Blog

A macska, kutya szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegsége állatoknak, épp úgy, mint az embereknek.  A szemlencse betegsége, amely azonban gyakran kihat a szem többi struktúrájára is, és enyhén vagy súlyosabb formában a látás élességét, minőségét rontja azáltal, hogy a fiziológiás körülmények között átlátszó szemlencse különböző fokban homályossá válik.

A szürkehályog vagy más néven cataracta görög szó, „vízesést” jelent, utalva arra, hogy súlyos esetben a látás minősége körülbelül olyan mintha egy vizezésen át néznénk. A szürkehályog nem keverendő össze a zöldhályoggal (glaukóma), amely a szem belső nyomásának emelkedését jelentő betegség.

A cataracta kutyákban lényegesen gyakrabban fordul elő, mint macskákban.

Mi az oka a szürkehályog kialakulásának?

Kutyában a szürkehályog kialakulásának leggyakrabban genetikai oka van. Ma már számos fajtában részleteiben ismert a pontos öröklésmenet, tudjuk, hogy a szemlencse mely területe érintett egyik vagy másik kutyafajtában, és azt is, hogy vélhetően mely életkorban jelentkeznek az első tünetek. E betegség kialakulásának azonban lehetnek egyéb „szerzett” okai is, például okozhatja a szemet ért trauma, sérülés, lehet táplálkozási oka, és kialakulhat más szem- (pl. uveitis) vagy egyéb betegséghez (pl. cukorbetegséghez) társultan is.

Milyen tünetei vannak a szürkehályognak?

A szemtünetek rendszerint mindkét szemen megfigyelhetők, korai stádiumban az állatorvosi vizsgálat során is kiderül, ám később amikor már a teljes szemlencse homályossá, szürkésfehérré válik, az állat tulajdonosa is észreveheti e tünetet. A szürkehályog rendkívül változatos megjelenésű lehet, gyakran csak csíkszerű elváltozást látunk a szemlencsén, előfordulhat csak a lencse középső területének a homálya, ez utóbbit az állatorvosnak el kell különíteni az ún. nuclearis sclerózistól, amelynél szintén „homályos” a szemlencse, de átlátszó, és egy korral járó természetes jelenség.

A szemlencse állapotát, azt hogy az elváltozások pontosan hol helyezkednek el a szemlencsében, megfelelő nagyítást és fényt biztosító eszközzel, leginkább réslámpa segítségével vizsgáljuk.

Általában elmondható, hogy a szürkehályog nem fájdalmas, és lassan romló, lassan progrediáló betegség. Egyes esetekben azonban pl. cukorbetegségnél a szürkehályog nagyon gyorsan alakul ki.

A hályogos lencse az eredeti pozíciójából kimozdulhat, és ha előrefelé az elülső szemcsarnokba kerül, ott akadályozhatja  a csarnokvíz elfolyását, így nagyobb szemnyomás (glaukóma) alakulhat ki amely viszont fájdalmas lehet. Szintén fájdalmat jelezhet az állat, ha ún. lencse indukált uveitis  (LIU) alakul ki, amely során a  szemlencséből származó fehérjék gyulladásos reakciót okoznak a szemben. 

Hogyan kezelhető a szürkehályog?

A jelenlegi ismereteink szerint a szürkehályog kialakulását megelőzni, vagy a kialakult elváltozást kezelni gyógyszeres kezeléssel (szemcseppekkel, táplálékkiegészítőkkel etc.) nem lehetséges.

A betegség gyógyításának egyik módja, az állatorvoslásban is ma már egyre inkább elterjedt sebészeti eljárás a phacoemulzifikáció, amely során a szemlencse eltávolítását követően új, szemlencse implantációja történik.

Amennyiben az állat közvetlenül szürkehályog műtét előtt áll, kérjük, figyelmesen olvassa át a lentebb található részletes műtéti tájékoztatót!

Kutyák és macskák szürkehályog műtétével kapcsolatos információk az állattartók számára:

dr. Fenyves Ildikó

A szürkehályog (Cataracta) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szürkehályog (Cataracta)

Érintett állatok:
kutya, macska

Genetikai öröklődés:
Igen, a leggyakrabban genetikai öröklődést mutat.

