Blog

Symblepharon

kötőhártya, macska szembetegség, szaruhártya

A symblepharon kifejezés a kötőhártya összenövését, letapadását jelenti, amely macska szembetegség, és legtöbbször már kölyökkorban észlelhető. Ilyenkor a kötőhártya a szem szaruhártya részét részben vagy teljesen fedi, így az átlátszatlanná válik. Az állat látása csökken , esetenként teljes látásvesztés következik be. Nem önálló betegség, hanem hosszantartó kötőhártya gyulladás következményeként jelenik meg.

Az egészséges kötőhártya (conjunctiva) a szemhéjak belső, szemgolyó felőli felületét borítja be, továbbá kötőhártyazsákot (fornix) képezve ráborul a szemgolyó felületére, az ínhártyára is. Az így létrehozott két lemeze: a szemhéji- és a szemgolyói lemez, normális esetben egymás felületén, szabadon, akadálymentesen mozogni képes.

Symblepharon során a két lemez egymáshoz tapad, összenő, így a szemgolyó szabad mozgása gátolttá válik. Előfordulhat, hogy a kötőhártya szemgolyói lemeze túlnő az ínhártyán, egészen a szaruhártyára, akadályozva ezzel nemcsak a mozgást, még a látást is. Ebben az esetben kedvencünk szemének felületén erekkel kisebb vagy nagyobb mértékben átszőtt, átlátszatlan,szürkés színű hártyát észlelhetünk, ekkor nagyon fontos állatorvos-szemész mielőbbi felkeresése.

Mi az oka a symblepharonnak?

A symblepharon kialakulásának oka a hosszabb ideig fennálló kötőhártya gyulladás, vagyis a conjunctivitis. Dús erezettségének és immunológiailag aktív mivoltának köszönhetően a kötőhártya regenerációs képessége kitűnő. Azonban vannak esetek, ilyenek a makacs vírusos megbetegedések, melyek során a gyógyulás elhúzódó folyamat, így krónikus conjunctivitis lép fel. Ebben az esetben a kötőhártya hámja (epithelium) nagyobb területen sérül, és az összetapadó sérült felületek gyógyulása során azok összenőnek.

Leggyakrabban, mint macska szembetegség, fiatal cicák herpesz vírusos megbetegedése során találkozhatunk symblepharonnal.

Emellett, bármely megbetegedés, amely idült kötőhártya gyulladást okoz symblepharon kialakulásához vezethet. Ilyenek az egyéb virusos (calici) és bakteriális (clamydia, mycoplasma) eredetű megbetegedések vagy az allergia, krónikus szárazszem betegség, de megemlíthető akár a különböző vegyi anyagok okozta szem irritáció is.

Milyen tüneteket láthatunk a macska szemén?

Az összenövések hátterében tehát gyulladás áll, így mindenekelőtt a conjunctivitis tüneteit észlelhetjük kedvencünk szemén, már ekkor ajánlott állatorvos szemész felkeresése. Ezek a tünetek a hunyorgás, kipirultság, duzzanat, könnyezés.

A korábban említett vírusos megbetegedések okozta felső légúti tünetek szintén felhívhatják a gazdik figyelmét.

A kötőhártya lemezek összenövése következtében a kötőhártyazsák elcsúszhat, eltorzítva ezzel kedvencünk szemrését, mely gyakran kisebbnek tűnhet.

A könnyezés hátterében nemcsak a gyulladás áll, hanem a letapadások miatti könnyelvezető pontocskák elmozdulása, elcsúszása, mely során a könny elfolyása akadályozottá válik.

Hogyan gyógykezeljük a symblepharont?

A symblepharon meglétét egyszerű fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálni lehet. A vizsgálat során felmérjük a letapadások mértékét és a szaruhártya érintettségét, mely kulcsfontosságú kérdés. Esetenként szemészeti ultrahang vizsgálattal a műtétet megelőzően ellenőrizni kell a szem szaruhártyájának a vastagságát, mert egyes esetekben az nagyon elvékonyodott. Nagyon vékony szaruháryta esetén a műtéti ellátás sikere, a látás visszanyerésének az esélye csökken.

A nagyobb kiterjedésű összenövéseket csak műtéti úton lehet megszűntetni. Mindemellett meg kell említeni, hogy sajnos előfordulhat, hogy a kötőhártya újra rákúszik a szaruhártyára, így a műtét utáni utókezeléseknek fontos szerep jut.

