Kutya, macska szembetegség

Kutya, macska szembetegség

There are no tags

Az állatorvoslás területén, a kutyák és macskák szembetegségei különböznek a humán szembetegségektől. Ennek hátterében az eltérő életmód, tartásmód és rövidebb élettartam áll.

Sokszor tapasztaljuk, az állattulajdonos, amikor észrevesz egy adott kóros szemtünetet, rögtön az interneten kezd el információt keresni, hogy mi lehet a baja az állatának. Viszont sajnos előfordulnak pontatlan tájékoztatók az interneten, amelyek nem megfelelően tájékoztatják a gazdit az adott szemészeti betegségről. Emiatt is tartottuk nagyon fontosnak, ennek az ismertető honlapunknak a létrehozását, amely segítségével Ennek a segítségével igyekszünk a legérthetőbb módon ismertetni a különböző kutya és macska szembetegségeket.

Az tájékoztatókat mi magunk készítettük el, a közzétett képek pedig az eddigi saját betegeinkről készültek. Elsődleges szempont a praxisunkban, hogy a tulajdonos megértse, mi a pontos baja az állata szemének, milyen kezelési módszerrel lehet ezt gyógyítani. Tovább a szembetegségek részletes tájékoztatóihoz »

Ez azért is szükséges, mert véleményünk szerint csak így lehet a megfelelő és hatékony módon együttműködni a gazdival, hogy a kedvence szeme mihamarabb meggyógyuljon. Hiszen a legtöbb esetben az állatorvos utasításának megfelelően otthon is folytatni kell az állat szemének kezelését. Olykor a terápiás lehetőségek nem megvalósíthatóak vagy a betegség nem gyógyítható. Ilyen esetekben is fontosnak tartjuk, hogy az állattartó teljes körű tájékoztatást kapjon.

Az eltérő szembetegségek kezelése során gyakran van szükség kontrollvizsgálatra, amelyek során ellenőrizzük, hogy az állat szeme megfelelő módon gyógyul-e esetleg romlott-e az állapota. Nagyon lényeges teendő ez, hiszen lehetnek olyan elváltozások a kutya vagy macska szemén, amelyet a tulajdonos nem vesz észre, vagy nem tulajdonít neki nagyobb jelentőséget. Ugyanakkor az állatorvos a megfelelő szemészeti eszközeinek segítségével és a megfelelő megvilágítás mellett ezeket már látja.

Az alábbi ismertetők csak tájékoztató jelleggel készültek el, így ha a képek és leírások alapján felismeri a tulajdonos az állata betegségét, még nem jelenti azt, hogy a megfelelő terápiát is meg tudja határozni. Rendszerint a tünetek komplex módon jelentkeznek, emiatt minden eset más és más. Előfordul olyan eset is, amikor a tulajdonos saját maga alkalmaz egy kezelést, amelyet hallott vagy olvasott. Viszont ezek miatt a nem megfelelő kezelések miatt súlyos szemtünetek alakulhatnak ki. Ezért ha bármilyen szokatlan elváltozást lát az állattartó az állat szemén, mindenképpen értesítsen minket, mert egy szemész állatorvos vizsgálatára van szükség.

A leggyakoribb szembetegségek kedvenceink esetében sérülés, harapás, ill. karmolás miatt jön létre. Leginkább macskák esetében a karmolás által okozott szaruhártya sérülés a leginkább előforduló, amely akár perforációval (átszakadással) is járhat.

A sérülések után a különböző szemhéjállási rendellenességek a leggyakoribbak. A szemhéjak befelé vagy kifelé fordulása elsősorban a fajtatiszta kutyákat érinti (pl.: Shar Pei, spániel, bulldogok, bernáthegyi, leonbergi, moszkvai őrkutya és masztiff). Ha nincsenek időben korrigálva ezek az elváltozások, akkor ez súlyos szaruhártya irritációt és fekélyt is okozhat.

Az állatorvosi szemészetben szintén gyakori előfordulást mutat a szárazszem-betegség, amely a szaruhártya és kötőhártya kiszáradását okozza. Ez egy élethosszig tartó krónikus betegség, amely a gazdi részéről türelmet és nagy áldozatot igényel, ugyanis az állat élete végéig szükséges kezelni a szemet.

