Mi az a retinoszkópia?
A retinoszkópia egy objektív szemészeti vizsgáló módszer, mellyel meghatározható egy szem refrakciós állapota (magyarul fénytörő képessége), illetve – ha van- fénytörési hibái. Az eszközt, mellyel a vizsgálatot végezzük, retinoszkópnak nevezzük. A humán orvoslásban régóta használt módszer, mely pl. szemüveg tervezése esetén a mai napig alapvető vizsgálati lépés. Eredete 1873-ra nyúlik vissza, amikor is egy Cuignet nevű francia szemészorvos már használta a módszert. Azonban nem csak mi nálunk, hanem az állatorvoslásban is egyre elterjedtebb a retinoszkópia használata, elsősorban kutyák és lovak esetében.
Mikor érdemes retinoszkópia vizsgálatot végezni kedvencünknél?
Ahogy embereknél, úgy állatok szeménél is előfordulnak refrakciós (=fénytörési) hibák, melyek következtében látásprobléma, pl. rövidlátás (=myopia), vagy távollátás (=hyperopia) alakul ki. Kisebb-közepes testű kutyafajtáknál elsősorban rövidlátás, míg nagyobb testű kutyafajtáknál inkább távollátás fordulhat elő. Egyes kutatások szerint az életkor növekedésével nő a rövidlátás előfordulásának esélye, valamint egyes fajtákban (pl. Német juhászkutya, Rottweiler, Labrador Retriver) gyakrabban fordulnak elő az előbb említett látászavarok.
Amennyiben látásproblémát tapasztalunk kedvencünknél (pl. bizonytalanul tájékozódik, nekiütközik tárgyaknak, eltéveszti az eldobott játékot stb.) de a szemészeti szakvizsgálat során nem találunk kóros elváltozást (pl. retina betegség), úgy felmerül, hogy az adott szem dioptriás problémával rendelkezik, melyet retinoszkópia segítségével tudunk csak meghatározni. Munka- és agility-s kutyáknál ugyancsak fontos a vizsgálat szerepe.
Hogyan történik a retinoszkópia vizsgálat?
A vizsgálat sötétített szobában, bódítás nélkül történik. A nyugodt állapotban rögzített állattal szembe állunk, majd fix távolságból (67 cm, ami egy kartávolságnak felel meg) belevilágítunk retinoszkóppal az állat szemébe. Ezt követően különböző dioptriás lencséket tartunk a páciens szeme elé, s a szemfenékről visszaverődő fény alapján meghatározzuk a szem dioptriás állapotát.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre inkább a tudatos kutyatenyésztés kerül előtérbe, a legtöbb tenyésztő törekszik arra, hogy megfelelő legyen az állat külleme és egészségügyi állapota is.
Nem okoz nehézséget a legkiválóbb küllemű állatokat tenyésztésbe venni, ugyanis a különböző tenyészszemlék és kiállítási eredmények segítségével ki lehet választani a megfelelő tenyészegyedet. Ugyanakkor a tenyésztésbe vont kutya egészségügyi állapotának „feltérképezése“ már nehezebb feladat. Egyes hibák nehezen felderíthetők, a csípőízületi diszplázia vagy egy veleszületett szembetegség sokáig rejtve maradhat a tenyésztő és a későbbi tulajdonos előtt is, aki a kölyköt megvásárolja.
A veleszületett szembetegségek vizsgálata
Évről évre nő azon veleszületett szembetegségek száma, amelyek öröklésmenetét, pontos tüneteit és kórlefolyását már teljes egészében megismertük. Ennek a hátterében nagyon komoly szakmai törekvés áll, amely elsősorban amerikai és nyugat-európai egyetemek tudományos kutatómunkája során valósul meg. Napjainkban szinte az összes kutyafajta öröklődő szembetegsége ismertté vált.
A legelső fontos szempont, amely a szemészeti vizsgálat során felmerül, hogy lát-e bármilyen elváltozást a kutya szemén a tenyésztő vagy a tulajdonos. Egyes szembetegségek például igen feltűnő tüneteket mutatnak, mint például az előrehaladott szürkehályog vagy a mikroftalmia, amikor kisebb a szemgolyó mérete.
