Blog

A collie szembetegség (CEA) egy gyakori öröklődő állatorvosi szembetegség

A collie szembetegséget (CEA = Collie eye anomaly) egy veleszületett szembetegség, amely nem csak a collie (skót juhászkutya) fajtában fordul elő. A szem fejlődésének egyfajta zavara, amely során az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke meglehetősen sokféle lehet, az enyhétől a vaksághoz vezető súlyosságig is terjedhet. Rendszerint mindkét szemet érinti. Hasonló arányban fordulhat elő a nőstény és kan kutyák között. A betegség megjelenését az állat színe sem befolyásolja. Shetlandi juhász- (Sheltie) és skót juhászkutya (Collie) fajtákban a legelterjedtebb. Az utóbbi fajta hosszú szőrű és a kevéssé elterjedt rövid szőrű változatában is. Célszerű tudni, hogy a Sheltie nem egy „mini“ skót juhász, két külön fajtáról van szó. Kisebb mértékben érintett még ennél a kutya szembetegségnél az ausztrál juhászkutya és az egyre elterjedtebb Border collie is. Az öröklődésére úgynevezett autoszómális recesszív öröklésmenet a jellemző. Ez azt jelenti, hogy két egészséges szemű, de úgynevezett „hordozó“ kutya utódai között is születhet ebben a betegségben szenvedő állat. Ha mindkét szülő hordozza a betegségért felelős gént, akkor ennek az esélye 25%. Csak genetikai vizsgálattal alátámasztott, nem hordozó és mentes minősítésű szűrővizsgálattal rendelkező kutya utódai között várható 100%-ban egészséges szemű kölyök.

A collie szembetegség (CEA) tünetei

Ennek a kutya szembetegségnek a tünetei különböző súlyosságúak lehetnek. Mindkét szemet érinti, de nem azonos fokban. Körülbelül 10% annak az esélye egy igazolt „ CEA“ szembeteg kutyánál, hogy részleges vagy teljes retina leválás alakulna ki, amely vaksághoz vezet. Ez a százalékos arány viszonylag nagy, de annak a jelentősége még nagyobb, hogy ezek az állatok mindenképp továbbörökítik a betegséget. CEA során külsőleg általában nem látszanak a betegség tünetei, többnyire csak a látás romlása vagy a teljes vakság észlelhető. Ellentétben a szürkehályog vagy a glaukóma (zöldhályog) szembetegséggel, ahol kifejezett jeleket lát a kutya tulajdonosa. Időben elvégzett szemvizsgálattal e szembetegség tünetei diagnosztizálhatók.

A szemfenék (fundus) vizsgálatával látható jelei vannak ennek a kutya szembetegségnek. Négy fő elváltozás észlelhető ilyenkor, leggyakrabban az érhártya ereinek elváltozása (hypoplasia), illetve az esetek kisebb részében a látóidegben vagy a környező retina részeken lévő bemélyedés, coloboma figyelhető meg. E betegséggel terhelt kutyák 5-10%-ában retina leválás és kevesebb mint 5 %-ában vérzés látható az ideghártyán, amely elváltozások rendszerint teljes vakságot okoznak.

A collie szembetegség (CEA) felismerése és diagnosztikája

Két fő módszerrel lehet e betegséget kimutatni: szemfenékvizsgálattal és genetikai vizsgálattal. Mind két vizsgálat éber állapotban történik.

A szemfenékvizsgálat során a vizsgálandó kutya szemébe egy rövid hatású (kb. 2-3 óráig ható) pupillatágító szemcseppet cseppentünk. Ez a szemcsepp az állat tájékozódását nem befolyásolja. A vizsgálat alkalmával egy úgynevezett oftalmoszkóppal vizsgáljuk meg a kutya szemét. A legkönnyebb és legpontosabb vizsgálati eljárás a digitális funduskamerákkal végezhető el, amelyek a retina viszonylag nagy részét teszik egyidejűleg láthatóvá. 30-40 képet is készítve, azokat utólag is el lehet bírálva, ezzel az archiválást is lehetővé teszik.

