Blog

A szemhéjállási rendellenesség egy gyakran előforduló állatorvosi szembetegség

Ezek a szemhéj deformitások elsősorban kutyákban fordulnak elő. A szemhéjak kifelé vagy befelé fordulását (főleg kutyákban) rendszerint genetikai ok okozza. Macskákban túlnyomórészt sérülés (pl.: verekedés) miatt láthatunk olyan szemhéj alakváltozásokat, amelyeket műtéti úton kell kezelni. Egyes kutyafajták sok esetben érintettek, főként a nagytestű, laza testfelépítésű kutyafajták közül a masztiff, a bernáthegyi, a moszkvai őrkutya, a leonbergi és a Bordeaux-i dog. A kisebb testű kutyáknál elsősorban a Shar Pei fajta és a spániel érintett.

A szemhéj deformitások tünetei

A szemhéjak rendellenes állása rendkívül sokféle lehet, a leggyakoribb, a szemhéjak befelé fordulása (entrópium). Ez leginkább az alsó szemhéjra jellemző. A befelé forduló szemhéj minden pislogásnál irritálja a szaruhártyát, a szem legkülső rétegét. Ez jelentős diszkomfort érzettel és fájdalommal jár, az állat hunyorog, szeme váladékozik. Súlyos esetben a szaruhártya átszakadhat, amely esetén csak sürgős műtéttel menthető meg a szem.

A szemhéjak kifelé is fordulhatnak (ektrópium), sőt gyakran úgynevezett kombinált entrópium – ektrópium (befelé és kifelé fordulás) is kialakulhat, melynek műtéti ellátása is bonyolultabb.

A szemhéjállási rendellenességek kialakulása és lefolyása

A szemhéj betegségei, deformitásai számos esetben már fiatal, fél – másfél éves korban észrevehetők és műtétileg kezelhetők. Viszont egyes esetekben idősebb korban alakulnak ki a fenti elváltozások. Ilyen például, ha az állat fejét vagy szemkörnyékét sérülés éri, és megváltozik a szemhéjak alakja, kontúrja, vagy ha fogyással járó betegségeknél annyira csökken a szem körüli (és mögötti) területen a zsírszövet, hogy a szem „beesik” és emiatt befelé fordulnak a szemhéjak. Az alapok megtalálásán kívül ilyen esetben is műtétileg kell javítani az állat szemhéjait, csillapítva a szem fájdalmasságát.

Részben a szemhéj deformitásokhoz tartozó kórkép, az ún. prominens orredő, pl. mopszban. Ennél az elváltozásnál az orr és a szem közötti bőrterület olyan ráncos, hogy a felemelkedő bőrredő sérti a szaruhártyát. A tartós irritáció a szaruhártya pigmentációját okozza. Ha kiterjedt formában jelentkezik, akkor jelentős látásromlást eredményez.

Amennyiben kutyájánál vagy macskájánál szemmel láthatóan befelé forduló szemhéjat vagy a szemhéj lógását észleli, mindenképpen állatorvosi vizsgálatra van szükség. Sürgős vizsgálatra van szükség akkor is, ha az állat hunyorog, fájdalmat jelez vagy váladékozik a szeme.

dr. Fenyves Ildikó

A szemhéjállási rendellenesség (entrópium, ektrópium) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Szemhéjállási rendellenesség (befelé fordulás = entrópium, kifelé fordulás = ektrópium).

Elterjedése: 
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska, kutya (elsősorban nagytestű, laza felépítésű fajták: masztiff, bernáthegyi, moszkvai őrkutya, Leonbergi, a Bordeaux-i dog; közepes testű fajták: Shar Pei, spániel).

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség genetikai öröklődést mutat az esetek többségében (főleg kutyáknál).

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: 
Teljes körű szemészeti vizsgálat réslámpával.

Kezelhető-e: 
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre inkább a tudatos kutyatenyésztés kerül előtérbe, a legtöbb tenyésztő törekszik arra, hogy megfelelő legyen az állat külleme és egészségügyi állapota is.