Dr. Fenyves Ildikó

Macska, kutya szaruhártya fekély során a több sejtrétegből álló szaruhártya (cornea) különféle okok miatt károsodhat. A károsodás mértékének meghatározása mindenképpen állatorvosi vizsgálatot igényel, még ha felületesnek is tűnik a sérülés.

Egy felületes fekély is erős fájdalommal jár, állatorvosi kezelés nélkül pedig mélyülhet, amely a szaruhártya átszakadását (perforációját) eredményezi. Ez pedig a szemgolyó visszafordíthatatlan károsodását okozhatja.

 A szaruhártya fekély tünetei

Mivel a szaruhártya felszíni sejtrétegében rengeteg idegvégződés található, így egy felületes irritáció, egy fekély is roppantul fájdalmas tud lenni. Sokszor még a mélyebb rétegeket érintő károsodásoknál is fájdalmasabb. Gondoljunk csak bele, amikor nekünk, embereknek valami (pl. por, homok vagy szempilla) bekerül a szemünkbe, hogy ez milyen kellemetlen és fájdalmas érzéssel jár.

Ilyenkor azt tapasztalja a tulajdonos, hogy az állat dörzsöli a szemét, hunyorog, kerüli a fényt és a szemfelszínen valamint a kötőhártyán váladék jelenik meg. A szem és a környéke kipirult, a szemhéjak pedig meg is duzzadhatnak az erőteljes dörzsölés miatt.

 A szaruhártya fekély kialakulása, lefolyása

A szaruhártya felületes vagy mélyebb rétegeinek károsodása számtalan komplex ok miatt kialakulhat, amelyeket minden esetben meg kell keresni, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk. A leggyakoribb ok állatok esetében a sérülésből, valamint a különböző rendellenes szemhéjállásból (pl. entrópium) eredő szaruhártya fekély. Szárazszem-betegségnél, amikor a szaruhártyán lévő védő könnyfilmréteg mennyisége és minősége megváltozik, szintén okozhatja ezt a betegséget. Idősebb állatokban, elsősorban kutyákban a szemhéjak szövetszaporulatai, daganatai is okozhatnak fekélyt az állandó irritáció révén. Macskák esetében a Herpesz vírusfertőzés is okozhatja ezt a szembetegséget.

Így nem csak magát a szaruhártya fekélyt kell kezelni, hanem a háttérben lévő kiváltó okot is meg kell szüntetni. Például szemhéjállási rendellenességnél műtéti szemhéjkorrekciót kell elvégezni, míg egy szemhéjdaganatnál sebészi úton kell eltávolítani a szövetszaporulatot.

Hogyha a felszíni hámsejtek megsérülnek a szaruhártyán – amely enyhe trauma hatására is megtörténhet -, akkor szabad út nyílik a különböző kórokozóknak. Ezek a kórokozók olyan fehérjebontó enzimeket termelhetnek, amelyek továbbkárosítják a szaruhártya mélyebb rétegeit, ezzel feloldva annak a szerkezetét. Az ily módon kialakuló szaruhártya fekélyt nevezzük olvadó fekélynek, amelynél eleinte csak felületi a sérülés, de azután nagyon hamar mélyülhet a károsodás. Egyes kutyafajtáknál (pl. francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier) sokszor tapasztaljuk ezt a tünetet.

 Mivel a szaruhártya fekély fájdalommal jár, ezért az állatok dörzsölhetik, vakarhatják a szemüket, ami viszont további károsodáshoz vezethet, úgynevezett ,,self” traumát okozva ezzel.

A szaruhártya fekély diagnosztikája

Az állatorvosi szemvizsgálat során egy nagyítóeszközzel, réslámpával vizsgáljuk meg a szaruhártya állapotát, hogy megállapítsuk a fekély mélységét. A vizsgálat során mindig elvégezzük a fluoreszcein próbát, amely segítségével meg lehet állapítani a szaruhártya fekély kiterjedését. Egy fluoreszcein festékkel bevont papírcsíkot érintünk a szemfelszínhez, amelyből kioldódva a festékanyag a mélyebb rétegeket festi meg, ahogy hozzákötődik a szövetekhez. Egy normál, sérülésmentes szaruhártya ép felszínét nem képes megfesteni ez a festékanyag.