Megelőzés

Legfontosabb a kezdődő kötőhártya gyulladás mielőbbi felismerése és kezelésének elkezdése, ezáltal nem hagyunk időt a letapadások kialakulására.

Továbbá lényeges pont, hogy kedvencünket a fertőző betegségek elleni védőoltásban időben részesítsük, hiszen az esetek nagy részében a köznyelvben „macskanátha”-ként ismert kórképnek köszönhető a kötőhártya gyulladás és következményes letapadások kialakulása is. A betegséget okozó calici és herpes vírus elleni vakcinázás 7 hetes kortól már lehetséges.

dr. Fenyves Ildikó és Rózsa Gabriella

Kórkép neve:
Symblepharon

Elterjedése:
nem ritka

Érintett állatfajok és fajták:
esetek nagy részében macska szembetegség

Genetikai öröklődésű-e? Szűrhető-e?
nem

Diagnosztika:
A kötőhártya lenövések megléte egyszerűfizikális vizsgálat alapján megmondható. Fontos viszont a conjunctivitis kialakulásának hátterét további vizsgálatokkal felderíteni. Javasolt a kötőhártyákról való citológiai mintavétel, mikrobiológiai vizsgálat, PCR.

Kezelhető-e:
igen.

Retrobulbáris tályog és az orbitális cellulitisz

kutya szembetegség, macska szembetegség, szemgolyó, szemgolyó előesés

Szemünk az arckoponya csontok által létrehozott gödörben (orbita) foglal helyet. A csontos alap és a szemgolyó között lágyszövetek helyezkednek el, melyek védik, kipárnázzák a szemgolyó mögötti területet.

A lágyszövetek gyulladását szaknyelven orbitális cellulitisznek nevezzük. Előrehaladottabb stádiumban, ebből a diffúz gyulladásos formából kialakulhat egy súlyosabb, lokalizáltabb forma, melynek során a szem mögötti területen (retrobulbárisan) tályog alakul ki.A két stádium a klinikai tünetek súlyossága és a retrobulbáris tályog körülírtabb elhelyezkedése alapján különíthető el. Mint kutya szembetegség, és mint macska szembetegség formájában is találkozhatunk ezekkel a kórképekkel.

Mi a retrobulbáris tályog / orbitális cellulitisz kialakulásának oka?

A gyulladás keletkezésének háttere bakteriális eredetű, melynek kiindító oka sok esetben nem felderített.

Gyakori a hátsó zápfogak környékén az ínybe ékelődött idegentest, mely a szemgödör irányába felfelé fúródva okoz fertőzést.

A szemgolyó közelében elhelyezkedő egyéb területről is származhat gyulladás. Többek közt például u.n. zygomatikus nyálmirigy- és a hátsó foggyökerek gyulladása is ráterjedhet a szem mögötti területekre.

A fent említetteken kívül véráram útján történő terjedés eredményeként, akár a szervezet más területén jelen lévő bakteriális gyulladásnak is lehet következménye orbitális cellulitisz / retrobulbáris tályog.

Milyen tüneteket észlelhetünk retrobulbáris tályog esetén?

A tünetek szembetűnőek, hiszen az állat szeme „kidülled”, nagyobbnak tűnik (exopthalmus). Amennyiben ezen tünetek észlelhetők, mihamarabb javasolt állatorvos-szemész felkeresése. A szemkörüli szövetek duzzadtak, kipirultak. A kutya vagy macska sokszor étvágytalan és lázas, a száját nem engedi kinyitni, nem szívesen rág. Jellemző lehet még könnyezés és az állat pislogóhártyájának, másnéven harmadik szemhéjának előesése is.

Hogyan diagnosztizáljuk és kezeljük a retrobulbáris tályogot?

Sok esetben az állatorvos-szemész már a fizikális vizsgálat során megtalálja a hátsó zápfogak környékén lévő duzzanatot, beékelődött idegentestet, vagy az általa létrehozott sérülést.

Biztos diagnózist állíthatunk fel a szemgödör ultrahangos vizsgálatával, amikor az érintett területet pontosan lokalizáljuk, méretét meghatározzuk. A felvétel archiválásával a további ellenőrző vizsgálatok során összehasonlíthatjuk a folyamat javulását, esetleg romlását.

A gyógykezelés során a gennyes váladék elfolyását biztosítjuk, amelyet leggyakrabban a szájüreg felőli feltárással tudunk elérni. Ehhez a beavatkozáshoz rövid ideig tartó bódításra van szükség.

