Blog

A symblepharon kifejezés a kötőhártya összenövését, letapadását jelenti, amely macska szembetegség, és legtöbbször már kölyökkorban észlelhető.  Ilyenkor a kötőhártya a szem szaruhártya részét részben vagy teljesen fedi, így az átlátszatlanná válik. Az állat látása csökken , esetenként teljes látásvesztés következik be. Nem önálló betegség, hanem hosszantartó kötőhártya gyulladás következményeként jelenik meg.

Az egészséges kötőhártya (conjunctiva) a szemhéjak belső, szemgolyó felőli felületét borítja be, továbbá kötőhártyazsákot (fornix) képezve ráborul a szemgolyó felületére, az ínhártyára is. Az így létrehozott két lemeze: a szemhéji- és a szemgolyói lemez, normális esetben egymás felületén, szabadon, akadálymentesen mozogni képes.

Symblepharon során a két lemez egymáshoz tapad, összenő, így a szemgolyó szabad mozgása gátolttá válik. Előfordulhat, hogy a kötőhártya szemgolyói lemeze túlnő az ínhártyán, egészen a szaruhártyára, akadályozva ezzel nemcsak a mozgást, még a látást is. Ebben az esetben kedvencünk szemének felületén erekkel kisebb vagy nagyobb mértékben átszőtt, átlátszatlan,szürkés színű hártyát észlelhetünk, ekkor  nagyon fontos állatorvos-szemész  mielőbbi felkeresése.

Mi az oka a symblepharonnak?

A symblepharon kialakulásának oka a hosszabb ideig fennálló kötőhártya gyulladás, vagyis a conjunctivitis. Dús erezettségének és immunológiailag aktív mivoltának köszönhetően a kötőhártya regenerációs képessége kitűnő. Azonban vannak esetek, ilyenek a makacs vírusos megbetegedések, melyek során a gyógyulás elhúzódó folyamat, így krónikus conjunctivitis lép fel. Ebben az esetben a kötőhártya hámja (epithelium) nagyobb területen sérül, és az összetapadó sérült felületek gyógyulása során azok összenőnek.

Leggyakrabban, mint macska szembetegség, fiatal cicák herpesz vírusos megbetegedése során találkozhatunk symblepharonnal.

Emellett, bármely megbetegedés, amely  idült kötőhártya gyulladást okoz  symblepharon kialakulásához vezethet. Ilyenek az egyéb virusos (calici) és bakteriális (clamydia, mycoplasma) eredetű megbetegedések vagy az allergia, krónikus szárazszem betegség, de megemlíthető akár a különböző vegyi anyagok okozta szem irritáció is. 

Milyen tüneteket láthatunk a macska szemén?

Az összenövések hátterében tehát gyulladás áll, így mindenekelőtt a conjunctivitis tüneteit észlelhetjük kedvencünk szemén, már ekkor ajánlott állatorvos szemész felkeresése. Ezek a tünetek a hunyorgás, kipirultság, duzzanat, könnyezés.

A korábban említett vírusos megbetegedések okozta felső légúti tünetek szintén felhívhatják a gazdik figyelmét.

A kötőhártya lemezek összenövése következtében a kötőhártyazsák elcsúszhat, eltorzítva ezzel kedvencünk szemrését, mely gyakran kisebbnek tűnhet.

A könnyezés hátterében nemcsak a gyulladás áll, hanem a letapadások miatti könnyelvezető pontocskák elmozdulása, elcsúszása, mely során a könny elfolyása akadályozottá válik.

Hogyan gyógykezeljük a symblepharont?

A symblepharon meglétét egyszerű fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálni lehet. A vizsgálat során felmérjük a letapadások mértékét és a szaruhártya érintettségét, mely kulcsfontosságú kérdés. Esetenként szemészeti ultrahang vizsgálattal a műtétet megelőzően ellenőrizni kell a szem szaruhártyájának a  vastagságát, mert egyes esetekben az nagyon elvékonyodott. Nagyon vékony szaruháryta esetén a műtéti ellátás sikere, a látás visszanyerésének  az esélye csökken.

A nagyobb kiterjedésű összenövéseket csak műtéti úton lehet megszűntetni. Mindemellett meg kell említeni, hogy sajnos előfordulhat, hogy a kötőhártya újra rákúszik a szaruhártyára, így a műtét utáni utókezeléseknek fontos szerep jut. 

Megelőzés

Legfontosabb a kezdődő kötőhártya gyulladás mielőbbi felismerése és kezelésének elkezdése, ezáltal nem hagyunk időt a letapadások kialakulására.

