyó visszafordíthatatlan károsodását okozhatja.

 A szaruhártya fekély tünetei

Mivel a szaruhártya felszíni sejtrétegében rengeteg idegvégződés található, így egy felületes irritáció, egy fekély is roppantul fájdalmas tud lenni. Sokszor még a mélyebb rétegeket érintő károsodásoknál is fájdalmasabb. Gondoljunk csak bele, amikor nekünk, embereknek valami (pl. por, homok vagy szempilla) bekerül a szemünkbe, hogy ez milyen kellemetlen és fájdalmas érzéssel jár.

Ilyenkor azt tapasztalja a tulajdonos, hogy az állat dörzsöli a szemét, hunyorog, kerüli a fényt és a szemfelszínen valamint a kötőhártyán váladék jelenik meg. A szem és a környéke kipirult, a szemhéjak pedig meg is duzzadhatnak az erőteljes dörzsölés miatt.

 A szaruhártya fekély kialakulása, lefolyása

A szaruhártya felületes vagy mélyebb rétegeinek károsodása számtalan komplex ok miatt kialakulhat, amelyeket minden esetben meg kell keresni, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk. A leggyakoribb ok állatok esetében a sérülésből, valamint a különböző rendellenes szemhéjállásból (pl. entrópium) eredő szaruhártya fekély. Szárazszem-betegségnél, amikor a szaruhártyán lévő védő könnyfilmréteg mennyisége és minősége megváltozik, szintén okozhatja ezt a betegséget. Idősebb állatokban, elsősorban kutyákban a szemhéjak szövetszaporulatai, daganatai is okozhatnak fekélyt az állandó irritáció révén. Macskák esetében a Herpesz vírusfertőzés is okozhatja ezt a szembetegséget.

Így nem csak magát a szaruhártya fekélyt kell kezelni, hanem a háttérben lévő kiváltó okot is meg kell szüntetni. Például szemhéjállási rendellenességnél műtéti szemhéjkorrekciót kell elvégezni, míg egy szemhéjdaganatnál sebészi úton kell eltávolítani a szövetszaporulatot.

Hogyha a felszíni hámsejtek megsérülnek a szaruhártyán – amely enyhe trauma hatására is megtörténhet -, akkor szabad út nyílik a különböző kórokozóknak. Ezek a kórokozók olyan fehérjebontó enzimeket termelhetnek, amelyek továbbkárosítják a szaruhártya mélyebb rétegeit, ezzel feloldva annak a szerkezetét. Az ily módon kialakuló szaruhártya fekélyt nevezzük olvadó fekélynek, amelynél eleinte csak felületi a sérülés, de azután nagyon hamar mélyülhet a károsodás. Egyes kutyafajtáknál (pl. francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier) sokszor tapasztaljuk ezt a tünetet.

 Mivel a szaruhártya fekély fájdalommal jár, ezért az állatok dörzsölhetik, vakarhatják a szemüket, ami viszont további károsodáshoz vezethet, úgynevezett ,,self” traumát okozva ezzel.

A szaruhártya fekély diagnosztikája

Az állatorvosi szemvizsgálat során egy nagyítóeszközzel, réslámpával vizsgáljuk meg a szaruhártya állapotát, hogy megállapítsuk a fekély mélységét. A vizsgálat során mindig elvégezzük a fluoreszcein próbát, amely segítségével meg lehet állapítani a szaruhártya fekély kiterjedését. Egy fluoreszcein festékkel bevont papírcsíkot érintünk a szemfelszínhez, amelyből kioldódva a festékanyag a mélyebb rétegeket festi meg, ahogy hozzákötődik a szövetekhez. Egy normál, sérülésmentes szaruhártya ép felszínét nem képes megfesteni ez a festékanyag.

A szaruhártya fekély kezelése

A felületes elváltozásokat gyógyszeres úton (szemcseppek, szemgélek segítségével) kezeljük, így elősegítjük, támogatjuk a szaruhártya regenerációját. Sok esetben használjuk az állat saját véréből elkészített szérumot, amelyet, ha a szembe csepegtetünk, elősegítjük a szaruhártya gyógyulását. Ugyanis a szérum a kórokozók fehérjebontó enzimjeinek a többségét inaktiválja.

Mély fekélyeknél viszont nagyon intenzív kezelés és gyakori kontrollvizsgálatok szükségesek. Olykor az elváltozás olyan súlyos, hogy a sebészi ellátás mellett kell dönteni. További információkat a műtétről A szaruhártya fekélyek műtéti ellátása című tájékoztatónkban olvashat.

 dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya fekély állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya fekély

Érintett állatok:
macska, kutya (főleg francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier)

Genetikai öröklődésű-e:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa, fluoreszcein tesztcsík

Kezelés:
A betegség gyógyszeres illetve műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
Bármilyen kóros elváltozás az állat szemén vagy a látásában mielőbbi állatorvosi szemészeti vizsgálatot igényel, hogy ne súlyosbodjon az elváltozás mértéke.

