Tisztelt Látogató!
Az alábbi tájékoztatónk jelenleg feltöltés alatt áll. Kérjük, látogasson vissza később!
A ,,szemsérülések” fogalma rendkívül tág, ide soroljuk minden a szemgolyót, szemhéjakat illetve szem környékét ért sérüléseket. Állatoknál nagyon gyakoriak és sok esetben – amennyiben a szaruhártya sérül – sürgősségi ellátást igényelnek.
Ide sorolhatjuk a szemkörnyék szúrt, lőtt, harapott stb. sérülésein át, a szemhéjak hasonló sérüléseit, a szaruhártya idegen testeket, melyek leggyakrabban üvegszilánk, növényi részek (tövis, tüske, faforgács), toklász. Sérülést okozhatnak ezen kívül különböző veszélyes maró folyadékok is. Az egyik leggyakoribb szaruhártya sérülést macskák okozzák, a karmolásból eredő szaruhártya sérülés nagyon veszélyes és nemcsak macskákat, hanem kutyákat (és természetesen embereket, főként kisgyermekeket!) is érinthet.
Milyen tüneteket vesz észre az állat tulajdonosa a szaruhártya sérülésénél?
Ha a kutya, macska rendszerint csak az egyik szemére hirtelen hunyorog, fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét, és/vagy a kötőhártya kipirul, duzzad, a szaruhártya „homályossá” válik, akkor enyhébb vagy súlyosabb szemhéj, kötőhártya vagy szaruhártya sérülés valószínűsíthető. Annak eldöntése, hogy a sérülés milyen súlyosságú sürgős állatorvosi vizsgálatra van szükség.
Hogyan látja el az állatorvos ezeket a sérüléseket?
A szaruhártya szúrt vagy karmolásból eredő sérülései nagyon veszélyesek, főként karmolásnál nagyobb a fertőzés esélye. A szaruhártya perforáció ha nincs sürgősen ellátva, az állat szemének az elvesztésével járhat. A seb ellátása során a szaruhártyát hajszálvékony, legtöbbször felszívódó varrattal egyesítjük. Ehhez mikrosebészeti eszközökre, speciális nagyítószemüvegre vagy operációs mikroszkópra van szükség. A legtöbb esetben a műtétet követően ún. pislogóhártya lebenyt készítünk a szem védelme miatt. Ilyenkor az úgynevezett harmadik szemhéjat ,,húzzuk rá” a szaruhártyára, amely nem csak fizikailag védi a szaruhártyát, hanem táplálja is, elősegítve a sebgyógyulást. A pislogó hártya lebenyt idővel oldjuk és ellenőrizzük a szaruhártya állapotát. A kötőhártya sérülései gyakran nagyon rémisztőek, a nyálkahártya rendkívül megduzzadhat, kipirul, de ha a sérülés biztosan csak a kötőhártyát érinti, általában sebészi kezelés nem szükséges.
A szemhéjak sérüléseit a bőrsérülésekhez hasonló szabályok szerint látjuk el, figyelembe véve, hogy megőrizzük a szemhéjak eredeti anatómiai pozícióját. Természetesen e három szemterület gyakran nem külön, hanem együtt sérül, így komplex és gyakran kihívást igénylő állatorvosi ellátásra van szükség.
dr. Fenyves Ildikó
Réslámpa használata a szemészeti vizsgálatok során
A réslámpa az egyik leggyakrabban használt szemészeti diagnosztikai eszköz mind a humán szemészetben, mind az állatorvosi szemészetben. Olyan fényforrással rendelkező eszközről van szó, amelyben a vizsgálatokhoz használt fény alakja (rés/csíkszerű) és színe módosítható. Ezen kívül képes felnagyítani a szemben vizsgált különböző struktúrákat, mint pl. egy mikroszkóp. A használatával sokkal körültekintőbben át lehet vizsgálni a szemterületeket, valamint egyes elváltozások mélységét is érzékelhetővé teszi. Utóbbi funkciója nagyon fontos plusz információt ad a vizsgáló állatorvosnak, pl. egy szemlencse elváltozás esetében. Elsősorban a szem elülső területét vizsgáljuk vele, úgy mint a szemkörnyéket, a szemhéjakat, a kötőhártyát, a szaruhártyát, az elülső szemcsarnokot, a szivárványhártyát és a szemlencsét.
A következő elváltozások vizsgálhatóak réslámpával:
• különféle pillaszőr rendellenességek (pl. distichiasis), amelyek szabad szemmel nagyon nehezen vehetők észre
• a szaruhártya különféle elváltozásai, amelyek enyhébb vagy súlyosabb karakterűek lehetnek (pl. szaruhártya fekély, szaruhártya disztrófia, szaruhártya precipitátum)
• a csarnokvíz zavarossága (aqueus flare) uveitis (belső szemgyulladás) esetén
• a szemlencse különféle elváltozásai szürkehályog (cataracta) esetén
• a szemlencse időskori elváltozása (nuclearis sclerosis)
A réslámpás vizsgálat menete
A vizsgálat során megfelelő módon kell rögzíteni az állat fejét. Az esetek többségében pupillatágító szemcseppet is csepegtetünk az állat szemébe, hogy a szemlencsét sokkal pontosabban meg tudjuk vizsgálni. Illetve a réslámpás vizsgálatot sok esetben szemfenékvizsgálat is követi, amelyhez elengedhetetlen a pupilla tágítása. Ennek a szemcseppnek a hatása néhány órán át tart, így a vizsgálat befejezése után kedvencünk még egy ideig bizonytalanul tájékozódhat, emiatt célszerű ilyenkor az erős napfénytől óvni az állatot. Maga a vizsgálat nem fájdalmas, a lehető legkisebb intenzitású fényt használjuk a szem megvilágítására, amely csak enyhe kellemetlenséget okoz az állatnak. Erre főleg akkor van szükség, amikor valamilyen szembetegség miatt az állat eleve fényérzékeny.
dr. Fenyves Ildikó