A vérből végzett genetikai vizsgálat segítségével megállapítható, hogy a kutya szeme egészséges-e és a betegségért felelős gént hordozza-e, tehát képes-e örökíteni a betegséget. Az utóbbi vizsgálat magas anyagi költsége miatt egyelőre kevés tenyésztő végezteti el ezt a fajta szűrést.

A CEA szűrésénél meghatározó szempont, hogy a kölykök szűrése megfelelő korban történjen, amely ideális esetben 5-8 hetes kor között van. 8 hetes kor után már az ideghártya fokozatosan  kialakuló pigmentállománya „elfedheti“ az érhártyán lévő egészen diszkrét, korai jeleit ennek a szembetegségnek.

Mi a tenyésztők feladata?

Lényeges teendő lenne, hogy a fenti fajták egyedeit és a megszülető kölyköket 5 és 8 hetes korban szűrővizsgálat keretén belül megvizsgálják, és csak a mentes minősítéssel rendelkező kutyát vegyék tenyésztésbe. A fentiekben részletezett öröklésmenet alapján két mentes állat utódai között is van esély beteg kölyök születésére, viszont  rendszeres szemszűréssel nagymértékben vissza lehet szorítani e szembetegség elterjedését.

Nem mentes minősítésű kutya hobbikutyaként ugyanolyan hűséges társa tud lenni a gazdájának, és rendszeres szemészeti vizsgálattal kontrollálható a kutya látóképessége. Ugyanakkor az állattartónak azt  nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az ilyen betegséggel terhelt kutya tenyésztése nem javasolt.

dr. Fenyves Ildikó

A Collie szembetegség (CEA) nevű állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Collie szembetegség/szemanomália (CEA = Collie eye anomaly).

Elterjedése: 
Gyakori.

Állatok: 
Kutya (Shetlandi juhászkutya/Sheltie, skót juhászkutya/Collie, ausztrál juhászkutya/Aussie, Border collie).

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség genetikai öröklődést mutat (autoszómális recesszív).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető (5-8 hetes kor között célszerű).

Diagnosztika: 
Szemfenékvizsgálat és genetikai vizsgálat.

Kezelhető-e: 
A betegség nem kezelhető.

Megelőzhető-e: 
Ha a genetikailag hordozó egyedeket nem vesszük tenyésztésbe, akkor igen.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség nem megelőzhető oltással.

A macskákat érintő szembetegségek során általában a vezető tünet a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis). Ennek hátterében sokféle ok állhat. Lehet fertőző oka, amely valamilyen kórokozó (vírus, baktérium) jelenléte miatt alakul ki. Nem fertőző oka is lehet a conjuctivitisnek, amelyet számos tényező okozhat. Többek között a szemet ért sérülés, trauma, mechanikai irritáció vagy idegen test, de olykor a csökkent könnytermelés vagy egy hegesedésből visszamaradó szemhéjállási probléma is kiválthat kötőhártya-gyulladást. Ugyanakkor az utóbbi két kiváltó ok a szaruhártyán is eredményez kóros elváltozást.

Fontos megemlíteni a kötőhártya-gyulladásnál az újszülött kismacskák bakteriális szemfertőzését, amelynek következtében még a szemek kinyílása előtt (10-14 napos kor) a szemhéjak mögött gennyes váladék halmozódik fel. Ha ezt nem kezeljük megfelelően, akkor ez a kismacskák látáskárosodását fogja eredményezni.

Macskák kötőhártya-gyulladásának tünetei

Függetlenül a kiváltó kóroktól a conjunctivitis során a kötőhártya megduzzad, kipirul, felületét pedig vízszerű, sárgás vagy vízszerű váladék fedi. Ezen kívül az állat hunyorog, olykor erőteljesen vakarja vagy éppen a szőnyeghez, bútorokhoz dörzsöli a szemét.