Továbbá lényeges pont, hogy kedvencünket a fertőző betegségek elleni védőoltásban időben részesítsük, hiszen az esetek nagy részében a köznyelvben „macskanátha”-ként ismert kórképnek köszönhető a kötőhártya gyulladás és következményes letapadások kialakulása is. A betegséget okozó calici és herpes vírus elleni vakcinázás 7 hetes kortól már lehetséges.

dr. Fenyves Ildikó és Rózsa Gabriella

Kórkép neve:
Symblepharon

Elterjedése:
nem ritka

Érintett állatfajok és fajták:
esetek nagy részében macska szembetegség

Genetikai öröklődésű-e? Szűrhető-e?
nem

Diagnosztika:
A kötőhártya lenövések megléte egyszerűfizikális vizsgálat alapján megmondható. Fontos viszont a conjunctivitis kialakulásának hátterét további vizsgálatokkal felderíteni. Javasolt a kötőhártyákról való citológiai mintavétel, mikrobiológiai vizsgálat, PCR.

Kezelhető-e:
igen.

Szemünk az arckoponya csontok által létrehozott gödörben (orbita) foglal helyet. A csontos alap és a szemgolyó között lágyszövetek helyezkednek el, melyek védik, kipárnázzák a szemgolyó mögötti területet.

A lágyszövetek gyulladását szaknyelven orbitális cellulitisznek nevezzük. Előrehaladottabb stádiumban, ebből a diffúz gyulladásos formából kialakulhat egy súlyosabb, lokalizáltabb forma, melynek során a szem mögötti területen (retrobulbárisan) tályog alakul ki.A két stádium a klinikai tünetek súlyossága és a retrobulbáris tályog körülírtabb elhelyezkedése alapján különíthető el. Mint kutya szembetegség, és mint macska szembetegség formájában is találkozhatunk ezekkel a kórképekkel.

Mi a retrobulbáris tályog / orbitális cellulitisz kialakulásának oka?

A gyulladás keletkezésének háttere bakteriális eredetű, melynek kiindító oka sok esetben nem felderített.

Gyakori a hátsó zápfogak környékén az ínybe ékelődött idegentest, mely a szemgödör irányába felfelé fúródva okoz fertőzést.

A szemgolyó közelében elhelyezkedő egyéb területről is származhat gyulladás. Többek közt például u.n. zygomatikus nyálmirigy- és a hátsó foggyökerek gyulladása is ráterjedhet a szem mögötti területekre.

A fent említetteken kívül véráram útján történő terjedés eredményeként, akár a szervezet más területén jelen lévő bakteriális gyulladásnak is lehet következménye orbitális cellulitisz / retrobulbáris tályog.

Milyen tüneteket észlelhetünk retrobulbáris tályog esetén?

A tünetek szembetűnőek, hiszen az állat szeme „kidülled”, nagyobbnak tűnik (exopthalmus).  Amennyiben ezen tünetek  észlelhetők,  mihamarabb javasolt  állatorvos-szemész felkeresése. A szemkörüli szövetek duzzadtak, kipirultak. A kutya vagy macska sokszor étvágytalan és lázas, a száját nem engedi kinyitni, nem szívesen rág. Jellemző lehet még könnyezés és az állat pislogóhártyájának, másnéven harmadik szemhéjának előesése is. 

Hogyan diagnosztizáljuk és kezeljük a retrobulbáris tályogot?

Sok esetben az állatorvos-szemész már a fizikális vizsgálat során megtalálja a hátsó zápfogak környékén lévő duzzanatot, beékelődött idegentestet, vagy az általa létrehozott sérülést.

Biztos diagnózist állíthatunk fel a szemgödör ultrahangos vizsgálatával, amikor az érintett területet pontosan lokalizáljuk, méretét meghatározzuk. A felvétel archiválásával a további ellenőrző vizsgálatok során összehasonlíthatjuk a folyamat javulását, esetleg romlását.

A gyógykezelés során a gennyes váladék elfolyását biztosítjuk, amelyet leggyakrabban a szájüreg felőli feltárással tudunk elérni. Ehhez a beavatkozáshoz rövid ideig tartó bódításra van szükség.

A váladékból mikrobiológiai vizsgálat segítségével meghatározhatjuk a fertőzést okozó baktérium csoportokat, így célzott antibiotikum kezeléssel gyors gyógyulás érhető el általában már a terápia megkezdését követő 24-72 órán belül.

A szisztémás és helyi antibiotikum kezelés mellett fájdalomcsillapítás, valamint a gyógyulási időszakra vonatkozóan, a könnyebb rágás érdekében lágyabb konzisztenciájú táplálék etetése javasolt.

dr. Fenyves Ildikó és Rózsa Gabriella

Kórkép neve:
orbitális cellulitisz és az abból következő retrobulbáris tályog

Elterjedése:
nem ritka

Érintett állatfajok és fajták:
kutya és macska, bármely életkorban. A rövid orrú u.n. brachycephal kutyák és macskák, pl: mopsz, perzsa, anatómiai adottságaiknak köszönhetően (zápfogak-szemgödör távolság) hajlamosabbak lehetnek.

