Blog

A zöldhályog (glaukóma) szembetegség elnevezése

A zöldhályog (glaukóma) nevű szembetegség a szem belső nyomásának emelkedését jelenti, amely egyaránt érinti a kutyákat és a macskákat, nem csak az embereket. A glaukóma szó görög eredetű, amely kékes-zöld színt jelent, emiatt nevezik ezt a betegséget zöldhályognak is.

A zöldhályog (glaukóma) tünetei

Sajátos tünetekkel jár ez a fajta szembetegség.  Az állat rendszerint nyugtalan (de olykor nagyon aluszékony is lehet), fájdalmat jelez, a szem fehér színű ínhártyáján sok ér válik láthatóvá. Előrehaladottabb esetben már kialakulhat a szaruhártya ödéma is, amelynél a szaruhártya színe megváltozik (fehéres szürke, esetleg kékes, esetenként halvány kékeszöld színű). Ugyanakkor a szemgolyó észrevehető módon megnagyobbodik, és látászavar lép fel.

A zöldhályog (glaukóma) kialakulása és lefolyása

A háttérben lehet genetikai ok is, amely bizonyos fajtákban (pl.: beagle, labrador retriever, amerikai cocker spániel, basset hound, dán dog, Chow chow, Samoyed) megemelkedett belső szemnyomást eredményez, akár már fiatal korban is. Emiatt nagyon fontos, hogy tenyésztésbe vétel előtt mindenképpen ellenőrizni kell a szemészeti szűrővizsgálat során az adott egyed belső szemnyomását is.

Ugyanakkor a glaukóma másodlagosan is kialakulhat, valamilyen más szembetegség következményeként (pl. szemlencse luxáció/szemlencse ficam, korábbi belső szemgyulladás/uveitis vagy penetráló szaruhártya sérülés). Lencse luxáció (lencseficam) során a szemlencse helyzete megváltozik, előrefelé elmozdulhat, így az elülső szemcsarnokba kerülve meggátolja a csarnokvíz elvezetését. Uveitis ill. penetráló szaruhártya sérülés során különböző gyulladásos anyagok, sejtek valamint letapadások fogják megakadályozni a csarnokvíz elfolyását. Az úgynevezett letapadások a szivárványhártya (írisz) és a szemlencse valamint a szivárványhártya és a szaruhártya belső rétege között jön létre.

Ha nincs időben észrevéve és kezelve a glaukóma, akkor a szem hátulsó részében, az ideghártyában visszafordíthatatlan károsodások jöhetnek létre, amelyek akár órák vagy napok alatt az állat megvakulását okozhatják. Ezért nagyon fontos, hogy az ebben a szembetegségben érintett állatok minél hamarabb állatorvoshoz kerüljenek, aki a megfelelő vizsgáló eszközzel ellenőrzi a belső szemnyomás értékét és el kezdi a kezelést.

 A zöldhályog (glaukóma) felismerése és diagnosztikája

A szemnyomás mérését kifejezetten állatorvosi használatra gyártott TonoPen-Vet vagy TonoVet nevű eszközzel végezzük el. A vizsgálat éber állapotban történik, néhány másodperces folyamat és nem jár fájdalommal, mivel a mérést megelőzően az állat szemébe érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk. Ezen kívül egy kiegészítő vizsgálat elvégzése is szükséges, amely a kezelés megállapításához nagyon fontos. Ez a vizsgálat a gonioszkópia (csarnokzug vizsgálata).

A zöldhályog (glaukóma) kezelése

A glaukóma kezelése történhet szemcseppekkel és műtéti megoldásokkal is (pl. a sugártest fagyasztása/cyclocryotherapia vagy a sugártest lézeres destrukciója/cyclophotocoagulatio). A kezelés viszont csak akkor lesz eredményes, ha megtaláltuk a magas szemnyomás okát. Pl. szemlencse luxáció során, ha az elmozdult szemlencsét eltávolítjuk, akkor a szem belső nyomása rendeződik.

dr. Fenyves Ildikó

A zöldhályog (glaukóma) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Zöldhályog (Glaukóma).