A váladékból mikrobiológiai vizsgálat segítségével meghatározhatjuk a fertőzést okozó baktérium csoportokat, így célzott antibiotikum kezeléssel gyors gyógyulás érhető el általában már a terápia megkezdését követő 24-72 órán belül.

A szisztémás és helyi antibiotikum kezelés mellett fájdalomcsillapítás, valamint a gyógyulási időszakra vonatkozóan, a könnyebb rágás érdekében lágyabb konzisztenciájú táplálék etetése javasolt.

dr. Fenyves Ildikó és Rózsa Gabriella

Kórkép neve:
orbitális cellulitisz és az abból következő retrobulbáris tályog

Elterjedése:
nem ritka

Érintett állatfajok és fajták:
kutya és macska, bármely életkorban. A rövid orrú u.n. brachycephal kutyák és macskák, pl: mopsz, perzsa, anatómiai adottságaiknak köszönhetően (zápfogak-szemgödör távolság) hajlamosabbak lehetnek.

Genetikai öröklődésű-e: szűrhető-e:
nem

Diagnosztika:
fizikális és ultrahangos vizsgálat alapján.

Kezelhető-e:
igen. Jó prognózisú bántalom.

Szürkehályog (Cataracta)

cataracta, szürkehályog

A macska, kutya szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegsége állatoknak, épp úgy, mint az embereknek. A szemlencse betegsége, amely azonban gyakran kihat a szem többi struktúrájára is, és enyhén vagy súlyosabb formában a látás élességét, minőségét rontja azáltal, hogy a fiziológiás körülmények között átlátszó szemlencse különböző fokban homályossá válik.

A szürkehályog vagy más néven cataracta görög szó, „vízesést” jelent, utalva arra, hogy súlyos esetben a látás minősége körülbelül olyan mintha egy vizezésen át néznénk. A szürkehályog nem keverendő össze a zöldhályoggal (glaukóma), amely a szem belső nyomásának emelkedését jelentő betegség.

A cataracta kutyákban lényegesen gyakrabban fordul elő, mint macskákban.

Mi az oka a szürkehályog kialakulásának?

Kutyában a szürkehályog kialakulásának leggyakrabban genetikai oka van. Ma már számos fajtában részleteiben ismert a pontos öröklésmenet, tudjuk, hogy a szemlencse mely területe érintett egyik vagy másik kutyafajtában, és azt is, hogy vélhetően mely életkorban jelentkeznek az első tünetek. E betegség kialakulásának azonban lehetnek egyéb „szerzett” okai is, például okozhatja a szemet ért trauma, sérülés, lehet táplálkozási oka, és kialakulhat más szem- (pl. uveitis) vagy egyéb betegséghez (pl. cukorbetegséghez) társultan is.

Milyen tünetei vannak a szürkehályognak?

A szemtünetek rendszerint mindkét szemen megfigyelhetők, korai stádiumban az állatorvosi vizsgálat során is kiderül, ám később amikor már a teljes szemlencse homályossá, szürkésfehérré válik, az állat tulajdonosa is észreveheti e tünetet. A szürkehályog rendkívül változatos megjelenésű lehet, gyakran csak csíkszerű elváltozást látunk a szemlencsén, előfordulhat csak a lencse középső területének a homálya, ez utóbbit az állatorvosnak el kell különíteni az ún. nuclearis sclerózistól, amelynél szintén „homályos” a szemlencse, de átlátszó, és egy korral járó természetes jelenség.

A szemlencse állapotát, azt hogy az elváltozások pontosan hol helyezkednek el a szemlencsében, megfelelő nagyítást és fényt biztosító eszközzel, leginkább réslámpa segítségével vizsgáljuk.

Általában elmondható, hogy a szürkehályog nem fájdalmas, és lassan romló, lassan progrediáló betegség. Egyes esetekben azonban pl. cukorbetegségnél a szürkehályog nagyon gyorsan alakul ki.

A hályogos lencse az eredeti pozíciójából kimozdulhat, és ha előrefelé az elülső szemcsarnokba kerül, ott akadályozhatja a csarnokvíz elfolyását, így nagyobb szemnyomás (glaukóma) alakulhat ki amely viszont fájdalmas lehet. Szintén fájdalmat jelezhet az állat, ha ún. lencse indukált uveitis (LIU) alakul ki, amely során a szemlencséből származó fehérjék gyulladásos reakciót okoznak a szemben.

