Mi az a retinoszkópia?
A retinoszkópia egy objektív szemészeti vizsgáló módszer, mellyel meghatározható egy szem refrakciós állapota (magyarul fénytörő képessége), illetve – ha van- fénytörési hibái. Az eszközt, mellyel a vizsgálatot végezzük, retinoszkópnak nevezzük. A humán orvoslásban régóta használt módszer, mely pl. szemüveg tervezése esetén a mai napig alapvető vizsgálati lépés. Eredete 1873-ra nyúlik vissza, amikor is egy Cuignet nevű francia szemészorvos már használta a módszert. Azonban nem csak mi nálunk, hanem az állatorvoslásban is egyre elterjedtebb a retinoszkópia használata, elsősorban kutyák és lovak esetében.
Mikor érdemes retinoszkópia vizsgálatot végezni kedvencünknél?
Ahogy embereknél, úgy állatok szeménél is előfordulnak refrakciós (=fénytörési) hibák, melyek következtében látásprobléma, pl. rövidlátás (=myopia), vagy távollátás (=hyperopia) alakul ki. Kisebb-közepes testű kutyafajtáknál elsősorban rövidlátás, míg nagyobb testű kutyafajtáknál inkább távollátás fordulhat elő. Egyes kutatások szerint az életkor növekedésével nő a rövidlátás előfordulásának esélye, valamint egyes fajtákban (pl. Német juhászkutya, Rottweiler, Labrador Retriver) gyakrabban fordulnak elő az előbb említett látászavarok.
Amennyiben látásproblémát tapasztalunk kedvencünknél (pl. bizonytalanul tájékozódik, nekiütközik tárgyaknak, eltéveszti az eldobott játékot stb.) de a szemészeti szakvizsgálat során nem találunk kóros elváltozást (pl. retina betegség), úgy felmerül, hogy az adott szem dioptriás problémával rendelkezik, melyet retinoszkópia segítségével tudunk csak meghatározni. Munka- és agility-s kutyáknál ugyancsak fontos a vizsgálat szerepe.
Hogyan történik a retinoszkópia vizsgálat?
A vizsgálat sötétített szobában, bódítás nélkül történik. A nyugodt állapotban rögzített állattal szembe állunk, majd fix távolságból (67 cm, ami egy kartávolságnak felel meg) belevilágítunk retinoszkóppal az állat szemébe. Ezt követően különböző dioptriás lencséket tartunk a páciens szeme elé, s a szemfenékről visszaverődő fény alapján meghatározzuk a szem dioptriás állapotát.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre inkább a tudatos kutyatenyésztés kerül előtérbe, a legtöbb tenyésztő törekszik arra, hogy mind az állat külleme, mind pedig az egészségügyi állapota megfelelő legyen.
Küllem tekintetében nem nehéz a legkiválóbb állatokat tenyésztésbe venni, a tenyészszemlék, kiállítási eredmények erre lehetőséget adnak. Nehezebb kérdés a kutya egészségügyi állapotának „feltérképezése“. Bizonyos hibák nehezen felderíthetők, a csípőízületi diszplázia vagy egy veleszületett szembetegség sokáig rejtve maradhat, mind a tenyésztő, mind a kölyköt megvásárló kutyatartó előtt.
Mit jelentenek ezek a veleszületett szembetegségek, és miért fontos egy kutyatenyésztő részére a szűrővizsgálatok igénybevétele?
Évről évre nő azon veleszületett szembetegségek száma, amelyek öröklésmenete, pontos tünetei és kórlefolyása részleteiben ismertté válik. Mára már többnyire az összes kutyafajta öröklődő szembetegsége ismert.
A legelső szempont, amikor e kérdéskört vizsgáljuk, hogy látható-e akár a tenyésztő, akár a kutyatartó részéről az állat szemén bármilyen elváltozás. Vannak bizonyos szembetegségek, melyek esetén szembetűnőek ezek a tünetek. Ilyen például az előrehaladott szürkehályog, vagy például, ha a kutyának láthatóan kisebb a szemgolyója (mikroftalmia).
A szembetegségek másik része az a csoport, amelyeket külső megtekintéssel még egy állatorvos sem vesz észre, ilyen esetekben szemfenék, ERG- vagy genetikai vizsgálat szükséges az egyes betegségek felismeréséhez. Ilyen például a retina diszplázia, Collie szembetegség vagy a progresszív retina atrófia.