Nem okoz nehézséget a legkiválóbb küllemű állatokat tenyésztésbe venni, ugyanis a különböző tenyészszemlék és kiállítási eredmények segítségével ki lehet választani a megfelelő tenyészegyedet. Ugyanakkor a tenyésztésbe vont kutya egészségügyi állapotának „feltérképezése“ már nehezebb feladat. Egyes hibák nehezen felderíthetők, a csípőízületi diszplázia vagy egy veleszületett szembetegség sokáig rejtve maradhat a tenyésztő és a későbbi tulajdonos előtt is, aki a kölyköt megvásárolja.

A veleszületett szembetegségek vizsgálata

Évről évre nő azon veleszületett szembetegségek száma, amelyek öröklésmenetét, pontos tüneteit és kórlefolyását már teljes egészében megismertük. Ennek a hátterében nagyon komoly szakmai törekvés áll, amely elsősorban amerikai és nyugat-európai egyetemek tudományos kutatómunkája során valósul meg. Napjainkban szinte az összes kutyafajta öröklődő szembetegsége ismertté vált.
A legelső fontos szempont, amely a szemészeti vizsgálat során felmerül, hogy lát-e bármilyen elváltozást a kutya szemén a tenyésztő vagy a tulajdonos. Egyes szembetegségek például igen feltűnő tüneteket mutatnak, mint például az előrehaladott szürkehályog vagy a mikroftalmia, amikor kisebb a szemgolyó mérete.

Ugyanakkor vannak olyan szembetegségek (pl. retina diszplázia, Collie szembetegség vagy a progresszív retina atrófia) is, amelyeknél külső megtekintéssel még egy állatorvos sem veszi észre a kóros elváltozásokat, így ahhoz, hogy a lehetséges betegséget megállapítsuk, különböző kiegészítő vizsgálatokat kell elvégeznünk. Ilyen pl. a szemfenék, az ERG- vagy a genetikai (DNS) vizsgálat. A DNS-vizsgálat során elsősorban azt állapítjuk meg, hogy az adott egyed hordozza-e a betegség kialakulásáért felelős gént. Így kialakulhat-e az utódaiban is az adott szembetegség. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy nem minden szembetegség mutat örökletes jelleget, így a tenyészállat nem örökíti át utódainak az adott betegség génjét. De ettől függetlenül nagymértékben meghatározza a kutya tenyészértékét.

A szemészeti betegségek vizsgálata az állat alapos megfigyelésétől kezdve egészen az agyi reflexek vizsgálatán át, többnyire a szemfenék (fundus) vizsgálatával fejeződik be. Bizonyos esetekben szükség van részletesebb diagnosztikai vizsgálatra is, mint pl. szemészeti ultrahang- vagy ERG (elektroretinográfiás) vizsgálatra. Ezek a körülményesnek tűnő kiegészítő vizsgálatok általában kihagyhatóak, és egy relatíve egyszerű alap- és szemfenék-vizsgálattal nagy pontossággal elvégezhető a szemészeti szűrés. Így többnyire 10-20 perc alatt elvégezhető egy ilyen szűrővizsgálat.

A szemfenék oftalmoszkópos vizsgálata fájdalommentes és minden esetben éber állapotban történik. Előtte mindkét szembe pupillatágító szemcseppet cseppentünk, amely biztosítja, hogy a retinát tüzetesen meg tudjuk vizsgálni.

A vizsgálat időpontját mindig az adott fajtában jellemzősen előforduló szembetegség típusa határozza meg. Például egy Collie szembetegség (CEA) oftalmoszkópos szűrővizsgálatát mindig a kutya 5 és 8 hetes kora között kell elvégezni, mert később az ideghártya pigmentrétege elfedheti azokat a diszkrét elváltozásokat, amelyek kifejezetten erre a betegségre jellemzőek. Emiatt nem korrekt elvégezni egy felnőtt kutya oftalmoszkópos CEA-szűrővizsgálatát. Ugyanakkor vannak olyan fajták, ahol az adott szemészeti betegség szűrővizsgálatát felnőtt korban is, vagy csak akkor lehet elvégezni, mert fiatal korban még nem látszódnának a betegségre jellemző tünetek.

A szűrés elvégzéséről az állatorvos kétnyelvű (magyar-angol) igazolást állít ki, amelyen megtalálhatóak a kutya adatai, egyedi azonosító száma (chipszám), a tenyésztő vagy tulajdonos adatai. Ezen kívül az igazoláson szerepelnek az elvégzett vizsgálati módszerek és eredményeik valamint a két szem ideghártyájáról készült funduskép (szemfenék kép).

