Blog

A keratotómia és a keratektómia (vagy keratectomia) két igen gyakran alkalmazott kezelési módszer a szaruhártya bizonyos betegségeinél.

Keratotómia

A keratotómia során a szaruhártya felszíni rétegeibe hatolunk, nagyon egyszerűen fogalmazva pontszerű vagy vonalszerű kis sebeket hozunk létre, így a felületesen lévő szövetek manipulálásával, „ledörzsölésével” mikroeróziók kialakításával segítjük egy új, már egészséges, átlátszó szaruhártya réteg kialakulását. Keratotómiára legtöbbször kutyák bizonyos szaruhártya fekélyei esetén van szükség (pl. indolens szaruhártya fekély/boxer fekély vagy a szakmai rövidítést használva SCCEDs), amikor a gyógyszeres kezelés sikertelen. Az említett speciális szaruhártya fekélyek ellátása során a keratotómiát követően kontaktlencsét helyezünk fel az állat szemére. Ezek kifejezetten állatok számára gyártott, különböző méretű és görbületű lencsék, amelyeket meglepő módon nagyon jól viselnek az állatok.

A keratotómia eljárás éber állapotban is elvégezhető helyi érzéstelenítés alkalmazásával, mi azonban gyakrabban bódítva és operációs mikroszkóp alatt végezzük, mivel tapasztalatunk szerint precízebb és biztonságosabb ilyen módon a beavatkozás. Keratotómiát csak kutyák esetén végzünk, macskáknál nem alkalmazható.

Keratektómia

A keratektómia egy másik sebészeti technika, amely során a szaruhártya felületes rétegeit eltávolítjuk, tehát ez egy „invazívabb” és minden esetben altatott állapotban történő műtét. Keratektómiát végzünk például macskák Herpesz vírus eredetű kötőhártya-gyulladása esetén gyakran kialakuló kötőhártya-szaruhártya összenövésénél, azaz symblepharonnál, vagy a macskákban előforduló úgynevezett szaruhártya sequestrum képződésnél. Szintén ezt az eljárást alkalmazzuk kutyák szaruhártya dermoid nevű kórképénél, amikor fejlődési rendellenesség következményeként a szaruhártya vagy a kötőhártya kisebb nagyobb részét a gyakran szőrrel borított dermoid, azaz bőr eredetű szövet fedi.

Legtöbb esetben a szaruhártya mélyebb rétegeibe került idegen testek eltávolításánál is tulajdonképpen keratektómiát végzünk. Bizonyos szaruhártya betegségeknél a keratektómia indikációs területe az utóbbi években az állatorvosi szemészetben szűkült. Így a különböző keratopathiák, például lipidszerű anyagok lerakódásánál vagy pannus esetében, illetve a pigmentációval járó szaruhártya betegségeknél nem vagy nem elsőként választandó terápiás lehetőség. Ez utóbbi kórképeknél gyakran műtéti beavatkozás nélkül, gyógyszerek alkalmazásával (szemészeti készítményekkel vagy egyéb gyógyszerekkel) illetve az alap kiváltó ok felderítésével és kezelésével is jó eredmény érhető el, és az állat látása jelentősen javulhat.

dr. Fenyves Ildikó

A főként kutyákban és igen ritkán macskákban vagy nyulakban előforduló harmadik szemhéj mirigy előesését műtétileg orvosoljuk. Ismert olyan szakmai vélemény, hogy a mirigy spontán visszahúzódhat gyulladáscsökkentő szemcsepp adására, de erre tapasztalataink szerint nincs esély. Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a mirigy előesik, majd „visszahúzódik” néhány órára vagy akár napokra, de ezt követően hosszútávon a mirigy ismételten elő fog esni. Ezalatt tovább károsodik a mirigyállomány, és az eredeti funkció helyreállásának a valószínűsége az eltelt idővel arányosan csökken.

Az állatok úgynevezett harmadik szemhéj vagy pislogóhártya tövében elhelyezkedő mirigynek a helyzetváltozását tehát mihamarabb orvosolni kell, amely beavatkozás lényege, hogy az eredeti anatómiai viszonyokat „rekonstruáljuk” a mirigyszövet lehető legkisebb károsodásával. A mirigy eltávolítása néhány igen ritka esettől eltekintve szakmai hiba, hiszen az állat könnytermelése szinte biztosan csökkenni fog, és igen nagy százalékban szárazszem-betegség tünetei alakulnak ki a műtétet követő hónapokban, esetleg évekkel az operáció után.