A fertőző eredetű kötőhártya-gyulladás rendszerint mindkét szemet érinti, de előfordulhat, hogy eleinte csak az egyik szemen alakul ki a gyulladás, majd csak napok múlva jelenik meg a másik szemen is.

A Calici vírus vagy a Chlamydophila felis (korábbi nevén Chlamydia psittaci) okozta fertőző kötőhártya-gyulladásnál nem csak szemtüneteket tapasztalhatunk a macskán, hanem felső légúti elváltozásokat is. Ilyenkor orrfolyás, tüsszögés és olykor láz, nehezített légzés jelentkezik.

A macskák kötőhártya-gyulladását előidéző kórokozók

A macskákat érintő szembetegségek közül a conjuctivitis fordul elő a leginkább. A háttérben kórokként vírus, ill. baktériumfertőzés áll. A legnagyobb jelentősége a Herpesz vírus által előidézett kötőhártya-gyulladásnak van, így erről egy külön tájékoztatót készítettünk. Ezen kívül még sok más kórokozó is felelős ennek a betegségnek a kialakulásáért. Mint pl. a Calici vírus, a Chlamydophila felis (korábbi nevén Chlamydia psittaci) illetve a Mycoplasmák.

E kórokozók kimutatása többféle módon is történhet. Chlamydophila fertőzésnél a kötőhártyáról vett sejttani (citológiai) minta vizsgálatával mutatható ki a kórokozó. Sok esetben a citológiai vizsgálat nem elég informatív, így a kötőhártya felületéről vett minta vagy vérminta laboratóriumi PCR-es (Polymerase chain reaction = Polimeráz láncreakció) vizsgálatára van szükség. Viszont ez utóbbi vizsgálat igen költséges, így enyhe tüneteket mutató eseteknél olykor célszerű kompromisszumot kötni, és egy komplex kezelés mellett dönteni, amely a legtöbb kórokozó ellen hatásos.

Bizonyos esetekben az alkalmazott kezelés lassan vagy egyáltalán nem eredményez javulást. Ilyenkor más kiegészítő vizsgálatokat javaslunk, amelyek segítségével kizárhatjuk, hogy a háttérben nincs-e valamilyen immunrendszert gyengítő betegség (pl. a macska AIDS vírusa, a FIV vagy a FeLV okozta macskaleukózis betegség).

Macskák kötőhártya-gyulladásának kezelése

A kiváltó oknak megfelelő szemgélekkel, szemcseppekkel, szájon át adandó készítményekkel (tabletta vagy szirup formájában), valamint egyéb táplálékkiegészítőkkel, immunerősítő gyógyszerekkel. Hogyha a szaruhártya állapota is kóros, akkor nagyon szigorú kezelésre és ellenőrző vizsgálatokra van szükség, amellyel a szem állapotát kontrolláljuk.

Macskák kötőhártya-gyulladásának megelőzése

Védőoltással megelőzhető ez a fajta betegség, amely főleg nagyobb macskaállományok tömeges fertőzésének elkerülése érdekében fontos. Ugyanakkor közegészségügyi szempontból is nagyon fontos a macskák vakcinázása ez ellen a betegség ellen, mert a Chlamydophila felis nevű kórokozó nem csak a macskákat, hanem az embert is képes megbetegíteni.

 dr. Fenyves Ildikó

Macska kötőhártya-gyulladása (conjuctivitis) leírása:

Betegség neve:

Macskák kötőhártya-gyulladása (conjuctivitis)

Elterjedése:

Gyakori

Érintett állatok:

macskák

Genetikai öröklődésű-e:

A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:

A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:

réslámpa, fluoreszcein tesztcsík, Schirmer könnyteszt, kötőhártya felületéről vett minta citológia ill. PCR vizsgálata, vérminta PCR-es vizsgálata

Kezelhető-e:

A betegség gyógyszeres úton kezelhető.