Az alábbi leggyakoribb szembetegségekre végezzük el a szemészeti szűrővizsgálatokat:

•  szürkehályog (cataracta)
•  progresszív retina atrófia (PRA)
•  Collie szemanomália / Collie szembetegség (CEA)
•  retina diszplázia
•  glaukóma (zöldhályog)
•  perzisztáló pupilláris membrán
•  szemhéj deformitások
•  mikroftalmia (kisebb szemgolyó)
•  szaruhártya disztrófia

Az alábbi diagnosztikai eszközök segítségével végezzük el a szemészeti szűrővizsgálatokat:

•  réslámpa
•  gonioszkópiás lencse
•  szemtükör (oftalmoszkóp)
•  a szemfenék képek archiválására alkalmas szemfenékvizsgáló kamera (digitális oftalmoszkóp)
•  szemnyomásmérő (tonométer)

 

Miért ajánlott a szemészeti szűrővizsgálat elvégzése?

Még ha ezek a szűrővizsgálatok nem kötelezőek, a  tenyésztői jó hírnév egyik elengedhetetlen feltétele a hosszú távú megbízhatóság, amely korrekt és szakmailag megalapozott állatorvosi vizsgálat igénybevételét is feltételezi a kutyatartók részéről. Azonban ez anyagi áldozattal jár a tenyésztő oldaláról. Sok olyan tenyésztő van, aki hosszú évtizedes munkájával ezt már megalapozta, és beépíti a kutya eladási árába ezeket a befektetett költségeket, ugyanúgy, mint a chip vagy az első oltások árait.

dr. Fenyves Ildikó

A kutya KCS (szárazszem-betegség) egy igen gyakori állatorvosi szembetegség

A szárazszem-betegség kutyákban sok esetben, macskákban esetenként fordul elő. Legérintettebb fajták a cocker spániel, az angol bulldog, a West Highland White terrier, a mopsz, a pekingi palotakutya, a Yorkshire terrier, a Shih tzu, a tacskó, a csivava, a pincser, nagytestűek közül pedig a német juhászkutya.

A könnyfilmnek – amely a szaruhártyát és kötőhártyát egyenletesen fedi – nélkülözhetetlen védő szerepe van. Ha a könnyfilm minősége vagy mennyisége megváltozik – szárazszem-betegség esetén csökken a mennyisége – az érintett szem védtelenebb lesz. Így minden regenerációs folyamat lassabban és nehezebben tud végbemenni.

A szárazszem-betegség tünetei

A tünetek fokozatosan jelentkeznek. Eleinte hunyorgás, a harmadik szemhéj előesése észlelhető, továbbá szűnni nem akaró hurutos-gennyes szemváladékozás. A kötőhártya duzzadt, kivörösödött, a szaruhártya száraz megjelenésű. Ha a kóros elváltozás régóta fenn áll és kezeletlen marad, akkor az idült gyulladás további tünetei is megjelennek a szaruhártyán. Ilyen elváltozás az erekkel való átszövődés, pigmentáció és kifekélyesedés (folytonosság hiánya). A folyamatos szemváladékozás miatt és a betegség fájdalmassága miatt az állat sokszor kaparja a szem környékét, így a szemhéjak gyulladása is kialakulhat. Ezen kívül sokszor tapasztaljuk az orrtükör szárazságát, repedezettségét is, leginkább az elhúzódó esetekben.