Elterjedése: 
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska, kutya.

Genetikai öröklődésű-e: 
Bizonyos esetekben igen (pl.: beagle, labrador retriever, amerikai cocker spániel, basset hound, dán dog, Chow chow, Samoyed).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető.

Diagnosztika: 
Szemnyomásmérő eszköz (TonoPen, Schiötz-tonométer, TonoVet), gonioszkópia (csarnokzug vizsgálat).

Kezelhető-e: 
A betegség gyógyszeres és műtéti úton is kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

A felületes idült szaruhártya-gyulladás egy több néven ismert állatorvosi szembetegség

A szem szaruhártya rétegének egyik leggyakoribb betegségéről van szó, amelyet mind az állatorvosi szakirodalomban, mind a hétköznapi életben is többféleképpen neveznek meg:

• idült, felületes szaruhártya-gyulladás
• keratitis superficialis chronica
• Überreiter-szindróma
• pannus
• krónikus immunmediált keratoconjunctivitis szindróma (CIKS)

A pannus leggyakrabban német, belga és ausztrál juhászkutyákban fordul elő valamint e fajták keverékeiben. De számos egyéb kutyafajtában is leírták már ezt a betegséget.

A pannus tünetei

A gyulladás során mindkét szem szaruhártyáján fokozatosan kialakuló, festék lerakódással, ún. pigmentációval járó elváltozás jellemző. A tünet többnyire mindkét oldalon észlelhető, nem vagy csak kis mértékben fájdalmas, és ritkán tapasztalható váladékozás.

Az elváltozás gyakran először magas UV sugárzás esetén, napfényes időben jelentkeznek vagy akkor tapasztalható kiújulás. A már kezeléssel megfelelően „szinten tartott” állatok döntő többsége akkor mutat ismét komolyabb tüneteket, ha például havas időben erős napsütésnek van kitéve.

A pannus kialakulása és lefolyása

Ez a fajta szembetegség autoimmun eredetű, vagyis az állat immunrendszere nem ismeri fel a saját sejtjeit, és emiatt a szaruhártyában gyulladásos reakció jön létre.

Az elváltozás a szaruhártya legfelső (ún. epithel) és az alatta lévő (ún. stróma) réteg felső részét érinti, ahol az amúgy vérereket nem tartalmazó szövetben vascularizáció (vérerek megjelenése) kezdődik. A szaruhártya felső rétegének hámsejtjei proliferálódnak, és gyakran festékanyagok rakódnak le ugyanitt.

A pannus kezelése

Ebben a szembetegségben érintett állatokat nagyon ritkán tudjuk véglegesen meggyógyítani. A cél mindig az, hogy jól látó, fájdalommentes állapotot érjünk el a kutya szeménél. A szaruhártya teljes területének átlátszóságát többnyire nem tudjuk elérni. Sajnos ezeket a kutyákat életük végéig kezelni kell. Azonban tapasztalataink szerint vannak olyan tünetekkel rendelkező egyedek is, amelyeknél a szaruhártya kisebb része érintett csak, és az évek során sem mutat rosszabbodó állapotot a szemük. Az ilyen esetekben rendszeres szemészeti kontroll mellett egyedileg döntjük el, kezelni kell-e vagy sem a szemet. Ezt természetesen csak gyulladástól mentes estekben, és jól látó kutyáknál javasolhatjuk. Sokszor megfigyelhető, hogy viszonylag fiatalkorú kutyákon jelentkező tünetek általában súlyosabbak, mintha az első elváltozásokat 4-5 éves kutyákon fedezzük fel először.