A szaruhártya fekély kezelése

A felületes elváltozásokat gyógyszeres úton (szemcseppek, szemgélek segítségével) kezeljük, így elősegítjük, támogatjuk a szaruhártya regenerációját. Sok esetben használjuk az állat saját véréből elkészített szérumot, amelyet, ha a szembe csepegtetünk, elősegítjük a szaruhártya gyógyulását. Ugyanis a szérum a kórokozók fehérjebontó enzimjeinek a többségét inaktiválja.

Mély fekélyeknél viszont nagyon intenzív kezelés és gyakori kontrollvizsgálatok szükségesek. Olykor az elváltozás olyan súlyos, hogy a sebészi ellátás mellett kell dönteni. További információkat a műtétről A szaruhártya fekélyek műtéti ellátása című tájékoztatónkban olvashat.

 dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya fekély állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya fekély

Érintett állatok:
macska, kutya (főleg francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier)

Genetikai öröklődésű-e:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa, fluoreszcein tesztcsík

Kezelés:
A betegség gyógyszeres illetve műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
Bármilyen kóros elváltozás az állat szemén vagy a látásában mielőbbi állatorvosi szemészeti vizsgálatot igényel, hogy ne súlyosbodjon az elváltozás mértéke.

Létezik-e ellene oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.

A szemhéjállási rendellenesség egy gyakran előforduló állatorvosi szembetegség

Ezek a szemhéj deformitások elsősorban kutyákban fordulnak elő. A szemhéjak kifelé vagy befelé fordulását (főleg kutyákban) rendszerint genetikai ok okozza. Macskákban túlnyomórészt sérülés (pl.: verekedés) miatt láthatunk olyan szemhéj alakváltozásokat, amelyeket műtéti úton kell kezelni. Egyes kutyafajták sok esetben érintettek, főként a nagytestű, laza testfelépítésű kutyafajták közül a masztiff, a bernáthegyi, a moszkvai őrkutya, a leonbergi és a Bordeaux-i dog. A kisebb testű kutyáknál elsősorban a Shar Pei fajta és a spániel érintett.

A szemhéj deformitások tünetei

A szemhéjak rendellenes állása rendkívül sokféle lehet, a leggyakoribb, a szemhéjak befelé fordulása (entrópium). Ez leginkább az alsó szemhéjra jellemző. A befelé forduló szemhéj minden pislogásnál irritálja a szaruhártyát, a szem legkülső rétegét. Ez jelentős diszkomfort érzettel és fájdalommal jár, az állat hunyorog, szeme váladékozik. Súlyos esetben a szaruhártya átszakadhat, amely esetén csak sürgős műtéttel menthető meg a szem.

A szemhéjak kifelé is fordulhatnak (ektrópium), sőt gyakran úgynevezett kombinált entrópium – ektrópium (befelé és kifelé fordulás) is kialakulhat, melynek műtéti ellátása is bonyolultabb.

A szemhéjállási rendellenességek kialakulása és lefolyása

A szemhéj betegségei, deformitásai számos esetben már fiatal, fél – másfél éves korban észrevehetők és műtétileg kezelhetők. Viszont egyes esetekben idősebb korban alakulnak ki a fenti elváltozások. Ilyen például, ha az állat fejét vagy szemkörnyékét sérülés éri, és megváltozik a szemhéjak alakja, kontúrja, vagy ha fogyással járó betegségeknél annyira csökken a szem körüli (és mögötti) területen a zsírszövet, hogy a szem „beesik” és emiatt befelé fordulnak a szemhéjak. Az alapok megtalálásán kívül ilyen esetben is műtétileg kell javítani az állat szemhéjait, csillapítva a szem fájdalmasságát.