A szárazszem-betegség kialakulása és lefolyása

A szárazszem-betegség kialakulásának oka a könnytermelés csökkenése. Ez az elváltozás különféle eredetű lehet. A könnymirigy akár már veleszületett módon alulfejlett is lehet. A betegség hátterében fertőző okok (például a macskanáthát okozó macska Herpesz vírus) is állhatnak, de akár hajlamosító tényező lehet egyes anyagforgalmi és hormonális betegség (cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, Cushing-kór) is. Ugyanakkor a leggyakoribb típusú szárazszem-betegség immunológiai hátterű. Ilyenkor a könnymirigy sejtjeit az állat saját immunrendszere „megtámadja”, ezáltal csökken a könnytermelése. Ritkán az arcideg bénulása miatt a könnymirigy beidegzése is sérülhet, amely szintén a könnytermelés csökkenését eredményezi. Szintén a könnytermelés csökkenését okozza a harmadik szemhéj mirigyének műtéti eltávolítása. Ennek a mirigynek az előesése gyakran előforduló szembetegség, amelyet minden esetben meg kell próbálni visszahelyezni és nem eltávolítani. Az eltávolítás következménye, vagyis a nem megfelelő könnytermelés gyakran hónapokkal vagy évekkel később jelentkezik. Ilyen esetben az érintett szemet az állat élete végéig kezelni kell.

A szárazszem-betegség diagnosztikája

A diagnózis felállításakor ki kell zárni az egyéb oktanú kötőhártya- illetve szaruhártya-gyulladásokat. Példának okáért azonos fajtákban gyakran okozhatják a szaruhártya hosszan elhúzódó gyulladását a rendellenesen befelé növő pillaszőrök is, akár a túlzottan beemelkedő arcorri redő is, amely folyamatosan dörzsöli a szaruhártya felületét.

Szárazszem-betegség esetén viszont először a könnytermelés mértékét kell meghatározni. Ennek megállapítására a rendelőben is könnyen, gyorsan elvégezhető Schirmer-könnyteszt használható. A vizsgálat során egy festékanyaggal impregnált papírcsíkot helyezünk az alsó kötőhártyazsák középső–külső részébe. A felszívódó könny mennyisége a skáláról leolvasható. Hasonló módon működik a „Phenol red thread” teszt is. Továbbá vizsgáljuk még a szaruhártya állapotát, a hám esetleges folytonossági hiányait. Erre a célra különböző festékanyaggal átitatott csíkokat használunk (Fluoreszcein, Rose bengal, Lissamin green tesztcsíkok).

A szárazszem-betegség kezelése

Amennyiben a szárazszem-betegség meghatározásra kerül, többoldalú és túlnyomórészt élethosszig tartó kezelésre van szükség. A kezelés legfontosabb célja a szem védelme, a könnytermelés serkentése és a tünetek mérséklése. A szárazabb szem ugyanúgy, mint az embereknél, az állatoknak is diszkomfort érzetet, fájdalmat okoz.

A könnytermelés serkentése céljából több, immunrendszerre ható hatóanyag áll rendelkezésünkre. Ezeket a hatóanyagokat szemcseppek vagy szemkenőcsök formájában kell alkalmazni, általában naponta 1x-3x, rendszerint az állat élete végéig kell. A legismertebb ilyen készítmény a ciklosporin tartalmú Optimmune szemkenőcs. Alternatív megoldásként alkalmazható az ún. pimecrolimus hatóanyag tartalmú szemkenőcs is, mellyel igen jók a tapasztalataink.

A könnyfilmet helyettesítő emberi műkönnyek egy része a gyakorlatban nem működik, mert a megfelelő pótláshoz meglehetősen gyakran kellene alkalmazni ezeket a cseppeket az állatoknál.

A hialuronsavas készítmények, amelyek hatóanyaga speciális polimerizált szerkezetüknek köszönhetően nem mosódik ki olyan gyorsan a szemből, így a műkönnyekkel ellentétben ritkábban is elegendő használni.

Ha már szövődmények is kialakultak, azokat mindenképpen kezelni kell. Ilyen lehet például a másodlagos bakteriális fertőzés, amelyet antibiotikummal kezelünk, míg a szaruhártya fekélyt regeneráló készítményekkel. Viszont ezeket rendszerint már nem kell hosszútávon használni.

A betegség mihamarabbi felismerése és kezelése rendkívül fontos, mert a kóros állapot megfelelő gyógyszerekkel jól orvosolható. Ha viszont a kezelés nem történik meg időben, akkor súlyos szövődmények alakulhatnak ki, amelyek az állatnak fájdalmat, szenvedést és látászavart okozhatnak.

dr. Fenyves Ildikó

A szárazszem-betegség (keratoconjuctivitis sicca) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Szárazszem-betegség (KCS = Keratoconjuctivitis sicca).

