A kutya KCS (szárazszem-betegség) egy igen gyakori állatorvosi szembetegség
A szárazszem-betegség kutyákban sok esetben, macskákban esetenként fordul elő. Legérintettebb fajták a cocker spániel, az angol bulldog, a West Highland White terrier, a mopsz, a pekingi palotakutya, a Yorkshire terrier, a Shih tzu, a tacskó, a csivava, a pincser, nagytestűek közül pedig a német juhászkutya.
A könnyfilmnek – amely a szaruhártyát és kötőhártyát egyenletesen fedi – nélkülözhetetlen védő szerepe van. Ha a könnyfilm minősége vagy mennyisége megváltozik – szárazszem-betegség esetén csökken a mennyisége – az érintett szem védtelenebb lesz. Így minden regenerációs folyamat lassabban és nehezebben tud végbemenni.
A szárazszem-betegség tünetei
A tünetek fokozatosan jelentkeznek. Eleinte hunyorgás, a harmadik szemhéj előesése észlelhető, továbbá szűnni nem akaró hurutos-gennyes szemváladékozás. A kötőhártya duzzadt, kivörösödött, a szaruhártya száraz megjelenésű. Ha a kóros elváltozás régóta fenn áll és kezeletlen marad, akkor az idült gyulladás további tünetei is megjelennek a szaruhártyán. Ilyen elváltozás az erekkel való átszövődés, pigmentáció és kifekélyesedés (folytonosság hiánya). A folyamatos szemváladékozás miatt és a betegség fájdalmassága miatt az állat sokszor kaparja a szem környékét, így a szemhéjak gyulladása is kialakulhat. Ezen kívül sokszor tapasztaljuk az orrtükör szárazságát, repedezettségét is, leginkább az elhúzódó esetekben.
A szárazszem-betegség kialakulása és lefolyása
A szárazszem-betegség kialakulásának oka a könnytermelés csökkenése. Ez az elváltozás különféle eredetű lehet. A könnymirigy akár már veleszületett módon alulfejlett is lehet. A betegség hátterében fertőző okok (például a macskanáthát okozó macska Herpesz vírus) is állhatnak, de akár hajlamosító tényező lehet egyes anyagforgalmi és hormonális betegség (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, Cushing-kór) is. Ugyanakkor a leggyakoribb típusú szárazszem-betegség immunológiai hátterű. Ilyenkor a könnymirigy sejtjeit az állat saját immunrendszere „megtámadja”, ezáltal csökken a könnytermelése. Ritkán az arcideg bénulása miatt a könnymirigy beidegzése is sérülhet, amely szintén a könnytermelés csökkenését eredményezi. Szintén a könnytermelés csökkenését okozza a harmadik szemhéj mirigyének műtéti eltávolítása. Ennek a mirigynek az előesése gyakran előforduló szembetegség, amelyet minden esetben meg kell próbálni visszahelyezni és nem eltávolítani. Az eltávolítás következménye, vagyis a nem megfelelő könnytermelés gyakran hónapokkal vagy évekkel később jelentkezik. Ilyen esetben az érintett szemet az állat élete végéig kezelni kell.
A szárazszem-betegség diagnosztikája
A diagnózis felállításakor ki kell zárni az egyéb oktanú kötőhártya- illetve szaruhártya-gyulladásokat. Példának okáért azonos fajtákban gyakran okozhatják a szaruhártya hosszan elhúzódó gyulladását a rendellenesen befelé növő pillaszőrök is, akár a túlzottan beemelkedő arcorri redő is, amely folyamatosan dörzsöli a szaruhártya felületét.
Szárazszem-betegség esetén viszont először a könnytermelés mértékét kell meghatározni. Ennek megállapítására a rendelőben is könnyen, gyorsan elvégezhető Schirmer-könnyteszt használható. A vizsgálat során egy festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk az alsó kötőhártyazsák középső–külső részébe. A felszívódó könny mennyisége a skáláról leolvasható. Hasonló módon működik a „Phenol red thread” teszt is. Továbbá vizsgáljuk még a szaruhártya állapotát, a hám esetleges folytonossági hiányait. Erre a célra különböző festékanyaggal átitatott csíkokat használunk (Fluoreszcein, Rose bengal, Lissamin green tesztcsíkok).
A szárazszem-betegség kezelése
Amennyiben a szárazszem-betegség meghatározásra kerül, többoldalú és túlnyomórészt élethosszig tartó kezelésre van szükség. A kezelés legfontosabb célja a szem védelme, a könnytermelés serkentése és a tünetek mérséklése. A szárazabb szem ugyanúgy, mint az embereknél, az állatoknak is diszkomfort érzetet, fájdalmat okoz.
A könnytermelés serkentése céljából több, immunrendszerre ható hatóanyag áll rendelkezésünkre. Ezeket a hatóanyagokat szemcseppek vagy szemkenőcsök formájában kell alkalmazni, általában naponta 1x-3x, rendszerint az állat élete végéig kell. A legismertebb ilyen készítmény a ciklosporin tartalmú Optimmune szemkenőcs. Alternatív megoldásként alkalmazható az ún. pimecrolimus hatóanyag tartalmú szemkenőcs is, mellyel igen jók a tapasztalataink.
A könnyfilmet helyettesítő emberi műkönnyek egy része a gyakorlatban nem működik, mert a megfelelő pótláshoz meglehetősen gyakran kellene alkalmazni ezeket a cseppeket az állatoknál.
A hialuronsavas készítmények, amelyek hatóanyaga speciális polimerizált szerkezetüknek köszönhetően nem mosódik ki olyan gyorsan a szemből, így a műkönnyekkel ellentétben ritkábban is elegendő használni.
Ha már szövődmények is kialakultak, azokat mindenképpen kezelni kell. Ilyen lehet például a másodlagos bakteriális fertőzés, amelyet antibiotikummal kezelünk, míg a szaruhártya fekélyt regeneráló készítményekkel. Viszont ezeket rendszerint már nem kell hosszútávon használni.
A betegség mihamarabbi felismerése és kezelése rendkívül fontos, mert a kóros állapot megfelelő gyógyszerekkel jól orvosolható. Ha viszont a kezelés nem történik meg időben, akkor súlyos szövődmények alakulhatnak ki, amelyek az állatnak fájdalmat, szenvedést és látászavart okozhatnak.