Részben a szemhéj deformitásokhoz tartozó kórkép, az ún. prominens orredő, pl. mopszban. Ennél az elváltozásnál az orr és a szem közötti bőrterület olyan ráncos, hogy a felemelkedő bőrredő sérti a szaruhártyát. A tartós irritáció a szaruhártya pigmentációját okozza. Ha kiterjedt formában jelentkezik, akkor jelentős látásromlást eredményez.

Amennyiben kutyájánál vagy macskájánál szemmel láthatóan befelé forduló szemhéjat vagy a szemhéj lógását észleli, mindenképpen állatorvosi vizsgálatra van szükség. Sürgős vizsgálatra van szükség akkor is, ha az állat hunyorog, fájdalmat jelez vagy váladékozik a szeme.

dr. Fenyves Ildikó

A szemhéjállási rendellenesség (entrópium, ektrópium) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Szemhéjállási rendellenesség (befelé fordulás = entrópium, kifelé fordulás = ektrópium).

Elterjedése: 
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska, kutya (elsősorban nagytestű, laza felépítésű fajták: masztiff, bernáthegyi, moszkvai őrkutya, Leonbergi, a Bordeaux-i dog; közepes testű fajták: Shar Pei, spániel).

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség genetikai öröklődést mutat az esetek többségében (főleg kutyáknál).

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: 
Teljes körű szemészeti vizsgálat réslámpával.

Kezelhető-e: 
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre inkább a tudatos kutyatenyésztés kerül előtérbe, a legtöbb tenyésztő törekszik arra, hogy megfelelő legyen az állat külleme és egészségügyi állapota is.

Nem okoz nehézséget a legkiválóbb küllemű állatokat tenyésztésbe venni, ugyanis a különböző tenyészszemlék és kiállítási eredmények segítségével ki lehet választani a megfelelő tenyészegyedet. Ugyanakkor a tenyésztésbe vont kutya egészségügyi állapotának „feltérképezése“ már nehezebb feladat. Egyes hibák nehezen felderíthetők, a csípőízületi diszplázia vagy egy veleszületett szembetegség sokáig rejtve maradhat a tenyésztő és a későbbi tulajdonos előtt is, aki a kölyköt megvásárolja.

A veleszületett szembetegségek vizsgálata

Évről évre nő azon veleszületett szembetegségek száma, amelyek öröklésmenetét, pontos tüneteit és kórlefolyását már teljes egészében megismertük. Ennek a hátterében nagyon komoly szakmai törekvés áll, amely elsősorban amerikai és nyugat-európai egyetemek tudományos kutatómunkája során valósul meg. Napjainkban szinte az összes kutyafajta öröklődő szembetegsége ismertté vált.
A legelső fontos szempont, amely a szemészeti vizsgálat során felmerül, hogy lát-e bármilyen elváltozást a kutya szemén a tenyésztő vagy a tulajdonos. Egyes szembetegségek például igen feltűnő tüneteket mutatnak, mint például az előrehaladott szürkehályog vagy a mikroftalmia, amikor kisebb a szemgolyó mérete.

Ugyanakkor vannak olyan szembetegségek (pl. retina diszplázia, Collie szembetegség vagy a progresszív retina atrófia) is, amelyeknél külső megtekintéssel még egy állatorvos sem veszi észre a kóros elváltozásokat, így ahhoz, hogy a lehetséges betegséget megállapítsuk, különböző kiegészítő vizsgálatokat kell elvégeznünk. Ilyen pl. a szemfenék, az ERG- vagy a genetikai (DNS) vizsgálat. A DNS-vizsgálat során elsősorban azt állapítjuk meg, hogy az adott egyed hordozza-e a betegség kialakulásáért felelős gént. Így kialakulhat-e az utódaiban is az adott szembetegség. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy nem minden szembetegség mutat örökletes jelleget, így a tenyészállat nem örökíti át utódainak az adott betegség génjét. De ettől függetlenül nagymértékben meghatározza a kutya tenyészértékét.