Diagnosztika:
Réslámpa

Kezelés:
A betegség csak műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem előzhető meg.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

Invalid Displayed Gallery

A collie szembetegség (CEA) egy gyakori öröklődő állatorvosi szembetegség

A collie szembetegséget (CEA = Collie eye anomaly) egy veleszületett szembetegség, amely nem csak a collie (skót juhászkutya) fajtában fordul elő. A szem fejlődésének egyfajta zavara, amely során az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke meglehetősen sokféle lehet, az enyhétől a vaksághoz vezető súlyosságig is terjedhet. Rendszerint mindkét szemet érinti. Hasonló arányban fordulhat elő a nőstény és kan kutyák között. A betegség megjelenését az állat színe sem befolyásolja. Shetlandi juhász- (Sheltie) és skót juhászkutya (Collie) fajtákban a legelterjedtebb. Az utóbbi fajta hosszú szőrű és a kevéssé elterjedt rövid szőrű változatában is. Célszerű tudni, hogy a Sheltie nem egy „mini“ skót juhász, két külön fajtáról van szó. Kisebb mértékben érintett még ennél a kutya szembetegségnél az ausztrál juhászkutya és az egyre elterjedtebb Border collie is. Az öröklődésére úgynevezett autoszómális recesszív öröklésmenet a jellemző. Ez azt jelenti, hogy két egészséges szemű, de úgynevezett „hordozó“ kutya utódai között is születhet ebben a betegségben szenvedő állat. Ha mindkét szülő hordozza a betegségért felelős gént, akkor ennek az esélye 25%. Csak genetikai vizsgálattal alátámasztott, nem hordozó és mentes minősítésű szűrővizsgálattal rendelkező kutya utódai között várható 100%-ban egészséges szemű kölyök.

A collie szembetegség (CEA) tünetei

Ennek a kutya szembetegségnek a tünetei különböző súlyosságúak lehetnek. Mindkét szemet érinti, de nem azonos fokban. Körülbelül 10% annak az esélye egy igazolt „ CEA“ szembeteg kutyánál, hogy részleges vagy teljes retina leválás alakulna ki, amely vaksághoz vezet. Ez a százalékos arány viszonylag nagy, de annak a jelentősége még nagyobb, hogy ezek az állatok mindenképp továbbörökítik a betegséget. CEA során külsőleg általában nem látszanak a betegség tünetei, többnyire csak a látás romlása vagy a teljes vakság észlelhető. Ellentétben a szürkehályog vagy a glaukóma (zöldhályog) szembetegséggel, ahol kifejezett jeleket lát a kutya tulajdonosa. Időben elvégzett szemvizsgálattal e szembetegség tünetei diagnosztizálhatók.

A szemfenék (fundus) vizsgálatával látható jelei vannak ennek a kutya szembetegségnek. Négy fő elváltozás észlelhető ilyenkor, leggyakrabban az érhártya ereinek elváltozása (hypoplasia), illetve az esetek kisebb részében a látóidegben vagy a környező retina részeken lévő bemélyedés, coloboma figyelhető meg. E betegséggel terhelt kutyák 5-10%-ában retina leválás és kevesebb mint 5 %-ában vérzés látható az ideghártyán, amely elváltozások rendszerint teljes vakságot okoznak.

A collie szembetegség (CEA) felismerése és diagnosztikája

Két fő módszerrel lehet e betegséget kimutatni: szemfenékvizsgálattal és genetikai vizsgálattal. Mind két vizsgálat éber állapotban történik.

A szemfenékvizsgálat során a vizsgálandó kutya szemébe egy rövid hatású (kb. 2-3 óráig ható) pupillatágító szemcseppet cseppentünk. Ez a szemcsepp az állat tájékozódását nem befolyásolja. A vizsgálat alkalmával egy úgynevezett oftalmoszkóppal vizsgáljuk meg a kutya szemét. A legkönnyebb és legpontosabb vizsgálati eljárás a digitális funduskamerákkal végezhető el, amelyek a retina viszonylag nagy részét teszik egyidejűleg láthatóvá. 30-40 képet is készítve, azokat utólag is el lehet bírálva, ezzel az archiválást is lehetővé teszik.

A vérből végzett genetikai vizsgálat segítségével megállapítható, hogy a kutya szeme egészséges-e és a betegségért felelős gént hordozza-e, tehát képes-e örökíteni a betegséget. Az utóbbi vizsgálat magas anyagi költsége miatt egyelőre kevés tenyésztő végezteti el ezt a fajta szűrést.

A CEA szűrésénél meghatározó szempont, hogy a kölykök szűrése megfelelő korban történjen, amely ideális esetben 5-8 hetes kor között van. 8 hetes kor után már az ideghártya fokozatosan  kialakuló pigmentállománya „elfedheti“ az érhártyán lévő egészen diszkrét, korai jeleit ennek a szembetegségnek.

