Blog

A zöldhályog (glaukóma) szembetegség elnevezése

A zöldhályog (glaukóma) nevű szembetegség a szem belső nyomásának emelkedését jelenti, amely egyaránt érinti a kutyákat és a macskákat, nem csak az embereket. A glaukóma szó görög eredetű, amely kékes-zöld színt jelent, emiatt nevezik ezt a betegséget zöldhályognak is.

A zöldhályog (glaukóma) tünetei

Sajátos tünetekkel jár ez a fajta szembetegség.  Az állat rendszerint nyugtalan (de olykor nagyon aluszékony is lehet), fájdalmat jelez, a szem fehér színű ínhártyáján sok ér válik láthatóvá. Előrehaladottabb esetben már kialakulhat a szaruhártya ödéma is, amelynél a szaruhártya színe megváltozik (fehéres szürke, esetleg kékes, esetenként halvány kékeszöld színű). Ugyanakkor a szemgolyó észrevehető módon megnagyobbodik, és látászavar lép fel.

A zöldhályog (glaukóma) kialakulása és lefolyása

A háttérben lehet genetikai ok is, amely bizonyos fajtákban (pl.: beagle, labrador retriever, amerikai cocker spániel, basset hound, dán dog, Chow chow, Samoyed) megemelkedett belső szemnyomást eredményez, akár már fiatal korban is. Emiatt nagyon fontos, hogy tenyésztésbe vétel előtt mindenképpen ellenőrizni kell a szemészeti szűrővizsgálat során az adott egyed belső szemnyomását is.

Ugyanakkor a glaukóma másodlagosan is kialakulhat, valamilyen más szembetegség következményeként (pl. szemlencse luxáció/szemlencse ficam, korábbi belső szemgyulladás/uveitis vagy penetráló szaruhártya sérülés). Lencse luxáció (lencseficam) során a szemlencse helyzete megváltozik, előrefelé elmozdulhat, így az elülső szemcsarnokba kerülve meggátolja a csarnokvíz elvezetését. Uveitis ill. penetráló szaruhártya sérülés során különböző gyulladásos anyagok, sejtek valamint letapadások fogják megakadályozni a csarnokvíz elfolyását. Az úgynevezett letapadások a szivárványhártya (írisz) és a szemlencse valamint a szivárványhártya és a szaruhártya belső rétege között jön létre.

Ha nincs időben észrevéve és kezelve a glaukóma, akkor a szem hátulsó részében, az ideghártyában visszafordíthatatlan károsodások jöhetnek létre, amelyek akár órák vagy napok alatt az állat megvakulását okozhatják. Ezért nagyon fontos, hogy az ebben a szembetegségben érintett állatok minél hamarabb állatorvoshoz kerüljenek, aki a megfelelő vizsgáló eszközzel ellenőrzi a belső szemnyomás értékét és el kezdi a kezelést.

 A zöldhályog (glaukóma) felismerése és diagnosztikája

A szemnyomás mérését kifejezetten állatorvosi használatra gyártott TonoPen-Vet vagy TonoVet nevű eszközzel végezzük el. A vizsgálat éber állapotban történik, néhány másodperces folyamat és nem jár fájdalommal, mivel a mérést megelőzően az állat szemébe érzéstelenítő szemcseppet csepegtetünk. Ezen kívül egy kiegészítő vizsgálat elvégzése is szükséges, amely a kezelés megállapításához nagyon fontos. Ez a vizsgálat a gonioszkópia (csarnokzug vizsgálata).

A zöldhályog (glaukóma) kezelése

A glaukóma kezelése történhet szemcseppekkel és műtéti megoldásokkal is (pl. a sugártest fagyasztása/cyclocryotherapia vagy a sugártest lézeres destrukciója/cyclophotocoagulatio). A kezelés viszont csak akkor lesz eredményes, ha megtaláltuk a magas szemnyomás okát. Pl. szemlencse luxáció során, ha az elmozdult szemlencsét eltávolítjuk, akkor a szem belső nyomása rendeződik.

dr. Fenyves Ildikó

A zöldhályog (glaukóma) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Zöldhályog (Glaukóma).

Elterjedése: 
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska, kutya.

Genetikai öröklődésű-e: 
Bizonyos esetekben igen (pl.: beagle, labrador retriever, amerikai cocker spániel, basset hound, dán dog, Chow chow, Samoyed).