A beteg állatok gyógyítása fokozatosan, több lépésben történik, mindig az adott egyedre nézve kell meghatározni a megfelelő gyógymódot. A tünetek súlyosságának megfelelően helyileg adunk gyulladáscsökkentő szemcseppet vagy szemkenőcsöt, valamint többségében szájon át is adható hasonló hatóanyagú gyógyszereket is. Nagyon jó tapasztalataink vannak a ciklosporin tartalmú szemkenőcsökkel, az UV-szűrős kontaklencsékkel illetve a pimecrolimus hatóanyagú szemkenőccsel is. Mivel az elváltozás csak a szaruhártya külső részét érinti, nagyon nagy kiterjedésű pigmentlerakódásnál valamint a kezelésre nem vagy gyengén reagáló állatok esetében a szaruhártya festékes rétegének műtéti eltávolítását (ún. felületes keratektómia) javasoljuk.

dr. Fenyves Ildikó

A felületes idült szaruhártya-gyulladás (Überreiter-szindróma/Pannus) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Felületes idült szaruhártya-gyulladás / Überreiter-szindróma / pannus / keratitis superficialis chronica / krónikus immunmediált keratoconjunctivitis szindróma (CIKS)

Elterjedése: 
Gyakori.

Állatok: 
Német, belga, ausztrál juhászkutyák és e fajták keverékei.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Réslámpa.

Kezelhető-e: 
A betegség kezelhető, de ritka a 100%-os gyógyulás.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

Mit jelent a kifejezés: Collie szemanomália, Collie szembetegség?

A collie szembetegséget röviden a szakirodalom „CEA“-ként említi, és egy veleszületett szembetegséget jelent, amely azonban nem csak a collie  (skót juhász) fajtában fordul elő. A szem fejlődésének olyan zavara, amely esetén az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke rendkívül sokféle lehet, az enyhétől a vaksághoz vezető súlyosságig, és rendszerint mindkét szemet érinti. A nőstény és kan kutyák között hasonló arányban fordulhat elő, és nem befolyásolja a betegség megjelenését az sem, hogy milyen színű az állat.

Milyen fajtákban fordul elő a betegség?

Skót juhász- (Collie) és Shetlandi juhászkutya (Sheltie) fajtákban a legelterjedtebb. Érdemes tudni, hogy a Sheltie nem egy „mini“ skót juhász, két külön fajtáról van szó. Kisebb mértékben, de érintett még e betegség tekintetében az ausztrál juhászkutya és az egyre divatosabb Border collie is. 

Milyen arányban fordul elő a betegség?

E szembetegség előfordulása rendkívül elterjedt a skót juhászkutya hosszú szőrű és a kevéssé ismert rövid szőrű változataiban is, illetve a Shetlandi juhászkutyában. Az első felmérések az Amerikai Egyesült Államokban történtek, ahol egy 1969-es felmérés szerint 75-97%-os érintettség volt igazolható. Azóta természetesen számos vizsgálatot végeztek, és az egyre elterjedtebb szemészeti szűrővizsgálatok eredményeképpen a betegség előfordulása csökkent, de így is nagyon magas. 

Hogyan öröklődik a Collie szemanomália?

Az öröklésmenetre úgynevezett autoszómális recesszív öröklésmenet jellemző, amely azt jelenti, hogy két egészséges szemű, de úgynevezett „hordozó“ kutya utódai között is születhet e betegségben szenvedő állat. Ennek az esélye, ha mindkét szülő hordozza a betegségért felelős gént, 25 %. Csak genetikai vizsgálattal igazolt, nem hordozó és mentes minősítésű szűrővizsgálattal rendelkező kutya utódai között várható 100%-ban egészséges szemű kölyök.

Milyen tünetekkel jár a Collie szembetegség?

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a szemészeti tünetek különböző súlyosságúak lehetnek. A betegség ugyan mind a két szemet érinti, de nem azonos fokban.  Körülbelül 10% az esélye egy igazolt „CEA“ szembeteg kutyának a részleges vagy teljes retina leválásra, amely vaksághoz vezet. Ez az arány relatív nagy, de annak a jelentősége még nagyobb, hogy ezen állatok biztosan örökítik a betegséget tovább.

