Blog

Mit jelent a harmadik szemhéj és milyen funkciója van az itt elhelyezkedő mirigynek állatokban?

Az állatok harmadik szemhéja vagy pislogóhártyája a szem belső (orr felőli) területén elhelyezkedő, kötőhártyával fedett kis „hártya”, melynek a széle gyakran pigmentált. Funkciója sokrétű: védi a szemet, a könnyfilmet eloszlatja, különböző „védőanyagokat”, úgynevezett immunglobulinokat termel. Az alapjában elhelyezkedő mirigy jelentős szerepet játszik a könnytermelésben (annak körülbelül egyharmadát szolgáltatja), eltávolításakor a könnytermelés jelentősen csökken és szárazszem-betegség alakulhat ki a későbbiek során. Emiatt nem vagy csak egészen kivételes esetben, például a mirigy súlyos roncsolódásával járó esetekben vagy daganatos betegségeknél távolítjuk el azt.

Milyen betegségei vannak a harmadik szemhéjnak?

A leggyakoribb kórforma a harmadik szemhéj mirigyének előesése, amikor a belső szemzugban egy kisebb-nagyobb, általában sima felszínű és többnyire nem fájdalmas, rózsaszín duzzanatot vesz észre a tulajdonos. Elsősorban kutyákban, de ritkán macskákban is előfordulhat. Ez a duzzanat rizsszemnyi, sőt akár bab vagy cseresznye méretű is lehet (innen ered a kórkép egyik elnevezése is: “”cseresznye-szem”” vagy “”cherry-eye””). Első pillanatra összetéveszthető a már lényegesen ritkábban előforduló harmadik szemhéj porcának az előesésével. Ez utóbbi a pislogóhártyában lévő porc deformációját jelenti. Szintén ritkán előfordulhatnak különböző szövetszaporulatok, daganatok a pislogóhártyán, és előfordulhat e képlet traumás sérülése, szakadása is.

Hogyan kezeljük a harmadik szemhéj mirigyének az előesését?

Az itt elhelyezkedő mirigyet a bevezetőben említett okoknál fogva nem szabad eltávolítani. Az eltávolítást követően ugyanis nagy eséllyel a szárazszem-betegség tünetei alakulnak ki az állaton (a kutya szeme csipás, piros, váladékozik stb.) és élethossziglan tartó kezeléssel tudjuk csak kezelni a szemet. Kevesebben tudják, hogy akkor is nagy valószínűséggel szárazszem-betegség alakul ki a későbbiekben, ha a mirigy műtéti repozíciója nem történik meg, vagy nem időben történik meg.
Az előesett mirigyet tehát műtétileg helyezzük vissza az eredeti anatómiai pozíciójába. Különböző technikákat ismerünk ill. alkalmazunk, mindegyik precíz kivitelezést igénylő módszer, és mindegyiknél arra törekszünk, hogy a mirigy állományát a legkevésbé sértsük. A legelterjedtebb az úgynevezett „zsebtechnika”, amikor a pislogóhártya belső felületén kialakított kis nyálkahártya zsebbe rögzítjük a mirigyet nagyon apró öltésekkel és rendkívül vékony (általában) felszívódó szemészeti varrófonallal.

Milyen komplikáció adódhat a műtétet követően?

Fontos tudni, hogy – főként nagytestű kutyákban, bulldogokban – előfordulhat, hogy az eltávolítást követően ismét „előesik” a mirigy, még akkor is, ha szakmailag mindent megfelelően végeztünk. Ebben az esetben újabb műtétre van szükség, lehetőleg mihamarabb. A műtétet követőn védőgallért adunk az állatra, megakadályozva, hogy dörzsölje, kaparja a szemét (a szemészeti műtéteknél a szem védelme érdekében ez egy elkerülhetetlen teendő).

dr. Fenyves Ildikó

A harmadik szemhéj mirigyének előesése (,,Cherry eye”) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Harmadik szemhéj mirigyének előesése (,,Cherry eye”).

Elterjedése:
Gyakori.