A szemészeti betegségek vizsgálata az állat alapos megfigyelésétől kezdve egészen az agyi reflexek vizsgálatán át, többnyire a szemfenék (fundus) vizsgálatával fejeződik be. Bizonyos esetekben szükség van részletesebb diagnosztikai vizsgálatra is, mint pl. szemészeti ultrahang- vagy ERG (elektroretinográfiás) vizsgálatra. Ezek a körülményesnek tűnő kiegészítő vizsgálatok általában kihagyhatóak, és egy relatíve egyszerű alap- és szemfenék-vizsgálattal nagy pontossággal elvégezhető a szemészeti szűrés. Így többnyire 10-20 perc alatt elvégezhető egy ilyen szűrővizsgálat.

A szemfenék oftalmoszkópos vizsgálata fájdalommentes és minden esetben éber állapotban történik. Előtte mindkét szembe pupillatágító szemcseppet cseppentünk, amely biztosítja, hogy a retinát tüzetesen meg tudjuk vizsgálni.

A vizsgálat időpontját mindig az adott fajtában jellemzősen előforduló szembetegség típusa határozza meg. Például egy Collie szembetegség (CEA) oftalmoszkópos szűrővizsgálatát mindig a kutya 5 és 8 hetes kora között kell elvégezni, mert később az ideghártya pigmentrétege elfedheti azokat a diszkrét elváltozásokat, amelyek kifejezetten erre a betegségre jellemzőek. Emiatt nem korrekt elvégezni egy felnőtt kutya oftalmoszkópos CEA-szűrővizsgálatát. Ugyanakkor vannak olyan fajták, ahol az adott szemészeti betegség szűrővizsgálatát felnőtt korban is, vagy csak akkor lehet elvégezni, mert fiatal korban még nem látszódnának a betegségre jellemző tünetek.

A szűrés elvégzéséről az állatorvos kétnyelvű (magyar-angol) igazolást állít ki, amelyen megtalálhatóak a kutya adatai, egyedi azonosító száma (chipszám), a tenyésztő vagy tulajdonos adatai. Ezen kívül az igazoláson szerepelnek az elvégzett vizsgálati módszerek és eredményeik valamint a két szem ideghártyájáról készült funduskép (szemfenék kép).

Az alábbi leggyakoribb szembetegségekre végezzük el a szemészeti szűrővizsgálatokat:

•  szürkehályog (cataracta)
•  progresszív retina atrófia (PRA)
•  Collie szemanomália / Collie szembetegség (CEA)
•  retina diszplázia
•  glaukóma (zöldhályog)
•  perzisztáló pupilláris membrán
•  szemhéj deformitások
•  mikroftalmia (kisebb szemgolyó)
•  szaruhártya disztrófia

Az alábbi diagnosztikai eszközök segítségével végezzük el a szemészeti szűrővizsgálatokat:

•  réslámpa
•  gonioszkópiás lencse
•  szemtükör (oftalmoszkóp)
•  a szemfenék képek archiválására alkalmas szemfenékvizsgáló kamera (digitális oftalmoszkóp)
•  szemnyomásmérő (tonométer)

 

Miért ajánlott a szemészeti szűrővizsgálat elvégzése?

Még ha ezek a szűrővizsgálatok nem kötelezőek, a  tenyésztői jó hírnév egyik elengedhetetlen feltétele a hosszú távú megbízhatóság, amely korrekt és szakmailag megalapozott állatorvosi vizsgálat igénybevételét is feltételezi a kutyatartók részéről. Azonban ez anyagi áldozattal jár a tenyésztő oldaláról. Sok olyan tenyésztő van, aki hosszú évtizedes munkájával ezt már megalapozta, és beépíti a kutya eladási árába ezeket a befektetett költségeket, ugyanúgy, mint a chip vagy az első oltások árait.

dr. Fenyves Ildikó

Brachycephal kutya szembetegség a prominens orr-redő vagy másnéven orr-redő trichiasis

Az úgynevezett brachycephal kutyafajtákat (rövid fejű ill. orrú fajták, pl. pekingi palotakutya, különböző bulldogok, mopsz) érinti gyakran ez a szemészeti elváltozás, amikor az orrhát területéről egy bőrredő (más néven prominens orr-redő) kiemelkedik, és ezáltal hozzáér a szem szaruhártyájához. Ez a kiemelkedő bőrredő állandóan irritálhatja a szaruhártyát, ami kóros folyamatok kialakulását okozhatja a szemgolyó felületén és ez fájdalmat okozhat az állatnak.