Genetikai öröklődésű-e: szűrhető-e:
nem

Diagnosztika:
fizikális és ultrahangos vizsgálat alapján.

Kezelhető-e:
igen. Jó prognózisú bántalom.

A szaruhártya károsodások nagyon gyakori sérülések az állatoknál

A szemsérülések különböző típusúak lehetnek és kialakulásukat több tényező is okozhatja:

• a szemgolyót, szemhéjakat, a szem környékét ért sérülések
• a szemkörnyék szúrt, lőtt, harapott stb. sérülése
• a szaruhártyába behatoló idegen testek (leggyakrabban üvegszilánk, növényi részek – tövis, tüske, faforgács -, toklász)
• a szembe jutott veszélyes, maró folyadékok
• macskakarmolás (kutya, macska és ember – főleg kisgyerekek – esetében is)

A szaruhártya sérülés tünetei

Az állat többnyire csak az egyik szemére kezd el hirtelen hunyorogni, fájdalmat jelez, dörzsöli a szemét, a kötőhártya esetleg kipirulhat, megduzzadhat illetve a szaruhártya „homályossá” válik. Ilyen esetekben enyhébb vagy súlyosabb szemhéj, kötőhártya vagy szaruhártya sérülés valószínűsíthető. A sérülés súlyosságának megítélése mindenképpen mielőbbi állatorvosi vizsgálatot igényel.

A szaruhártya sérülések ellátása

A szaruhártya szúrt vagy karmolásos sérülései nagyon veszélyesek lehetnek (főleg karmolásnál nagyobb a fertőzés esélye). A szaruhártya perforáció sürgős állatorvosi ellátást igényel, különben az állat akár el is veszítheti a szemét. A seb ellátásakor a szaruhártyát hajszálvékony, túlnyomórészt felszívódó varrattal egyesítjük. Ilyen esetekben elengedhetetlen a megfelelő szemészeti felszerelés: mikrosebészeti eszközök, speciális nagyítószemüveg vagy operációs mikroszkóp. Az esetek többségében a műtét után ún. pislogóhártya lebenyt készítünk, amellyel a szemet kívánjuk védeni. Ilyenkor a szaruhártyára ráhúzzuk az úgynevezett harmadik szemhéjat, amely így nem csak fizikailag védi a szaruhártyát, hanem táplálja is, ezzel elősegítve a sebgyógyulást. Ezt a lebenyt idővel oldjuk, és ellenőrizzük a szaruhártya állapotát.

A kötőhártya sérülései gyakran nagyon ijesztőek, a nyálkahártya rendkívüli módon megduzzadhat, kipirulhat, de ha a károsodás biztosan csak a kötőhártyát érinti, akkor rendszerint sebészi beavatkozásra nincs szükség.

A szemhéjak sérüléseit a bőrsérülésekhez hasonló szabályok szerint látjuk el. Ilyen esetekben mindig figyelembe kell venni a szemhéjak anatómiai pozícióját, amelyet mindig igyekezni kell megőrizni.

A fenti három szemterület gyakran együtt sérül, nem pedig külön, így összetett és olykor kihívást igénylő állatorvosi ellátásra van szükség.

dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya sérülés, perforáció állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya sérülés, perforáció

Érintett állatok:
kutya, macska

Genetikai öröklődés:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa

Kezelés:
A betegség műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
A betegség nem megelőzhető.

Megelőző oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.

Macska, kutya szaruhártya fekély során a több sejtrétegből álló szaruhártya (cornea) különféle okok miatt károsodhat. A károsodás mértékének meghatározása mindenképpen állatorvosi vizsgálatot igényel, még ha felületesnek is tűnik a sérülés.

Egy felületes fekély is erős fájdalommal jár, állatorvosi kezelés nélkül pedig mélyülhet, amely a szaruhártya átszakadását (perforációját) eredményezi. Ez pedig a szemgolyó visszafordíthatatlan károsodását okozhatja.

 A szaruhártya fekély tünetei

Mivel a szaruhártya felszíni sejtrétegében rengeteg idegvégződés található, így egy felületes irritáció, egy fekély is roppantul fájdalmas tud lenni. Sokszor még a mélyebb rétegeket érintő károsodásoknál is fájdalmasabb. Gondoljunk csak bele, amikor nekünk, embereknek valami (pl. por, homok vagy szempilla) bekerül a szemünkbe, hogy ez milyen kellemetlen és fájdalmas érzéssel jár.

