Könnycsatorna átjárhatóságának vizsgálata az állatorvos -szemészet területén

Az állatok szaruhártyáját és kötőhártyáját borító könnyrétegnek a termelődése és elvezetődése folyamatos. Ez a két folyamat egyensúlyban áll egymással, így állandóan biztosítva van a kötőhártya és a szaruhártya megfelelő mennyiségű és minőségű könnyfilmmel való befedése. Ha nem termelődik elegendő mennyiségű könny, akkor jön létre a szárazszem-betegség.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egyes szembetegségeknél túl sok könny termelődik, amelyek irritációt és fájdalmat okoznak. Szemirritáció során az állatok hirtelen, erősen elkezdenek könnyezni. Bizonyos esetekben az irritáció tartósan megmarad, ha az alsó szemhéj belső területe kismértékben befordul (ezt nevezzük mediális entrópiumnak) vagy ha a szaruhártyához hozzáérnek a belső szemzugban lévő apró szőrszálak.

Olyan eset is lehetséges, amikor elfogadható mennyiségű könny termelődik, de valamilyen rendellenesség miatt a könny nem tud megfelelő mértékben elvezetődni, így a könny túlcsordul. Emiatt a belső szemzugban állandóan túlfolyó könny a bőrt irritálja. Súlyosabb esetben akár bőrgyulladást, diszkomfort érzést is okozhat.

Amikor akadályozott vagy fokozottabb a könnytermelés, a belső szemzug alatti szőrös terület elszíneződik a könnyben lévő pigment anyagok miatt. Emiatt látszik gyakran fehér szőrű kutyáknál barnás elszíneződés a szemzugban. Ezt a könnyben található laktoferrin szerű anyag és olykor az elszaporodó baktériumok okozhatják.

A könny elvezetése és a könnycsatorna átjárhatóságának vizsgálata

A könnypontokon keresztül két kicsi csatornán át jut el a könnyzacskóba a könny, majd innen a könnycsatornán keresztül az orrjáratba jut. Egyes fajtáknál (főleg a rövid orrú kutyákban) nem az orrjáratba, hanem a szájüregbe vezet a könnycsatorna.

A legegyszerűbb módon úgy tudjuk megvizsgálni a könnycsatorna átjárhatóságát, ha egy fluoreszcein tartalmú tesztcsíkot helyezünk az állat kötőhártyájához. Amennyiben megfelelően átjárható a könnycsatorna, a festékanyag néhány percen belül megjelenik az orr nyálkahártyáján. Ha a festékanyag nem jelenik meg vagy csak későn, akkor a könnycsatornácskák, a könnycsatorna átmosására és további vizsgálatokra van szükség (főleg a könnypontokat érintő alapos vizsgálatra).

Kutyák és macskák normális és kóros könnyfolyása

Abban az esetben, ha az állat belső szemzugában a szőr elszíneződött vagy kis mennyiségű, átlátszó vagy fehéres váladék van, ugyanakkor nem hunyorog az állat és a szemészeti vizsgálat során kóros eltérést nem mutat a kötőhártya, a szaruhártya és a szemhéj, akkor nincs szükség olyan beavatkozásra, amely mindenképpen bódítást igényelne (pl. könnycsatorna vizsgálat vagy átmosás).

Viszont az esetek többségében nagy mennyiségű, folyamatos könnyfolyás tapasztalható, ami miatt a szem alatti terület nedves, a bőr kipirult és a szemhéjak kóros helyzete látható. Ilyenkor a könnyelvezető készülék (könnypontok, könnycsatornák) alapos vizsgálatának, esetleg öblítésének, tágításának vagy más sebészeti beavatkozás elvégzése szükséges. Továbbá, ha valamilyen következményes szaruhártya elváltozás is tapasztalható, akkor is indokolt a könnyelvezető készülék alapos vizsgálata.

dr. Fenyves Ildikó

A szemnyomás mérése egy fájdalommentes, néhány percig tartó fontos vizsgálat, amely a szemészeti vizsgálatok elengedhetetlen részét képezi. Nagyon fontos lenne, hogy minél sűrűbben, rendszeresebben megmérjük az állatok szemnyomását, hogy az enyhe nyomásemelkedést is időben észrevegyük, amikor még nincsen ennek észrevehető tünete. Ezért az éves védőoltások illetve állatorvosi rutinvizsgálatok alkalmával is el szoktuk végezni ezt a pár perces mérést.

Amikor már a tulajdonos számára is észrevehető tünetekben nyilvánul meg a magasabb szemnyomás (glaukóma, zöldhályog), sokszor már későn derül erre fény. Ugyanis ez az állapot rövid időn belül gyógyíthatatlan látásromlást illetve vakságot okozhat.

Nagyon fontos figyelembe venni, hogy a glaukóma ugyanúgy fájdalmas az állatok számára is, mint az embereknél, csak ez sokkal kevésbé észrevehető a gazdi számára, mivel az állatok másképp jelzik az ilyen jellegű fájdalmat.

 A szemnyomásmérés (tonometria) menete

A mérés kezdete előtt érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk az állat vizsgálandó szemébe. A megfelelő mérés elvégzéséhez az állatnak ülő vagy hason fekvő helyzetben kell lennie. Sokszor megkérjük a tulajdonost, hogy maradjon az állat látóterében, ezzel is nyugtatva az állatot, ugyanis ha az állat ideges, vagy erősebben fogjuk meg, ill. erősebben tartjuk meg a nyakánál, akkor még inkább megemelkedik a belső szemnyomása, amely helytelen eredményhez vezethet. Ettől függetlenül a szemnyomás értéke a nap folyamán is változhat, az esti órákban rendszerint magasabb az értéke.