Elterjedése: 
Kutyákban gyakori, macskákban ritka.

Állatok: 
Kutya, macska.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség bizonyos esetekben genetikai öröklődést mutat.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: 
Réslámpa, Schirmer könnyteszt, Phenol red thread teszt.

Kezelhető-e: 
A betegség gyógyszeres úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

A macska, kutya szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegsége állatoknak, épp úgy, mint az embereknek.  A szemlencse betegsége, amely azonban gyakran kihat a szem többi struktúrájára is, és enyhén vagy súlyosabb formában a látás élességét, minőségét rontja azáltal, hogy a fiziológiás körülmények között átlátszó szemlencse különböző fokban homályossá válik.

A szürkehályog vagy más néven cataracta görög szó, „vízesést” jelent, utalva arra, hogy súlyos esetben a látás minősége körülbelül olyan mintha egy vizezésen át néznénk. A szürkehályog nem keverendő össze a zöldhályoggal (glaukóma), amely a szem belső nyomásának emelkedését jelentő betegség.

A cataracta kutyákban lényegesen gyakrabban fordul elő, mint macskákban.

Mi az oka a szürkehályog kialakulásának?

Kutyában a szürkehályog kialakulásának leggyakrabban genetikai oka van. Ma már számos fajtában részleteiben ismert a pontos öröklésmenet, tudjuk, hogy a szemlencse mely területe érintett egyik vagy másik kutyafajtában, és azt is, hogy vélhetően mely életkorban jelentkeznek az első tünetek. E betegség kialakulásának azonban lehetnek egyéb „szerzett” okai is, például okozhatja a szemet ért trauma, sérülés, lehet táplálkozási oka, és kialakulhat más szem- (pl. uveitis) vagy egyéb betegséghez (pl. cukorbetegséghez) társultan is.

Milyen tünetei vannak a szürkehályognak?

A szemtünetek rendszerint mindkét szemen megfigyelhetők, korai stádiumban az állatorvosi vizsgálat során is kiderül, ám később amikor már a teljes szemlencse homályossá, szürkésfehérré válik, az állat tulajdonosa is észreveheti e tünetet. A szürkehályog rendkívül változatos megjelenésű lehet, gyakran csak csíkszerű elváltozást látunk a szemlencsén, előfordulhat csak a lencse középső területének a homálya, ez utóbbit az állatorvosnak el kell különíteni az ún. nuclearis sclerózistól, amelynél szintén „homályos” a szemlencse, de átlátszó, és egy korral járó természetes jelenség.

A szemlencse állapotát, azt hogy az elváltozások pontosan hol helyezkednek el a szemlencsében, megfelelő nagyítást és fényt biztosító eszközzel, leginkább réslámpa segítségével vizsgáljuk.

Általában elmondható, hogy a szürkehályog nem fájdalmas, és lassan romló, lassan progrediáló betegség. Egyes esetekben azonban pl. cukorbetegségnél a szürkehályog nagyon gyorsan alakul ki.

A hályogos lencse az eredeti pozíciójából kimozdulhat, és ha előrefelé az elülső szemcsarnokba kerül, ott akadályozhatja  a csarnokvíz elfolyását, így nagyobb szemnyomás (glaukóma) alakulhat ki amely viszont fájdalmas lehet. Szintén fájdalmat jelezhet az állat, ha ún. lencse indukált uveitis  (LIU) alakul ki, amely során a  szemlencséből származó fehérjék gyulladásos reakciót okoznak a szemben. 

Hogyan kezelhető a szürkehályog?

A jelenlegi ismereteink szerint a szürkehályog kialakulását megelőzni, vagy a kialakult elváltozást kezelni gyógyszeres kezeléssel (szemcseppekkel, táplálékkiegészítőkkel etc.) nem lehetséges.

A betegség gyógyításának egyik módja, az állatorvoslásban is ma már egyre inkább elterjedt sebészeti eljárás a phacoemulzifikáció, amely során a szemlencse eltávolítását követően új, szemlencse implantációja történik.

Amennyiben az állat közvetlenül szürkehályog műtét előtt áll, kérjük, figyelmesen olvassa át a lentebb található részletes műtéti tájékoztatót!