Szűrhető-e: 
A betegség szűrhető.

Diagnosztika: 
Szemnyomásmérő eszköz (TonoPen, Schiötz-tonométer, TonoVet), gonioszkópia (csarnokzug vizsgálat).

Kezelhető-e: 
A betegség gyógyszeres és műtéti úton is kezelhető.

Megelőzhető-e: 
A betegség nem megelőzhető.

Létezik-e ellene oltás: 
A betegség ellen nem létezik oltás.

A macskákat érintő szembetegségek során általában a vezető tünet a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis). Ennek hátterében sokféle ok állhat. Lehet fertőző oka, amely valamilyen kórokozó (vírus, baktérium) jelenléte miatt alakul ki. Nem fertőző oka is lehet a conjuctivitisnek, amelyet számos tényező okozhat. Többek között a szemet ért sérülés, trauma, mechanikai irritáció vagy idegen test, de olykor a csökkent könnytermelés vagy egy hegesedésből visszamaradó szemhéjállási probléma is kiválthat kötőhártya-gyulladást. Ugyanakkor az utóbbi két kiváltó ok a szaruhártyán is eredményez kóros elváltozást.

Fontos megemlíteni a kötőhártya-gyulladásnál az újszülött kismacskák bakteriális szemfertőzését, amelynek következtében még a szemek kinyílása előtt (10-14 napos kor) a szemhéjak mögött gennyes váladék halmozódik fel. Ha ezt nem kezeljük megfelelően, akkor ez a kismacskák látáskárosodását fogja eredményezni.

Macskák kötőhártya-gyulladásának tünetei

Függetlenül a kiváltó kóroktól a conjunctivitis során a kötőhártya megduzzad, kipirul, felületét pedig vízszerű, sárgás vagy vízszerű váladék fedi. Ezen kívül az állat hunyorog, olykor erőteljesen vakarja vagy éppen a szőnyeghez, bútorokhoz dörzsöli a szemét.

A fertőző eredetű kötőhártya-gyulladás rendszerint mindkét szemet érinti, de előfordulhat, hogy eleinte csak az egyik szemen alakul ki a gyulladás, majd csak napok múlva jelenik meg a másik szemen is.

A Calici vírus vagy a Chlamydophila felis (korábbi nevén Chlamydia psittaci) okozta fertőző kötőhártya-gyulladásnál nem csak szemtüneteket tapasztalhatunk a macskán, hanem felső légúti elváltozásokat is. Ilyenkor orrfolyás, tüsszögés és olykor láz, nehezített légzés jelentkezik.

A macskák kötőhártya-gyulladását előidéző kórokozók

A macskákat érintő szembetegségek közül a conjuctivitis fordul elő a leginkább. A háttérben kórokként vírus, ill. baktériumfertőzés áll. A legnagyobb jelentősége a Herpesz vírus által előidézett kötőhártya-gyulladásnak van, így erről egy külön tájékoztatót készítettünk. Ezen kívül még sok más kórokozó is felelős ennek a betegségnek a kialakulásáért. Mint pl. a Calici vírus, a Chlamydophila felis (korábbi nevén Chlamydia psittaci) illetve a Mycoplasmák.

E kórokozók kimutatása többféle módon is történhet. Chlamydophila fertőzésnél a kötőhártyáról vett sejttani (citológiai) minta vizsgálatával mutatható ki a kórokozó. Sok esetben a citológiai vizsgálat nem elég informatív, így a kötőhártya felületéről vett minta vagy vérminta laboratóriumi PCR-es (Polymerase chain reaction = Polimeráz láncreakció) vizsgálatára van szükség. Viszont ez utóbbi vizsgálat igen költséges, így enyhe tüneteket mutató eseteknél olykor célszerű kompromisszumot kötni, és egy komplex kezelés mellett dönteni, amely a legtöbb kórokozó ellen hatásos.

Bizonyos esetekben az alkalmazott kezelés lassan vagy egyáltalán nem eredményez javulást. Ilyenkor más kiegészítő vizsgálatokat javaslunk, amelyek segítségével kizárhatjuk, hogy a háttérben nincs-e valamilyen immunrendszert gyengítő betegség (pl. a macska AIDS vírusa, a FIV vagy a FeLV okozta macskaleukózis betegség).