Hogyan kezelhető a szürkehályog?

A jelenlegi ismereteink szerint a szürkehályog kialakulását megelőzni, vagy a kialakult elváltozást kezelni gyógyszeres kezeléssel (szemcseppekkel, táplálékkiegészítőkkel etc.) nem lehetséges.

A betegség gyógyításának egyik módja, az állatorvoslásban is ma már egyre inkább elterjedt sebészeti eljárás a phacoemulzifikáció, amely során a szemlencse eltávolítását követően új, szemlencse implantációja történik.

Amennyiben az állat közvetlenül szürkehályog műtét előtt áll, kérjük, figyelmesen olvassa át a lentebb található részletes műtéti tájékoztatót!

Kutyák és macskák szürkehályog műtétével kapcsolatos információk az állattartók számára:

PDF megnyitása

dr. Fenyves Ildikó

A szürkehályog (Cataracta) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szürkehályog (Cataracta)

Érintett állatok:
kutya, macska

Genetikai öröklődés:
Igen, a leggyakrabban genetikai öröklődést mutat.

Diagnosztika:
Réslámpa

Kezelés:
A betegség csak műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem előzhető meg.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

Szaruhártya fekélyek műtéti ellátása

szaruhártya, szaruhártya fekély

Ahogyan a szaruhártya fekély betegségről szóló tájékoztatóban olvasható, egyes komplikált, mély macska, kutya szaruhártya fekély esetében műtéti ellátást javaslunk. A szaruhártya (cornea) műtéti lehetőségei rendkívül sokfélék, a szemészetnek ez a területe rohamosan fejlődik mind a humán, mind az állatorvosi szemészetben.
A sikeres műtéti ellátás két alapvető feltétele a technikai háttér valamint az elegendő és megfelelő szakmai tapasztalat. A technikai háttér alatt a megfelelő nagyítást biztosító szemészeti operációs mikroszkópot és a mikrosebészeti műszereket értjük. Ezek segítségével precíz módon tudunk mikroszkopikus méretű szöveteket operálni, amely nagyon fontos dolog a szemészetben, főként a szaruhártya műtéteknél. Ahhoz, hogy a sebgyógyulás minél gyorsabban menjen végbe, minél kisebb legyen a műtét utáni fájdalom, illetve a műtét utáni látóképesség, látásélesség ne romoljon, a sebszéleket megfelelő módon kell egyesíteni.

A szaruhártya fekélyek műtéti ellátásának technikája

A mély cornea fekélyek esetében a mélyebb rétegek igen lassan gyógyulnak meg, sőt egyes fekélyek gyorsan mélyülhetnek is, így bizonyos esetekben csak a műtéti ellátás mellett dönthetünk egy szaruhártya fekély kezelésekor.

Az egyik legelterjedtebb sebészi módszer az úgynevezett kötőhártyalebeny vagy graft készítése. A graft szó a humán orvosi és állatorvosi szaknyelvben bármelyik önálló szövetet vagy szervet jelenti, amely átültetésre alkalmas. A szemészetben graft megnevezés alatt általában a kötőhártyalebenyt értjük. Ilyenkor a szaruhártyát körbevevő kötőhártya területről származó szövettel fedjük a sérült szaruhártya területet, ezzel védve az érintett részt. Ha már emellett a műtéti eljárás mellett döntünk, akkor fontos tudni, hogy ez annak érdekében történik, hogy a szaruhártya ne szakadjon át, ne perforálódjon a mély rétegekig terjedő fekély miatt. A műtét után az állat szeme ijesztő és furcsa lehet, főleg, ha a szaruhártyára varrt kötőhártya rész kipirult, duzzadt. Viszont ez a kipirultság fokozatosan egyre halványabb lesz az idő előrehaladtával. Ez a kötőhártyalebeny a benne lévő erek lévén az érintett területen a gyógyulást elősegítő anyagokat biztosítja, valamint mechanikai módon védi a szemet. A műtét után intenzív szemkezelésre kell felkészülni, amely szemcseppek használatát jelenti. A legtöbb esetben teljes gyógyulás következik be egy kötőhártya graft alkalmazásával, viszont csak nagyon lassan, akár hónapok alatt fog csak teljesen rendbe jönni az állat szeme.