Érintett állatok:
Főleg kutya, ritkán macska.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Kezelhető-e:
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

A zöldhályog (glaukóma) szembetegség elnevezése

A zöldhályog (glaukóma) nevű szembetegség a szem belső nyomásának emelkedését jelenti, amely egyaránt érinti a kutyákat és a macskákat, nem csak az embereket. A glaukóma szó görög eredetű, amely kékes-zöld színt jelent, emiatt nevezik ezt a betegséget zöldhályognak is.

A zöldhályog (glaukóma) tünetei

Sajátos tünetekkel jár ez a fajta szembetegség.  Az állat rendszerint nyugtalan (de olykor nagyon aluszékony is lehet), fájdalmat jelez, a szem fehér színű ínhártyáján sok ér válik láthatóvá. Előrehaladottabb esetben már kialakulhat a szaruhártya ödéma is, amelynél a szaruhártya színe megváltozik (fehéres szürke, esetleg kékes, esetenként halvány kékeszöld színű). Ugyanakkor a szemgolyó észrevehető módon megnagyobbodik, és látászavar lép fel.

A zöldhályog (glaukóma) kialakulása és lefolyása

A háttérben lehet genetikai ok is, amely bizonyos fajtákban (pl.: beagle, labrador retriever, amerikai cocker spániel, basset hound, dán dog, Chow chow, Samoyed) megemelkedett belső szemnyomást eredményez, akár már fiatal korban is. Emiatt nagyon fontos, hogy tenyésztésbe vétel előtt mindenképpen ellenőrizni kell a szemészeti szűrővizsgálat során az adott egyed belső szemnyomását is.

Ugyanakkor a glaukóma másodlagosan is kialakulhat, valamilyen más szembetegség következményeként (pl. szemlencse luxáció/szemlencse ficam, korábbi belső szemgyulladás/uveitis vagy penetráló szaruhártya sérülés). Lencse luxáció (lencseficam) során a szemlencse helyzete megváltozik, előrefelé elmozdulhat, így az elülső szemcsarnokba kerülve meggátolja a csarnokvíz elvezetését. Uveitis ill. penetráló szaruhártya sérülés során különböző gyulladásos anyagok, sejtek valamint letapadások fogják megakadályozni a csarnokvíz elfolyását. Az úgynevezett letapadások a szivárványhártya (írisz) és a szemlencse valamint a szivárványhártya és a szaruhártya belső rétege között jön létre.

Ha nincs időben észrevéve és kezelve a glaukóma, akkor a szem hátulsó részében, az ideghártyában visszafordíthatatlan károsodások jöhetnek létre, amelyek akár órák vagy napok alatt az állat megvakulását okozhatják. Ezért nagyon fontos, hogy az ebben a szembetegségben érintett állatok minél hamarabb állatorvoshoz kerüljenek, aki a megfelelő vizsgáló eszközzel ellenőrzi a belső szemnyomás értékét és el kezdi a kezelést.

 A zöldhályog (glaukóma) felismerése és diagnosztikája

A szemnyomás mérését kifejezetten állatorvosi használatra gyártott TonoPen-Vet vagy TonoVet nevű eszközzel végezzük el. A vizsgálat éber állapotban történik, néhány másodperces folyamat és nem jár fájdalommal, mivel a mérést megelőzően az állat szemébe érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk. Ezen kívül egy kiegészítő vizsgálat elvégzése is szükséges, amely a kezelés megállapításához nagyon fontos. Ez a vizsgálat a gonioszkópia (csarnokzug vizsgálata).

A zöldhályog (glaukóma) kezelése

A glaukóma kezelése történhet szemcseppekkel és műtéti megoldásokkal is (pl. a sugártest fagyasztása/cyclocryotherapia vagy a sugártest lézeres destrukciója/cyclophotocoagulatio). A kezelés viszont csak akkor lesz eredményes, ha megtaláltuk a magas szemnyomás okát. Pl. szemlencse luxáció során, ha az elmozdult szemlencsét eltávolítjuk, akkor a szem belső nyomása rendeződik.

dr. Fenyves Ildikó

A zöldhályog (glaukóma) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Zöldhályog (Glaukóma).

Elterjedése: 
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska, kutya.