Míg  szürkehályog vagy glaukóma (zöldhályog) esetén kifejezett jeleket lát a kutya tulajdonosa, Collie szembetegség esetén külsőleg rendszerint  nem láthatóak a betegség tünetei, gyakran csak a látóképesség romlása vagy a teljes vakság észlelhető. Időben elvégzett szemvizsgálattal e szembetegség tünetei diagnosztizálhatók.

A szemfenék (fundus) vizsgálatával látható jelei vannak e betegség megjelenésének. A szemfenék vizsgálatával négy fő elváltozás észlelhető e betegségnél, leggyakrabban az érhártya ereinek elváltozása (hypoplasia), és az esetek kisebb részében a látóidegben vagy a környező retina részeken lévő bemélyedés, úgynevezett coloboma figyelhető meg. E betegséggel terhelt kutyák 5-10%-ában retina leválás és kevesebb mint 5%-ában vérzés látható az ideghártyán, melyek rendszerint teljes vaksághoz vezetnek. 

Hogyan lehet vizsgálni e betegséget?

Két fő módszerrel lehet e betegséget vizsgálni: szemfenékvizsgálattal és genetikai vizsgálattal.

Szemfenékvizsgálat:

A szemfenékvizsgálat során  a kutyának egy rövid hatású, körülbelül 2-3 óráig tartó pupillatágító szemcseppet adunk, amely az állat tájékozódását nem befolyásolja. A szemfenékvizsgálat egy úgynevezett oftalmoszkóppal történik, amelynek különböző fajtái vannak. Jelenleg technikailag a legkönnyebb és legpontosabb vizsgálati eljárás a digitális funduskamerákkal történik, amely a retinának viszonylag nagy részét  teszi  egyszerre láthatóvá a vizsgáló számára, és  akár 30-40 képet is készítve, majd azokat akár utólag értékelve, az archiválást is lehetővé teszi.

Genetikai vizsgálat:

A másik lehetőság a vérből végzett genetikai vizsgálat, amely nemcsak azt hivatott vizsgálni, hogy a kutya szeme egészséges-e, hanem azt is, hogy a betegségért felelős gént hordozza-e, tehát örökítheti-e a betegséget. Sajnos a vizsgálat ára határt szab a lehetőségeknek, és jelenleg hazánkban kevés kutyát vizsgáltat a tenyésztője ilyen módon.

Természetesen egyik vizsgálathoz sem szükséges a kutya bódítása.

A CEA szemszűrésnél alapvető szempont, hogy a kölykök szűrése időben megtörténjen, amely ideális esetben 5-8 hetes kor között van. Ezután ugyanis az ideghártya fokozatosan kialakuló pigmentállománya „elfedheti“ az érhártyán lévő egészen diszkrét, korai jeleit e szembetegségnek.

Mi a tenyésztők feladata?

Nagyon fontos lenne, hogy a fenti fajták egyedeit és a megszülető kölyköket 5 és 8 hetes korban megvizsgálják, és csak mentes minősítéssel rendelkező kutyát vegyenek tenyésztésbe. Az előzőekben ismertetett öröklésmenet szerint két mentes állat utódai között is van esély beteg kölyök születésére, de rendszeres szemészeti szűrővizsgálat alkalmazásával jelentősen vissza lehetne szorítani a betegség elterjedését.

Mit tehetnek a leendő skót juhászkutya, Sheltie, ausztrál juhászkutya vagy Border collie tulajdonosok?

Mindenekelőtt érdemes tudni e betegségről, és a tenyésztőtől rákérdezni, hogy megtörtént-e a kölykök szűrése, és az időben történt-e.

Nem mentes minősítésű kutya hobbikutyaként ugyanolyan hűséges társa a gazdájának, és rendszeres szemészeti vizsgálattal ellenőrizhető a kutya látóképessége. Az állattartónak  azt  nagyon fontos szem előtt tartania, hogy a kutya tenyésztése nem javasolt.

dr. Fenyves Ildikó

A Collie szembetegség (CEA) nevű állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Collie szembetegség/szemanomália (CEA = Collie eye anomaly).