Megelőzhető-e:

Igen, a macskáknak gyártott fertőző betegségek elleni kombinált oltás évenkénti adásával, amely a Herpesz vírusfertőzés és a Chlamydophila felis (Chlamydia psittaci) kórokozó ellen nyújt védelmet.

Létezik-e ellene oltás:

Igen, a macskák fertőző betegségei elleni kombinált oltás egyik alkotóeleme ez ellen véd.

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás

Ezt a fajta kötőhártya-gyulladást egy macskákat fertőző Herpesz vírus (FHV = Feline Herpes Virus) okozza, amely egy széles körben megtalálható kórokozó.  Túlnyomórészt fiatal kölyökmacskákat érint ez a betegség, amelyeknél heveny légzőszervi és különböző szemtünetek jelentkeznek.

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás szemészeti tünetei, kialakulása és lefolyása

Leginkább kötőhártya- és szaruhártya-gyulladást tapasztalunk a fenti kórokozóval fertőzött macskákban. A kötőhártya megduzzad (olykor annyira kifejezetten, hogy a szemrés egész kicsire beszűkül), kivörösödik és ez gyakran mind a két szemen megfigyelhető. Ezen kívül kifejezett könnyezés is látható.

Másik komoly elváltozás a szemen a szaruhártya fekély kialakulása. Kezdetben jellegzetes karakterű hámhiány jön létre, amely faághoz hasonlít (ún. dendritikus fekély). Ez a tünet csak rövid ideig jelentkezik és alapos vizsgálat után lehet csak észrevenni speciális szaruhártya festési eljárás segítségével. Ahogy a vírusok szaporodása kifejezettebb lesz a macska szervezetében a szaruhártyán lévő faágszerű fekély kiterjedése nagyobb lesz és térképszerűvé válik.

Előfordulhat, hogy a szaruhártya és kötőhártya gyulladt, fekélyes területei összetapadnak, összeolvadnak és egy úgynevezett symblepharon jön létre, amely a szemhéjak összenövését eredményezi. Néha ez az elváltozás 2 hetes kornál korábban jelentkezik, amikor a szemhéjak még nem nyíltak fel, így az összenőtt szaru-és kötőhártya mögött gyulladásos szövettörmelék, genny halmozódik fel, amely a szem teljes károsodását okozza.

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás felismerése és diagnosztikája

Az elváltozások nagyon jellegzetesek, de egyéb vírusfertőzés is képes hasonló tüneteket okozni, így pontos választ adni, hogy Herpesz vírusfertőzés van-e a háttérben csak egy úgynevezett PCR (Polimerase Chain Reaction= Polimeráz láncreakció) vizsgálat segítségével lehet. Ez a vizsgálat képes kimutatni a betegséget okozó Herpesz vírus örökítőanyagát, a DNS-t.

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás kezelése

A szemtüneteket mindenképpen kezelni szükséges, különben a szem mélyebb rétegei olyan mértékben károsodnak, hogy élethosszig tartó látászavar jön létre.

A kezelés több irányból történik. Először is a vírusok szaporodásának megállítása céljából humán vírusellenes szemcsepp vagy tabletta adása javasolt. Ezen kívül lizin tartalmú készítmények szájon át történő adásával is pozitív tapasztalatok vannak.

A kötőhártya-gyulladás tüneti kezelésére gyulladáscsökkentő szemcseppeket valamint a másodlagos bakteriális fertőzések elkerülése érdekében helyileg antibakteriális készítményeket is célszerű használni.

Ha szaruhártya-fekély is kialakult, akkor az már intenzív kezelést (kiterjedtségtől, súlyosságtól függően: gyógyszer vagy sebészi eljárás) és gyakori kontrollvizsgálatokat igényel.

Amennyiben az állat meggyógyul, az esetek döntő többségében vírushordozó marad élete végéig, így újra jelentkezhetnek később a légzőszervi és szemtünetek.

dr. Fenyves Ildikó

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás.

