Blog

Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre inkább a tudatos kutyatenyésztés kerül előtérbe, a legtöbb tenyésztő törekszik arra, hogy mind az állat külleme, mind pedig az egészségügyi állapota megfelelő legyen.

Küllem tekintetében nem nehéz a legkiválóbb állatokat tenyésztésbe venni, a tenyészszemlék, kiállítási eredmények erre lehetőséget adnak. Nehezebb kérdés a kutya egészségügyi állapotának „feltérképezése“. Bizonyos hibák nehezen felderíthetők, a csípőízületi diszplázia vagy egy veleszületett szembetegség sokáig rejtve maradhat, mind a tenyésztő, mind a kölyköt megvásárló kutyatartó előtt.

Mit jelentenek ezek a veleszületett szembetegségek, és miért fontos egy kutyatenyésztő részére a szűrővizsgálatok igénybevétele?

Évről évre nő azon veleszületett szembetegségek száma, amelyek öröklésmenete, pontos tünetei és kórlefolyása részleteiben ismertté válik. Mára már többnyire az összes kutyafajta öröklődő szembetegsége ismert.

A legelső szempont, amikor e kérdéskört vizsgáljuk, hogy látható-e akár a tenyésztő, akár a kutyatartó részéről az állat szemén bármilyen elváltozás. Vannak bizonyos szembetegségek, melyek esetén szembetűnőek ezek a tünetek. Ilyen például az előrehaladott szürkehályog, vagy például, ha a kutyának láthatóan kisebb a szemgolyója (mikroftalmia).
A szembetegségek másik része az a csoport, amelyeket külső megtekintéssel még egy állatorvos sem vesz észre, ilyen esetekben szemfenék, ERG- vagy genetikai vizsgálat szükséges az egyes betegségek felismeréséhez. Ilyen például a retina diszplázia, Collie szembetegség vagy a progresszív retina atrófia.

Fontos hangsúlyozni, hogy természetesen számos szembetegség nem mutat örökletes jelleget, és bár ezek felismerése is döntően befolyásolja egy kutya tenyészértékét, nem örökíti át az utódokra.

A tenyésztői jó hírnévnek alapfeltétele a hosszú távú megbízhatóság, amely korrekt és szakmailag megalapozott állatorvosi vizsgálat igénybevételét is feltételezi a kutyatartók részéről, és ez többek között anyagi áldozattal jár. Sok olyan tenyésztő van, aki hosszú évtizedes munkájával ezt már megalapozta, és beépíti a kutya eladási árába ezeket a költségeket, éppúgy mint a chip vagy az első oltások árát.

Mit vizsgálunk és mivel, azaz melyek a leggyakoribb szembetegségek, melyeket a szemszűrésnél vizsgálunk és milyen diagnosztikai eszközöket használunk?

A leggyakoribb szemészeti betegségek, melyeket vizsgálunk:
szürkehályog (cataracta)
progresszív retina atrófia (PRA)
Collie szemanomália (CEA)
retina diszplázia
glaukóma (zöldhályog)
• perzisztáló pupillaris membrán
• szemhéj deformitások
mikroftalmia (kisebb szemgolyó)
szaruhártya disztrófia

Az eszközök, melyek segítségével végezzük a szemészeti szűrővizsgálatokat:
réslámpa
gonioszkópiás lencse
szemtükör (oftalmoszkóp)
a szemfenék képek archiválására alkalmas szemfenékvizsgáló kamera (digitális oftalmoszkóp)
szemnyomásmérő (tonométer)

Milyen módon és mely életkorban vizsgálhatók a veleszületett szembetegségek?

A szemészeti betegségek vizsgálata az állat alapos megfigyelésétől egészen az agyi reflexek vizsgálatán át rendszerint a szemfenék (fundus) vizsgálatával fejeződik be. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor egyéb kiegészítő vizsgálatokat, például szemészeti ultrahang- vagy ERG-vizsgálatokat, esetenként DNS-vizsgálatot kell igénybe venni ahhoz, hogy felderítsünk egy szembetegséget. A DNS-vizsgálatokkal nemcsak azt vizsgáljuk, hogy az adott egyed szeme egészséges-e, hanem, hogy hordozza-e a betegség kialakulásáért felelős gént, hiszen ilyen esetben átörökítheti azt utódaira.

