Szemünk az arckoponya csontok által létrehozott gödörben (orbita) foglal helyet. A csontos alap és a szemgolyó között lágyszövetek helyezkednek el, melyek védik, kipárnázzák a szemgolyó mögötti területet.
A lágyszövetek gyulladását szaknyelven orbitális cellulitisznek nevezzük. Előrehaladottabb stádiumban, ebből a diffúz gyulladásos formából kialakulhat egy súlyosabb, lokalizáltabb forma, melynek során a szem mögötti területen (retrobulbárisan) tályog alakul ki.A két stádium a klinikai tünetek súlyossága és a retrobulbáris tályog körülírtabb elhelyezkedése alapján különíthető el. Mint kutya szembetegség, és mint macska szembetegség formájában is találkozhatunk ezekkel a kórképekkel.
Mi a retrobulbáris tályog / orbitális cellulitisz kialakulásának oka?
A gyulladás keletkezésének háttere bakteriális eredetű, melynek kiindító oka sok esetben nem felderített.
Gyakori a hátsó zápfogak környékén az ínybe ékelődött idegentest, mely a szemgödör irányába felfelé fúródva okoz fertőzést.
A szemgolyó közelében elhelyezkedő egyéb területről is származhat gyulladás. Többek közt például u.n. zygomatikus nyálmirigy- és a hátsó foggyökerek gyulladása is ráterjedhet a szem mögötti területekre.
A fent említetteken kívül véráram útján történő terjedés eredményeként, akár a szervezet más területén jelen lévő bakteriális gyulladásnak is lehet következménye orbitális cellulitisz / retrobulbáris tályog.
Milyen tüneteket észlelhetünk retrobulbáris tályog esetén?
A tünetek szembetűnőek, hiszen az állat szeme „kidülled”, nagyobbnak tűnik (exopthalmus). Amennyiben ezen tünetek észlelhetők, mihamarabb javasolt állatorvos-szemész felkeresése. A szemkörüli szövetek duzzadtak, kipirultak. A kutya vagy macska sokszor étvágytalan és lázas, a száját nem engedi kinyitni, nem szívesen rág. Jellemző lehet még könnyezés és az állat pislogóhártyájának, másnéven harmadik szemhéjának előesése is.
Hogyan diagnosztizáljuk és kezeljük a retrobulbáris tályogot?
Sok esetben az állatorvos-szemész már a fizikális vizsgálat során megtalálja a hátsó zápfogak környékén lévő duzzanatot, beékelődött idegentestet, vagy az általa létrehozott sérülést.
Biztos diagnózist állíthatunk fel a szemgödör ultrahangos vizsgálatával, amikor az érintett területet pontosan lokalizáljuk, méretét meghatározzuk. A felvétel archiválásával a további ellenőrző vizsgálatok során összehasonlíthatjuk a folyamat javulását, esetleg romlását.
A gyógykezelés során a gennyes váladék elfolyását biztosítjuk, amelyet leggyakrabban a szájüreg felőli feltárással tudunk elérni. Ehhez a beavatkozáshoz rövid ideig tartó bódításra van szükség.
A váladékból mikrobiológiai vizsgálat segítségével meghatározhatjuk a fertőzést okozó baktérium csoportokat, így célzott antibiotikum kezeléssel gyors gyógyulás érhető el általában már a terápia megkezdését követő 24-72 órán belül.
A szisztémás és helyi antibiotikum kezelés mellett fájdalomcsillapítás, valamint a gyógyulási időszakra vonatkozóan, a könnyebb rágás érdekében lágyabb konzisztenciájú táplálék etetése javasolt.
dr. Fenyves Ildikó és Rózsa Gabriella