Létezik-e ellene oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.

A szemhéjak kifelé vagy befelé fordulása

A különböző szemhéj deformitások nagyon gyakori tünetek kutyákban. A szemhéjak kifelé vagy befelé fordulása hátterében – főként kutyákban – leggyakrabban örökletes ok áll. Macskákban a legtöbbször sérülés (verekedés) következményeként láthatunk olyan szemhéj alakváltozást, melyet műtétileg kell orvosolni. Bizonyos kutyafajták gyakrabban érintettek, a nagytestű, laza testfelépítésű kutyafajták közül a masztiffok, a bernáthegyi, a moszkvai őrkutya, a leonbergi vagy Bordeaux-i dog említhetők leggyakrabban. A kisebb testű kutyák közül elsőként kell megemlíteni a Shar Pei fajtát és a spánieleket.

A szemhéjak rendellenes állása rendkívül sokféle lehet, a leggyakoribb ha a szemhéj (főként az alsó) befelé fordul. A befelé forduló szemhéj minden egyes pislogásnál irritálja a szaruhártyát, a szem legkülső rétegét, amely jelentős diszkomfort érzetet és fájdalmat okoz. Az állat hunyorog, szeme váladékozik, súlyos esetben a szaruhártya átszakadhat, amely esetén csak sürgős műtéttel menthető meg a szem.

A szemhéjak nemcsak befelé hanem kifelé és fordulhatnak, sőt gyakran úgynevezett kombinált entrópium – ektrópium (befelé és kifelé fordulás) alakul ki, melynek műtéti ellátása is összetettebb.

A szemhéj betegségei, deformitásai rendszerint már fiatal, fél-másfél éves korban észrevehetők, és műtétileg orvosolhatók. Vannak azonban olyan esetek, amikor idősebb korban alakulnak ki a fenti elváltozások. Ilyen például, ha az állat fejét vagy szemkörnyékét sérülés éri, és megváltozik a szemhéjak alakja, kontúrja, vagy ha fogyással járó betegségeknél olyan mértékben csökken a szem körüli (és mögötti) területen a zsírszövet, hogy a szem „beesik” és emiatt befelé fordulnak a szemhéjak. Az alapok felderítésén kívül ilyen esetben is műtétileg kell korrigálni az állat szemhéjait, csökkentve a szem fájdalmasságát.

Hasonló betegség

Szorosan nem a szemhéj deformitásokhoz tartozó kórkép, az ún. prominens orredő, pl. mopszban, amikor az orr és a szem közötti bőrterület olyan ráncos, hogy a felemelkedő bőrredő sérti a szaruhártyát. A tartós irritáció a szaruhártya pigmentációját, illetve ha ez kiterjedt formában jelentkezik, jelentős látásromlást okoz.

Ha a kutyánál vagy macskánál szemmel láthatóan befelé forduló szemhéjat vagy a szemhéj lógását tapasztalja, okvetlenül állatorvosi vizsgálatra van szükség. Hasonlóan sürgős vizsgálatra van szükség, ha az állat hunyorog, fájdalmat jelez, váladékozik a szeme.

dr. Fenyves Ildikó

A kutya KCS (szárazszem-betegség) egy igen gyakori állatorvosi szembetegség

A szárazszem-betegség kutyákban sok esetben, macskákban esetenként fordul elő. Legérintettebb fajták a cocker spániel, az angol bulldog, a West Highland White terrier, a mopsz, a pekingi palotakutya, a Yorkshire terrier, a Shih tzu, a tacskó, a csivava, a pincser, nagytestűek közül pedig a német juhászkutya.

A könnyfilmnek – amely a szaruhártyát és kötőhártyát egyenletesen fedi – nélkülözhetetlen védő szerepe van. Ha a könnyfilm minősége vagy mennyisége megváltozik – szárazszem-betegség esetén csökken a mennyisége – az érintett szem védtelenebb lesz. Így minden regenerációs folyamat lassabban és nehezebben tud végbemenni.

A szárazszem-betegség tünetei

A tünetek fokozatosan jelentkeznek. Eleinte hunyorgás, a harmadik szemhéj előesése észlelhető, továbbá szűnni nem akaró hurutos-gennyes szemváladékozás. A kötőhártya duzzadt, kivörösödött, a szaruhártya száraz megjelenésű. Ha a kóros elváltozás régóta fenn áll és kezeletlen marad, akkor az idült gyulladás további tünetei is megjelennek a szaruhártyán. Ilyen elváltozás az erekkel való átszövődés, pigmentáció és kifekélyesedés (folytonosság hiánya). A folyamatos szemváladékozás miatt és a betegség fájdalmassága miatt az állat sokszor kaparja a szem környékét, így a szemhéjak gyulladása is kialakulhat. Ezen kívül sokszor tapasztaljuk az orrtükör szárazságát, repedezettségét is, leginkább az elhúzódó esetekben.