Elterjedése: 
Gyakori.

Állatok: 
Kutya (Shetlandi juhászkutya/Sheltie, skót juhászkutya/Collie, ausztrál juhászkutya/Aussie, Border collie).

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség genetikai öröklődést mutat (autoszómális recesszív).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető (5-8 hetes kor között célszerű).

Diagnosztika: 
Szemfenékvizsgálat és genetikai vizsgálat.

Kezelhető-e: 
A betegség nem kezelhető.

Megelőzhető-e: 
Ha a genetikailag hordozó egyedeket nem vesszük tenyésztésbe, akkor igen.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség nem megelőzhető oltással.

A szemben található ideghártya (retina) mind az emberi, mind az állati szervezet egyik legérzékenyebb szövete. Kis ideig tartó ér, ill. oxigén ellátási zavarának következtében, akár visszafordíthatatlan mértékben károsodhat.

Az ideghártya (retina) leválás, vérzés kialakulása és lefolyása

A leválás során a retina több rétege elválik egymástól, amelyek a szemgolyó hátulsó részét fedték be. Ezzel az érhártya (chorioidea) és az ideghártya közti kapcsolat megszakad, így a retina fotoreceptor rétege károsodik. A leválás kisebb területet is érinthet csak, állatoknál ez akár észrevétlen is maradhat. Amennyiben nagyobb területen jelentkezik a leválás, akkor rövid időn belül az állat hirtelen megvakulhat

Retinavérzés során az ideghártya rétegeiben felületesen vagy mélyen vérzés jön létre, amely szintén a látást veszélyeztető állapot. Nem csak a retina rétegeiben alakulhat ki kisebb-nagyobb vérzés, hanem maga az ideghártya előtt (az üvegtest felől) vagy mögött (az érhártya felől) is.

Az ideghártya (retina) leválás ill. vérzés okai

Mindkét kóros állapot kialakulhat egy már meglévő szembetegség következményeként, vagy gyakran valamilyen más, az egész szervezetet érintő (szisztémás) betegség résztüneteként.

Lencse luxáció (szemlencse elmozdulása) során, ha az elülső szemcsarnok felé mozdul el a szemlencse, akkor ennek következtében az üvegtest is előre mozdulhat, és a retina leválhat.

A fejet, sőt akár a testet ért trauma (pl.: autóbaleset, magasról való leesés) miatt is kialakulhat az ideghártya kisebb-nagyobb területén történő leválása vagy vérzése.

Fertőző betegségek is okozhatják ezt a szembetegséget, mint például a macskák fertőző hashártya gyulladása (FIP) vagy a kutyák szopornyica fertőzése.

Az ideghártya vérzések egyik leggyakoribb oka a macskáknál gyakran különböző betegségek következményeként létrejövő magas vérnyomás. Ilyen betegség pl. az idült veseelégtelenség vagy a pajzsmirigy túlműködése.

Az ideghártya (a retina) leválás diagnosztikája

Az ideghártya leválás vagy vérzés gyanúja esetén az alapos idegrendszeri és szemészeti vizsgálaton kívül, oftalmoszkópos (szemfenék-vizsgálat) és szemészeti ultrahangvizsgálatot is elvégzünk, hogy pontosan meghatározzuk az elváltozást.

Ilyenkor az első teendőnk, hogy minél rövidebb idő alatt megállapítsuk a háttérokot és ennek tudatában megkezdjük az állat célzott kezelését.

Az ideghártya (retina) leválás kezelése

Amennyiben megállapítottuk a tüneteket okozó alap okot, a kezelésével az esetek bizonyos részében megszüntethető a szemészeti tünet.