Napjainkban, bizonyos esetekben már egyéb szövetekből (pl. amnion membrán) is készíthető lebeny, amelyek alkalmazásával általában vékonyabb rétegben tudjuk fedni az érintett szaruhártya területet. Így a cornea gyorsabban nyeri vissza az eredeti görbületi állapotát és esztétikailag is szebb végeredményt kapunk.

Némely felületes, rendszerint ismeretlen oktanú fekélyeknél (úgynevezett indolens vagy boxerfekély) a keratotómia nevű műtéti technikát alkalmazzuk. Ilyenkor a cornea felső rétegeit mechanikusan kezeljük, ezzel elősegítve az ott lévő sejtek regenerációját. A keratotómia leggyakoribb formája a grid keratotómia, de egyéb más keratotómiás módszerek is léteznek. Az ilyen típusú fekélynél mi egy eltérő, viszonylag új műtéti módszert használunk, amelynek során egy gyémántfejű készülék segítségével eltávolítjuk a szaruhártya felületi sejtrétegét, majd ezt követően egy megfelelő méretű és görbületű terápiás kontaktlencsét helyezünk az állat szemére, amely a gyógyulás végéig védi a szemet. A terápiás kontaktlencse viselését általában meglepő módon jól viselik az állatok. Ez a technika kevéssé invazív, gyorsabban elvégezhető, gyorsabb gyógyulást eredményez, valamint a műtét után kisebb fájdalomérzetet okoz.

dr. Fenyves Ildikó

Szemhéj korrekciós műtétek – Entrópium, ectrópium

szemhéj, szemhéjállási rendellenesség

A különböző szemhéj deformitások nagyon gyakori tünetek kutyákban. A szemhéjak kifelé vagy befelé fordulása hátterében – főként kutyákban – leggyakrabban örökletes ok áll. Macskákban a legtöbbször sérülés (verekedés) következményeként láthatunk olyan szemhéj alakváltozást, melyet műtétileg kell orvosolni. Bizonyos kutyafajták gyakrabban érintettek, a nagytestű, laza testfelépítésű kutyafajták közül a masztiffok, a bernáthegyi, a moszkvai őrkutya, a leonbergi vagy Bordeaux-i dog említhetők leggyakrabban. A kisebb testű kutyák közül elsőként kell megemlíteni a Shar Pei fajtát és a spánieleket.
A szemhéjak rendellenes állása rendkívül sokféle lehet, a leggyakoribb ha a szemhéj (főként az alsó) befelé fordul. A befelé forduló szemhéj minden egyes pislogásnál irritálja a szaruhártyát, a szem legkülső rétegét, amely jelentős diszkomfort érzetet és fájdalmat okoz. Az állat hunyorog, szeme váladékozik, súlyos esetben a szaruhártya átszakadhat, amely esetén csak sürgős műtéttel menthető meg a szem.

A szemhéjak nemcsak befelé, hanem kifelé és fordulhatnak, sőt gyakran úgynevezett kombinált entrópium – ektrópium (befelé és kifelé fordulás) alakul ki, melynek műtéti ellátása is összetettebb.
A szemhéj betegségei, deformitásai rendszerint már fiatal, fél-másfél éves korban észrevehetők és műtétileg orvosolhatók. Vannak azonban olyan esetek, amikor idősebb korban alakulnak ki a fenti elváltozások. Ilyen például, ha az állat fejét vagy szemkörnyékét sérülés éri és megváltozik a szemhéjak alakja, kontúrja, vagy, ha fogyással járó betegségeknél olyan mértékben csökken a szem körüli (és mögötti) területen a zsírszövet, hogy a szem „beesik” és emiatt befelé fordulnak a szemhéjak. Az alapok felderítésén kívül ilyen esetben is műtétileg kell korrigálni az állat szemhéjait, csökkentve a szem fájdalmasságát.
Szorosan nem a szemhéj deformitásokhoz tartozó kórkép, az ún. prominens orredő, pl. mopszban, amikor az orr és a szem közötti bőrterület olyan ráncos, hogy a felemelkedő bőrredő sérti a szaruhártyát. A tartós irritáció a szaruhártya pigmentációját, illetve, ha ez kiterjedt formában jelentkezik, jelentős látásromlást okoz.
Ha a kutyánál vagy macskánál szemmel láthatóan befelé forduló szemhéjat vagy a szemhéj lógását tapasztalja, okvetlenül állatorvosi vizsgálatra van szükség. Hasonlóan sürgős vizsgálatra van szükség, ha az állat hunyorog, fájdalmat jelez, váladékozik a szeme.