A szárazszem-betegség kialakulása és lefolyása

A szárazszem-betegség kialakulásának oka a könnytermelés csökkenése. Ez az elváltozás különféle eredetű lehet. A könnymirigy akár már veleszületett módon alulfejlett is lehet. A betegség hátterében fertőző okok (például a macskanáthát okozó macska Herpesz vírus) is állhatnak, de akár hajlamosító tényező lehet egyes anyagforgalmi és hormonális betegség (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, Cushing-kór) is. Ugyanakkor a leggyakoribb típusú szárazszem-betegség immunológiai hátterű. Ilyenkor a könnymirigy sejtjeit az állat saját immunrendszere „megtámadja”, ezáltal csökken a könnytermelése. Ritkán az arcideg bénulása miatt a könnymirigy beidegzése is sérülhet, amely szintén a könnytermelés csökkenését eredményezi. Szintén a könnytermelés csökkenését okozza a harmadik szemhéj mirigyének műtéti eltávolítása. Ennek a mirigynek az előesése gyakran előforduló szembetegség, amelyet minden esetben meg kell próbálni visszahelyezni és nem eltávolítani. Az eltávolítás következménye, vagyis a nem megfelelő könnytermelés gyakran hónapokkal vagy évekkel később jelentkezik. Ilyen esetben az érintett szemet az állat élete végéig kezelni kell.

A szárazszem-betegség diagnosztikája

A diagnózis felállításakor ki kell zárni az egyéb oktanú kötőhártya- illetve szaruhártya-gyulladásokat. Példának okáért azonos fajtákban gyakran okozhatják a szaruhártya hosszan elhúzódó gyulladását a rendellenesen befelé növő pillaszőrök is, akár a túlzottan beemelkedő arcorri redő is, amely folyamatosan dörzsöli a szaruhártya felületét.

Szárazszem-betegség esetén viszont először a könnytermelés mértékét kell meghatározni. Ennek megállapítására a rendelőben is könnyen, gyorsan elvégezhető Schirmer-könnyteszt használható. A vizsgálat során egy festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk az alsó kötőhártyazsák középső–külső részébe. A felszívódó könny mennyisége a skáláról leolvasható. Hasonló módon működik a „Phenol red thread” teszt is. Továbbá vizsgáljuk még a szaruhártya állapotát, a hám esetleges folytonossági hiányait. Erre a célra különböző festékanyaggal átitatott csíkokat használunk (Fluoreszcein, Rose bengal, Lissamin green tesztcsíkok).

A szárazszem-betegség kezelése

Amennyiben a szárazszem-betegség meghatározásra kerül, többoldalú és túlnyomórészt élethosszig tartó kezelésre van szükség. A kezelés legfontosabb célja a szem védelme, a könnytermelés serkentése és a tünetek mérséklése. A szárazabb szem ugyanúgy, mint az embereknél, az állatoknak is diszkomfort érzetet, fájdalmat okoz.

A könnytermelés serkentése céljából több, immunrendszerre ható hatóanyag áll rendelkezésünkre. Ezeket a hatóanyagokat szemcseppek vagy szemkenőcsök formájában kell alkalmazni, általában naponta 1x-3x, rendszerint az állat élete végéig kell. A legismertebb ilyen készítmény a ciklosporin tartalmú Optimmune szemkenőcs. Alternatív megoldásként alkalmazható az ún. pimecrolimus hatóanyag tartalmú szemkenőcs is, mellyel igen jók a tapasztalataink.

A könnyfilmet helyettesítő emberi műkönnyek egy része a gyakorlatban nem működik, mert a megfelelő pótláshoz meglehetősen gyakran kellene alkalmazni ezeket a cseppeket az állatoknál.

A hialuronsavas készítmények, amelyek hatóanyaga speciális polimerizált szerkezetüknek köszönhetően nem mosódik ki olyan gyorsan a szemből, így a műkönnyekkel ellentétben ritkábban is elegendő használni.

Ha már szövődmények is kialakultak, azokat mindenképpen kezelni kell. Ilyen lehet például a másodlagos bakteriális fertőzés, amelyet antibiotikummal kezelünk, míg a szaruhártya fekélyt regeneráló készítményekkel. Viszont ezeket rendszerint már nem kell hosszútávon használni.

A betegség mihamarabbi felismerése és kezelése rendkívül fontos, mert a kóros állapot megfelelő gyógyszerekkel jól orvosolható. Ha viszont a kezelés nem történik meg időben, akkor súlyos szövődmények alakulhatnak ki, amelyek az állatnak fájdalmat, szenvedést és látászavart okozhatnak.

dr. Fenyves Ildikó

A szárazszem-betegség (keratoconjuctivitis sicca) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Szárazszem-betegség (KCS = Keratoconjuctivitis sicca).

Elterjedése: 
Kutyákban gyakori, macskákban ritka.

Állatok: 
Kutya, macska.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség bizonyos esetekben genetikai öröklődést mutat.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: 
Réslámpa, Schirmer könnyteszt, Phenol red thread teszt.

Kezelhető-e: 
A betegség gyógyszeres úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik védőoltás.


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva.
error: Content is protected !!