Macskák kötőhártya-gyulladásának kezelése

A kiváltó oknak megfelelő szemgélekkel, szemcseppekkel, szájon át adandó készítményekkel (tabletta vagy szirup formájában), valamint egyéb táplálékkiegészítőkkel, immunerősítő gyógyszerekkel. Hogyha a szaruhártya állapota is kóros, akkor nagyon szigorú kezelésre és ellenőrző vizsgálatokra van szükség, amellyel a szem állapotát kontrolláljuk.

Macskák kötőhártya-gyulladásának megelőzése

Védőoltással megelőzhető ez a fajta betegség, amely főleg nagyobb macskaállományok tömeges fertőzésének elkerülése érdekében fontos. Ugyanakkor közegészségügyi szempontból is nagyon fontos a macskák vakcinázása ez ellen a betegség ellen, mert a Chlamydophila felis nevű kórokozó nem csak a macskákat, hanem az embert is képes megbetegíteni.

 dr. Fenyves Ildikó

Macska kötőhártya-gyulladása (conjuctivitis) leírása:

Betegség neve:

Macskák kötőhártya-gyulladása (conjuctivitis)

Elterjedése:

Gyakori

Érintett állatok:

macskák

Genetikai öröklődésű-e:

A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:

A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:

réslámpa, fluoreszcein tesztcsík, Schirmer könnyteszt, kötőhártya felületéről vett minta citológia ill. PCR vizsgálata, vérminta PCR-es vizsgálata

Kezelhető-e:

A betegség gyógyszeres úton kezelhető.

Megelőzhető-e:

Igen, a macskáknak gyártott fertőző betegségek elleni kombinált oltás évenkénti adásával, amely a Herpesz vírusfertőzés és a Chlamydophila felis (Chlamydia psittaci) kórokozó ellen nyújt védelmet.

Létezik-e ellene oltás:

Igen, a macskák fertőző betegségei elleni kombinált oltás egyik alkotóeleme ez ellen véd.

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás

Ezt a fajta kötőhártya-gyulladást egy macskákat fertőző Herpesz vírus (FHV = Feline Herpes Virus) okozza, amely egy széles körben megtalálható kórokozó.  Túlnyomórészt fiatal kölyökmacskákat érint ez a betegség, amelyeknél heveny légzőszervi és különböző szemtünetek jelentkeznek.

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás szemészeti tünetei, kialakulása és lefolyása

Leginkább kötőhártya- és szaruhártya-gyulladást tapasztalunk a fenti kórokozóval fertőzött macskákban. A kötőhártya megduzzad (olykor annyira kifejezetten, hogy a szemrés egész kicsire beszűkül), kivörösödik és ez gyakran mind a két szemen megfigyelhető. Ezen kívül kifejezett könnyezés is látható.

Másik komoly elváltozás a szemen a szaruhártya fekély kialakulása. Kezdetben jellegzetes karakterű hámhiány jön létre, amely faághoz hasonlít (ún. dendritikus fekély). Ez a tünet csak rövid ideig jelentkezik és alapos vizsgálat után lehet csak észrevenni speciális szaruhártya festési eljárás segítségével. Ahogy a vírusok szaporodása kifejezettebb lesz a macska szervezetében a szaruhártyán lévő faágszerű fekély kiterjedése nagyobb lesz és térképszerűvé válik.

Előfordulhat, hogy a szaruhártya és kötőhártya gyulladt, fekélyes területei összetapadnak, összeolvadnak és egy úgynevezett symblepharon jön létre, amely a szemhéjak összenövését eredményezi. Néha ez az elváltozás 2 hetes kornál korábban jelentkezik, amikor a szemhéjak még nem nyíltak fel, így az összenőtt szaru-és kötőhártya mögött gyulladásos szövettörmelék, genny halmozódik fel, amely a szem teljes károsodását okozza.

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás felismerése és diagnosztikája

Az elváltozások nagyon jellegzetesek, de egyéb vírusfertőzés is képes hasonló tüneteket okozni, így pontos választ adni, hogy Herpesz vírusfertőzés van-e a háttérben csak egy úgynevezett PCR (Polimerase Chain Reaction= Polimeráz láncreakció) vizsgálat segítségével lehet. Ez a vizsgálat képes kimutatni a betegséget okozó Herpesz vírus örökítőanyagát, a DNS-t.

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás kezelése

A szemtüneteket mindenképpen kezelni szükséges, különben a szem mélyebb rétegei olyan mértékben károsodnak, hogy élethosszig tartó látászavar jön létre.