Ezen bonyolultnak tűnő kiegészítő vizsgálatok az esetek legnagyobb részében elkerülhetők, és egy viszonylag egyszerű alapvizsgálattal illetve a kutya szemfenékvizsgálatával nagy pontossággal elvégezhető egy kutya szemészeti szűrővizsgálata, amely körülbelül 30-40 percet vesz igénybe.

A szemfenék vizsgálatához a kutya mindkét szemébe egy rövid, néhány óráig ható pupillatágító hatású szemcseppet cseppentünk, amely lehetővé teszi az ideghártya alapos vizsgálatát. A vizsgálat természetesen éber állapotban történik és fájdalommentes.

A kutya fajtájában jellegzetesen előforduló betegségek típusa az, ami meghatározza a vizsgálat időpontját. A Collie szembetegség szűrését, ha szemfenékvizsgálattal végezzük, 5-8 hetes korig el kell végezni, mert a későbbiekben a retina pigmentrétege elfedheti azokat a diszkrét jeleket az ideghártyán, melyek e betegségre jellemzők. Nem helyes tehát csak a tenyésztésbe vétel előtt egy már felnőtt állatot vizsgálni. Vannak fajták viszont, ahol ezen vizsgálatok felnőtt korban is, vagy csak felnőtt korban végezhetők el megbízhatóan.

Kötelező-e bizonyos fajtáknál a szemészeti szűrővizsgálat?

Egyre több kutyafajta szemészeti szűrővizsgálata kötelező nemcsak külföldön, hanem hazánkban is.

Milyen igazolást állít ki az állatorvos?

A veleszületett szembetegségek vizsgálatáról az állatorvos legalább két nyelvű igazolást állít ki, amelyen szerepelnek a kutya adatai, egyedi azonosítási száma (chip száma), a tenyésztő illetve a tulajdonos adatai.

dr. Fenyves Ildikó

Brachycephal kutya szembetegség a prominens orr-redő vagy másnéven orr-redő trichiasis

Az úgynevezett brachycephal kutyafajtákat (rövid fejű ill. orrú fajták, pl. pekingi palotakutya, különböző bulldogok, mopsz) érinti gyakran ez a szemészeti elváltozás, amikor az orrhát területéről egy bőrredő (más néven prominens orr-redő) kiemelkedik, és ezáltal hozzáér a szem szaruhártyájához. Ez a kiemelkedő bőrredő állandóan irritálhatja a szaruhártyát, ami kóros folyamatok kialakulását okozhatja a szemgolyó felületén és ez fájdalmat okozhat az állatnak.

A brachycephal kutyafajtáknál fokozottan kell figyelni a kiemelkedő orr-redőre, mert ezeknek a fajtáknak a szeme kevésbé érzékeny más, hosszabb koponyaformájú kutyafajtákéhoz képest. Emiatt csak jóval később jeleznek fájdalmat, amikor már a szaruhártya károsodás igencsak előrehaladott állapotban van. Ugyanakkor ezek a rövid orrú fajták nagyméretű, instabil helyeződésű szemgolyóval és sekély szemgödörrel rendelkeznek, így a könnyfilm sem tud megfelelően eloszlani a szaruhártya felszínén valamint emiatt gyakoribb náluk a szemgolyó előesése. Sajnos további hátrányos anatómiai felépítésű a belső szemzuguk is, ahol sokszor látjuk a szemhéjak befelé fordulását (entrópium).

A prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) tünete

Főleg meleg, párás időben a kiemelkedő orrháti bőrredő területén a bőr különböző mértékben begyulladhat, így emiatt nagyon fontos, hogy ezt a területet tisztán tartsuk. Ez a gyulladt terület viszkető érzést vált ki az állatban, ezért elkezdi dörzsölni, vakarni, ami viszont komoly sérülést is okozhat a szemen. Ezt a folyamatot nevezzük ,,self traumának”.

