Blog

A macskákat érintő szembetegségek során általában a vezető tünet a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis). Ennek hátterében sokféle ok állhat. Lehet fertőző oka, amely valamilyen kórokozó (vírus, baktérium) jelenléte miatt alakul ki. Nem fertőző oka is lehet a conjuctivitisnek, amelyet számos tényező okozhat. Többek között a szemet ért sérülés, trauma, mechanikai irritáció vagy idegen test, de olykor a csökkent könnytermelés vagy egy hegesedésből visszamaradó szemhéjállási probléma is kiválthat kötőhártya-gyulladást. Ugyanakkor az utóbbi két kiváltó ok a szaruhártyán is eredményez kóros elváltozást.

Fontos megemlíteni a kötőhártya-gyulladásnál az újszülött kismacskák bakteriális szemfertőzését, amelynek következtében még a szemek kinyílása előtt (10-14 napos kor) a szemhéjak mögött gennyes váladék halmozódik fel. Ha ezt nem kezeljük megfelelően, akkor ez a kismacskák látáskárosodását fogja eredményezni.

Macskák kötőhártya-gyulladásának tünetei

Függetlenül a kiváltó kóroktól a conjunctivitis során a kötőhártya megduzzad, kipirul, felületét pedig vízszerű, sárgás vagy vízszerű váladék fedi. Ezen kívül az állat hunyorog, olykor erőteljesen vakarja vagy éppen a szőnyeghez, bútorokhoz dörzsöli a szemét.

A fertőző eredetű kötőhártya-gyulladás rendszerint mindkét szemet érinti, de előfordulhat, hogy eleinte csak az egyik szemen alakul ki a gyulladás, majd csak napok múlva jelenik meg a másik szemen is.

A Calici vírus vagy a Chlamydophila felis (korábbi nevén Chlamydia psittaci) okozta fertőző kötőhártya-gyulladásnál nem csak szemtüneteket tapasztalhatunk a macskán, hanem felső légúti elváltozásokat is. Ilyenkor orrfolyás, tüsszögés és olykor láz, nehezített légzés jelentkezik.

A macskák kötőhártya-gyulladását előidéző kórokozók

A macskákat érintő szembetegségek közül a conjuctivitis fordul elő a leginkább. A háttérben kórokként vírus, ill. baktériumfertőzés áll. A legnagyobb jelentősége a Herpesz vírus által előidézett kötőhártya-gyulladásnak van, így erről egy külön tájékoztatót készítettünk. Ezen kívül még sok más kórokozó is felelős ennek a betegségnek a kialakulásáért. Mint pl. a Calici vírus, a Chlamydophila felis (korábbi nevén Chlamydia psittaci) illetve a Mycoplasmák.

E kórokozók kimutatása többféle módon is történhet. Chlamydophila fertőzésnél a kötőhártyáról vett sejttani (citológiai) minta vizsgálatával mutatható ki a kórokozó. Sok esetben a citológiai vizsgálat nem elég informatív, így a kötőhártya felületéről vett minta vagy vérminta laboratóriumi PCR-es (Polymerase chain reaction = Polimeráz láncreakció) vizsgálatára van szükség. Viszont ez utóbbi vizsgálat igen költséges, így enyhe tüneteket mutató eseteknél olykor célszerű kompromisszumot kötni, és egy komplex kezelés mellett dönteni, amely a legtöbb kórokozó ellen hatásos.

Bizonyos esetekben az alkalmazott kezelés lassan vagy egyáltalán nem eredményez javulást. Ilyenkor más kiegészítő vizsgálatokat javaslunk, amelyek segítségével kizárhatjuk, hogy a háttérben nincs-e valamilyen immunrendszert gyengítő betegség (pl. a macska AIDS vírusa, a FIV vagy a FeLV okozta macskaleukózis betegség).

Macskák kötőhártya-gyulladásának kezelése

A kiváltó oknak megfelelő szemgélekkel, szemcseppekkel, szájon át adandó készítményekkel (tabletta vagy szirup formájában), valamint egyéb táplálékkiegészítőkkel, immunerősítő gyógyszerekkel. Hogyha a szaruhártya állapota is kóros, akkor nagyon szigorú kezelésre és ellenőrző vizsgálatokra van szükség, amellyel a szem állapotát kontrolláljuk.