A kezelés több irányból történik. Először is a vírusok szaporodásának megállítása céljából humán vírusellenes szemcsepp vagy tabletta adása javasolt. Ezen kívül lizin tartalmú készítmények szájon át történő adásával is pozitív tapasztalatok vannak.

A kötőhártya-gyulladás tüneti kezelésére gyulladáscsökkentő szemcseppeket valamint a másodlagos bakteriális fertőzések elkerülése érdekében helyileg antibakteriális készítményeket is célszerű használni.

Ha szaruhártya-fekély is kialakult, akkor az már intenzív kezelést (kiterjedtségtől, súlyosságtól függően: gyógyszer vagy sebészi eljárás) és gyakori kontrollvizsgálatokat igényel.

Amennyiben az állat meggyógyul, az esetek döntő többségében vírushordozó marad élete végéig, így újra jelentkezhetnek később a légzőszervi és szemtünetek.

dr. Fenyves Ildikó

A Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve: 
Herpesz vírus okozta kötőhártya-gyulladás.

Elterjedése:
Gyakori.

Érintett állatok: 
Macska.

Genetikai öröklődésű-e: 
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Diagnosztika: 
PCR (Polimerase Chain Reaction= Polimeráz láncreakció) vizsgálat.

Kezelhető-e:
A betegség gyógyszeres úton, illetve ha indokolt műtéti úton is kezelhető.

Megelőzhető-e:
Igen, a fertőző betegségek elleni kombinált oltás rendszeres beadásával.

Létezik-e ellene oltás: 
Igen, a fertőző betegségek elleni kombinált oltás egyik alkotóeleme ez ellen véd.

A szemben található ideghártya (retina) mind az emberi, mind az állati szervezet egyik legérzékenyebb szövete. Kis ideig tartó ér, ill. oxigén ellátási zavarának következtében, akár visszafordíthatatlan mértékben károsodhat.

Az ideghártya (retina) leválás, vérzés kialakulása és lefolyása

A leválás során a retina több rétege elválik egymástól, amelyek a szemgolyó hátulsó részét fedték be. Ezzel az érhártya (chorioidea) és az ideghártya közti kapcsolat megszakad, így a retina fotoreceptor rétege károsodik. A leválás kisebb területet is érinthet csak, állatoknál ez akár észrevétlen is maradhat. Amennyiben nagyobb területen jelentkezik a leválás, akkor rövid időn belül az állat hirtelen megvakulhat

Retinavérzés során az ideghártya rétegeiben felületesen vagy mélyen vérzés jön létre, amely szintén a látást veszélyeztető állapot. Nem csak a retina rétegeiben alakulhat ki kisebb-nagyobb vérzés, hanem maga az ideghártya előtt (az üvegtest felől) vagy mögött (az érhártya felől) is.

Az ideghártya (retina) leválás ill. vérzés okai

Mindkét kóros állapot kialakulhat egy már meglévő szembetegség következményeként, vagy gyakran valamilyen más, az egész szervezetet érintő (szisztémás) betegség résztüneteként.

Lencse luxáció (szemlencse elmozdulása) során, ha az elülső szemcsarnok felé mozdul el a szemlencse, akkor ennek következtében az üvegtest is előre mozdulhat, és a retina leválhat.

A fejet, sőt akár a testet ért trauma (pl.: autóbaleset, magasról való leesés) miatt is kialakulhat az ideghártya kisebb-nagyobb területén történő leválása vagy vérzése.

Fertőző betegségek is okozhatják ezt a szembetegséget, mint például a macskák fertőző hashártya gyulladása (FIP) vagy a kutyák szopornyica fertőzése.

Az ideghártya vérzések egyik leggyakoribb oka a macskáknál gyakran különböző betegségek következményeként létrejövő magas vérnyomás. Ilyen betegség pl. az idült veseelégtelenség vagy a pajzsmirigy túlműködése.

Az ideghártya (a retina) leválás diagnosztikája

Az ideghártya leválás vagy vérzés gyanúja esetén az alapos idegrendszeri és szemészeti vizsgálaton kívül, oftalmoszkópos (szemfenék-vizsgálat) és szemészeti ultrahangvizsgálatot is elvégzünk, hogy pontosan meghatározzuk az elváltozást.

Ilyenkor az első teendőnk, hogy minél rövidebb idő alatt megállapítsuk a háttérokot és ennek tudatában megkezdjük az állat célzott kezelését.