Genetikai öröklődésű-e: 
Bizonyos esetekben igen (pl.: beagle, labrador retriever, amerikai cocker spániel, basset hound, dán dog, Chow chow, Samoyed).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető.

Diagnosztika: 
Szemnyomásmérő eszköz (TonoPen, Schiötz-tonométer, TonoVet), gonioszkópia (csarnokzug vizsgálat).

Kezelhető-e: 
A betegség gyógyszeres és műtéti úton is kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

A felületes idült szaruhártya-gyulladás egy több néven ismert állatorvosi szembetegség

A szem szaruhártya rétegének egyik leggyakoribb betegségéről van szó, amelyet mind az állatorvosi szakirodalomban, mind a hétköznapi életben is többféleképpen neveznek meg:

• idült, felületes szaruhártya-gyulladás
• keratitis superficialis chronica
• Überreiter-szindróma
• pannus
• krónikus immunmediált keratoconjunctivitis szindróma (CIKS)

A pannus leggyakrabban német, belga és ausztrál juhászkutyákban fordul elő valamint e fajták keverékeiben. De számos egyéb kutyafajtában is leírták már ezt a betegséget.

A pannus tünetei

A gyulladás során mindkét szem szaruhártyáján fokozatosan kialakuló, festék lerakódással, ún. pigmentációval járó elváltozás jellemző. A tünet többnyire mindkét oldalon észlelhető, nem vagy csak kis mértékben fájdalmas, és ritkán tapasztalható váladékozás.

Az elváltozás gyakran először magas UV sugárzás esetén, napfényes időben jelentkeznek vagy akkor tapasztalható kiújulás. A már kezeléssel megfelelően „szinten tartott” állatok döntő többsége akkor mutat ismét komolyabb tüneteket, ha például havas időben erős napsütésnek van kitéve.

A pannus kialakulása és lefolyása

Ez a fajta szembetegség autoimmun eredetű, vagyis az állat immunrendszere nem ismeri fel a saját sejtjeit, és emiatt a szaruhártyában gyulladásos reakció jön létre.

Az elváltozás a szaruhártya legfelső (ún. epithel) és az alatta lévő (ún. stróma) réteg felső részét érinti, ahol az amúgy vérereket nem tartalmazó szövetben vascularizáció (vérerek megjelenése) kezdődik. A szaruhártya felső rétegének hámsejtjei proliferálódnak, és gyakran festékanyagok rakódnak le ugyanitt.

A pannus kezelése

Ebben a szembetegségben érintett állatokat nagyon ritkán tudjuk véglegesen meggyógyítani. A cél mindig az, hogy jól látó, fájdalommentes állapotot érjünk el a kutya szeménél. A szaruhártya teljes területének átlátszóságát többnyire nem tudjuk elérni. Sajnos ezeket a kutyákat életük végéig kezelni kell. Azonban tapasztalataink szerint vannak olyan tünetekkel rendelkező egyedek is, amelyeknél a szaruhártya kisebb része érintett csak, és az évek során sem mutat rosszabbodó állapotot a szemük. Az ilyen esetekben rendszeres szemészeti kontroll mellett egyedileg döntjük el, kezelni kell-e vagy sem a szemet. Ezt természetesen csak gyulladástól mentes estekben, és jól látó kutyáknál javasolhatjuk. Sokszor megfigyelhető, hogy viszonylag fiatalkorú kutyákon jelentkező tünetek általában súlyosabbak, mintha az első elváltozásokat 4-5 éves kutyákon fedezzük fel először.

A beteg állatok gyógyítása fokozatosan, több lépésben történik, mindig az adott egyedre nézve kell meghatározni a megfelelő gyógymódot. A tünetek súlyosságának megfelelően helyileg adunk gyulladáscsökkentő szemcseppet vagy szemkenőcsöt, valamint többségében szájon át is adható hasonló hatóanyagú gyógyszereket is. Nagyon jó tapasztalataink vannak a ciklosporin tartalmú szemkenőcsökkel, az UV-szűrős kontaklencsékkel illetve a pimecrolimus hatóanyagú szemkenőccsel is. Mivel az elváltozás csak a szaruhártya külső részét érinti, nagyon nagy kiterjedésű pigmentlerakódásnál valamint a kezelésre nem vagy gyengén reagáló állatok esetében a szaruhártya festékes rétegének műtéti eltávolítását (ún. felületes keratektómia) javasoljuk.

dr. Fenyves Ildikó

A felületes idült szaruhártya-gyulladás (Überreiter-szindróma/Pannus) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Felületes idült szaruhártya-gyulladás / Überreiter-szindróma / pannus / keratitis superficialis chronica / krónikus immunmediált keratoconjunctivitis szindróma (CIKS)

Elterjedése: 
Gyakori.