Macskák kötőhártya-gyulladásának megelőzése

Védőoltással megelőzhető ez a fajta betegség, amely főleg nagyobb macskaállományok tömeges fertőzésének elkerülése érdekében fontos. Ugyanakkor közegészségügyi szempontból is nagyon fontos a macskák vakcinázása ez ellen a betegség ellen, mert a Chlamydophila felis nevű kórokozó nem csak a macskákat, hanem az embert is képes megbetegíteni.

 dr. Fenyves Ildikó

Macska kötőhártya-gyulladása (conjuctivitis) leírása:

Betegség neve:

Macskák kötőhártya-gyulladása (conjuctivitis)

Elterjedése:

Gyakori

Érintett állatok:

macskák

Genetikai öröklődésű-e:

A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:

A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:

réslámpa, fluoreszcein tesztcsík, Schirmer könnyteszt, kötőhártya felületéről vett minta citológia ill. PCR vizsgálata, vérminta PCR-es vizsgálata

Kezelhető-e:

A betegség gyógyszeres úton kezelhető.

Megelőzhető-e:

Igen, a macskáknak gyártott fertőző betegségek elleni kombinált oltás évenkénti adásával, amely a Herpesz vírusfertőzés és a Chlamydophila felis (Chlamydia psittaci) kórokozó ellen nyújt védelmet.

Létezik-e ellene oltás:

Igen, a macskák fertőző betegségei elleni kombinált oltás egyik alkotóeleme ez ellen véd.

A kötőhártya gyulladás oka

A macska Herpesz vírus (Feline herpes virus, FHV) széles körben előforduló kórokozó. Leggyakrabban fiatal kölyökmacskákban okoz heveny légzőszervi tüneteket és különböző szemészeti elváltozásokat, mint a kötőhártya gyulladás. Amennyiben az állat meggyógyul, az esetek túlnyomó többségében akkor is vírushordozó marad, és élethosszig visszatérő légúti és szemtüneteket (pl. könnyezik a macska szeme) mutathat.

Tünetek

A kölyökmacskákban a Herpesz vírus elsősorban kötőhártya- és szaruhártya-gyulladást idéz elő. A kötőhártya ilyenkor kivörösödik, megduzzad (ún. chemosis). Emellett erős könnyezés jellemző. A kötőhártya-gyulladás általában kétoldali.

A másik igen súlyos macska Herpesz vírus okozta elváltozás a szaruhártya kifekélyesedése. Ennek kezdeti, jellegzetes megjelenése a szaruhártya faágszerű hámhiánya, az ún. dendritikus fekély. Ez az elváltozás általában csak rövid ideig és csak tüzetesebb vizsgálat után látható vagy tehető láthatóvá speciális festési eljárások segítségével.

A vírusszaporodás előrehaladtával a faágszerű fekély kiterjedhet és nagyobb, térképszerű szaruhártya-fekély jöhet létre.

Az is előfordul, hogy a kötőhártya és a szaruhártya gyulladt, fekélyes területei összetapadnak és összenőnek, ún. symblepharon alakul ki. Esetenként az említett elváltozás újszülött korban, 2 hetes kor alatt jön létre, azaz még a szemhéjak felnyílása előtt. Ebben az esetben az összenőtt szaru- és kötőhártya mögött gyulladásos szövettörmelék, genny halmozódhat fel és a szem teljes destrukciója jöhet létre. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy sebészileg kell feltárni az összenőtt területeket.

Diagnózis

A tünetek alapvetően jellegzetesek, de nem szabad elfelejteni, hogy más kórokozó is okozhat hasonló elváltozást. Biztosabb diagnózis felállításához a kötőhártyáról, szaruhártyáról vett mintából lehet kimutatni a vírus DNS-t, leghatékonyabban az ún. PCR (Polimerase Chain Reaction = Polimeráz láncreakció) eljárással.

Kezelés

A szemészeti elváltozások kezelése igen fontos, mert ennek elmaradása esetén a szem mélyebb rétegei is károsodhatnak és élethosszig tartó látászavar jöhet létre.

A Herpesz vírusok szaporodásának visszaszorítására többféle humán antivirális szemcsepp vagy tabletta vehető igénybe, illetve lizin hatóanyagú készítmények szájon át történő adásával is jó tapasztalataink vannak.

A kötőhártya-gyulladás tüneti terápiájára gyulladáscsökkentő szemcseppek, a másodlagos bakteriális fertőzések elkerülése érdekében antibiotikum tartalmú helyi készítmények használata javasolt. Kiegészítésként sűrűbb állagú szemgélekkel (pl. dexpantenol vagy hialuronsav tartalmú) tehetjük komfortosabbá a szemet, mellyel csökkenthetjük a könnyezés mértékét.

Amennyiben szaruhártya-fekély is fennáll, intenzív terápia és gyakori kontrollvizsgálat szükséges. A fekély kiterjedtségétől függően számos gyógyszeres hatóanyag, esetleg sebészi eljárás alkalmazható a tovaterjedés megakadályozása és a hámhiány visszaépülésének érdekében.

dr. Paulina Anna

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás.