A szaruhártyát folyamatosan irritáló szőrszálak – amelyek a kiemelkedő bőrredőn helyezkednek el-, festékanyag (pigment) lerakódást válthatnak ki, így egy pigmentációs folyamat zajlik le a szemben. Ha ez a pigmentációs folyamat egy összefüggő sejtréteget képez, az már az állat látóterét is csökkenti.

Sok esetben viszont nem következik be ezeknek a festékanyagoknak a lerakódása, hanem egy fájdalmas szaruhártya fekély alakul ki. Ez az elváltozás akár súlyos mértékű is lehet, amely már a szemgolyó állapotát is veszélyeztetheti. Több esetben tapasztaljuk, hogy már régóta fennáll a szaruhártyát érintő kóros elváltozás, de csak hónapok vagy évek múlva vált ki tüneteket. Ennek hátterében az áll, hogy a kor előrehaladtával változik a kutya könnyének összetétele, a fejformája, a szőrminősége és az izomzata, így a szem védtelenebb lesz. Emiatt fordulhat elő, hogy egy idősebb kutyában hirtelen súlyos tünetek alakulnak ki.

Prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) kezelése

Elsődleges célkitűzésünk, hogy megakadályozzuk a szőrszálak, a szemhéjak és bőrredők szaruhártyát érintő irritációját. Ehhez mindenképpen plasztikai műtétre van szükség, amely a szemhéjakat és/vagy a bőrredőket hozzuk megfelelő pozícióba. Ezzel a műtéti megoldással általában véglegesen orvosoljuk a problémát. 

dr. Fenyves Ildikó

[one_second]

Prominens orr-redő / Orr-redő trichiasis állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: prominens (túlzottan kiemelkedő) orr-redő vagy orr-redő trichiasis

Elterjedése: gyakori

Érintett állatok: brachycephal (rövid fejű illetve orrú) kutyafajták (pl. mopsz, pekingi palotakutya, különböző bulldogok)

Genetikai öröklődésű-e:

A betegség genetikai öröklődést mutat, de nem minden esetben lesz ennek klinikailag látható jele.

Szűrhető-e: A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: Teljes körű szemészeti vizsgálat réslámpával.

Kezelhető-e: A betegség plasztikai műtét segítségével kezelhető.

Megelőzhető-e: A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: A betegség ellen nem létezik védőoltás.
[/one_second]

[one_second]

A kutya KCS (szárazszem-betegség) egy igen gyakori állatorvosi szembetegség

A szárazszem-betegség kutyákban sok esetben, macskákban esetenként fordul elő. Legérintettebb fajták a cocker spániel, az angol bulldog, a West Highland White terrier, a mopsz, a pekingi palotakutya, a Yorkshire terrier, a Shih tzu, a tacskó, a csivava, a pincser, nagytestűek közül pedig a német juhászkutya.

A könnyfilmnek – amely a szaruhártyát és kötőhártyát egyenletesen fedi – nélkülözhetetlen védő szerepe van. Ha a könnyfilm minősége vagy mennyisége megváltozik – szárazszem-betegség esetén csökken a mennyisége – az érintett szem védtelenebb lesz. Így minden regenerációs folyamat lassabban és nehezebben tud végbemenni.

A szárazszem-betegség tünetei

A tünetek fokozatosan jelentkeznek. Eleinte hunyorgás, a harmadik szemhéj előesése észlelhető, továbbá szűnni nem akaró hurutos-gennyes szemváladékozás. A kötőhártya duzzadt, kivörösödött, a szaruhártya száraz megjelenésű. Ha a kóros elváltozás régóta fenn áll és kezeletlen marad, akkor az idült gyulladás további tünetei is megjelennek a szaruhártyán. Ilyen elváltozás az erekkel való átszövődés, pigmentáció és kifekélyesedés (folytonosság hiánya). A folyamatos szemváladékozás miatt és a betegség fájdalmassága miatt az állat sokszor kaparja a szem környékét, így a szemhéjak gyulladása is kialakulhat. Ezen kívül sokszor tapasztaljuk az orrtükör szárazságát, repedezettségét is, leginkább az elhúzódó esetekben.