Elterjedése:
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Diagnosztika: 
PCR (Polimerase Chain Reaction= Polimeráz láncreakció) vizsgálat.

Kezelhető-e:
A betegség gyógyszeres úton, illetve ha indokolt műtéti úton is kezelhető.

Megelőzhető-e:
Igen, a fertőző betegségek elleni kombinált oltás rendszeres beadásával.

Létezik-e ellene oltás: 
Igen, a fertőző betegségek elleni kombinált oltás egyik alkotóeleme ez ellen véd.

A dermoid a szemet érintő fejlődési rendellenesség, egyszerűen fogalmazva egy rendellenesen elhelyezkedő „szőrös sziget” a szem kötőhártyáján és/vagy szaruhártyáján. A gyakorlatban legtöbbször kutyában látjuk enyhébb-súlyosabb tünetekkel, melyek leggyakrabban: hunyorgás, váladékozás, az érintett szem dörzsölése.

 

Mit nevezünk dermoidnak? Miért alakul ki a dermoid?

A dermoid* egy abnormális helyeződésű szőrös bőrterület, az úgynevezett ectoderma rendellenes fejlődéséből adódó, veleszületett elváltozás. Leggyakrabban a kötőhártyán és/vagy szaruhártyán található, ritkábban a szemhéjakon. Általában az egyik szem érintett. Egyes kutyafajták esetén prediszpozíció (hajlam) figyelhető meg, például tacskó, német juhászkutya, dobermann, doberman pinscher kutyafajtákban gyakoribb az előfordulása.

* A szakirodalomban gyakran a „dermoid” elnevezés használatos mind a choristoma mind a hamartoma esetén. Előbbit a szaruhártya és a kötőhártya, utóbbit a szemhéjat érintő elváltozásoknál használjuk.

 

Milyen tünetek láthatók e szembetegségnél? Hogyan veszi észrere az állat tulajdonosa vagy tenyésztője a dermoidot?

 

Mivel fejlődési rendellenességről van szó, rendszerint az állat tenyésztője már kölyök vagy  fiatal korban észreveszi a kutya vagy macska hunyorgását, fokozott mennyiségű váladék ürülését az egyik vagy másik szemből. Ha a képlet kisméretű, vagy csak kevés szőrszál borítja a felszínét előfordulhat, hogy az állat később jelez tüneteket.

A képletről származó szőrszálak szaruhártya-irritációt okoznak, amely igen kellemetlen és fájdalmas tünet, a beteg állat rendszerint sürgős ellátást igényel. Kezelés nélkül a látászavaron túl szaruhártyafekély, súlyos esetben szaruhártya-perforáció (átszakadás) alakulhat ki, az állat megvakulhat.

 

Előfordulhat e macskában ez a szembetegség?

A dermoid macskában igen ritkán fordul elő, azonban a birman macska prediszponált erre az elváltozásra.

 

Segíthet-e ha  az állat tulajdonosa a látható szőrszálakat egyszerűen levágja?

 

Semmiképpen nem javasolt és nagyon veszélyes, hiszen a szőrszálak rövid időn belül újranőnek, és az eredeti állapotnál mégsúlyosabb irritációt okozhatnak. A képletet műtéti úton szükséges eltávolítani, ügyelve arra, hogy annak minden részlete – a szőrtüszőkkel együtt – maradéktalanul el legyen távolítva. A beavatkozáshoz az állatorvos nagy nagyítású eszközt, rendszerint operációs mikroszkópot, és mikrosebészeti eszközöket használ. Mindenképpen szemészetre specializálódott állatorvos végezze az ilyen jellegű operációt.

Dr. Fenyves Ildikó

A szemben található ideghártya (retina) mind az emberi, mind az állati szervezet egyik legérzékenyebb szövete. Kis ideig tartó ér, ill. oxigén ellátási zavarának következtében, akár visszafordíthatatlan mértékben károsodhat.