A szemnyomás mérésére különböző eszközök léteznek az állatorvosi gyógyászatban. Rendelőnkben egy kisméretű kézi eszközt használunk, az ún. TonoPent. A TonoPen egy applanációs tonométer, amelynek kúp alakban végződő végét többször hozzáérintjük a szaruhártya középső részéhez, miközben diszkrét nyomást fejt ki a szaruhártya felületére. A nyomáskifejtés közben a szaruhártya belapul, és ezt érzékeli a TonoPen. Minél nagyobb a szem belső nyomása, annál kisebb lesz a belapulás mértéke. Az eszköz a többszöri méréseket átlagolja és a kijelzőjén egy átlagértéket ad meg higanymilliméterben.

A másik eszköz, a Schiötz-tonométer, amely szintén a szemnyomás mérésére szolgál. Ennek a használata már kicsit nehezebb, így megfelelő tapasztalatot és gyakorlatot igényel az alkalmazása, hogy pontos eredményt kapjunk. Ennek az eszköznek a talpát kell a szaruhártya közepére helyezni, amely segítségével egy súlyt helyezünk a szaruhártya felületére és emiatt következik be a szaruhártya benyomódása.

A fentieken kívül van más elven működő tonométer is. Ilyen eszköz a TonoVet, amely szintén ponntosan méri meg a szemnyomást. Ennek a használata során nem szükséges érzéstelenítő szemcseppet alkalmazni, mert nem ér hozzá a szaruhártyához.

A normál szemnyomás értéke kutya és macska esetében 10 és 20 Hgmm közé esik. Kutyánál általában 16,8 +/- 4 Hgmm, míg macskáknál 20,2 +/- 5,5 Hgmm.

 Egyetlen magasabb nyomásérték alapján viszont még jelenthető ki, hogy az állat glaukómás. Ha a többi részvizsgálat eredménye negatív a szemészeti vizsgálat során, akkor egy bizonyos idő elteltével mindenképpen meg kell ismételni a tonometriás mérést.

 Nemcsak a magas szemnyomás kiszűrése a cél a tonometriás vizsgálat során, hanem az alacsony szemnyomásé is. Ugyanis bizonyos szembetegségeknél (pl. uveitis, a szem belső gyulladása) csökken a szemnyomás, amely fontos diagnosztikai jel lehet az állatorvos számára, amikor a betegségre jellemző további tünetek csak diszkréten, alig észrevehető formában jelentkeznek.

dr. Fenyves Ildikó

Mit jelent a kutya gonioszkópiás vizsgálata?

A kutya gonioszkópia során a szem csarnokzugát (iridocorneális zug) vizsgáljuk meg. Ez a terület az elülső szemcsarnokban található, ahol a termelődő csarnokvíz elfolyik. A szaruhártya mögött és a szivárványhártya előtt, az elülső szemcsarnokban található. Szabad szemmel, nagyítóval illetve réslámpával nem látható, mivel a szem ínhártyája eltakarja. Ezért egy speciális lencse (úgynevezett gonioszkópiás lencse) segítségével kell a szem törőközegeit átalakítani, hogy ez a kis terület látható legyen.

Gonioszkópiás vizsgálat menete

Az esetek többségében a vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges az állatot bódítani, nyugtatni. A vizsgálandó szembe érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk, a gonioszkópiás lencsére pedig egy metilcellulóz gél viszünk fel. Majd az állat ülő vagy fekvő helyzetében finoman a szaruhártyára helyezzük a lencsét. Ezután pedig egy megfelelő fényforrás (általában réslámpa) segítségével megvizsgáljuk a csarnokzug állapotát. Alaposan megnézzük a csarnokzug nyitottságát, a trabekulum hálózat helyeződését illetve egy esetleges pigment vagy idegen tárgy jelenlétét.

Ezt a gonioszkópiás vizsgálatot rendszerint egy tonometriás (szemnyomásmérés) és egy oftalmoszkópos (szemfenék) vizsgálat előzi meg. Így ennek a három vizsgálatnak a segítségével lehet nagy pontossággal megállapítani, hogy a csarnokvíz termelődése és elvezetése egyensúlyban van-e valamint a nyomásviszonyok megfelelően alakulnak-e a szemben.

Mikor szükséges a csarnokzug vizsgálat elvégzése?

Tenyészkutyák és -macskák szemészeti szűrővizsgálatakor mindig elvégezzük a csarnokzug gonioszkópiás vizsgálatát. Ezen kívül minden olyan esetben is, amikor felmerül az állat magasabb szemnyomásának (glaukóma) gyanúja.

A szemnyomást számos tényező befolyásolja, így figyelembe kell venni, hogy más lehet a belső szemnyomás értéke otthon, mint a rendelőben. Előfordulhat, hogy otthon magasabb ez az érték, mint a rendelőben, ahol normális értéket mérünk. Ugyanakkor előállhat egy fordított eset is, amikor az otthon normális értékkel bíró szemnyomás a rendelőben megemelkedik az állat erősebb lefogása vagy a nyak ill. a nyaktájék szorítása miatt.

A glaukóma (magas szemnyomás) gyanújakor teljes körű szemészeti vizsgálattal, ismételt szemnyomás méréssel, gonioszkópiás vizsgálattal és a jövőben úgynevezett OCT (Optical coherence tomography = Optikai koherencia tomográfia) vizsgálattal szükséges igazolni a glaukóma diagnózisát.

dr. Fenyves Ildikó