Például a macskák pajzsmirigy túlműködése esetén, ha az alapokot, tehát a pajzsmirigy funkcióját gyógyszeres vagy sebészi úton helyrehozzuk, akkor a szemtünetek is javulnak (akár meg is szűnhetnek) a magas vérnyomás rendeződésével.

Ugyanakkor számos esetben már a háttérben lévő betegség nem gyógyítható (pl. idült veseelégtelenség) vagy a kialakult szemészeti elváltozás már olyan mértékű, hogy nem lehet megakadályozni a látás romlását, rosszabb esetben az elvesztését.

dr. Fenyves Ildikó

A retina leválás, vérzés állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Retina (ideghártya) leválás, vérzés

Érintett állatok:
Kutya, macska.

Genetikai öröklődés:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Alapos neurológiai és szemészeti vizsgálat + oftalmoszkópos és szemészeti ultrahangvizsgálat.

Kezelés:
A betegség többnyire műtéti úton kezelhető, a  háttér októl függően.

Megelőzés:
A betegség nem megelőzhető.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

Szemlencse ficam (luxáció) kutya és macska szembetegség

A szemlencse a szem szivárványhártyája mögött helyezkedik el egy átlátszó, rugalmas képlet formájában, amelyet a normális, stabil helyzetében a lencsefüggesztő rostok tartják. Ha ezek a rostok károsodnak, elszakadnak, akkor a lencse elmozdul a normál helyzetéből. Ha csupán részben szakadnak el a lencsetartó rostok, akkor a szemlencse kibillen, ez a szubluxáció.

A szemlencse ficam (luxáció) tünetei

A lencse előre irányuló elmozdulása általában a tulajdonos számára is érzékelhetővé válik, mert valamilyen szokatlan, furcsa ,,dolgot” lát az állat szemében, a szaruhártya mögött. Többnyire ez a furcsa képlet az állat fejének mozgatásával együtt is mozog. Ezen kívül a kutya bágyadt, dörzsölheti a szemét, hunyoroghat, mivel ez az elmozdulás kellemetlen érzetet okozhat. Ha a szemlencse elmozdulása valamilyen más szembetegség miatt jött létre, akkor az adott betegségre jellemző tünetek is láthatóak (pl. szürkehályog).

A szemlencse ficam (luxáció) kialakulása és lefolyása

Kialakulásának hátterében számos ok állhat. Egyes kutyafajtákban (szinte az összes terrier) genetikai okok miatt alakul ki, így esetükben egy öröklődő szembetegségről van szó, amely általában mind a két szemben jelentkezik. Nem mindig alakul ki egyszerre, de ha az egyik szemben már létrejött a lencseficam, akkor a másik szemben is jelentkezik az elváltozás előbb vagy utóbb.

Okozhatja e szembetegség létrejöttét valamilyen sérülés is, amely a szemgolyót érintette.

Továbbá állhat a háttérben uveitis (a szem belső gyulladása), szürkehályog vagy zöldhályog (glaukóma) is. Ugyanakkor a glaukóma egyben következmény is lehet, nem csak kiváltó ok, mert ha az elmozduló lencse meggátolja a csarnokvíz elvezetését, akkor megnő a belső szemnyomás.

A szemlencse ficam (luxáció) kezelése

Az előrefelé elmozdult szemlencsét műtéti úton kell eltávolítani. A hátrafelé luxálódott szemlencse kezelésénél viszont eltérő vélemények vannak a szemész állatorvosok között. Ilyen esetekben mindig alaposan meg kell vizsgálni az állatot (kor, egészségi állapot és más szemészeti betegség jelenléte szempontjából) és a körülményeket, hogy a megfelelő kezelési terv mellett döntsünk.

dr. Fenyves Ildikó

A szemlencse ficam (luxáció) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szemlencse ficam, Luxáció, Luxatio

Érintett állatok:
Kutya, macska.

Genetikai öröklődés:
A betegség genetikai öröklődést mutat bizonyos esetekben (főleg terrierekben).

Szűrhető:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Réslámpa.

Kezelés:
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem megelőzhető.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.