Állatok: 
Német, belga, ausztrál juhászkutyák és e fajták keverékei.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Réslámpa.

Kezelhető-e: 
A betegség kezelhető, de ritka a 100%-os gyógyulás.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

Mit jelent a kifejezés: Collie szemanomália, Collie szembetegség?

A collie szembetegséget röviden a szakirodalom „CEA“-ként említi, és egy veleszületett szembetegséget jelent, amely azonban nem csak a collie  (skót juhász) fajtában fordul elő. A szem fejlődésének olyan zavara, amely esetén az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke rendkívül sokféle lehet, az enyhétől a vaksághoz vezető súlyosságig, és rendszerint mindkét szemet érinti. A nőstény és kan kutyák között hasonló arányban fordulhat elő, és nem befolyásolja a betegség megjelenését az sem, hogy milyen színű az állat.

Milyen fajtákban fordul elő a betegség?

Skót juhász- (Collie) és Shetlandi juhászkutya (Sheltie) fajtákban a legelterjedtebb. Érdemes tudni, hogy a Sheltie nem egy „mini“ skót juhász, két külön fajtáról van szó. Kisebb mértékben, de érintett még e betegség tekintetében az ausztrál juhászkutya és az egyre divatosabb Border collie is. 

Milyen arányban fordul elő a betegség?

E szembetegség előfordulása rendkívül elterjedt a skót juhászkutya hosszú szőrű és a kevéssé ismert rövid szőrű változataiban is, illetve a Shetlandi juhászkutyában. Az első felmérések az Amerikai Egyesült Államokban történtek, ahol egy 1969-es felmérés szerint 75-97%-os érintettség volt igazolható. Azóta természetesen számos vizsgálatot végeztek, és az egyre elterjedtebb szemészeti szűrővizsgálatok eredményeképpen a betegség előfordulása csökkent, de így is nagyon magas. 

Hogyan öröklődik a Collie szemanomália?

Az öröklésmenetre úgynevezett autoszómális recesszív öröklésmenet jellemző, amely azt jelenti, hogy két egészséges szemű, de úgynevezett „hordozó“ kutya utódai között is születhet e betegségben szenvedő állat. Ennek az esélye, ha mindkét szülő hordozza a betegségért felelős gént, 25 %. Csak genetikai vizsgálattal igazolt, nem hordozó és mentes minősítésű szűrővizsgálattal rendelkező kutya utódai között várható 100%-ban egészséges szemű kölyök.

Milyen tünetekkel jár a Collie szembetegség?

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a szemészeti tünetek különböző súlyosságúak lehetnek. A betegség ugyan mind a két szemet érinti, de nem azonos fokban.  Körülbelül 10% az esélye egy igazolt „CEA“ szembeteg kutyának a részleges vagy teljes retina leválásra, amely vaksághoz vezet. Ez az arány relatív nagy, de annak a jelentősége még nagyobb, hogy ezen állatok biztosan örökítik a betegséget tovább.

Míg  szürkehályog vagy glaukóma (zöldhályog) esetén kifejezett jeleket lát a kutya tulajdonosa, Collie szembetegség esetén külsőleg rendszerint  nem láthatóak a betegség tünetei, gyakran csak a látóképesség romlása vagy a teljes vakság észlelhető. Időben elvégzett szemvizsgálattal e szembetegség tünetei diagnosztizálhatók.