Elterjedése:
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Diagnosztika: 
PCR (Polimerase Chain Reaction= Polimeráz láncreakció) vizsgálat.

Kezelhető-e:
A betegség gyógyszeres úton, illetve ha indokolt műtéti úton is kezelhető.

Megelőzhető-e:
Igen, a fertőző betegségek elleni kombinált oltás rendszeres beadásával.

Létezik-e ellene oltás: 
Igen, a fertőző betegségek elleni kombinált oltás egyik alkotóeleme ez ellen véd.

A szemben található ideghártya (retina) mind az emberi, mind az állati szervezet egyik legérzékenyebb szövete. Kis ideig tartó ér, ill. oxigén ellátási zavarának következtében, akár visszafordíthatatlan mértékben károsodhat.

Az ideghártya (retina) leválás, vérzés kialakulása és lefolyása

A leválás során a retina több rétege elválik egymástól, amelyek a szemgolyó hátulsó részét fedték be. Ezzel az érhártya (chorioidea) és az ideghártya közti kapcsolat megszakad, így a retina fotoreceptor rétege károsodik. A leválás kisebb területet is érinthet csak, állatoknál ez akár észrevétlen is maradhat. Amennyiben nagyobb területen jelentkezik a leválás, akkor rövid időn belül az állat hirtelen megvakulhat

Retinavérzés során az ideghártya rétegeiben felületesen vagy mélyen vérzés jön létre, amely szintén a látást veszélyeztető állapot. Nem csak a retina rétegeiben alakulhat ki kisebb-nagyobb vérzés, hanem maga az ideghártya előtt (az üvegtest felől) vagy mögött (az érhártya felől) is.

Az ideghártya (retina) leválás ill. vérzés okai

Mindkét kóros állapot kialakulhat egy már meglévő szembetegség következményeként, vagy gyakran valamilyen más, az egész szervezetet érintő (szisztémás) betegség résztüneteként.

Lencse luxáció (szemlencse elmozdulása) során, ha az elülső szemcsarnok felé mozdul el a szemlencse, akkor ennek következtében az üvegtest is előre mozdulhat, és a retina leválhat.

A fejet, sőt akár a testet ért trauma (pl.: autóbaleset, magasról való leesés) miatt is kialakulhat az ideghártya kisebb-nagyobb területén történő leválása vagy vérzése.

Fertőző betegségek is okozhatják ezt a szembetegséget, mint például a macskák fertőző hashártya gyulladása (FIP) vagy a kutyák szopornyica fertőzése.

Az ideghártya vérzések egyik leggyakoribb oka a macskáknál gyakran különböző betegségek következményeként létrejövő magas vérnyomás. Ilyen betegség pl. az idült veseelégtelenség vagy a pajzsmirigy túlműködése.

Az ideghártya (a retina) leválás diagnosztikája

Az ideghártya leválás vagy vérzés gyanúja esetén az alapos idegrendszeri és szemészeti vizsgálaton kívül, oftalmoszkópos (szemfenék-vizsgálat) és szemészeti ultrahangvizsgálatot is elvégzünk, hogy pontosan meghatározzuk az elváltozást.

Ilyenkor az első teendőnk, hogy minél rövidebb idő alatt megállapítsuk a háttérokot és ennek tudatában megkezdjük az állat célzott kezelését.

Az ideghártya (retina) leválás kezelése

Amennyiben megállapítottuk a tüneteket okozó alap okot, a kezelésével az esetek bizonyos részében megszüntethető a szemészeti tünet.

Például a macskák pajzsmirigy túlműködése esetén, ha az alapokot, tehát a pajzsmirigy funkcióját gyógyszeres vagy sebészi úton helyrehozzuk, akkor a szemtünetek is javulnak (akár meg is szűnhetnek) a magas vérnyomás rendeződésével.

Ugyanakkor számos esetben már a háttérben lévő betegség nem gyógyítható (pl. idült veseelégtelenség) vagy a kialakult szemészeti elváltozás már olyan mértékű, hogy nem lehet megakadályozni a látás romlását, rosszabb esetben az elvesztését.

dr. Fenyves Ildikó

A retina leválás, vérzés állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Retina (ideghártya) leválás, vérzés

Érintett állatok:
Kutya, macska.

Genetikai öröklődés:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Alapos neurológiai és szemészeti vizsgálat + oftalmoszkópos és szemészeti ultrahangvizsgálat.

Kezelés:
A betegség többnyire műtéti úton kezelhető, a  háttér októl függően.

Megelőzés:
A betegség nem megelőzhető.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.