A szárazszem-betegség kialakulása és lefolyása

A szárazszem-betegség kialakulásának oka a könnytermelés csökkenése. Ez az elváltozás különféle eredetű lehet. A könnymirigy akár már veleszületett módon alulfejlett is lehet. A betegség hátterében fertőző okok (például a macskanáthát okozó macska Herpesz vírus) is állhatnak, de akár hajlamosító tényező lehet egyes anyagforgalmi és hormonális betegség (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, Cushing-kór) is. Ugyanakkor a leggyakoribb típusú szárazszem-betegség immunológiai hátterű. Ilyenkor a könnymirigy sejtjeit az állat saját immunrendszere „megtámadja”, ezáltal csökken a könnytermelése. Ritkán az arcideg bénulása miatt a könnymirigy beidegzése is sérülhet, amely szintén a könnytermelés csökkenését eredményezi. Szintén a könnytermelés csökkenését okozza a harmadik szemhéj mirigyének műtéti eltávolítása. Ennek a mirigynek az előesése gyakran előforduló szembetegség, amelyet minden esetben meg kell próbálni visszahelyezni és nem eltávolítani. Az eltávolítás következménye, vagyis a nem megfelelő könnytermelés gyakran hónapokkal vagy évekkel később jelentkezik. Ilyen esetben az érintett szemet az állat élete végéig kezelni kell.

A szárazszem-betegség diagnosztikája

A diagnózis felállításakor ki kell zárni az egyéb oktanú kötőhártya- illetve szaruhártya-gyulladásokat. Példának okáért azonos fajtákban gyakran okozhatják a szaruhártya hosszan elhúzódó gyulladását a rendellenesen befelé növő pillaszőrök is, akár a túlzottan beemelkedő arcorri redő is, amely folyamatosan dörzsöli a szaruhártya felületét.

Szárazszem-betegség esetén viszont először a könnytermelés mértékét kell meghatározni. Ennek megállapítására a rendelőben is könnyen, gyorsan elvégezhető Schirmer-könnyteszt használható. A vizsgálat során egy festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk az alsó kötőhártyazsák középső–külső részébe. A felszívódó könny mennyisége a skáláról leolvasható. Hasonló módon működik a „Phenol red thread” teszt is. Továbbá vizsgáljuk még a szaruhártya állapotát, a hám esetleges folytonossági hiányait. Erre a célra különböző festékanyaggal átitatott csíkokat használunk (Fluoreszcein, Rose bengal, Lissamin green tesztcsíkok).

A szárazszem-betegség kezelése

Amennyiben a szárazszem-betegség meghatározásra kerül, többoldalú és túlnyomórészt élethosszig tartó kezelésre van szükség. A kezelés legfontosabb célja a szem védelme, a könnytermelés serkentése és a tünetek mérséklése. A szárazabb szem ugyanúgy, mint az embereknél, az állatoknak is diszkomfort érzetet, fájdalmat okoz.

A könnytermelés serkentése céljából több, immunrendszerre ható hatóanyag áll rendelkezésünkre. Ezeket a hatóanyagokat szemcseppek vagy szemkenőcsök formájában kell alkalmazni, általában naponta 1x-3x, rendszerint az állat élete végéig kell. A legismertebb ilyen készítmény a ciklosporin tartalmú Optimmune szemkenőcs. Alternatív megoldásként alkalmazható az ún. pimecrolimus hatóanyag tartalmú szemkenőcs is, mellyel igen jók a tapasztalataink.

A könnyfilmet helyettesítő emberi műkönnyek egy része a gyakorlatban nem működik, mert a megfelelő pótláshoz meglehetősen gyakran kellene alkalmazni ezeket a cseppeket az állatoknál.

A hialuronsavas készítmények, amelyek hatóanyaga speciális polimerizált szerkezetüknek köszönhetően nem mosódik ki olyan gyorsan a szemből, így a műkönnyekkel ellentétben ritkábban is elegendő használni.