Az ideghártya (retina) leválás kezelése

Amennyiben megállapítottuk a tüneteket okozó alap okot, a kezelésével az esetek bizonyos részében megszüntethető a szemészeti tünet.

Például a macskák pajzsmirigy túlműködése esetén, ha az alapokot, tehát a pajzsmirigy funkcióját gyógyszeres vagy sebészi úton helyrehozzuk, akkor a szemtünetek is javulnak (akár meg is szűnhetnek) a magas vérnyomás rendeződésével.

Ugyanakkor számos esetben már a háttérben lévő betegség nem gyógyítható (pl. idült veseelégtelenség) vagy a kialakult szemészeti elváltozás már olyan mértékű, hogy nem lehet megakadályozni a látás romlását, rosszabb esetben az elvesztését.

dr. Fenyves Ildikó

A retina leválás, vérzés állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Retina (ideghártya) leválás, vérzés

Érintett állatok:
Kutya, macska.

Genetikai öröklődés:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Alapos neurológiai és szemészeti vizsgálat + oftalmoszkópos és szemészeti ultrahangvizsgálat.

Kezelés:
A betegség többnyire műtéti úton kezelhető, a  háttér októl függően.

Megelőzés:
A betegség nem megelőzhető.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.

Szemlencse ficam (luxáció) kutya és macska szembetegség

A szemlencse a szem szivárványhártyája mögött helyezkedik el egy átlátszó, rugalmas képlet formájában, amelyet a normális, stabil helyzetében a lencsefüggesztő rostok tartják. Ha ezek a rostok károsodnak, elszakadnak, akkor a lencse elmozdul a normál helyzetéből. Ha csupán részben szakadnak el a lencsetartó rostok, akkor a szemlencse kibillen, ez a szubluxáció.

A szemlencse ficam (luxáció) tünetei

A lencse előre irányuló elmozdulása általában a tulajdonos számára is érzékelhetővé válik, mert valamilyen szokatlan, furcsa ,,dolgot” lát az állat szemében, a szaruhártya mögött. Többnyire ez a furcsa képlet az állat fejének mozgatásával együtt is mozog. Ezen kívül a kutya bágyadt, dörzsölheti a szemét, hunyoroghat, mivel ez az elmozdulás kellemetlen érzetet okozhat. Ha a szemlencse elmozdulása valamilyen más szembetegség miatt jött létre, akkor az adott betegségre jellemző tünetek is láthatóak (pl. szürkehályog).

A szemlencse ficam (luxáció) kialakulása és lefolyása

Kialakulásának hátterében számos ok állhat. Egyes kutyafajtákban (szinte az összes terrier) genetikai okok miatt alakul ki, így esetükben egy öröklődő szembetegségről van szó, amely általában mind a két szemben jelentkezik. Nem mindig alakul ki egyszerre, de ha az egyik szemben már létrejött a lencseficam, akkor a másik szemben is jelentkezik az elváltozás előbb vagy utóbb.

Okozhatja e szembetegség létrejöttét valamilyen sérülés is, amely a szemgolyót érintette.

Továbbá állhat a háttérben uveitis (a szem belső gyulladása), szürkehályog vagy zöldhályog (glaukóma) is. Ugyanakkor a glaukóma egyben következmény is lehet, nem csak kiváltó ok, mert ha az elmozduló lencse meggátolja a csarnokvíz elvezetését, akkor megnő a belső szemnyomás.

A szemlencse ficam (luxáció) kezelése

Az előrefelé elmozdult szemlencsét műtéti úton kell eltávolítani. A hátrafelé luxálódott szemlencse kezelésénél viszont eltérő vélemények vannak a szemész állatorvosok között. Ilyen esetekben mindig alaposan meg kell vizsgálni az állatot (kor, egészségi állapot és más szemészeti betegség jelenléte szempontjából) és a körülményeket, hogy a megfelelő kezelési terv mellett döntsünk.

dr. Fenyves Ildikó

A szemlencse ficam (luxáció) állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szemlencse ficam, Luxáció, Luxatio

Érintett állatok:
Kutya, macska.

Genetikai öröklődés:
A betegség genetikai öröklődést mutat bizonyos esetekben (főleg terrierekben).

Szűrhető:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
Réslámpa.

Kezelés:
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem megelőzhető.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik védőoltás.