Mit jelent, ha egy állatnak úgynevezett indolens fekélye, vagy boxerfekélye van?
Ha a szem szaruhártyájának felszíni és/vagy mélyebb szerkezete károsodik, úgynevezett szaruhártya fekély alakul ki. A szaruhártya vagy cornea erős szövet ugyan, de nagyon vékony, nagyon könnyen megsérül, főleg ha olyan gyors behatás éri, amelyre nem tud az állat időben pislogással reagálni. Kutyákra és macskákra az életmódjukból adódóan ez még inkább vonatkozik. Nem véletlen, hogy a macskakarmolás okozta sérülésekkel találkozunk a leggyakrabban; gondoljunk bele, hogy egy karmolás milyen hirtelen és gyorsan megtörténhet. Gyakoriak még a kutyák séta vagy vadászat közbeni szemsérülései, amikor az erdőben, bokros területeken futnak. A szaruhártya fekélyeinek azonban még számos oka lehet, okozhatja a könnytermelés elégtelensége, anatómiai deformitások (szemhéjállási rendellenességek, vagy rendellenes állású szőrszál), öntrauma (pl. allergiás állatoknál); ilyenkor a szemhéjak a pofatájék, vagy a kötőhártya gyulladás miatti viszkető-fájdalmas érzés miatt próbálja az állat dörzsölni a szemeit. E kórképek egy jelentős része gyógyszeres vagy műtéti úton orvosolható. Egy olyan kivételesen „viselkedő” fekélytípust ismerünk kutyákban, amely igen lassan reagál szemcseppes, gyógyszeres kezelésre, és gyakran műtéti ellátást igényel; ez az úgynevezett indolens fekély. Régebben „boxerfekélynek” is nevezték ezt a betegséget, napjainkban azonban boxerekben ritkjábban látjuk, egyéb kutyafajtákban viszont gyakran, például francia bulldogban.
Mi az oka ennek a betegségnek és hogyan kezeljük?
Az indolens szaruhártyafekély kiváltó oka, általában egy felszíni sérülés, amely azonban sem magától sem kezelésre nem mutat gyógyhajlamot, és jellegzetes klinikai képe van, azaz a szemész állatorvos azt látja, hogy a szaruhártya felszíni rétegei nem tapadnak a mélyebb rétegekhez, szinte „letörölhető” a felső hámréteg. Bizonyos vizsgálómódszerek segítségével ha az indolens fekély diagnózisa megállapítható elsőként rendszerint szemcseppeket, géleket és egyéb gyógyszerek adását írjuk elő. Fontos tudni, hogy ennél a szembetegségnél az esetek egy része nem gyógyul megfelelően erre a kezelésre. Ha 7-14 napon belül nem látunk gyógyhajlamot, műtéti beavatkozást javaslunk. Ennek során nyugodt állatoknál helyi érzéstelenítésben, nehezebben kezelhető állatoknál altatásban úgynevezett keratotomiát végzünk, egy erre alkalmas eszköz segítségével. Ennek a beavatkozásnak az a lényege, hogy a szaruhártya felszíni területeit eltávolítjuk, úgynevezett „mikroeróziókat” alakítunk ki a mélyebb rétegekben, ezzel új egészséges hám kialakulását segítjük elő. A műtétet követően a szemet szabadon hagyjuk, vagy egy védő kontaktlencsét helyezünk a felszínére, és a szemhéjakat átmenetileg varratokkal részlegesen zárjuk. Esetenként pislogóhártya lebenyt alkalmazunk, ilyenkor az állatok belső szemzugában lévő harmadik szemhéjat varrjuk fel.
Fenti beavatkozások 90-95 % ban sikeresek, ritkán előfordulhat, hogy ismételt műtétre kerül sor. Ha szaruhártya rétegei megfelelően tapadnak a gyógyulás során, akkor is fel kell készülni, hogy ennél a szembetegségnél a teljes gyógyulás lassú: hetekig, néha hónapokig a cornea egyes területei átlátszatlanok maradnak, ereződés és homály látható a kutya szemén /szemein. Utóbbi gyakran az állat egész életében kismértékben, de észrevehető lesz. Olyan szövődménnyel azonban, amely a későbbiekben az állat látását érdemben zavarja, csak elvétve találkozunk.
DR. FENYVES ILDIKÓ