Ilyenkor azt tapasztalja a tulajdonos, hogy az állat dörzsöli a szemét, hunyorog, kerüli a fényt és a szemfelszínen valamint a kötőhártyán váladék jelenik meg. A szem és a környéke kipirult, a szemhéjak pedig meg is duzzadhatnak az erőteljes dörzsölés miatt.

 A szaruhártya fekély kialakulása, lefolyása

A szaruhártya felületes vagy mélyebb rétegeinek károsodása számtalan komplex ok miatt kialakulhat, amelyeket minden esetben meg kell keresni, hogy a megfelelő kezelést alkalmazhassuk. A leggyakoribb ok állatok esetében a sérülésből, valamint a különböző rendellenes szemhéjállásból (pl. entrópium) eredő szaruhártya fekély. Szárazszem-betegségnél, amikor a szaruhártyán lévő védő könnyfilmréteg mennyisége és minősége megváltozik, szintén okozhatja ezt a betegséget. Idősebb állatokban, elsősorban kutyákban a szemhéjak szövetszaporulatai, daganatai is okozhatnak fekélyt az állandó irritáció révén. Macskák esetében a Herpesz vírusfertőzés is okozhatja ezt a szembetegséget.

Így nem csak magát a szaruhártya fekélyt kell kezelni, hanem a háttérben lévő kiváltó okot is meg kell szüntetni. Például szemhéjállási rendellenességnél műtéti szemhéjkorrekciót kell elvégezni, míg egy szemhéjdaganatnál sebészi úton kell eltávolítani a szövetszaporulatot.

Hogyha a felszíni hámsejtek megsérülnek a szaruhártyán – amely enyhe trauma hatására is megtörténhet -, akkor szabad út nyílik a különböző kórokozóknak. Ezek a kórokozók olyan fehérjebontó enzimeket termelhetnek, amelyek továbbkárosítják a szaruhártya mélyebb rétegeit, ezzel feloldva annak a szerkezetét. Az ily módon kialakuló szaruhártya fekélyt nevezzük olvadó fekélynek, amelynél eleinte csak felületi a sérülés, de azután nagyon hamar mélyülhet a károsodás. Egyes kutyafajtáknál (pl. francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier) sokszor tapasztaljuk ezt a tünetet.

 Mivel a szaruhártya fekély fájdalommal jár, ezért az állatok dörzsölhetik, vakarhatják a szemüket, ami viszont további károsodáshoz vezethet, úgynevezett ,,self” traumát okozva ezzel.

A szaruhártya fekély diagnosztikája

Az állatorvosi szemvizsgálat során egy nagyítóeszközzel, réslámpával vizsgáljuk meg a szaruhártya állapotát, hogy megállapítsuk a fekély mélységét. A vizsgálat során mindig elvégezzük a fluoreszcein próbát, amely segítségével meg lehet állapítani a szaruhártya fekély kiterjedését. Egy fluoreszcein festékkel bevont papírcsíkot érintünk a szemfelszínhez, amelyből kioldódva a festékanyag a mélyebb rétegeket festi meg, ahogy hozzákötődik a szövetekhez. Egy normál, sérülésmentes szaruhártya ép felszínét nem képes megfesteni ez a festékanyag.

A szaruhártya fekély kezelése

A felületes elváltozásokat gyógyszeres úton (szemcseppek, szemgélek segítségével) kezeljük, így elősegítjük, támogatjuk a szaruhártya regenerációját. Sok esetben használjuk az állat saját véréből elkészített szérumot, amelyet, ha a szembe csepegtetünk, elősegítjük a szaruhártya gyógyulását. Ugyanis a szérum a kórokozók fehérjebontó enzimjeinek a többségét inaktiválja.

Mély fekélyeknél viszont nagyon intenzív kezelés és gyakori kontrollvizsgálatok szükségesek. Olykor az elváltozás olyan súlyos, hogy a sebészi ellátás mellett kell dönteni. További információkat a műtétről A szaruhártya fekélyek műtéti ellátása című tájékoztatónkban olvashat.

 dr. Fenyves Ildikó

A szaruhártya fekély állatorvosi szembetegség leírása:

Betegség neve:
Szaruhártya fekély

Érintett állatok:
macska, kutya (főleg francia bulldog, mopsz, Shih tzu, Yorkshire terrier)

Genetikai öröklődésű-e:
A betegség nem mutat genetikai öröklődést.

Szűrhető-e:
A betegség nem szűrhető.

Diagnosztika:
réslámpa, fluoreszcein tesztcsík

Kezelés:
A betegség gyógyszeres illetve műtéti úton kezelhető.

Megelőzés:
Bármilyen kóros elváltozás az állat szemén vagy a látásában mielőbbi állatorvosi szemészeti vizsgálatot igényel, hogy ne súlyosbodjon az elváltozás mértéke.

Létezik-e ellene oltás:
A betegség ellen nem létezik oltás.