Milyen műtéti technikákat alkalmazunk?

A mirigy megfelelő pozicionálásához többféle műtéti technikát alkalmazunk, attól függően, hogy milyen fajtájú a kutya, mekkora az előesett mirigy, mikor kezdődött a folyamat stb. Szintén lényeges alaposan megvizsgálni a harmadik szemhéj porcának az állapotát, amely gyakran deformálódott; ez esetben a porcot is korrigálni kell. A legismertebb és leggyakrabban alkalmazott műtéti eljárás a harmadik szemhéj mirigyének a repozicionálására az úgynevezett Morgan-féle zsebtechnika, amely során a mirigyet körülvevő nyálkahártyán nagyon precízen kialakított zsebbe „besüllyesztjük” az előesett mirigyet, majd ott varratokkal rögzítjük. A műtétet szemészeti lupéval vagy leginkább operációs mikroszkóppal végezzük. Az utóbbi időben a szemészeti operációs mikroszkóppal végzett műtétek esetén kevesebb kiújulást tapasztalunk, ami vélhetően a mikroszkóppal történő precízebb technikai kivitelezésnek köszönhető.

A mirigy eltávolítása esetén illetve a különböző műtéti technikákat alkalmazva mennyi az esély a könnytermelés csökkenésére?

A legnagyobb esély a könnytermelés későbbi csökkenésére a mirigy eltávolítása esetén van, illetve, ha kezeletlenül marad a szem, azaz semmilyen műtét nem történik. A szárazszem-betegség kialakulása a mirigy helyes repozícióját követően is előfordulhat, de ez az esély lényegesen kisebb, mint az előbb említett esetekben.

Milyen egyéb komplikációk adódhatnak a műtétet követően?

Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a mirigy rögzítése során alkalmazott varróanyag átmenetileg irritálja a szaruhártyát, ilyenkor az állat hunyorog, fájdalmat jelez. Ilyen esetben szigorúan ellenőrizzük a szemet, és védjük a szaruhártyát. A későbbiekben a varróanyagok felszívódásával és a kötőhártya duzzanat megszűnésével ez az állapot megszűnik. Szintén igen ritkán, de előfordulhat a varratok kiszakadása, főként, ha valamilyen módon az állat hozzáfér a műtött területhez vagy dörzsölni tudja. Ilyenkor sajnos második műtétre van szükség. A mirigy ismételt előesése, elődomborodása nagytestű kutyákban, főként masztiffokban vagy kanári-szigeteki kutyákban kissé gyakrabban tapasztalható a többi fajtához képest.

Az operációt követően milyen utókezelés szükséges, illetve mire kell figyelemmel lennie az állattartónak?

Nagyon fontos a védőgallér viselése a műtétet követően kb. 8 napig illetve 10-14 napig rendszerint naponta 2-3 alkalommal javaslunk antibiotikumos és szaruhártyavédő szemcseppet, szemgéleket. Az operáció után 3-5 napig adunk még antibiotikumot és fájdalomcsillapítót általában tabletta formájában.  Ha a műtött szemben fokozott váladéktermelődés látható, vagy nagyfokú hunyorgás tapasztalható illetve az állat fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét sürgős ellenőrzés szükséges.

A műtét után 24-48 órán át esetenként megfigyelhető a szem, a szemkörnyék, a kötőhártya duzzanata, kipirultsága és enyhe váladékozás, amely tünetek rövid idő alatt enyhülnek.

Műtét után mikor kell ellenőrzésre hozni az állatot?

A műtétet követően rendszerint másnap, illetve 5-7 nap múlva szükséges kontrollvizsgálat. Majd ezt követően kb. egy hónap múlva még ellenőrizzük a mirigy pozícióját, illetve a könnytermelés mértékét.