Ugyanakkor vannak olyan szembetegségek (pl. retina diszplázia, Collie szembetegség vagy a progresszív retina atrófia) is, amelyeknél külső megtekintéssel még egy állatorvos sem veszi észre a kóros elváltozásokat, így ahhoz, hogy a lehetséges betegséget megállapítsuk, különböző kiegészítő vizsgálatokat kell elvégeznünk. Ilyen pl. a szemfenék, az ERG- vagy a genetikai (DNS) vizsgálat. A DNS-vizsgálat során elsősorban azt állapítjuk meg, hogy az adott egyed hordozza-e a betegség kialakulásáért felelős gént. Így kialakulhat-e az utódaiban is az adott szembetegség. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy nem minden szembetegség mutat örökletes jelleget, így a tenyészállat nem örökíti át utódainak az adott betegség génjét. De ettől függetlenül nagymértékben meghatározza a kutya tenyészértékét.
A szemészeti betegségek vizsgálata az állat alapos megfigyelésétől kezdve egészen az agyi reflexek vizsgálatán át, többnyire a szemfenék (fundus) vizsgálatával fejeződik be. Bizonyos esetekben szükség van részletesebb diagnosztikai vizsgálatra is, mint pl. szemészeti ultrahang- vagy ERG (elektroretinográfiás) vizsgálatra. Ezek a körülményesnek tűnő kiegészítő vizsgálatok általában kihagyhatóak, és egy relatíve egyszerű alap- és szemfenék-vizsgálattal nagy pontossággal elvégezhető a szemészeti szűrés. Így többnyire 10-20 perc alatt elvégezhető egy ilyen szűrővizsgálat.
A szemfenék oftalmoszkópos vizsgálata fájdalommentes és minden esetben éber állapotban történik. Előtte mindkét szembe pupillatágító szemcseppet cseppentünk, amely biztosítja, hogy a retinát tüzetesen meg tudjuk vizsgálni.
A vizsgálat időpontját mindig az adott fajtában jellemzősen előforduló szembetegség típusa határozza meg. Például egy Collie szembetegség (CEA) oftalmoszkópos szűrővizsgálatát mindig a kutya 5 és 8 hetes kora között kell elvégezni, mert később az ideghártya pigmentrétege elfedheti azokat a diszkrét elváltozásokat, amelyek kifejezetten erre a betegségre jellemzőek. Emiatt nem korrekt elvégezni egy felnőtt kutya oftalmoszkópos CEA-szűrővizsgálatát. Ugyanakkor vannak olyan fajták, ahol az adott szemészeti betegség szűrővizsgálatát felnőtt korban is, vagy csak akkor lehet elvégezni, mert fiatal korban még nem látszódnának a betegségre jellemző tünetek.
A szűrés elvégzéséről az állatorvos kétnyelvű (magyar-angol) igazolást állít ki, amelyen megtalálhatóak a kutya adatai, egyedi azonosító száma (chipszám), a tenyésztő vagy tulajdonos adatai. Ezen kívül az igazoláson szerepelnek az elvégzett vizsgálati módszerek és eredményeik valamint a két szem ideghártyájáról készült funduskép (szemfenék kép).
Az alábbi leggyakoribb szembetegségekre végezzük el a szemészeti szűrővizsgálatokat:
• szürkehályog (cataracta)
• progresszív retina atrófia (PRA)
• Collie szemanomália / Collie szembetegség (CEA)
• retina diszplázia
• glaukóma (zöldhályog)
• perzisztáló pupilláris membrán
• szemhéj deformitások
• mikroftalmia (kisebb szemgolyó)
• szaruhártya disztrófia
Az alábbi diagnosztikai eszközök segítségével végezzük el a szemészeti szűrővizsgálatokat:
• réslámpa
• gonioszkópiás lencse
• szemtükör (oftalmoszkóp)
• a szemfenék képek archiválására alkalmas szemfenékvizsgáló kamera (digitális oftalmoszkóp)
• szemnyomásmérő (tonométer)
Miért ajánlott a szemészeti szűrővizsgálat elvégzése?
Még ha ezek a szűrővizsgálatok nem kötelezőek, a tenyésztői jó hírnév egyik elengedhetetlen feltétele a hosszú távú megbízhatóság, amely korrekt és szakmailag megalapozott állatorvosi vizsgálat igénybevételét is feltételezi a kutyatartók részéről. Azonban ez anyagi áldozattal jár a tenyésztő oldaláról. Sok olyan tenyésztő van, aki hosszú évtizedes munkájával ezt már megalapozta, és beépíti a kutya eladási árába ezeket a befektetett költségeket, ugyanúgy, mint a chip vagy az első oltások árait.
dr. Fenyves Ildikó