Ha már szövődmények is kialakultak, azokat mindenképpen kezelni kell. Ilyen lehet például a másodlagos bakteriális fertőzés, amelyet antibiotikummal kezelünk, míg a szaruhártya fekélyt regeneráló készítményekkel. Viszont ezeket rendszerint már nem kell hosszútávon használni.

A betegség mihamarabbi felismerése és kezelése rendkívül fontos, mert a kóros állapot megfelelő gyógyszerekkel jól orvosolható. Ha viszont a kezelés nem történik meg időben, akkor súlyos szövődmények alakulhatnak ki, amelyek az állatnak fájdalmat, szenvedést és látászavart okozhatnak.

dr. Fenyves Ildikó

A szárazszem-betegség (keratoconjuctivitis sicca) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Szárazszem-betegség (KCS = Keratoconjuctivitis sicca).

Elterjedése: 
Kutyákban gyakori, macskákban ritka.

Állatok: 
Kutya, macska.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség bizonyos esetekben genetikai öröklődést mutat.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: 
Réslámpa, Schirmer könnyteszt, Phenol red thread teszt.

Kezelhető-e: 
A betegség gyógyszeres úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

Réslámpa használata a szemészeti vizsgálatok során

A réslámpa az egyik leggyakrabban használt szemészeti diagnosztikai eszköz mind a humán szemészetben, mind az állatorvosi szemészetben. Olyan fényforrással rendelkező eszközről van szó, amelyben a vizsgálatokhoz használt fény alakja (rés/csíkszerű) és színe módosítható.  Ezen kívül képes felnagyítani a szemben vizsgált különböző struktúrákat, mint pl. egy mikroszkóp. A használatával sokkal körültekintőbben át lehet vizsgálni a szemterületeket, valamint egyes elváltozások mélységét is érzékelhetővé teszi. Utóbbi funkciója nagyon fontos plusz információt ad a vizsgáló állatorvosnak, pl. egy szemlencse elváltozás esetében. Elsősorban a szem elülső területét vizsgáljuk vele, úgy mint a szemkörnyéket, a szemhéjakat, a kötőhártyát, a szaruhártyát, az elülső szemcsarnokot, a szivárványhártyát és a szemlencsét.

A következő elváltozások vizsgálhatóak réslámpával:

• különféle pillaszőr rendellenességek (pl. distichiasis), amelyek szabad szemmel nagyon nehezen vehetők észre
• a szaruhártya különféle elváltozásai, amelyek enyhébb vagy súlyosabb karakterűek lehetnek (pl. szaruhártya fekély, szaruhártya disztrófia, szaruhártya precipitátum)
• a csarnokvíz zavarossága (aqueus flare) uveitis (belső szemgyulladás) esetén
• a szemlencse különféle elváltozásai szürkehályog (cataracta) esetén
• a szemlencse időskori elváltozása (nuclearis sclerosis)

 A réslámpás vizsgálat menete

A vizsgálat során megfelelő módon kell rögzíteni az állat fejét. Az esetek többségében pupillatágító szemcseppet is csepegtetünk az állat szemébe, hogy a szemlencsét sokkal pontosabban meg tudjuk vizsgálni. Illetve a réslámpás vizsgálatot sok esetben szemfenékvizsgálat is követi, amelyhez elengedhetetlen a pupilla tágítása. Ennek a szemcseppnek a hatása néhány órán át tart, így a vizsgálat befejezése után kedvencünk még egy ideig bizonytalanul tájékozódhat, emiatt célszerű ilyenkor az erős napfénytől óvni az állatot. Maga a vizsgálat nem fájdalmas, a lehető legkisebb intenzitású fényt használjuk a szem megvilágítására, amely csak enyhe kellemetlenséget okoz az állatnak. Erre főleg akkor van szükség, amikor valamilyen szembetegség miatt az állat eleve fényérzékeny.

dr. Fenyves Ildikó

Mit jelent a harmadik szemhéj és milyen funkciója van az itt elhelyezkedő mirigynek állatokban?