Az ideghártya (retina) leválás, vérzés kialakulása és lefolyása

A leválás során a retina több rétege elválik egymástól, amelyek a szemgolyó hátulsó részét fedték be. Ezzel az érhártya (chorioidea) és az ideghártya közti kapcsolat megszakad, így a retina fotoreceptor rétege károsodik. A leválás kisebb területet is érinthet csak, állatoknál ez akár észrevétlen is maradhat. Amennyiben nagyobb területen jelentkezik a leválás, akkor rövid időn belül az állat hirtelen megvakulhat

Retinavérzés során az ideghártya rétegeiben felületesen vagy mélyen vérzés jön létre, amely szintén a látást veszélyeztető állapot. Nem csak a retina rétegeiben alakulhat ki kisebb-nagyobb vérzés, hanem maga az ideghártya előtt (az üvegtest felől) vagy mögött (az érhártya felől) is.

Az ideghártya (retina) leválás ill. vérzés okai

Mindkét kóros állapot kialakulhat egy már meglévő szembetegség következményeként, vagy gyakran valamilyen más, az egész szervezetet érintő (szisztémás) betegség résztüneteként.

Lencse luxáció (szemlencse elmozdulása) során, ha az elülső szemcsarnok felé mozdul el a szemlencse, akkor ennek következtében az üvegtest is előre mozdulhat, és a retina leválhat.

A fejet, sőt akár a testet ért trauma (pl.: autóbaleset, magasról való leesés) miatt is kialakulhat az ideghártya kisebb-nagyobb területén történő leválása vagy vérzése.

Fertőző betegségek is okozhatják ezt a szembetegséget, mint például a macskák fertőző hashártya gyulladása (FIP) vagy a kutyák szopornyica fertőzése.

Az ideghártya vérzések egyik leggyakoribb oka a macskáknál gyakran különböző betegségek következményeként létrejövő magas vérnyomás. Ilyen betegség pl. az idült veseelégtelenség vagy a pajzsmirigy túlműködése.

Az ideghártya (a retina) leválás diagnosztikája

Az ideghártya leválás vagy vérzés gyanúja esetén az alapos idegrendszeri és szemészeti vizsgálaton kívül, oftalmoszkópos (szemfenék-vizsgálat) és szemészeti ultrahangvizsgálatot is elvégzünk, hogy pontosan meghatározzuk az elváltozást.

Ilyenkor az első teendőnk, hogy minél rövidebb idő alatt megállapítsuk a háttérokot és ennek tudatában megkezdjük az állat célzott kezelését.

Az ideghártya (retina) leválás kezelése

Amennyiben megállapítottuk a tüneteket okozó alap okot, a kezelésével az esetek bizonyos részében megszüntethető a szemészeti tünet.

Például a macskák pajzsmirigy túlműködése esetén, ha az alapokot, tehát a pajzsmirigy funkcióját gyógyszeres vagy sebészi úton helyrehozzuk, akkor a szemtünetek is javulnak (akár meg is szűnhetnek) a magas vérnyomás rendeződésével.

Ugyanakkor számos esetben már a háttérben lévő betegség nem gyógyítható (pl. idült veseelégtelenség) vagy a kialakult szemészeti elváltozás már olyan mértékű, hogy nem lehet megakadályozni a látás romlását, rosszabb esetben az elvesztését.

dr. Fenyves Ildikó

A retina leválás, vérzés állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Retina (ideghártya) leválás, vérzés

Érintett állatok:
Kutya, macska.

Genetikai öröklődés:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Alapos neurológiai és szemészeti vizsgálat + oftalmoszkópos és szemészeti ultrahangvizsgálat.

Kezelés:
A betegség többnyire műtéti úton kezelhető, a  háttér októl függően.

Megelőzés:
A betegség nem megelőzhető.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva.
error: Content is protected !!