Mi a tenyésztők feladata?

Lényeges teendő lenne, hogy a fenti fajták egyedeit és a megszülető kölyköket 5 és 8 hetes korban szűrővizsgálat keretén belül megvizsgálják, és csak a mentes minősítéssel rendelkező kutyát vegyék tenyésztésbe. A fentiekben részletezett öröklésmenet alapján két mentes állat utódai között is van esély beteg kölyök születésére, viszont  rendszeres szemszűréssel nagymértékben vissza lehet szorítani e szembetegség elterjedését.

Nem mentes minősítésű kutya hobbikutyaként ugyanolyan hűséges társa tud lenni a gazdájának, és rendszeres szemészeti vizsgálattal kontrollálható a kutya látóképessége. Ugyanakkor az állattartónak azt  nagyon fontos szem előtt tartani, hogy az ilyen betegséggel terhelt kutya tenyésztése nem javasolt.

dr. Fenyves Ildikó

A Collie szembetegség (CEA) nevű állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Collie szembetegség/szemanomália (CEA = Collie eye anomaly).

Elterjedése: 
Gyakori.

Állatok: 
Kutya (Shetlandi juhászkutya/Sheltie, skót juhászkutya/Collie, ausztrál juhászkutya/Aussie, Border collie).

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség genetikai öröklődést mutat (autoszómális recesszív).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető (5-8 hetes kor között célszerű).

Diagnosztika: 
Szemfenékvizsgálat és genetikai vizsgálat.

Kezelhető-e: 
A betegség nem kezelhető.

Megelőzhető-e: 
Ha a genetikailag hordozó egyedeket nem vesszük tenyésztésbe, akkor igen.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség nem megelőzhető oltással.

Az írisz coloboma egy ritka szembetegség

A coloboma szó az orvosi szaknyelvben hasadékot, hiányt jelent. Az írisz (szivárványhártya) coloboma megnevezés alatt a szivárványhártya nem megfelelő (inkomplett) fejlődését értjük, amikor egy része hiányzik. Egy ritka szembetegségről van szó, amely embereknél is kialakulhat. Kutyák esetében rendszerint a merle színű egyedekben fordul elő. Ilyen színváltozatban fordulhatnak elő az ausztrál juhászkutyák, skót juhászkutyák, Border collie-k, dogok illetve időnként a tacskók. Egyes ritka eseteket leszámítva egy ártalmatlan elváltozásról van szó, viszont tenyésztési szempontból meghatározó következménye van.

Az írisz coloboma tünetei

Az írisz coloboma során a szivárványhártya széli részének egyenetlensége figyelhető meg. Ilyen esetekben gyakran nem szabályos, kerek formájú a pupilla. Az ilyen szembetűnő elváltozásokat a tulajdonos is észreveheti, ha tüzetesen megnézi az állat szemét. Viszont a nem feltűnő tünetek sok esetben csak az állatorvosi vizsgálat alkalmával derülnek ki.

Az írisz egyenetlenségei általában a pupilla felőli széli részen alakulnak ki, olykor az írisz középső vagy az ínhártyához (a szemgolyó fehér területe) közel eső területén is létrejöhet.

Az írisz coloboma egyes esetekben akadályozhatja a pupilla szűkülését, ill. tágulását, amely hosszú távon az ideghártya károsodását is eredményezheti. Így befolyásolhatja az állat látását is. Emiatt mindig ellenőrizni kell a szemészeti vizsgálat során az állat pupillareflexét, hogy megfelelően működik-e. Viszont az esetek többségében a kis kiterjedésű coloboma nem akadályozza a pupilla szűkülését valamint tágulását, így az állat látását sem befolyásolja.

Az állat egészségét központba helyezve, az ilyen tüneteket mutató egyedeket szakmai szempontból nem javasoljuk tenyésztésbe venni, még ha a magyar tenyésztési szabályok nem térnek ki erre a betegségre, szemben sok külföldi tenyésztői szervezettel.

dr. Fenyves Ildikó

Az írisz coloboma állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Írisz coloboma (a szivárványhártya egy részének hiánya)

Érintett állatok:
Kutya, macska.

Genetikai öröklődés:
Bizonyos merle színű fajtákban igen (pl. ausztrál juhászkutya, skót juhászkutya, Border collie, dog, tacskó).

Szűrhető:
A betegség csak a látható tünetek alapján szűrhető.

Diagnosztika:
Réslámpa.

Kezelés:
A betegség nem kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nagy eséllyel megelőzhető, ha az érintett egyedeket nem vesszük tenyésztésbe.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.