dr. Fenyves Ildikó

Ahogyan a szaruhártya fekély betegségről szóló tájékoztatóban olvasható, egyes komplikált, mély macska, kutya szaruhártya fekély esetében műtéti ellátást javaslunk. A szaruhártya (cornea) műtéti lehetőségei rendkívül sokfélék, a szemészetnek ez a területe rohamosan fejlődik mind a humán, mind az állatorvosi szemészetben.
A sikeres műtéti ellátás két alapvető feltétele a technikai háttér valamint az elegendő és megfelelő szakmai tapasztalat. A technikai háttér alatt a megfelelő nagyítást biztosító szemészeti operációs mikroszkópot és a mikrosebészeti műszereket értjük. Ezek segítségével precíz módon tudunk mikroszkopikus méretű szöveteket operálni, amely nagyon fontos dolog a szemészetben, főként a szaruhártya műtéteknél. Ahhoz, hogy a sebgyógyulás minél gyorsabban menjen végbe, minél kisebb legyen a műtét utáni fájdalom, illetve a műtét utáni látóképesség, látásélesség ne romoljon, a sebszéleket megfelelő módon kell egyesíteni.

 A szaruhártya fekélyek műtéti ellátásának technikája

A mély cornea fekélyek esetében a mélyebb rétegek igen lassan gyógyulnak meg, sőt egyes fekélyek gyorsan mélyülhetnek is, így bizonyos esetekben csak a műtéti ellátás mellett dönthetünk egy szaruhártya fekély kezelésekor.

Az egyik legelterjedtebb sebészi módszer az úgynevezett kötőhártyalebeny vagy graft készítése. A graft szó a humán orvosi és állatorvosi szaknyelvben bármelyik önálló szövetet vagy szervet jelenti, amely átültetésre alkalmas. A szemészetben graft megnevezés alatt általában a kötőhártyalebenyt értjük. Ilyenkor a szaruhártyát körbevevő kötőhártya területről származó szövettel fedjük a sérült szaruhártya területet, ezzel védve az érintett részt. Ha már emellett a műtéti eljárás mellett döntünk, akkor fontos tudni, hogy ez annak érdekében történik, hogy a szaruhártya ne szakadjon át, ne perforálódjon a mély rétegekig terjedő fekély miatt. A műtét után az állat szeme ijesztő és furcsa lehet, főleg, ha a szaruhártyára varrt kötőhártya rész kipirult, duzzadt. Viszont ez a kipirultság fokozatosan egyre halványabb lesz az idő előrehaladtával. Ez a kötőhártyalebeny a benne lévő erek lévén az érintett területen a gyógyulást elősegítő anyagokat biztosítja, valamint mechanikai módon védi a szemet. A műtét után intenzív szemkezelésre kell felkészülni, amely szemcseppek használatát jelenti. A legtöbb esetben teljes gyógyulás következik be egy kötőhártya graft alkalmazásával, viszont csak nagyon lassan, akár hónapok alatt fog csak teljesen rendbe jönni az állat szeme.

Napjainkban, bizonyos esetekben már egyéb szövetekből (pl. amnion membrán) is készíthető lebeny, amelyek alkalmazásával általában vékonyabb rétegben tudjuk fedni az érintett szaruhártya területet. Így a cornea gyorsabban nyeri vissza az eredeti görbületi állapotát és esztétikailag is szebb végeredményt kapunk.

Némely felületes, rendszerint ismeretlen oktanú fekélyeknél (úgynevezett indolens vagy boxerfekély) a keratotómia nevű műtéti technikát alkalmazzuk. Ilyenkor a cornea felső rétegeit mechanikusan kezeljük, ezzel elősegítve az ott lévő sejtek regenerációját. A keratotómia leggyakoribb formája a grid keratotómia, de egyéb más keratotómiás módszerek is léteznek. Az ilyen típusú fekélynél mi egy eltérő, viszonylag új műtéti módszert használunk, amelynek során egy gyémántfejű készülék segítségével eltávolítjuk a szaruhártya felületi sejtrétegét, majd ezt követően egy megfelelő méretű és görbületű terápiás kontaktlencsét helyezünk az állat szemére, amely a gyógyulás végéig védi a szemet. A terápiás kontaktlencse viselését általában meglepő módon jól viselik az állatok. Ez a technika kevéssé invazív, gyorsabban elvégezhető, gyorsabb gyógyulást eredményez, valamint a műtét után kisebb fájdalomérzetet okoz.

 dr. Fenyves Ildikó

A fagyasztásos epiláció vagy másnéven cryoepilatio módszert leginkább a rendellenes, számfeletti pillaszőrök eltávolítása során alkalmazzuk, amelyek a szemhéj szélén találhatóak. Az eljárás során a szőrtüszőket fagyasztjuk, így megakadályozva a szőrszálak újra kinövését.