Fontos hangsúlyozni, hogy természetesen számos szembetegség nem mutat örökletes jelleget, és bár ezek felismerése is döntően befolyásolja egy kutya tenyészértékét, nem örökíti át az utódokra.
A tenyésztői jó hírnévnek alapfeltétele a hosszú távú megbízhatóság, amely korrekt és szakmailag megalapozott állatorvosi vizsgálat igénybevételét is feltételezi a kutyatartók részéről, és ez többek között anyagi áldozattal jár. Sok olyan tenyésztő van, aki hosszú évtizedes munkájával ezt már megalapozta, és beépíti a kutya eladási árába ezeket a költségeket, éppúgy mint a chip vagy az első oltások árát.
Mit vizsgálunk és mivel, azaz melyek a leggyakoribb szembetegségek, melyeket a szemszűrésnél vizsgálunk és milyen diagnosztikai eszközöket használunk?
A leggyakoribb szemészeti betegségek, melyeket vizsgálunk:
• szürkehályog (cataracta)
• progresszív retina atrófia (PRA)
• Collie szemanomália (CEA)
• retina diszplázia
• glaukóma (zöldhályog)
• perzisztáló pupillaris membrán
• szemhéj deformitások
• mikroftalmia (kisebb szemgolyó)
• szaruhártya disztrófia
Az eszközök, melyek segítségével végezzük a szemészeti szűrővizsgálatokat:
• réslámpa
• gonioszkópiás lencse
• szemtükör (oftalmoszkóp)
• a szemfenék képek archiválására alkalmas szemfenékvizsgáló kamera (digitális oftalmoszkóp)
• szemnyomásmérő (tonométer)
Milyen módon és mely életkorban vizsgálhatók a veleszületett szembetegségek?
A szemészeti betegségek vizsgálata az állat alapos megfigyelésétől egészen az agyi reflexek vizsgálatán át rendszerint a szemfenék (fundus) vizsgálatával fejeződik be. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor egyéb kiegészítő vizsgálatokat, például szemészeti ultrahang- vagy ERG-vizsgálatokat, esetenként DNS-vizsgálatot kell igénybe venni ahhoz, hogy felderítsünk egy szembetegséget. A DNS-vizsgálatokkal nemcsak azt vizsgáljuk, hogy az adott egyed szeme egészséges-e, hanem, hogy hordozza-e a betegség kialakulásáért felelős gént, hiszen ilyen esetben átörökítheti azt utódaira.
Ezen bonyolultnak tűnő kiegészítő vizsgálatok az esetek legnagyobb részében elkerülhetők, és egy viszonylag egyszerű alapvizsgálattal illetve a kutya szemfenékvizsgálatával nagy pontossággal elvégezhető egy kutya szemészeti szűrővizsgálata, amely körülbelül 30-40 percet vesz igénybe.
A szemfenék vizsgálatához a kutya mindkét szemébe egy rövid, néhány óráig ható pupillatágító hatású szemcseppet cseppentünk, amely lehetővé teszi az ideghártya alapos vizsgálatát. A vizsgálat természetesen éber állapotban történik és fájdalommentes.
A kutya fajtájában jellegzetesen előforduló betegségek típusa az, ami meghatározza a vizsgálat időpontját. A Collie szembetegség szűrését, ha szemfenékvizsgálattal végezzük, 5-8 hetes korig el kell végezni, mert a későbbiekben a retina pigmentrétege elfedheti azokat a diszkrét jeleket az ideghártyán, melyek e betegségre jellemzők. Nem helyes tehát csak a tenyésztésbe vétel előtt egy már felnőtt állatot vizsgálni. Vannak fajták viszont, ahol ezen vizsgálatok felnőtt korban is, vagy csak felnőtt korban végezhetők el megbízhatóan.
Kötelező-e bizonyos fajtáknál a szemészeti szűrővizsgálat?
Egyre több kutyafajta szemészeti szűrővizsgálata kötelező nemcsak külföldön, hanem hazánkban is.
Milyen igazolást állít ki az állatorvos?
A veleszületett szembetegségek vizsgálatáról az állatorvos legalább két nyelvű igazolást állít ki, amelyen szerepelnek a kutya adatai, egyedi azonosítási száma (chip száma), a tenyésztő illetve a tulajdonos adatai.