Kutyák és macskák szürkehályog műtétével kapcsolatos információk az állattartók számára:

dr. Fenyves Ildikó

A szürkehályog (Cataracta) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szürkehályog (Cataracta)

Érintett állatok:
kutya, macska

Genetikai öröklődés:
Igen, a leggyakrabban genetikai öröklődést mutat.

Diagnosztika:
Réslámpa

Kezelés:
A betegség csak műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem előzhető meg.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

Invalid Displayed Gallery

Az állatok szaruhártyáját és kötőhártyáját borító könnyrétegnek a termelődése és elvezetődése folyamatos. Ez a két folyamat egyensúlyban áll egymással, így állandóan biztosítva van a kötőhártya és a szaruhártya megfelelő mennyiségű és minőségű könnyfilmmel való befedése. Ha nem termelődik elegendő mennyiségű könny, akkor jön létre a szárazszem-betegség.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egyes szembetegségeknél túl sok könny termelődik, amelyek irritációt és fájdalmat okoznak. Szemirritáció során az állatok hirtelen, erősen elkezdenek könnyezni. Bizonyos esetekben az irritáció tartósan megmarad, ha az alsó szemhéj belső területe kismértékben befordul (ezt nevezzük mediális entrópiumnak) vagy ha a szaruhártyához hozzáérnek a belső szemzugban lévő apró szőrszálak.

Olyan eset is lehetséges, amikor elfogadható mennyiségű könny termelődik, de valamilyen rendellenesség miatt a könny nem tud megfelelő mértékben elvezetődni, így a könny túlcsordul. Emiatt a belső szemzugban állandóan túlfolyó könny a bőrt irritálja. Súlyosabb esetben akár bőrgyulladást, diszkomfort érzést is okozhat.

Amikor akadályozott vagy fokozottabb a könnytermelés, a belső szemzug alatti szőrös terület elszíneződik a könnyben lévő pigment anyagok miatt. Emiatt látszik gyakran fehér szőrű kutyáknál barnás elszíneződés a szemzugban. Ezt a könnyben található laktoferrin szerű anyag és olykor az elszaporodó baktériumok okozhatják.

A könny elvezetése és a könnycsatorna átjárhatóságának vizsgálata

A könnypontokon keresztül két kicsi csatornán át jut el a könnyzacskóba a könny, majd innen a könnycsatornán keresztül az orrjáratba jut. Egyes fajtáknál (főleg a rövid orrú kutyákban) nem az orrjáratba, hanem a szájüregbe vezet a könnycsatorna.

A legegyszerűbb módon úgy tudjuk megvizsgálni a könnycsatorna átjárhatóságát, ha egy fluoreszcein tartalmú tesztcsíkot helyezünk az állat kötőhártyájához. Amennyiben megfelelően átjárható a könnycsatorna, a festékanyag néhány percen belül megjelenik az orr nyálkahártyáján. Ha a festékanyag nem jelenik meg vagy csak későn, akkor a könnycsatornácskák, a könnycsatorna átmosására és további vizsgálatokra van szükség (főleg a könnypontokat érintő alapos vizsgálatra).

Kutyák és macskák normális és kóros könnyfolyása

Abban az esetben, ha az állat belső szemzugában a szőr elszíneződött vagy kis mennyiségű, átlátszó vagy fehéres váladék van, ugyanakkor nem hunyorog az állat és a szemészeti vizsgálat során kóros eltérést nem mutat a kötőhártya, a szaruhártya és a szemhéj, akkor nincs szükség olyan beavatkozásra, amely mindenképpen bódítást igényelne (pl. könnycsatorna vizsgálat vagy átmosás).

Viszont az esetek többségében nagy mennyiségű, folyamatos könnyfolyás tapasztalható, ami miatt a szem alatti terület nedves, a bőr kipirult és a szemhéjak kóros helyzete látható. Ilyenkor a könnyelvezető készülék (könnypontok, könnycsatornák) alapos vizsgálatának, esetleg öblítésének, tágításának vagy más sebészeti beavatkozás elvégzése szükséges. Továbbá, ha valamilyen következményes szaruhártya elváltozás is tapasztalható, akkor is indokolt a könnyelvezető készülék alapos vizsgálata.

dr. Fenyves Ildikó


Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva.
error: Content is protected !!