Az állatok harmadik szemhéja vagy pislogóhártyája a szem belső (orr felőli) területén elhelyezkedő, kötőhártyával fedett kis „hártya”, melynek a széle gyakran pigmentált. Funkciója sokrétű: védi a szemet, a könnyfilmet eloszlatja, különböző „védőanyagokat”, úgynevezett immunglobulinokat termel. Az alapjában elhelyezkedő mirigy jelentős szerepet játszik a könnytermelésben (annak körülbelül egyharmadát szolgáltatja), eltávolításakor a könnytermelés jelentősen csökken és szárazszem-betegség alakulhat ki a későbbiek során. Emiatt nem vagy csak egészen kivételes esetben, például a mirigy súlyos roncsolódásával járó esetekben vagy daganatos betegségeknél távolítjuk el azt.

Milyen betegségei vannak a harmadik szemhéjnak?

A leggyakoribb kórforma a harmadik szemhéj mirigyének előesése, amikor a belső szemzugban egy kisebb-nagyobb, általában sima felszínű és többnyire nem fájdalmas, rózsaszín duzzanatot vesz észre a tulajdonos. Elsősorban kutyákban, de ritkán macskákban is előfordulhat. Ez a duzzanat rizsszemnyi, sőt akár bab vagy cseresznye méretű is lehet (innen ered a kórkép egyik elnevezése is: “”cseresznye-szem”” vagy “”cherry-eye””). Első pillanatra összetéveszthető a már lényegesen ritkábban előforduló harmadik szemhéj porcának az előesésével. Ez utóbbi a pislogóhártyában lévő porc deformációját jelenti. Szintén ritkán előfordulhatnak különböző szövetszaporulatok, daganatok a pislogóhártyán, és előfordulhat e képlet traumás sérülése, szakadása is.

Hogyan kezeljük a harmadik szemhéj mirigyének az előesését?

Az itt elhelyezkedő mirigyet a bevezetőben említett okoknál fogva nem szabad eltávolítani. Az eltávolítást követően ugyanis nagy eséllyel a szárazszem-betegség tünetei alakulnak ki az állaton (a kutya szeme csipás, piros, váladékozik stb.) és élethossziglan tartó kezeléssel tudjuk csak kezelni a szemet. Kevesebben tudják, hogy akkor is nagy valószínűséggel szárazszem-betegség alakul ki a későbbiekben, ha a mirigy műtéti repozíciója nem történik meg, vagy nem időben történik meg.
Az előesett mirigyet tehát műtétileg helyezzük vissza az eredeti anatómiai pozíciójába. Különböző technikákat ismerünk ill. alkalmazunk, mindegyik precíz kivitelezést igénylő módszer, és mindegyiknél arra törekszünk, hogy a mirigy állományát a legkevésbé sértsük. A legelterjedtebb az úgynevezett „zsebtechnika”, amikor a pislogóhártya belső felületén kialakított kis nyálkahártya zsebbe rögzítjük a mirigyet nagyon apró öltésekkel és rendkívül vékony (általában) felszívódó szemészeti varrófonallal.

Milyen komplikáció adódhat a műtétet követően?

Fontos tudni, hogy – főként nagytestű kutyákban, bulldogokban – előfordulhat, hogy az eltávolítást követően ismét „előesik” a mirigy, még akkor is, ha szakmailag mindent megfelelően végeztünk. Ebben az esetben újabb műtétre van szükség, lehetőleg mihamarabb. A műtétet követőn védőgallért adunk az állatra, megakadályozva, hogy dörzsölje, kaparja a szemét (a szemészeti műtéteknél a szem védelme érdekében ez egy elkerülhetetlen teendő).

dr. Fenyves Ildikó

A harmadik szemhéj mirigyének előesése (,,Cherry eye”) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Harmadik szemhéj mirigyének előesése (,,Cherry eye”).

Elterjedése:
Gyakori.

Érintett állatok:
Főleg kutya, ritkán macska.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Kezelhető-e:
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.


1 9 10 11 12 13 14 15 17
Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva.
error: Content is protected !!