Ezek a rendellenes szőrszálak (másnéven distichia) a Meibom mirigyekből indulnak ki, amelyek a szemhéjak területén elhelyezkedő faggyútermelő mirigyek. Ezek a rendhagyó szőrszálak okozzák a distichiasis nevű kóros állapotot, amely leginkább kutyákban fordul elő. Ennek az állapotnak a megszüntetése mindenképpen javasolt, mert ezek a nem megfelelően irányuló szőrszálak hosszú távon irritálhatják a szaruhártyát.

Milyen kutyafajtákban végezzük el leggyakrabban a cryoepilatiot?

Leginkább a spánielek (ezen belül is az amerikai cocker spániel) érintettek a distichiasis nevű szembetegségben, így náluk végezzük el legtöbbször ezt a fajta eljárást. Az előbbi kutyafajtán kívül a gyakorisági listán szerepelnek még a boxerek, az angol bulldogok, az uszkárok, a pekingi palotakutyák, a Shi-tzuk, a Sheltiek (shetlandi juhászkutyák), a retriever fajták és ezek keverékei.

Milyen esetekben távolítjuk el a rendellenes, plusz szőrszálakat?

Általában mindig eltávolítjuk, mégha bizonyos kutyafajtákban első ránézésre nem is okoz gondot évekig egy ilyen rendellenesen növő pillaszőr. Ugyanis ez az állapot bármikor megváltozhat. Ez a változás érintheti a szaruhártyát védő könnyfilm mennyiségét és minőségét valamint a szőrszál növekedési irányát, vastagságát is. E miatt egy viszonylag gyorsan és hirtelen kialakuló szaruhártya fekély jelentkezhet, amely egyben nagymértékű fájdalmat is okozhat.

A rendellenes pillaszőrök eltávolításának módszerei

Ha egyszerűen ,,csak” kihúznánk a rendellenesen növő szőrszálat, a problémát ezzel nem szüntetnénk meg véglegesen, mert néhány hét alatt ugyanúgy visszanőne. Invazívabb, erőteljesebb módszer alkalmazására van szükség, amely után nagy valószínűséggel nem nő ki újra az extra pillaszőr.

Régebben ezt a hővel vagy más módon alkalmazott epilációval (pl. elektroepiláció) oldották meg, viszont hátránya, hogy ez csak a felületesen lévő szőrtüszőket roncsolja. A mélyebben lévőket már nem éri el, így azok ugyanúgy fenntarthatják a szaruhártya irritációját.

Egyes esetekben a szemhéjszél plasztikai korrekciója is szóba jöhet, amikor a szemhéjszélhez nagyon közel lévő bőrterületet kimetsszük, ezzel megváltoztatjuk a szemhéj állását és megszüntetjük a szaruhártya irritációját. Ez utóbbi módszert abban az esetben választjuk, amikor nagyszámú, nagyon sűrűn elhelyezkedő, rendellenes állású pillaszőrök okozzák a problémát.

Ma már a legelterjedtebb módszernek a cryoepilatio számít, amikor a szőrtüszőt meghatározott hőfokon, adott ideig fagyasztjuk és ily módon roncsoljuk. Ez a technika a korábbi epilációs eljárásokhoz képest sokkal invazívabb, vagyis nagyobb mértékű szöveti roncsolást okoz, amelynek során a mélyebb rétegekben lévő szőrtüszőket is képesek vagyunk roncsolni. Fontos tudni, hogy a műtét után a kötőhártya duzzanatát, a szem váladékozását, ill. hunyorgást tapasztalhatunk. Ezen kívül kiállításokra járó kutyák tulajdonosainak számítania kell arra, hogy a műtött szemhéjszél pigmentáltsága csökken a műtét után, de ez az állapot néhány hónap múlva megszűnik és újra pigmentált lesz az érintett terület.

Mindent összegezve, az elsődleges cél a distichiasis műtéti megoldása során, hogy az állat fájdalmát és diszkomfort érzetét megszüntessük, vagy ha ez nem megoldható, akkor legalább ezeknek a mértékét csökkentsük, ill. a normál anatómiai viszonyokat visszaállítsuk. Ehhez a fent ismertetett módszerek közül kell kiválasztani a megfelelőt, amely a beteg állat problémáját a lehető legjobb mértékben megszünteti.

dr. Fenyves Ildikó