A brachycephal kutyafajtáknál fokozottan kell figyelni a kiemelkedő orr-redőre, mert ezeknek a fajtáknak a szeme kevésbé érzékeny más, hosszabb koponyaformájú kutyafajtákéhoz képest. Emiatt csak jóval később jeleznek fájdalmat, amikor már a szaruhártya károsodás igencsak előrehaladott állapotban van. Ugyanakkor ezek a rövid orrú fajták nagyméretű, instabil helyeződésű szemgolyóval és sekély szemgödörrel rendelkeznek, így a könnyfilm sem tud megfelelően eloszlani a szaruhártya felszínén valamint emiatt gyakoribb náluk a szemgolyó előesése. Sajnos további hátrányos anatómiai felépítésű a belső szemzuguk is, ahol sokszor látjuk a szemhéjak befelé fordulását (entrópium).

A prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) tünete

Főleg meleg, párás időben a kiemelkedő orrháti bőrredő területén a bőr különböző mértékben begyulladhat, így emiatt nagyon fontos, hogy ezt a területet tisztán tartsuk. Ez a gyulladt terület viszkető érzést vált ki az állatban, ezért elkezdi dörzsölni, vakarni, ami viszont komoly sérülést is okozhat a szemen. Ezt a folyamatot nevezzük ,,self traumának”.

A szaruhártyát folyamatosan irritáló szőrszálak – amelyek a kiemelkedő bőrredőn helyezkednek el-, festékanyag (pigment) lerakódást válthatnak ki, így egy pigmentációs folyamat zajlik le a szemben. Ha ez a pigmentációs folyamat egy összefüggő sejtréteget képez, az már az állat látóterét is csökkenti.

Sok esetben viszont nem következik be ezeknek a festékanyagoknak a lerakódása, hanem egy fájdalmas szaruhártya fekély alakul ki. Ez az elváltozás akár súlyos mértékű is lehet, amely már a szemgolyó állapotát is veszélyeztetheti. Több esetben tapasztaljuk, hogy már régóta fennáll a szaruhártyát érintő kóros elváltozás, de csak hónapok vagy évek múlva vált ki tüneteket. Ennek hátterében az áll, hogy a kor előrehaladtával változik a kutya könnyének összetétele, a fejformája, a szőrminősége és az izomzata, így a szem védtelenebb lesz. Emiatt fordulhat elő, hogy egy idősebb kutyában hirtelen súlyos tünetek alakulnak ki.

Prominens orr-redő (orr-redő trichiasis) kezelése

Elsődleges célkitűzésünk, hogy megakadályozzuk a szőrszálak, a szemhéjak és bőrredők szaruhártyát érintő irritációját. Ehhez mindenképpen plasztikai műtétre van szükség, amely a szemhéjakat és/vagy a bőrredőket hozzuk megfelelő pozícióba. Ezzel a műtéti megoldással általában véglegesen orvosoljuk a problémát. 

dr. Fenyves Ildikó

[one_second]

Prominens orr-redő / Orr-redő trichiasis állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: prominens (túlzottan kiemelkedő) orr-redő vagy orr-redő trichiasis

Elterjedése: gyakori

Érintett állatok: brachycephal (rövid fejű illetve orrú) kutyafajták (pl. mopsz, pekingi palotakutya, különböző bulldogok)

Genetikai öröklődésű-e:

A betegség genetikai öröklődést mutat, de nem minden esetben lesz ennek klinikailag látható jele.

Szűrhető-e: A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika: Teljes körű szemészeti vizsgálat réslámpával.

Kezelhető-e: A betegség plasztikai műtét segítségével kezelhető.

Megelőzhető-e: A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: A betegség ellen nem létezik védőoltás.
[/one_second]

[one_second]


1 4 5 6 7 8 9 10 12
Copyright 2014 Kisállat Szemészet. Minden jog fenntartva.
error: Content is protected !!