A szemfenék (fundus) vizsgálatával látható jelei vannak e betegség megjelenésének. A szemfenék vizsgálatával négy fő elváltozás észlelhető e betegségnél, leggyakrabban az érhártya ereinek elváltozása (hypoplasia), és az esetek kisebb részében a látóidegben vagy a környező retina részeken lévő bemélyedés, úgynevezett coloboma figyelhető meg. E betegséggel terhelt kutyák 5-10%-ában retina leválás és kevesebb mint 5%-ában vérzés látható az ideghártyán, melyek rendszerint teljes vaksághoz vezetnek. 

Hogyan lehet vizsgálni e betegséget?

Két fő módszerrel lehet e betegséget vizsgálni: szemfenékvizsgálattal és genetikai vizsgálattal.

Szemfenékvizsgálat:

A szemfenékvizsgálat során  a kutyának egy rövid hatású, körülbelül 2-3 óráig tartó pupillatágító szemcseppet adunk, amely az állat tájékozódását nem befolyásolja. A szemfenékvizsgálat egy úgynevezett oftalmoszkóppal történik, amelynek különböző fajtái vannak. Jelenleg technikailag a legkönnyebb és legpontosabb vizsgálati eljárás a digitális funduskamerákkal történik, amely a retinának viszonylag nagy részét  teszi  egyszerre láthatóvá a vizsgáló számára, és  akár 30-40 képet is készítve, majd azokat akár utólag értékelve, az archiválást is lehetővé teszi.

Genetikai vizsgálat:

A másik lehetőság a vérből végzett genetikai vizsgálat, amely nemcsak azt hivatott vizsgálni, hogy a kutya szeme egészséges-e, hanem azt is, hogy a betegségért felelős gént hordozza-e, tehát örökítheti-e a betegséget. Sajnos a vizsgálat ára határt szab a lehetőségeknek, és jelenleg hazánkban kevés kutyát vizsgáltat a tenyésztője ilyen módon.

Természetesen egyik vizsgálathoz sem szükséges a kutya bódítása.

A CEA szemszűrésnél alapvető szempont, hogy a kölykök szűrése időben megtörténjen, amely ideális esetben 5-8 hetes kor között van. Ezután ugyanis az ideghártya fokozatosan kialakuló pigmentállománya „elfedheti“ az érhártyán lévő egészen diszkrét, korai jeleit e szembetegségnek.

Mi a tenyésztők feladata?

Nagyon fontos lenne, hogy a fenti fajták egyedeit és a megszülető kölyköket 5 és 8 hetes korban megvizsgálják, és csak mentes minősítéssel rendelkező kutyát vegyenek tenyésztésbe. Az előzőekben ismertetett öröklésmenet szerint két mentes állat utódai között is van esély beteg kölyök születésére, de rendszeres szemészeti szűrővizsgálat alkalmazásával jelentősen vissza lehetne szorítani a betegség elterjedését.

Mit tehetnek a leendő skót juhászkutya, Sheltie, ausztrál juhászkutya vagy Border collie tulajdonosok?

Mindenekelőtt érdemes tudni e betegségről, és a tenyésztőtől rákérdezni, hogy megtörtént-e a kölykök szűrése, és az időben történt-e.

Nem mentes minősítésű kutya hobbikutyaként ugyanolyan hűséges társa a gazdájának, és rendszeres szemészeti vizsgálattal ellenőrizhető a kutya látóképessége. Az állattartónak  azt  nagyon fontos szem előtt tartania, hogy a kutya tenyésztése nem javasolt.

dr. Fenyves Ildikó

A Collie szembetegség (CEA) nevű állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Collie szembetegség/szemanomália (CEA = Collie eye anomaly).

Elterjedése: 
Gyakori.

Állatok: 
Kutya (Shetlandi juhászkutya/Sheltie, skót juhászkutya/Collie, ausztrál juhászkutya/Aussie, Border collie).

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség genetikai öröklődést mutat (autoszómális recesszív).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető (5-8 hetes kor között célszerű).

Diagnosztika: 
Szemfenékvizsgálat és genetikai vizsgálat.

Kezelhető-e: 
A betegség nem kezelhető.

Megelőzhető-e: 
Ha a genetikailag hordozó egyedeket nem vesszük tenyésztésbe, akkor igen.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség nem megelőzhető oltással.